Somogyi Hírlap, 1996. február (7. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-24 / 47. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1996. febr. 24., szombat Űj könyvek PADM A V ATI-SUND AR Gopál, a csalhatatlan A Gopál, a csalhatatlan egy varázslatos, verses elbeszélés az ősi Indiából. Az első kötet audiokazettán is megvásárolható. (Édesvíz -898 Ft) FRANCESCO SALVI Impresszionisták Az impresszionistákat korábban hagyományfelrúgó lázadásuk, új stílusuk miatt hevesen támadták. E kötet bemutatja Manet, Monet, Renoir s a többiek életét, munkásságát. (Falukönyv, 498) Vallomás Végig kézírásos és rajzokkal illusztrált reprezentatív válogatás. Ízelítő a világirodalom legcso- dásabb verseiből. (GP, 589 Ft) PAUL TRENT Lélekharang A kitűnő szerző ötödik izgalmas regénye. A legnagyobb sikernek ígérkezik. (General, 448 Ft) Játékszabályok Újra kapható a több mint 150 sportot bemutató, gazdagon illusztrált könyv, amely ismerteti a különféle sportok szabályait és eszközeit. (Göncöl, 3500 Ft) WILBUR SMITH Mennydörgés Sean Coumey vad, akár szülőföldje, Afrika. Barátai tűzbe mennek érte, ellenségei - köztük a fia - gyűlölik. S ezek sokan vannak, és egy asszony is, aki valaha szenvedélyesen szerette. (Magyar Könyvklub, 670 Ft) Szinyei Merse Pál, Mészöly Géza, Borsos Miklós, Szász Endre és Csiszár Elek alkotásai a múzeumban Képtárat alapozó kiállítás Siófokon Egry József: Vízparton álló emberek A siófoki Kálmán Imre Múzeum keretében létesítendő Siófoki Városi Képtár már meglévő anyagát mutatja be: negyvennégy festményt, tizenkét szobrot, húsz grafikát, négy reliefet. A múzeum ehhez az új köz- gyűjteményt megalapozó anyaghoz nagyrészt ajándékozás útján jutott hozzá. Mégpedig úgy, hogy a múzeum évente négy-öt időszaki kiállításon mutatja be napjaink képzőművészetét. A felkért kiállítók között az a szokás alakult ki, hogy a kiállítás megrendezéséért viszonzásul legalább egy múzeumba illő alkotásukat a gyűjtemény fejlesztésére ajándékozzák. A képtár meglévő anyagainak hetven százaléka ilyenformán jött össze, a művészek adományaiból. Más műalkotásokat úgy vásárolt meg a múzeum, legtöbbjüket igen előnyös feltételek között. Siófokon, általában a Balaton-partján és az ország más részein is természetesnek tartják, hogy a Balaton egyik legnagyobb és méltán leghíresebb fürdőhelyén, Siófokon múzeum, illetőleg képtár létesüljön. A múzeum újfajta mecenatúrát is ajánl a Képtárat gyarapítani szándékozók számára. Olyan módon, hogy a Képtár számára kiszemelt műalkotást megvásároltatja valamelyik intézménnyel, szervezettel vagy művészetpártoló, múzeumszerető patriótával. Fölmerült az az ötlet is,' Varga Imre: A professzor. 1969. hogy a méltán híres siófoki futballcsapat egy barátságos vagy bajnoki mérkőzése bevételéből vásárol meg egy kimagasló, a Képtárba illő műalkotást. A mostani kiállításon a magyar klasszikus képzőművészet jeles alakjaival, Mészöly Géza, Szinyei Merse Pál, Egry József, Borsos Miklós, Holló László alkotásaival, másrészt a ma képzőművészetének kiváló képviselőinek, Csiszár Eleknek, Németh Jánosnak, Szász Endrének és Varga Imrének munkáival találkozhatnak a látogatók. A kiállítás március 31-ig várja az érdeklődőket. Matyiké Sebestyén József Két antológia gazdag körképe Orvos írók és orvos-képzőművészek könyvei 1995 augusztusában és 1996 januárjában két antológia is megjelent, hogy bemutassa az író és képzőművészetet gyakorló orvosok műveit. Az előbbi Kaposváron a Magyar Orvosírók és Képzőművészek Körének XX. jubileumi antológiája; az utóbbi Budapesten Sorsfordítók címen, melyben 23 orvos legszebb történetei olvashatók. A kaposvári kötetben 47 hazai és határainkon túli magyar orvos közöl verset, elbeszélést, visszaemlékezést, beszámolót — vagy szobrok, festmények, faragások, kerámiák, érmék fotói láthatók. A Sorsfordítók-bsm elbeszélések, novellák, beszámolók, történetek szerepelnek. Ezt a 23 írást a pályázatra beküldött 126 munkából választották ki a szerkesztők — Gerencsér Zsuzsa és Gion Nándor. A két kötet bemutatott alkotásai azt tanúsítják, hogy a sokoldalúan tehetséges orvosok figyelemre méltó munkákkal gazdagíthatják művészeti életünket anélkül, hogy orvosi gyakorlatuk, gyógyító tevékenységük csorbát szenvedne. A tudományos tevékenység, a gyógyító és kutatómunka jól megfér a kreatív és művészi képzelőerővel — s együtt szerencsésen gazdagítják az emberi szellem sokszínű megnyilatkozásait. A MOKK antológiáját Csapiáros Zsuzsa elnök jelentette meg, a Sorsfordítók-at a Lettera Nova Kiadó adta közre. Szirmay Endre Márai Sándor: Zendülők - Féltékenyek KÖNYVESPOLC Határ Győző, a Londonban élő neves írónk és költőnk megfogalmazása szerint az igazi irodalom meghódítása hasonlít a hegycsúcsok bevételéhez. így vagyunk Márai Sándor munkásságával is. Ez a munkásság, ez az életmű messzemenő együttműködést kíván az olvasótól, hogy azután az immár megismert és befogadott írói paletta színei még fényesebben ragyogjanak... A közelmúltban megjelent „Zendülők” és „Féltékenyek” a „Garrenek műve” című regény- ciklus első része, melyeket a kiadó tájékoztatása szerint rövidesen követ a folytatás is. A Mária- életmű kutatói és kritikusai szerint a „Garrenek műve” az „Egy polgár vallomásai” mellett az írő legnagyobb, legjelentősebb alkotása. Benne összegezi mindazt, amit a „polgáriról, egy új kultúra és civilizáció alkotójáról elmondani akart. Összegzés és egyben búcsúzás is. Az immár végérvényesen egyedül maradt Márai San Diegó-i magányában még egyszer áttekinti életművét és új bevezetőit ír a Garrenekhez. Prófétai korban, 88 évesen... Alig egy évvel öngyilkossága előtt... Kozmopolita. Hányszor megkapta ezt a vádat Márai Sándor a rendszerváltás előtti időkben. Ám a hosszú évtizedekig talonba kényszerített Márai-életmű ma újra él és lélegzik. Kiteljesül, mint a virág az újra kapott levegőben és fényben... A világpolgárság vállalása Márainál kényszerűség volt, hiszen kevesen szerették úgy szülőföldjüket, mint ő. Számára a szülőhely, Kassa volt a minden. A Város. Egy emberi életforma legszebb megnyilvánulása. És bár a történelem vihara Amerikába kényszerítette, haláláig az egyik legszebben író magyar alkotó maradt. Nyelvi gazdagsága csak Kosztolányiéhoz mérhető... A „Garrenek műve” — s így természetesen a most közreadott első két rész is — keserű alkotás. „A világ összetört” — fogalmazódik meg újra és újra a „Zendülők”-ben és a „Félté- kenyek”-ben is. De hát kik ezek a „Zendülők”? Hadiérettségi előtt álló fiatalok, az első világháború utolsó éveiben. Akiknek legfőbb céljuk a világégésben, hogy lázadjanak. Lázadjanak, zendüljenek a felnőttek ellen, a felnőttek értékei ellen. Családjaik kincseiből rablott holmikat zsúfolnak össze egy szállodai szobában, tanáraikat bosszantják, s nagyvilági életet élnek. Azután egy ferdehajlamú színész bűvkörébe kerülve megkezdődik a törvényszerű szabadesés. A barátság szétrobban a „csalódások szürke zu- hatagában”. Amelyet betetőz az egyik fiú, Ernő öngyilkossága... Ám bár csodálatosan plasztikusan állnak előttünk ezek a fiatalok, a „Zendülők” nyilvánvalóan sokkal több egy gazdag lélek- rajznál. Ahogy Márai fogalmazza: megkezdődött a század évtizedekig tartó nagy pere a parancsuralmi rendszerek és a szabad demokrácia között. És az értékek pusztulásában egyre inkább „más lett az élet fénytörése”. A „Zendü- lők”-ben a Garrenek még csak háttérből figyelik az eseményeket. Ez a regény, ahogy az író mondja, Előhang az egész ciklushoz. Ä két regény történése között eltelik, tovasuhan húsz év... Jönnek a Garrenek. A „Féltékenyek.” A haldokló apa ágyánál összegyűlő családtagok kétségbeesve látják, érzékelik, hogy ez a halál nemcsak az apa halálát jelenti. Összeomlik minden, ami számukra érték volt. A mű. A polgári életforma a maga oly sokat nyújtó szépségében. Az élő, lélegző város (ami mind a két regényben természetesen Kassa, még akkor is, ha a színhelyet Márai a tengerpart mellé helyezi.,.)Csend, tétova lépések uralják most a szülői házat, az „előgyász” napjait... Ám a fejekben annál inkább kavarognak a gondolatok... A féltékeny Garrenek egymásban keresik a hibát. Hogy azután újra egymásba kapaszkodva summázhassák: mi lesz velünk, mi lesz a világgal? Az író külön tragédiája, hogy nem élhette Márai Sándor meg műveinek hazai (ő most így mondaná: óhazai) újjászületését. Bízzunk benne, hogy rövidesen jön a „Sértődöttek” és a „Sereghajtók” is, a ciklus befejező része, Márai Sándor stílusművészetének teljes ragyogásában... Dr. Sipos Csaba
