Somogyi Hírlap, 1996. március (7. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-14 / 63. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP 1996. március 14., csütörtök Boglár történelme nem középiskolás fokon A tudatos diák Szabados Gábor a fonyódi Mátyás Király Gimnázium 4. b. osztályos (végzős) tanulója bejutott a Ki miben tudós? vetélkedő 16-os döntőjébe. Rövidesen a televízió képernyőjén is láthatjuk őt. Két és fél perces videofilmét készített a balatonboglári lengyel gimnáziumról. Horváth Aladár bogiári helytörténész kölcsönadta féltve őrzött kincsét: eredeti híradó felvételt a lengyel háborús menekültekről. Szabados Gábor olyan történetet választott a szomszédból, amelyről kevesen tudnak, hogy itt működött a második világháború éveiben Európa egyetlen lengyel középiskolája. Az idei verseny témája Magyarország a modem korban, a felvilágosodástól 1965-ig. Az alcíme: kételyek és dilemmák. Az országos verseny tétje komoly dolog, mert az első nyolc helyezett bejuthat az általa választott felsőoktatási intézménybe és öt évi tandíjmentességet ígér a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Szép teljesítmény a fonyódi fiatalembertől, de úgy tűnik Szabados Gábor halmozza a versenyeken elért sikereket. Megnyerte az Imp- lom József helyesírási vetélkedő megyei döntőjét. Bántó Zsuzsanna igazgatónő egyben Szabados Gábor magyar tanára azt kérte, csak álljon helyt tisztességgel. Tudta, hogy a történelemre összpontosít. S az iskolaigazgató felülkerekedett a Szaktanáron, hiszen előbbre való volt, hogy diákja abban érjen el sikereket, ami a legfontosabb számára. Az iskolai tananyag lám, elegendő volt az országos döntőbe jutáshoz is. No, és sorolhatnánk a tantárgyakat, versenyeket, kiváló eredményeket matematikából, németből vagy angolból. Ha nem lett volna ez a történelmi vetélkedő, most a német felsőfokú nyelvvizsga is megvolna, miként az angol. Ez utóbbit a tavalyi fél éves amerikai tanulmányúnál szerezte meg Szabados Gábor: a Soros Alapítványtól nyert féléves ösztöndíjat. A felső New York állambeli Fultonban járt iskolába. Hallotta, hogy a tanár versenyre hívja a diákokat. Pensilvániában rendezték meg az USA és Kanada államainak matematika versenyét. Szabados Gábor is bekéredzkedett a csapatba. Meg is lepődtek ott Pensilvániában, hogy ez a fiatalember nem magyar származású amerikai, hanem egyenesen az öreg kontinensről jött egy kicsit matekozni. Állítja, hogy Németh László matematika tanára tudott a legjobban hatni rá. Járt másik középiskolába is, úgy látja, ä fonyódi gimnáziumban jól választották ki a tanárokat. Egységes képe van az iskolának, tudják a pedagógusok, mit akarnak elérni. Érték a diák számára, hogy itt stabil a tanári kar. S ki ne hagyjuk a neveket, akik ott állnak egy-egy diáksiker mögött a napi munkával, mint Hajdú Olivér, Szeles Attila, Sári Dénesné, Hevér Pétemé vagy dr. Tóth-Herpai Balázs. Valószínűleg nemcsak a szakmai munkának köszönhető, hogy Szabados Gábornak igen határozott véleménye van az iskolájáról: — Fonyódon élünk, és ez a város csak a szőkébb környezetében jelentős. Ez a gimnázium mégsem egy kis vidéki iskola. Aki itt tanul, annak ugyanolyan esélyei vannak, mint egy kaposvári elit gimnáziumban. A tanárok nem azért tanítanak, mert kell. Komolyan teszik a dolgukat. Ugyanakkor egyéni arcot ad, hogy a Balatonnál vagyunk. Sok olyan dolog van itt, amiért szívesen bejönnek az iskolába az emberek. Élvezzük a nagyvárosi sokszínűséget és a kisvárosi nyugalmat. Bár az iskola felkészültségben és felszereltségben jelentős, mégsem tömegoktatást folytat, családias a közösség. Tudom, hogy a fonyódi gimnáziumban vagyok. — Tulajdonképpen egy csodagyerekhez jöttem. — Nekem is új. Egy-egy siker nem kapott meg, mert ismerem magam. — Hogy viselték az osztálytársaid a sikereidet? — Éreztem, hogy néha nehezen. Talán én is időnként nagyképűnek tűntem, de tudom, milyen vagyok és tudom, hogy mit akarok elérni. S ezért sokszor szerencsém is van. Jó a nyelvérzékem, a történelemhez pedig két dolog kell: megérteni és átlátni. Aztán a szorgalom a tanuláshoz. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre szeretnék menni, ezért választottam harmadikban a matematika és történelem fakultációt. Bár nincsenek még kiforrott elképzeléseim. Amit ott tanítanak az összefügg a társadalmi élettel, amennyiben a gazdaság befolyásolja a társadalmat. A jog is érdekel. Gáldonyi Magdolna A Dráva mente is önkormányzást próbáló időket él Kettőn áll a Zákány Először volt Zakun, az erős várfallal védett középkori mezőváros — 1227-es a legkorábbi okleveles említése. Aztán mellé szegődött Zákánytelep, miután' a kiegyezést követő évben a település a Budapest-Fiume vasútvonal határállomásává vált, és a környéket MÁV-dolgozók népesítették be. Ebből ered Zákány mai arculatának kettőssége: földjéről két templom nyúl az ég felé, holtjai két temetőben nyugosznak, diákjai két iskolába, a legkisebbek két óvodába járnak. A jövő azonban egy: a határmentiség. A Zalával és Horvátországgal határos dél-somogyi településen kilométereken át kanyarog az út. Egy olyan községet szel ketté, amely valaha ígéretesen fejlődött, és amiről így ír Csokonai 1779-ben, a Dorottya széljegyzetében: „Zákány nevezetes helység Somogy vármegyében, nem messze a Drávától, tartozik mélt. gróf Széchényi família uradalmához". Később, mint a környék legnagyobb községe, tanácsi székhely volt: Gyékényes, Őrtilos, Porrog, Porrogszentpál, Por- rogszentkirály és Somogybük- kösd tartozott hozzá. Útépítő kiútkeresés A változások után elszakadtak a társközségek, a 2100 lakosú Zákány magára maradt. Nagy szabadságában a megalakult önkormányzat ekkor fejlesztésekbe fogott, sokat költött a falu orvosi műszerek beszerzésére, de leginkább a járdák és az utak szaporodtak, s megújultak a régiek. László Piroska jegyző úgy emlékszik, a kormányzati stratégia akkor találkozott az önkormányzatival, ezért pályázati segítséggel korszerűsödhettek a község útjai. Épült kerékpárút is, ami jelentősen csökkentette a két településrész közötti forgalmas útszakasz veszélyességét. Titkon reménykedtek abban is, hogy a gyékényesi kavicsbányató idegenforgalmának szele egyszer Zákányra is elér, és külföldi, 'hazai turisták egyaránt kerekeznek majd az új úton. — Bennünket egyelőre csak annyiban érint az idegenforgalom, hogy sok zákányi adja ki a kotró-parti hétvégi házát, és ily módon jut egy kis bevételhez. Munkahely hiányában Zákányban jelenleg 150 munkanélküli él, minden második jövedelempótlásban részesül. Ez évi 3 millió forintba kerül az önkormányzatnak. Az 50-es évekig téglagyár, gőzmalom, betonáru-üzem és gyümölcs- feldolgozó foglalkoztatta a helybelieket, és nemrég még a kavicsbányászat is száznál több munkásnak adott kenyeret, szemben a mai tíz körülivel. Mára csak a gyékényesi Csokonai szövetkezet és a Magyar Államvasutak maradt meg: ez utóbbi a közel 800 keresőképes zákányi harmadának nyújt megélhetést. Nem volt fehér holló a vállalkozó sem errefelé, mígnem a tehertételek nyomán sokan visszakoztak, és leadták igazolványukat. Ma csaknem száz vállalkozás működik, ebből tíz számottevő. Népszerű kereskedés Zákányban a Magyarosi családé: a diszkont vegyesboltot két éve nyitották. Két másik élelmiszerüzlet közé ékelődtek, némi árversenyt is gerjesztve. — Manapság már 2 forintért is elmegy az ember máshová, ha ott annyival olcsóbban kap meg valamit — mondta Gócza Tibomé, aki eladóként dolgozik a családi vállalkozásban. Nehéz manapság a megélhetés, a vásárlóerő mind gyengébb, ezért Magyarosiék üzlete korán nyit, későn zár, és már hajnalban kenyérrel szolgál. A vasút a múlt század óta a legnagyobb foglalkoztató Magyar szabadalom Üvegpillérre ültetett fogak Főleg az aránylag fiatal korban elvesztett fogak okoznak lelki megrázkódtatást. A fogsor pótlására új megoldást kínál az a ZX-27 Attraktív Úvegpillér Rendszer-nek nevezett megoldás, amely mindössze két saját fogra is állandóan viselhető fogsorpótlást tesz lehetővé. Az üvegcsonk néven ismertté vált szabadalom február 12-től mindenki számára hozzáférhetővé. A fogorvos és a fogtechnikus éppúgy megrendelheti, mint a beteg. Németh László a soproni DentAvantgArt Fogtechnikai Labor tulajdonosa szabadalmastárs és azt mondta: - 14 év gyakorlati tapasztalatai állnak a termék mögött. A találmány lényeges változást hoz az emberek életében. A foghiányok megbontják a fogak tökéletes záródását és rágási harmóniáját. Ennek elhanyagolása később jelentősen befolyásolja az ember szervezetét. Az igen fiatal korban elvesztett sorvegi fogak nemcsak a rágási mechanizmus kialakulásában, hanem az arc formájában is kedvezőtlen változást idéznek elő. A sorvégi hiányok pótlását eddig általában úgy oldották meg, hogy egészséges fogakat áldoztak fel, vagy különböző kapcsokat, vázlemezeket alkalmaztak, illetve implantátumokat építettek be sebészeti beavatkozással. Ezek a beavatkozások az egyén szervezetétől függően 65 százalékos sikerrel jártak. Olyan megoldást találtunk, amely lényegesen egyszerűbb, olcsóbb és nem okoz semmilyen kedvezőtlen mellékhatást. A találmány révén azoknak a pácienseknek a 65-70 százaléka, akik eddig csak kivehető fogpótláshoz jutottak, az üvegpillér által rögzített fogpótlást kaphatnak. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a megolvasztott üvegből a foghúsra tökéletesen illeszkedő pillér készíthető, amely a hidat vagy rögzített pótlást a foghiányos részen is megfelelően alátámasztja. Kialakítása nem igényel fogorvosi, sebészi beavatkozást. A többletmunkát a technikus végzi. Az olvasztott üveganyagú pillér egyébként nem porózus, színtelen, szagtalan és szövetbarát. Nem idézhet elő sorvadást, mert alatta - kis felülete miatt - függőháló- szerűen megerősödik a csont. Tökéletesen visszaadja a rágóképességet, az artikulációt és az arc harmóniáját. Az ilyen fogpótlással élők visszanyerhetik önbizalmukat, jó közérzetüket. Kovács Miklós, a fogtechnikai labor témamenedzsere elmondta, hogy kétféle csomagolásban hozzák forgalomba, így tulajdonképpen könnyen kezelhető szettet kap kézbe a technikus. Továbbképzéseket is szerveznek a fogtechnikusoknak, illetve adatbankot hoznak létre, hogy az elkészült munkák ellenőrizhetők legyenek. Mindezzel a hamisítások ellen védik a betegek érdekeit. (Gáldonyi) Zichy-kastélyban tanul a zákányi diákság egyik része Művészi költségfaragás Az említett MÁV a múlt év közepéig jelentős adóalanya volt a községnek. A cég azóta mentesült a helyi adó fizetése alól — ezzel évi 1 millió forinttól esett el a község. Tavaly elment a Zöldért is, ezzel 'évi 500 ezer évi adóforint „esett a kútba”. — Kegyetlen év elébe nézünk. Csaknem 10 millió forintot kell lefaragnunk a költségeinkből, ami művészet lesz — vélte a jegyző. Egyelőre a nyugdíjba vonulókon sikerült spórolniuk, mert nem vettek föl friss erőket. A 63,7 millió forintos idei költségvetésből 31 millió forint a két iskola fenntartására megy el: a közoktatási intézményekben 230 gyermek tanul. Zrínyisek a Zichyben Minden település megmaradása azon múlik leginkább, miként tudja megtartani fiait, lányait. Ez lakóházak épülését, megújulását, új nemzedékek születését és majdan helyi adóbevételt is jelenthet. Rada János, az egykori Zichy-kastélyban lévő, védett parkkal körül ölelt Zrínyi iskola igazgatója, persze, nem csupán ilyen szemmel nézi a diákságot. A testületnek az a célja, hogy talpraesett gyerekeket neveljenek, akik megállják a helyüket a középiskolákban. — Négy alsó, és hét felső tagozatos pedagógussal dolgozunk. Ha több a feladat, akkor embert rendelünk hozzá, és nem emberhez keressük a feladatot — mondta az igazgató. A szűkös lehetőségekre jellemző, hogy ma már csak akkor tudnak szakköröket fenntartani, ha a szülők a zsebükbe nyúlnak: a német és a karate szakkör is ennek köszönheti létét. Klubra vágyó idősek Zákányban szép számmal élnek nyugdíjasok. Hármójukat arról kérdeztem: miként látják községük, és benne a maguk életét? — Egy olyan nyugdíjas klub, azzal úgy elvolnánk, eldiskurálnák ott — mondta Spollár Pétemé és Oreczky Józsefié. — De hát ift olyan kihalt a falu, nincs aki szervezzen valamit. Bezzeg Gyékényesben, meg Csurgón ott van klubélet — dohogtak az asszonyok. Erre rímelt özvegy Oletics Istvánné, aki kérdésemre a múltat idézte. — Egykor még volt élet a faluban, összejártak az emberek. Egyik a másikának jobban segített — emlékezett. Látóhegyi kilátások Zákány legszebb része a Látóhegy, ahonnan szép időben mesés kilátás nyílik a Dráva völgyére, és a túlparti horvát vidékre. Ezt a látványt, a szőlősorok végéből már nagyszerűen látható panorámát a Látóhegy 16. lakója, a 64 esztendős Légár Józsefné mutatta meg. Kis képzelőerővel még a csak álmokban létező Duna- Dráva Nemzeti Parkot és az állandó határátkelőt is lehet látni, amiért oly sokat lobbiznak a környék települései. Új erőre kaphatna tőle Zákány megtorpant fejlődése is, nem vitás. Balassa Tamás TAVASZI FESZTIVÁL KAPOSVÁR Somogyi Tavasz JAZZ KONCERTEK A VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN (Kaposvár; Csokonai u. 1.) Március 18-án 19.30 órakor: • BENKÓ DIXIELAND BAND Belépődíj: 500 Ft Március 22-én 19.30 órakor: LÁSZLÓ ATTILA BAND Belépődíj: 300 Ft Március 27-én 19.30 órakor: RAGTIME - JAZZ KONCERT Közreműködik: ANDREW FIFLDING (Kanada/USA) zongorista 4 WHEEL DRIVE (Hollandia) Belépődíj: 300 Ft Jegyek válthatók a Városi Tourinform Irodában (Kaposvár, Fő u. 8.) és a Városi Művelődési Központ információs szolgálatánál. (12033)
