Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-24 / 47. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1996. február 24., szombat A műtét FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Szívsebészet Pécsen Hétfőn végrehajtották az első szívműtétet a Pécsi Orvostudományi Egyetem II. sz. Sebészeti Klinika szívsebészeti részlegén. A betegnél az előzetes vizsgálat olyan mértékű beszűkülést mutatott ki a szívkoszorúér három szakaszán, amely sürgetővé tette a műtét mielőbbi elvégzését. Pavelka Györgyné, a pécsi szívsebészet első páciense a súlyos műtét után az éjszakát jól töltötte. Állapota jó. Az intenzív őrző szobában műszerek sokasága, orvosok, nővérek vigyázzák, figyelik, hogy a legkisebb probléma esetén közbe tudjanak lépni. Szerencsére erre eddig nem volt szükség, minden a forgatókönyv szerint zajlik. A beteg a műtétet követő napon sápadtan, bágyadtan, de már mosolyogva mondta; szívproblémái pár éve kezdődtek. Állapota az utóbbi 1-2 hónapban rohamosan romlott, szinte mindennaposak voltak a rosz- szullétek. Egyértelművé vált, operálni kell, mégpedig minél előbb. — Eszembe sem jutott félni — válaszolta —-, már a szívkatéter vizsgálatkor bizalmat éreztem Korompai Ferenc professzor iránt. Ámikor kiderült, nem odázható a műtét, mindent elmagyarázott, mi és hogyan fog velem történni, le is rajzolta, hogy jobban megértsem, s mindezt olyan emberi módon, hogy arra gondoltam, nincs félni valóm, sikerülni fog. Most fájdalmaim vannak ugyan, nagyobbak, mint amire számítottam, de továbbra is bízom benne, hogy ezzel a műtéttel meggyógyítottak. Fantasztikusan jók itt az orvosok, a nővérek. S. Zs. Korompai Ferenc egyetemi tanár és az első pécsi szívműtétes; Pavelka Györgyné Babarczy László rendezi Ibsen Peer Gyntjét A hanta és a misztérium remeke Próba közben Babarczy László (szemben) és Znamenák István A kaposvári színház a Peer Gynt bemutatójára készül. A drámai költeményt a skandináv világ egyik legtitokzatosabb és leghíresebb műveként tartják számon. 39 évesen, 1867-ben írta Ibsen. * Emlegetik korszakzárásként is egy sikeres életperiódusból, mert az egy évvel korábban írt drámai költemény, a Brand után, már nemzeti íróként tisztelték a szerzőt, aki megkapta a norvég parlament életjáradékát. A Peer Gyntöt viszont csend és fagyos kritika fogadta. Szerzője nemsokára Németországba telepedett át. A későbbi, jól ismert művek — Nóra, Vadkacsa, Rosmers- holm, Hedda Gabler — már egy „másik” Ibsent mutatnak. Különös, de korántsem egyedülálló színháztörténeti jelenség: a híres darab gyakorta nem hoz híres előadást. — Milyen előjel ez? — kérdeztük Babarczy Lászlót, a kaposvári előadás Kossuth-díjas rendezőjét. — Ez nemigen foglalkoztat... Nemrég Bergman rendezte, én nem láttam, de fantasztikusan sikeresnek mondják. A darabbal semmi probléma nincs, remekmű. Természetesen nagyon nehéz előadni. Viszont nagyon hosszú, tehát meg kellett húzni és nagyon jól, ahhoz, hogy egy épkézláb színpadi előadás szülessen belőle. A magyar Peer Gyntnek különleges problémái vannak, leginkább a fordítás. Két nagyszerű fordítás közismert, az Áprily Lajosé és a Hajdú Henriké, s az Áprilyét ismerik el autentikusnak, amely valóban nagyon pontos, különösképpen formailag. No most tudni kell, hogy a Peer Gynt eszméletlenül nehéz versformában íródott, amiben kötött rímképletek húzódnak általában nyolc soron át, ráadásul rövid sorok. Ez azt jelenti, hogy azonnal, .rímelni kell”, ezek ráadásul keresztrímek és ez bonyolult dolog. A végén az egész dallá változik, ettől még komplikáltabb. Áprily ezt a formát bravúrosan betartja. Ettől van, hogy első hallásra igen nehéz megérteni. A másik probléma, hogy a darabot romantikus műként fogják föl. Ez igaz is, de ugyanezt népies műnek is gondolják. Noha ez egy vulgáris népiességet meghaladó mű, olyasmi, mint ami akkor született volna, ha Arany László A délibábok hősét jól írta volna meg, mert akkor a Peer Gyntöt írta volna. Ezt viszont Áprily nem érzékelte. A modern gondolatokat tartalmilag, a szóhasználatban, annak ellenére, hogy pontos a fordítás, nem vette tudomásul. Ezért mások az ízei a dolognak, zsánersze- rűbbek mint az eredetiben. Tehát rendeltünk egy újat. Kunos László norvég specialista irodalmár, a Corvina Kiadó skandináv lektora készített egy rendkívül pontos és részletes nyersfordítást. Ez annyiban is új , hogy nem németből, hanem közvetlenül norvégből készült, s Rakov szky Zsuzsáé a költői műfordítás. Azt kértük, írjon szép verset, de úgy, hogy legyen teljesen szabad a sorok hosszúsága és a rímelés technikája is. A szöveg világos legyen és áttetsző. Ez most így autentikus Peer Gynt. — Miért esett most Ibsenre a választás, és miért pont a Peer Gyntre? — Nagyon régóta szeretném megrendezni. Nem Ibsenen van a hangsúly, hanem a Peer Gyntön. Tehát a Nórát változatlanul nem akarnám behozni a kaposvári színházba, mert nem érzem különösebben aktuálisnak. Minden jelentős európai kultúrának a modernkori fejlődésében az egyik legfontosabb lépés: továbbhaladni a paraszti kultúrából egy másik, s nem tudjuk milyen kultúra felé, amit az ipari civilizáció, s a polgárosodás kínál. Ez viszont az egyébként fantasztikus magyar irodalomban elmaradt. Itt ugrás van: a napfényhez és a földhöz közel álló Arany és Petőfi, meg a „vérbajos” Ady között, hogy így mondjam. Ott van viszont a Peer Gynt! S ezzel együtt a kérdés, hogy: kik vagyunk, ki volt az apánk, kik voltak a nagyapáink és mi lesz a fiainkkal? Mi van azzal az emberrel, akinek a fantáziája tele van a világ, a természet, a nép meséivel, fantazmagóriáival? Hogy tud szembenézni az újfajta valósággal? — Igen, dehát nem arról van szó, hogy Peer Gyntnek éppen erről a fantázáiról kell mindig lemondania? Önmagát elve- szejtve, hogy mindig valami más érvényesüljön belőle? — Jó. Erről szól a Peer Gynt. Azt járja körül, hogy el kell-e veszejtődnie vagy sem, hogy lehet-e életben maradnia vagy sem. Itt van egy anya meg egy fiú, akik elszegényedtek, bár valamikor kulturáltabbak és gazdagabbak voltak. Az tartja őket életben , hogy hantáznak. Egymásnak is. Meséket mondanak. Ez egyrészt megakadályozza őket abban , hogy a reális életben helytálljanak, mert inkább mesélnek. Eközben a Peer Gynt hihetetlen képzelgések, irreális ambíciók közepette él, miközben kilóg a segge a nadrágból. Ez oly ismerős, nem? — Az egyik méltatója szerint „szabálytalan remekműnek” tartott darab, szabálytalan előadást is ígér? — Mi sohasem döntünk FOTÓ: TÖRÖK ANETT úgy, hogy szabálytalan előadást hozunk létre. Olyant akarunk létrehozni amit szeretünk és ami érdekel minket. Ebből többnyire szabálytalan előadás jön létre. Az előadás mindig a dolgok tartalmára irányul, s nem arra, hogy hasonlítson valamelyik előző sikerhez. Mert ez utóbbi lenne a szabályos, igaz? Ez most egy különleges vállalkozás. Jól érthető, jól áttekinthető , hatékony színházat szeretnék csinálni most is, mert nagyszerű a darab, ezt a próba közben is érezzük. — Grieg zenéjével, a Sol- vejg dalával, amit illő tudni dúdolni is? — Új a zene is, mert a régi nem vállalható. Nagyon szép dalok lesznek. Dévényi Ádám a zeneszerző, Pauer Gyula a díszlettervező, Bodnár Enikő tehetséges főiskolai hallgató a jelmeztervező. A címszereplő Znamenák István, Molnár Piroska lesz Aase, Solvejg pedig Német Mónika... És még sokan... Meglepő lesz, hogy mennyire világos és megközelíthető a dkrab. Természetesen van a végén egy hatalmas misztérium. Amit viszont nem lehet és nem is szabad magyarázni. Az világos, hogyan kerülünk a közelébe. Mert misztérium: mi az értelme annak, hogy én vagyok és miért éppen én vagyok. Ez az amire soha nem lehet felelni. Ugye? Tröszt Tibor Hazaérés A szél jeges ujjai benyúlkáltak a gallérja alá. Fázósan összemarkolta nyakán a zakóját — a zúzmarakoronás fenyők egymásba kapaszkodva futottak el mellette. Az előtte terpeszkedőjégfolt tükrében még megpillantotta saját, nagyra- nőtt árnyékát, aztán megcsúszott. Arcok hajoltak föléje. — Szóljanak a polgármesternek, hogy elestem! — nyögte. Közben gyengéden a haját igazgatta, mintha az családi ereklye volna. Senki nem mozdult. — Gyorsan hívják föl a kórházigazgatót, vagy legalább a rendőrkapitányt! — követelőzött a férfi. — Fáj a lábam! A három tizenéves fiú tanácstalanul nézett egymásra. — Tegnap szerepeltem a tévében is, ne szórakozzatok hát velem! — emelkedett fél könyökére a férfi. Keze a türelmetlenség ritmusát dobolta a havon. — Az én anyukám meg tanítónő — szólt csendesen, szívdobbanásnyi idő után az egyik kis legény. — Az enyém vállalkozó! — tromfolt a társa vigyorogva. — Elesett — mondta a harmadik. — Szólni kellene valakinek! — Ismerek egy orvost — kapaszkodott szavába a tanítónő fia, de a nercbundás apróság újra, fölényesen rendre- utasította. — Nem őt kérte! Azt kell mindig csinálni, amit a nagyok mondanak! Végül a férfit — minden ellenkezése ellenére — lehúzták a járdáról, amelyen sok ember járt. Már köpenyt font köréje a sötétség, amikor B. J., a városka hírhedt csavargója belebotlott. — Na mi van, haver? — böffent rá. — Fáj a lábam, de nagyon — panaszkodott. Közös erővel eltámolyogtak a közeli taxiállomásig. A lámpák fénykörébe érve a férfi elhessegette magától segítőjét. Az vállat vonva odébb csoszogott. Elégedetten simogatta lábát az ülésen. Kényeskedve hátradőlt, meglazította a nyakkendőjét. A sofőrnek, aki megismerte, nagy borravalót adott. Végre hazaérkezett. Czene Attila ÖRÖKÖS TAGSÁG Új, a nézők közreműködésével számoló műsort indít útjára a Magyar Televízió Stúdió '96 szerkesztősége és a Petőfi Rádió. A közönség a mellékelt szavazólap segítségével kapcsolódhat be a játékba és választhatja meg a halhatatlanok képzeletbeli társulatának tagjait. A választható művészek nevét tartalmazó listát neves szakemberekből és közéleti személyiségekből álló zsűri állította össze. ! Azok a művészek, akik a legtöbb szavazatot kapják, 1996. március 31-én örökítik meg lábnyomukat a „pesti Broadwayn”, a Fővárosi Operett Színház előtt. Az eseményt, valamint az utána következő gálaműsort a Magyar Televízió 1. programján április 7-én este sugározzák. Ezt követően pedig portréműsor keretében havonta egyenként találkozhatnak a kilenc győztes művésszel. Kedves Olvasó! Önnek csupán az a feladata, hogy mindhárom kategóriából három nevet X-el jelöljön meg. A kitöltött szavazólapot kérjük március 8-ig beküldeni levelezőlapra ragasztva, a következő címre: \ , V Magyar Televízió Stúdió '96 szerkesztó'sége „Örökös tagság" o 1810 Budapest, Szabadság tér 17. o .......... .......................................................................4......................... SZÍNÉSZNŐ SZÍNÉSZ OPERAÉNEKES —-----------------------^5-—.g&V" -------------------------T;/ Tej.—— . :—Ú 7----------------j --------Molnár Piroska Benkő Gyula Marton Éva 1 ' Psota Irén Darvas Iván Melis György----------------ir-------------------------------------------------------------------------------------I'----------------------^--------------------Tábori Nóra ___ Garas Dezső__________Polgár ibászló_____________ Tolnay Klári ; Gábor Miklós Rost Andrea-------------------------“ ■ 1 tV*1 1 ■ ■■ ■ —------Törőcsik Mari_____________ #> Kállai Ferenc___________Simándy József Udvaros Dorottya Szabó Sándor Tokody Ilona
