Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-09 / 83. szám

1996. április 9., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Kálót szervezésben, 18 andocsi résztvevőnek Varrni tanultak a lányok A varrótanfolyam pár napja fe­jeződött be Ándocson. Két és fél hónapig jártak ide a helyi lányok, asszonyok. Még a múlt év végén szervezték a Kálót ka­tolikus népfőiskola keretében. Szabó Imre plébános elmondta: a népfőiskolának több villany­varrógépe is van, s ez adta az ötletet. A Jeans-Tex kft helyi varrodájából Klink József is tá­mogatta ezt, s a foglalkozások megtartását szakembert segí­tette. — Tizennyolc résztvevővel kezdtük ezt a tanfolyamot — mondta Szabó Imre —, s már­cius végére a résztvevők már elsajátították a szabás és varrás alapjait. Mintegy 50 órát vett igénybe a képzés; rendszerint szombaton délelőtt tartottuk a foglalkozásokat, de alkalman­ként hét közben is volt lehető­ségük gyakorlásra az asszo­nyoknak. A varrni tanuló édesanyák közül többen is — mint a plé­bános elmondta — elhozták a tanfolyamra felsőtagozatos ál­talános iskolás lányukat is. A résztvevőket Miksó Ferencné, nagy tapasztalattal rendelkező vezető tanította. Az andocsi varroda adta a gyakorláshoz szükséges anyagot, s arra is volt lehetőségük, hogy a résztvevők — mintegy vizsgamunkaként — még egy szoknyát is varijá­nak maguknak. A Jeans-Tex kft vezetői remélik, hogy a tanfo­lyamot végzettek közül esetleg többen is elhelyezkednek majd náluk. (Krutek) Szigorú takarékosság - újabb telkek és a gáz Kapoly kemény forintjai Korszerűsítik Kapoly rende­zési tervét. Erre a helyi ön­kormányzat a kaposvári Civi- tas betéti társasággal kötött szerződést. 200 ezer forintért augusztus végére készíti el. A rendezési terv - mint Mein- hardt Sándor körjegyző el­mondta - nélkülözhetetlen a község további fejlesztéséhez, mert az önkormányzat családi házas építkezésre akar telkeket kialakíttatni. Ezzel igyekszik támogatni - továbbra is - a fia­talok letelepedését. Az építkező fiatal házasoknak pedig ka­matmentes kölcsönt is ad. Kapolyon 31,7 millió forint bevétellel és kiadással számol a képviselő-testület; így fogadták el az idei költségvetést. Ebből 23,1 millió forint szolgálja a működést. Kiemelt feladatnak tekintik a napköziotthonos óvoda és alsótagozatos iskola, valamint a körjegyzőség zavar­talan működtetését, s gondjuk van a település üzemeltetésére is. A körjegyző hangsúlyozta: az idén mindössze egymillió forintot szán a testület fejlesz­tésre. Ebből kétszázezer forin­tot a rendezési tervre. Fontos az is, hogy az 1995-ben megkez­dett sportöltöző építését a nyá­rig befejezzék. A részben társa­dalmi összefogással készülő beruházás előreláthatólag 800 ezer forintjába kerül az önkor­mányzatnak. Itt a belső szak­ipari munkákat is el kell vé­gezni. A község vezetői egy­előre kénytelenek lemondani a belterületi utak felújításának folytatásáról: a vezetékes gázel­látásra ugyanis több mint hét­millió forintot kellett tartalé­kolni. Az önkormányzat bevé­tele a helyi adókból megköze­líti a 3,5 millió forintot, a Tabra járó iskolások után pedig várha­tóan 1,6 milliót kell átutalniuk.- Szigorúan takarékoskodik az önkormányzat - mondta a körjegyző -, de az önkormány­zati intézményeknél nem lesz létszámleépítés. A cél az, hogy biztosítsák a zavartalan műkö­désüket. (Krutek) Hulladéktisztító telep Tabon céltámogatással Pályázat az építésére Tizennégymillió forintba kerül annak a folyékony hulladék­tisztítótelepnek a megépítése, amit Tabon akarnak építeni a város és a környező falvak ön- kormányzatai, céltámogatási pályázati pénzből. Megoldatlan ugyanis a kisrégióban a szip­pantott szennyvíz elhelyezése és kezelése. Ezért akarják meg­építeni Tabon - előreláthatólag 1997-ben - a folyékony-hulla- dékfeldolgozót. Ezt a városi szennyvíztisztító telepen létesí­tenék, s a beruházásához a kör­nyező települések is hozzájá­rulnak. Három község önkor­mányzata már nyilatkozott a csatlakozásról, most egyeztetik a terveket a többi településsel. A tabi önkormányzatot 7,8 millió forint költség terheli, s ebből a saját erő 3,9 miihó fo­rintot tesz ki. A városatyák leg­utóbbi ülésükön elfogadták, hogy az építkezéshez biztosít­ják a szükséges összeget - a be­ruházás szerinti ütemezésben. „Az andocsi képviselő-testület rendkívüli zárt ülésen ------------------------------­5 :3 szavazati arannyal úgy döntött, hogy önállóan mű- M|_ „077*0 ködteti a hétvégi orvosi ügyeletet dr. Bérdi János tabi *"IT mUL HU££A. orvossal”. (Hír a Somogyi Hírlapból) ------------------------------­• • Ügyelet, még gondtalanul Mojzer József andocsi, Ady Endre utcai lakos: — Egyáltalán nem jó a köz­ségnek, hogy nem társult a ko­rábbi 12 településsel és önál­lóan oldja meg a hétvégi or­vosi ügyeletet. Ez csak hátrá­nyára van a falunak. Úgy vé­lem, ez anyagilag is többe ke­rül. Új orvos került ide a bete­gek által már ismert és meg­szokott doktorok helyett, így eltelik majd bizonyos idő, mire kölcsönösen megismerik egymást. A mostani helyzetről nagyon megoszlik a lakosság véleménye, furcsállják az új helyzetet. Özv. Borzók Jánosné né- metsűrűpusztai lakos, Andocs külterületén: — A képviselők helyesen cselekedtek. Az állandó ügye­letet adó hétvégi orvos most jobban megismerheti a bete­geit. Hogy az önálló fenntartás mennyibe kerül az önkor­mányzatnak, azt nem tudom, de biztosan kiszámolták... Máté János sírköves az Ár­pád utcából: — Azt hiszem, jól döntöttek a képviselők. Ezt hallottam több ismerősömtől is. Persze, két hónap rövid idő arra, hogy valójában kiderül­jön: tényleg jó döntés volt-e. Erdélyi Istvánná a Kossuth Lajos utcából: — Hogy mit szólok a döntéshez? Egyelőre nem lehet semmi biztosat mondani. Lehet, hogy jó ez a megoldás, de az is lehet, hogy nem. Azt hiszem, a lakosság már beletörődött ebbe. Ráncsik Gábor Petőfi utcai lakos: — Mint családos ember — ötéves kislányom van — azt mondom: nekünk az a lé­nyeg, hogy zavartalan legyen a hétvégi orvosi ügyelet, és megfelelő az ellátás. Hogy ez valójában mennyibe kerül a községnek, az a lakosságot, a betegeket nem érdekli. Sajnos, hatalmi harc folyik a faluban — mint másutt is —, és mivel ez a döntés született, ezt kell elfogadnunk. A lakosság ab­ban bízik, hogy az önkor­mányzat folyamatosan fenn tudja tartani az ellátást. Torna Istvánná andocsi, Kossuth utcai lakos: — A Somogyi Hírlap is megírta, hogy milyen megosztottságot okozott a faluban a képvise­lők döntése. Hétvégeken rendszeresen van ügyelet, ed­dig nem volt probléma. Gond akkor lesz, ha ez valamiért elmarad. Krutek József Nemcsak a törvényesség őre akar lenni, hanem a falu segítője is Pályakezdés Bedegkéren Mindig akad dolga a fiatal jegyzőnek fotó: czene attila Eötvös remekművét, A falu jegyzőjét többször is elol­vasta. Valószínűleg ennek ha­tása, hogy ifj. Réz Zsolt di­ákkora óta jegyzőnek ké­szült. Tavaly végzett az Ál­lamigazgatási Főiskolán, és szeptember óta a 600 lakosú Bedegkér jegyzője. — Frissdiplomákként siker­rel pályáztam a bedegkéri ál­lásra — mondta a fiatal jegyző. — S ennek a fél évnek a tapasz­talata mondatja velem: érdemes a faluért dolgozni. A vidéki élet is közel áll hozzám: főiskolai éveimet leszámítva mindig kis településen éltem; a szüleim most is Iregszemcsén laknak. — Nagy a különbség az el­mélet és a gyakorlat között? — Nagy. Elég rövid idő alatt megállapítottam: ellentmondás van az iskolában tanultak és a mindennapi élet között. A főis­kolán például az egyik legfon­tosabb szakmai tantárgyat, az önkormányzatokról szólót csak kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkező emberek oktatták. Más a valóság. A falvak most nehéz helyzetben vannak: ke­vés a pénz, így sok gonddal küszködnek. Kötelező feladata­ikat így is el kell látni. Ez nagy kihívás számunkra. Azt hiszem, pályakezdőként csak ezután ta­nulom meg igazán a szakmát. Nálunk is előfordulnak hasonló esetek, mint a városokban, így a jegyzőre nagy teher és felelőség hárul; a törvény ugyanis Be­degkéren is törvény. — Volt sikerélménye? — Igen. Sikerként könyve­lem el azokat a kisebb csatákat, amelyeket az állampolgárok ügyes-bajos dolgainak elinté­zése közben vívtam. Örültem annak is, hogy hallottam: szíve­sen jönnek hozzám, a fiatal jegyzőhöz tanácsot kérni. S igazi győzelem volt számomra, amikor értesültünk róla, hogy a Kovács Gyuláné pénzügyi főe­lőadóval készített pályázatunk 3,2 millió forint támogatást ho­zott az önkormányzatnak. — Kik segítik a munkáját? — A hivatal régi dolgozói, és szakmai tanácsaikkal Bérdi Jó­zsef kányái meg Hintenberger Károlyné iregszemcsei jegyző. Ágyik Lajos polgármester is nagy türelemmel támogatja szárnybontogatásomat. Szere­tem, amit csinálok, s remélhető­leg sikerül bizonyítanom. Ifj. Réz Zsolt most is képezi magát: a pécsi tudományegye­tem állam- és jogtudományi ka­rán tanul. Búcsúzáskor azt mondta: a legfontosabb, hogy ne csak a törvényesség őre le­gyen munkahelyén, hanem Be­degkér lakosaként a közösség segítője is. Krutek József Egy hónapra leállt a nágocsi varroda Háromezerhatszáz különféle ru­házati cikket varrtak Nágocson az év első három hónapjában. A Gála nőiruha-szövetkezeti kft üzeme most egy hónapra leállt. Ennek oka, hogy új helyre köl­tözik a kft budapesti szabászati részlege, s addig nem tudnak ide anyagot szállítani. Nágocson a tervek szerint május 13-tól kez­dik meg a nyári szezonmunkát. Önkéntes véradás és tüdőszűrés Tüdőszűrővel egybekötött vér­adást szervezett Bedegkéren a a vöröskereszt helyi szervezete. A felhívásra több mint harminc önkéntes véradó jelent meg az orvosi rendelőben, és összesen 12 liter vért vettek le tőlük a sió­foki vérellátó állomás dolgozói. Miklósi is pályázik egy új kisbuszra A miklósi önkormányzat kétmil­lió forint támogatásra nyújtott be pályázatot a Népjóléti Miniszté­riumhoz. A több mint tízéves, gyakran felújításra szoruló falu- gondnoki kisbuszt szeretnék le­cserélni, hogy az ellátás ismét zavartalan legyen. Az önkor­mányzat tavaly is 300 ezer forin­tot költött a régi kisbusz javí­tására, de ismét gondja van vele. Kilencvenmillió schillinget terveztek Az Ecoplast kft idei terve ki­lencvenmillió schillinges forga­lommal számol. A tabi cég fröccsöntőrészlegében 18 számí­tógép vezérelte automata gép gyártja a videókhoz, híradás- technikai eszközökhöz szüksé­ges alkatrészt. Ezeket részben a HTR kft termékeibe építik be. Törökkoppányban is javul az ellátás Bisztró és cukrászda nyílt Tö­rökkoppányban. A karádi áfész- tól vette bérbe a korábbi, ki­használatlan gyorsétkezde épü­letét egy vállalkozó, s mintegy kétszázezer forintos ráfordítás­sal alakították ki az új üzletet, így javul a választék és ellátás. Kipakol, ha borús az ég és ha süt a nap Lacikonyha a vásárban Nélküle Tabon nincs vásár. Trifont Gyula pecsenyesütő ott van minden havi ren­dezvényen. Ha borús az idő, ha süt a nap, mindig kipa­kol a kirakodó- és állatvá­sárokon.- Még 1985-ben váltottuk ki az iparengedélyt a felesé­gemmel, pecsenye-, grill- és halsütésre - mondta Trifont Gyula, a forró zsírban sülő kolbászt forgatva. - Öt éve jövök Kecskemétről Tabra. Szeretem ezt a vásárt, kiala­kult már a vevői köröm. Saj­nos, az utóbbi években mind kevesebb a pénz, pedig az emberek szeretik a gyomru­kat. Míg korábban 20-25 deka kolbászt, hurkát, pecse­nyét is megvettek, most leg­feljebb tíz dekát kérnek. A pecsenyesütő éjfélkor indul, s reggel hatkor már friss harapnivalóval várja a vásár első látogatóit.- A mi kínálatunk mindig versenyképes — mondta. - Kecskeméten veszem a tölte­léket és a húsfélét; minőségi áru. Tabon is elértem, hogy bizalommal vásárolnak az emberek. A családi vállalkozásban működő, két alkalmazottat is foglalkoztató pecsenyesütő vásári napon 20-25 kiló kol­bászt, több kiló oldalast, tarját Sokszor állnak sorba a sátor előtt fotó: czene attila ad el. Búcsúzáskor azonban végén abbahagyja a vállalko- megjegyezte: az egyre nö- zást. Hogy mihez kezdenek, vekvő költségek miatt az év nem árulta el. (Krutek) Szakaszolják a fűtést Az ésszerű gazdálkodás meg­követeli, hogy a tabi bölcsőde- épületnél — amely magába foglalja a gyermekorvosi szak­rendelőt, a vele szorosan együttműködő védőnői hálóza­tot, valamint az idősek klubját — szakaszolják a központi fű­tést. Ez ugyanis tetemes ösz- szeget kíván. Dr. Balázsy Ist­ván intézményvezető főorvos elmondta: a többfunkciós léte­sítmény az idén tizenkét millió forintból gazdálkodik, ezért minden fillér kiadást körülte­kintően megvizsgálnak. A nyolcvanas évek elején épü- letgépészetileg egy központi fűtésrendszerre kapcsolták a gyermekintézményt, így az egyes részlegek, épületszár­nyak fűtése külön-külön nem oldható meg. A takarékosság azonban megköveteli, hogy a szárnyakat — szakaszolással — külön fűtsék. A költségve­tés szerint a leválasztás meg­oldható mintegy százezer fo­rintból. A munkát még a nyá­ron elvégzik, hogy a követ­kező fűtési szezonban takaré­kosabb legyen az energiafel­használás. Ez azt is jelenti, hogy a nyárra — nehogy a központifűtéses kazánt kelljen üzemeltetni — a melegvízellá­tásra egy villanybojlert állíta­nak üzembe. Ezzel megszün­tetnek egy kazánfűtői státuszt is. Az intézményvezető arra számít, hogy az 1996/97-es fű­tési szezonban megtérül a le­választás költsége. S utána to­vábbi megtakarítást érnek el. K.J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents