Somogyi Hírlap, 1996. április (7. évfolyam, 77-101. szám)
1996-04-13 / 87. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1996. ápr. 13., szombat SZÍNES HÉTVÉGE Leitner Sándor alkotásai Barcson és Kaposváron Ringlis és Kalodák Leitner Sándor Ringlis című műegyüttese - a színek, fények és anyagok kavalkádja - igazi csapatmunkával készült (Folytatás az 1. oldalról) Leitner Sándor alkotása annak a jelképe lehet, hogy Barcs kultúra- és művészetbarát város, hiszen évtizedek óta ilyen nagyságrendű munka nem valósult meg, különösen nem iskolai környezetben. Jókívánságok, emlékező, méltató szavak hangzottak el a jubileumi tárlatnyitón a Va- szary Képtárban, amely zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Csorbáné Dakos Rózsa képtárvezető, Szita Károly, Kaposvár polgármestere, dr. Kolber István a megyei közgyűlés elnöke és dr. Kiss Dániel a művészetszerető szigetváriak nevében mondott köszöntőt. Sümegi György volt délután is Leitner Sándor munkásságának méltatója, nem csupán művészettörténészként, hanem egykori iskolatársként is, a Táncsics gimnáziumból. Az általa vázolt kor- és pályakép így egyszerre volt emberközeli és eligazító értékű. A megszokottnak aligha mondható, derűs s mégis vallomást tevő nyitóprogramban közreműködtek: Cselényi Nóra és Spindler Béla, a Csiky Gergely Színház művészei, a tanítóképző főiskola Cantus Kamarakórusa Lud- mány Géza karnagy vezetésével, valamint az alkotó is. A látvány és a megszólaltatott gondolatok a kiállító szándéka szerint azt az alkotói magatartást, művészetfilozófiát, szerepvállalást kívánták érzékeltetni, melyről a Kalodák című kiállítás is szól. „ Az élet az értelmes lét tündöklő' kalodája. Úgy érzem, csak akkor lehetünk boldogok, ha kiteljesedtünk benne és megszerezzük a jogot, hogy új kalodába léphessünk" — vallja Leitner Sándor. A Va- szary Képtár termeit betöltő jubileumi tárlat alkotásai ezt a beállítódást jelenítik meg, megteremtve egyúttal az előző kiállítások szintézisét is. A közönség a megnyitón megismerkedhetett a művész és művészetpedagógus munkásságát bemutató kiadványnyal, szép számú támogatóinak névsorával, és a jelentős köztéri alkotásairól készült videofilmmel is. (Nagy - Tröszt) Horn Péter a Széchenyi díjról, a kutatásról és az oktatásról Agrárúton Európához Az alkalmazott állatgenetika keretében végzett kutatásaiban a szarvasmarha szelekciós nemesítése, a baromfi, a sertés és a gímszarvastenyésztés tudományos megalapozása terén elért nemzetközileg is kimagasló eredményeiért kapott Horn Péter akadémikus a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposváron élő rektora Széchenyi díjat. — Életünk során a feladatok elvégzésekor nem gondolunk arra, hogy ezért valami jár. Nem vitás, hogy a Szé- chenyi-díj a legmagasabb elismerés ami tudományos munkáért adható, ezért természetesen hallatlanul értékes számomra. Már a jelölés is jólesett. Ami azonban meglepett, hogy a díjkiosztás után nem csak a szűk szakma, hanem a magyar szellemi és gazdasági élet valamennyi területén dolgozó tudósok, orvosok, vállalkozók, bankelnökök is odajöttek gratulálni. Azt hiszem ebből érezhető: nem kizárólag személynek, hanem a szakmának, az egész magyar agrártudománynak és agrártermelésnek szól ez a díj. — Ha már a szakmánál tartunk, Ön szerint, túl azon hogy egy díjjal most elismerték, milyen a helyzete ma Magyarországon az agrárkutatásnak és a termelésnek? — A deklarált elvek szintjén érezhető: az országnak szüksége van az agrárszakmára. A mindennapi gondokkal és problémákkal szembesülve ez azonban már nem ilyen egyértelmű. Nem csak a gazdasági szférában érződik ez, határozott vetületei vannak az agrárkutatás területén is. Számítások szerint reálértékben ma alig egytizedét fordítjuk kutatásra, mint hét évvel ezelőtt. Ez aggasztó, mert a fejlett agrárországokban ha nem is nőttek reálértékben a kutatási pénzek, de nem is csökkentek. Vagyis a konkurenseinkkel szembeni lemaradás elképesztő. És veszélyes is, mert a nemzetközi tudományos élet leértékeli a magyar eredményeket, mondván ennyi pénzből nem lehet ütőképes programot végrehajtani. Ráadásul mindez egy olyan időszakban történik, Horn Péter akadémikus amikor a szakma sokkal több szellemi hátteret igényel mint eddig. Előtérbe kerül a környezet megóvása, és sokkal több szempontot kell figyelembe venni az új termékek előállításakor. Mind több és több tudást kell beépíteni a termékekbe. — A több tudás igénye miként hat a Pannon Agrártudományi Egyetem oktatásikutatási struktúrájára? — Már az egyetem személyi összetételében is látszik ez a változás. Nagyon sok új tudomány kapcsolódott be az agrárkutatásokba és fejlesztésekbe mint korábban. Ilyen a közgazdaságtan, a kémiaibiokémiai, orvostudományi területek. A színvonalas agrárkutatás az összes alaptudományra kell hogy épüljön. Ez természetesen kihat az oktatásra is, ezek a tudományok szerves részévé válnak az agrároktatásnak. — Ez a téma azért is időszerű, mert az egyetemi tanács már jóváhagyta az ön rektori kinevezését, vagyis szinte biztos, hogy az elkövetkezendő három évben ismét Horn Péter irányítja a Pannon Agrártudományi Egyetemet. — A téma szíven talál, mert amikor két időszak után leköszöntem a rektorságról tettem néhány olyan nyilatkozatot, hogy végre több időm marad a kutatásra. A következő három év azonban kritikus és nehéz lesz, hiszen most dől el az agrárfelsőoktatás iránya, és testközelbe kerülnek azok az integrációs törekvések, melyek Magyarországot szeretnék Európa gazdag részéhez jobban kötni. A tennivalók jól látszanak: az egyetem részeit együtt kell tartani, és nem csak azért, mert az Európai Unió regionális személetű, és a csatlakozást elősegítheti ha hasonló adottságú régiók tudnak együttműködni, hanem azért is, mert így alkalmas csak a nagy EU- projectek fogadására. Esetenként közösen a szomszédos országok egyetemeivel, vagyis stratégiailag is fontos ez a szempont. Összegyetemi szinten is kell egy intézmény, amelyik kifejezetten az EU- val történő együttműködés agrárszabályozását fogja karbantartani. Sok olyan szakemberre lesz szükség, akiknek birtokában vannak azok a jogi, gazdasági és egyéb ismeretek, amik segítségével kezelni tudják ezeket a problémákat. Nagy előny lenne, ha ezek a szakemberek a mi egyetemünkről kerülnének ki. És kell egy olyan szervezet, amelyik képes arra, hogy a közös nagy pályázatokat kezelje, és ösz- szekösse a európai programokkal. Mert úgy tűnik, a közeljövőben a kutatási források nagyobb része abból a régióból származik. Nekünk az a célunk, hogy Európa első számú kutató és oktató intézményeivel kapcsolódjunk ösz- sze. Hosszú távon csak ez jelentheti a minőség biztosítását. Mindezek elérése egy olyan kihívás, ami úgy éreztem vál- lalmom kell, és sokan bíznak abban, hogy meg tudok mindennek felelni. — Ezek szerint a kutatás, és ami a hallgatóknak igencsak fáj, az oktatás is háttérbe szorul a munkájában. — Azt nem bírom ki hogy ne csináljam, de sokkal több feladat hárul majd a munkatársaimra. Akik szerencsére kiváló szakemberek, és ezért mondtam március 15-én is és mondom ma is, hogy ez a díj egy egész csapatot illet, amit — a díj jellegéből adódóan — személyemen át kaptak meg. Varga Ottó ÚJ KÖNYVEK Bibliai lexikon Több mint 60 éve jelent meg utoljára ilyen lexikon a református egyház kiadásában. A Biblia jobb megértése fontos a hívőknek, és szüksége van erre a segédkönyvre az érdeklődő olvasóknak is. (Kálvin - 723 Ft) SZEPES MÁRIA Az álom mágiája Szepes Mária, a rejtett tudományok ismerője szerint a mágia =erő, képzeletünk teremtő ereje. Hogy mire képes ez a gyakorlatban, megtudhatja, aki kézbe veszi a könyvet. (Édesvíz, 396 Ft) MARÓTI EGON Delphoi és a Pythia Az olimpiai játékok mellett a delphoi Pythia volt az ókori görögség legfontosabb sportrendezvénye. Ez az első modem feldolgozás a kiváló professzor tollából, az ókori sportversenyek kultuszáról.(Akadémiai, 258 Ft) MARY HIGGINS CLARK A hasonmás A csinos tévériportemő egy New York-i kórház baleseti osztályáról tudósít, amikor behoznak egy lányt, akit leszúrtak a sikátorban. Ä lány megszólalásig hasonlít rá... (MKK, 665 Ft) NELSON DE MILLE A tábornok lánya Saul Brenner nyomozó nagy port felkavaró bűnügynél veti latba képességeit. Az amerikai hadsereg egyik támaszpontján a gyönyörű Ann Campbell százados, az altábornagy lánya nemi erőszak és gyilkosság áldozata lett. A szerző helyismerettel kalauzol a sereg berkeiben, meg az emberi természet útvesztőiben. (Magyar Könyvklub - 850 Ft) A 16 hónapos kislány imád kockázni és remekül kardozik Zsanett, a szemfény világa Zsanett lát. Észreveszi, megfogja még a cérnaszálat is, mesélik boldogan a szülők, a kaposvári Cserhalmi János és felesége, akik egy éve a világ végére is elzarándokoltak volna, hogy gyermeküket megmentsék a teljes vakságtól. Nem kellett, csak Essenig elmenniük, az ottani szemklinikáig, amivel nemcsak a bal szemét, hanem az egész világot mentették meg Zsanettnek. Zsanett, az örökmozgó édesanyja karjában fotó: török anett Egy éve a magyarországi klinikákon semmi esélyt nem adtak volna arra, hogy a szemrákban szenvedő kislány valaha is látni fog. Azt mondták, mihamarabb el kell távolítani a szemeit, még mielőtt az áttételek megjelennének. Mint megírtuk, ekkor utazott ki a család Essenbe, ahol a jobb szemet ugyan már nem lehetett megmenteni, de a balt igen. Cserhalmi Zsanett most 16 hónapos. Látásával nincs különösebb probléma, legalábbis annak alapján ítélve, ahogy fáradhatatlanul közlekedik a szobában, ahogy bátyjával, az 5 éves Krisztiánnal játszik, és ahogy a kardot forgatja. Ez utóbbira a testvére tanította: a jókedélyű, törékeny, örökmozgó apróság fülig érő szájjal, lefegyverző gő- gicséléssel győzött le. Arra, hogy valójában mit és hogyan érzékel a körülötte lévő világból, egy későbbi vizsgálat ad majd választ. — iía megtanul beszélni, akkor készítenek Zsanival egy tesztet Essenben — mondja az édesanya. — A tavaly márciusi műtéti beavatkozás után szeptemberben, majd januárban mentünk vissza kontrollra, amikor megállapították, hogy az ép szemen lévő daganat lassan szétesik. Zsanett Retinoblastomával született, mindkét szemén, a látóidegeken sejttúlburjánzásból eredő, gyorsan fejlődő daganat volt. Betegségét egyhónapos korában állapították meg Pécsett, majd egy budapesti klinikán vizsgálták tovább, ahol a szemek eltávolítását javasolták. Ekkor egy országos kampány kezdődött, segítőkész emberek és cégek jelentkeztek a sokhelyütt közzétett felhívásra, kisebb-na- gyobb összegeket ajánlva föl a családnak. Az akkoriban összejött pénz még néhány kintlétre elegendő — legközelebb májusban utazik a család —, az utazások költségeit a társadalombiztosítás állja. Egy dolog van csupán, ami az akkori ígéreteket követően máig nem teljesült: egy lakás. Azt, hogy az albérletben élő családnak segít a lakáshoz jutásban, a kaposvári önkormányzat ígérte meg, ám mára a tenniakarás elhalványult, a város nem sok kecsegtetőt tud mondapi erre vonatkozóan. A csöppség egy éves elmúlt, amikor járni kezdett. Ma már biztos lábakon áll, sokat kacarászik, és hat fehérlő fogával — épp, mint a kortársai — mindent megrágcsál. Már egy gyermek- betegségen, a bárányhimlőn is túl van, a múlt héten megkapta egy esedékes oltását. Imád kockából építkezni, és kardozni is. Egyszóval, olyan ő, mint bármely más, egészséges gyermek. — Első szava a cica volt, de ma már sziázik, apuzik és pápázik is. Ha pedig valamit szeretne, akkor csak annyit mond: mama. Balassa Tamás
