Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-22 / 300. szám

1995. december 22., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Vízvári csodaváró Az ügynökségvezetők egyik legjobbika a csurgói Túra hajnalok hajnalán Varga Imréné: - Most szabadon dolgozhatom — Egyetlen reményem a ha­tárátkelő megnyitása. Akkor talán lesz munkája a magam­fajtának is — mondta a víz­vári Horváth Tibor. Régen egy kft-nél dolgozott. Sokáig volt beteg; műtötték. Négy éve munkanélküli. A környékbeli cégeknél kilin­cselt, de nem vették föl sehova. — Úgy látszik, nekem már semmi nem sikerül — legyint keserűen. — Az élettársamat fölvették ugyan közhasznú munkásnak, de keveset keres. Havonta 16 ezer forintból élünk; jóformán csak a betevő falatra jut. Nálunk már az is ünnepi ételnek számít, ha néha felvágottat vagy szalonnát eszünk. * Egy gyerekük van — a bar­csi szakközépiskolába jár. Asz­talosnak tanul. Neki talán — remélik — már jobb sora lesz. — Három évig jár iskolába. Ideges lettem, amikor megtud­tam, hogy a fiam tanulni akar — mondta Horváth Tibor, fel­idézve azokat a vitákat. — Vi­tatkoztunk, a párommal is. Bevallom őszintén: le akartuk beszélni erről a tervéről. Hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást kap a cso- konyavisontai fürdő. Katz Zol­tán, a Thermálfürdő Kft ügyve­zető igazgatója elmondta: az Országos Idegenforgalmi Hiva­tal írt ki pályázatot, s ők elküld­ték a fürdő korszerűsítését tar­talmazó anyagukat. Értesülésük szerint sikeres volt a pályáza­tuk. A pályázat elbírálásával kapcsolatos hivatalos értesítést még nem kapták meg, ám az OIH illetékese is megerősítette a kedvező hírt. — Jól jönne most a pénz — mondta az ügyvezető igazgató —, jövőre ugyanis új medencét szeretnénk építeni. Ez hatmillió forintba kerül, s így már meg­van a költségek fele. A fürdő korszerűsítése elke­Az enyhe tél miatt kevesebb gázt szállítanak el a babócsai Mol-telepről. A regionális ve­zetéken jelenleg naponta csak­nem 75 ezer köbmétert adnak el. Hidegebb időben akár 100 ezer köbméter gázt is felhasz­nálnak a környék lakói. Szabó János, a Mól Rt babó­csai kirendeltségének munka­társa elmondta, az sem okoz Mondtuk neki, hogy szegé­nyek vagyunk; félünk, hogy nem bírjuk el a taníttatás költ­ségeit. De a gyerek megmaka­csolta magát... Rájöttem, igaza van. Ebből a környezetből va­lahogy ki kell törni — teszi hozzá. — Szakmunkásként le­het, hogy majd állást is kap. Reméljük, addig mi is bírjuk anyagilag... Mert nem könnyű manapság a szülőnek sem; drága a ruha, az ennivaló. Egy farmer kétezer forint, a téli cipő legalább kétszer annyi. És a fiatalnak az sem mindegy, hogy a póló milyen márkájú. Megértem a gyereket. Osztály­társai divatos, szép holmikban járnak; miért pont ő hordana szegényes ruhát... Remélem, karácsonyra azért tudunk va­lamit venni neki. Horváth Tibor búcsúzáskor árulta el, mi az álma: egy szoba-konyhás kis ház. — Az­zal már kiegyeznék, bármilyen is, csak ne ázzon be. Ha fürdő­szobás lenne, az már a csoda... Többről még álmodni sem me­rek — tette hozzá. Vágya érthető: nyolcadma- gával lakik anyósa rogyadozó házában. (Harsányi) rülhetetlenné vált. Tavasszal egy vizesblokkot építettek Csokonyavisontán - ez négy­millió forintba került. Legutóbb kétszáz méter hosszú betonutat készítettek, és feltöltötték a kemping mélyen fekvő részeit. A munkát októberben kezdték, és néhány hete fejezték be. Az építkezés költsége két­millió forint. A napokban te­kintették át a fürdő ez évi eredményeit. 24 millió forint forgalmuk volt, szemben a ta­valyi 20 millió forinttal. A csokonyavisontai fürdőt 105 ezer vendég kereste föl. A kempingben 15 ezer vendégéj­szakát töltöttek el. A hazai vendégek mellett német, oszt­rák és horvát turisták is jöt­tek. H. M. gondot, ha később megugrik a napi fogyasztás. Számítások szerint akár 20 ezer köbméter­rel is több lehet ez a mennyiség. A regionális vezetéken nyolc környékbeli települést látnak el gázzal. Babócsai gázt kapnak a barcsi, a bolhói, heresznyei, a Somogytarnócai, a csokonyavi­sontai, a péterhidai, a babócsai és a komiósdi fogyasztók is. Vannak emberek, akik rit­kán lépnek a nyilvánosság elé, mert akkor végzik jól a dolgukat, amikor nem hal­latnak magukról. Hétközna­pokban „láthatatlan” ripor­talanyunk azonban épp mun­kájának minőségével érde­melte ki, hogy egy pillanatra kilépjen a színfalak mögül. És pedig egyenesen munkaa­dója, az általa is terjesztett Somogyi Hírlap hasábjaira. Varga Imrénét, lapunk Csurgó és környéki ügynökségvezető­jét a család Kert utcai házában értem utói, az út mellett Somo­gyi Hírlap feliratú Niva állt. Kollégám - ez első látásra fel­tűnik - közvetlen, mosolygós hölgy; szeret emberek között lenni, emberekkel foglalkozni.- Barátaim szerint ezt a munkát, amelyet a hírlap saját terjesztési hálózatának létreho­zása, 1993 óta végzek, nekem találták ki - mondta Varga Im­réné. - Korábban 23 évig a pos­tánál dolgoztam, főpénztáros­ként egy üvegkalitkában üldö­géltem. Úgy érzem, ott is sze­rettek a kollégáim, most vi­szont szabadon dolgozhatom, magam válogatom meg a mun­katársaimat, akik nélkül ma nem tudnánk fölmutatni mind­azokat az eredményeket, ame­lyek a munkánk elismerését hozták. De mik is ezek az eredmé­nyek? Csurgó és környéke ta­valy hónapról hónapra vezette azt a listát, amely az új előfize­tők számát tartalmazza: a janu­ári 2131-ről 2400- ra tornászták föl ezt a számot. A 17 kézbesí­tőből álló csapat 14 települést lát el - hajnalban - friss olvas­nivalóval, a Somogybán történt Még soha nem előzte meg olyan előkészület Csurgón a közmeghallgatást, mint a leg­utóbbit. A lakossággal fenntar­tott közvetlen kapcsolatot, a rendszeres tájékoztatást már korábban is többen szorgal­mazták. S ha a vártnál keve­sebben jelentek meg ezúttal a testületi üléssel egybekötött fó­rumon, minden felszólalásból érződött a város ügye iránti fe­lelősség. Két téma állt a közép­pontban: a testület 1998-ig ter­vezett programja és a jövő évi költségvetési koncepció. Beve­zetőjében Szászfalvi László polgármester elmondta: a raci­legújabb események híreivel, kommentárjaival. Ez 17 túrát jelent, amiből négy csurgói.- Éjjel egy óra körül me­gyünk Nagyatádra az újságért, amit aztán Csurgótól Őrtilosig, Iharostól Nemesdédig, össze­sen 210 kilométeren legkésőbb 6-ra, fél 7-re eljuttatunk az ol­vasókhoz - mondta az ügynök­ségvezető. - Megszokták, és onalizálásban nem a „fűnyíró­elvet” alkalmazták, az intéz­ményeket szakmai önállóságuk megtartása mellett ösztönözték megtakarításokra. Szeretnék megerősíteni Csurgó térség­központ jellegét, a készülő te­rületfejlesztési törvény is szor­galmazza a kistérségben való gondolkodást. Továbbépítik a testvérvárosi kapcsolatokat; a délszláv béke a szomszéd iránti reményeket is megerősítette. Újragondolják Csurgó tele­pülésszerkezetét, és folytatni kellene a szennyvízprogramot. A szilárdhulladék-lerakó terve elkészült, a területet is megvá­szeretik, hogy hajnalra náluk van a lap. Csurgó és környéki olvasó­ink, tudom meg Varga Imréné- től, már tíz perc késést is észre vesznek, amit ő nagy ered­ménynek tart. Ezek szerint si­került hozzászoktatni az olva­sót a jóhoz, és így van mihez mérni a teljesítményt. Balassa Tamás súrolta az önkormányzat a tsz- től. Az egy évvel korábban még heves vitákról zajos műve­lődési ház nagyterme most maga is vita tárgya lett — hozzá méltóan, kultúráltan. Mindertki a közösségi ház befe­jezését szorgalmazta. Kiss Ba­lázs, az Önkormányzati Gim­názium igazgatója is megnyug­tató választ kapott arra, hogy a jelenlegi művelődési ház épüle­tét az új tanévre átalakítva megkapja az iskola. Bucsák Sándor szorgalmazta, hogy mivel addig is lesznek rendez­vények, ki kellene meszelni a nagytermet. Horváth József Pályázat támogatásra - újabb beruházás Visonta korszerűsít Gáz nyolc településre Közmeghallgatás Csurgón Nullszaldóval zár a szövetkezet A babócsai Határőr mezőgaz­dasági szövetkezet 250 millió forint forgalmat ért el az idén. Ez 50 millió forinttal több, mint a tavalyi bevétele. Jó áron érté­kesítették terményeiket,rendez­ték a tartozást; s a szövetkezet előreláthatóan nullszaldós lesz. Megjelent a helyi lap Gyékényesen Megjelent a Gyékényesi Kró­nika első száma. Szép képes beszámolót találunk benne az 1995-ös évről, a kultúrotthon- avatásról, a népszokásokról; anyakönyvi híreket, az általá­nos iskola és óvoda életének eseményeit. A testületi dönté­seket nemcsak közli, hanem az államigazgatásban évtizedekig dolgozó Kiss József ismerteti is a legfontosabb tudnivalókat. Időseket köszöntő kisóvodások Bensőséges ünnepséggel ké­szült a karácsonyra a már 200- nál is több tagot számláló csur­gói őszirózsa nyugdíjasklub. A IV. számú óvoda gyerekei ked­ves műsorral köszöntötték őket. Babócsai milliók támogatásra Babócsán 70 lakosnak folyósí­tanak jövedelempótló támoga­tást. A faluban 61 munkanél­küli él. Az önkormányzat jövő­re várhatóan 13 millió forintot fordíthat támogatásra. A lako­sok közül többen kaptak eddig is rendszeres szociális segélyt. Elakadt a bevásárló- központ beépítése Tíz kis alapterületű ingatlant ér­tékesített már két éve a csurgói önkormányzat a Petőfi téren. Egyed Tibor Ybl-díjas építész tervei alapján három éven belül be kellene építeni az új bevásár­lóutcát. Az építés azonban el sem kezdődött. S mert a fizető­képes kereslet csökkenése miatt több üzlet nyitását a tulajdo­nosok sem látták gazdaságos­nak, az önkormányzat feloldot­ta itt az elidegenítési tilalmat. Két német művész tárlata a csurgói múzeumban A jelenkor angyalai Heide Peterson Őrangyal című mun­kája a kiállításon fotó: Balassa tamás Két, világot járt német művész, Gisela Oberbeck festő és Heide Peterson szob­rász alkotásaival ismerkedik Csurgó la­kossága. A festőművésznő több szállal is kötődik Somogyhoz: a göllei születésű Rácz Vali barátsága folytán látogatott először a Kapos völgyi községbe - ott a régi kápolnát restaurálta. Gölléből Ihász János ismeretsége révén hozta műveit Csurgóra, a városi múzeumba. Gisela Oberbeck angyalai nem a kará­csony miatt kerültek a csurgóiak elé, bár bemutatásukra most ez a legméltóbb al­kalom. A német művész pár éve járt Kö- zép-Törökországban, s ott látta meg egy régi barlangtemplom angyal-ikonjait. Ezek - mint mondta - egész pályáját meghatározó módon hatottak rá; művé­szetében azóta vannak jelen mint az em­berek barátai, segítői. A bizánci művek­ben megcsodált időtlenség és időállóság hatására választotta Gisela Oberbeck műveinek anyagául a fát. Heide Peterson pedig agyaggal dolgozik. A fametszet egyébként is nehéz műfaj, a bizáncihoz közelítő, a harmadik di­menziót feladó stílusban még inkább az. Szászfalvi László tárlatnyitó beszédé­ben a művésznő vállalkozásának merész­ségét és újszerűségét emelte ki. Meg­érinti-e a mai embert ez a téma? Képein az angyal az ember barátja: segíti, erősíti, reménységgel tölti el. Idézett egy felmé­résből is: milyennek látják a gyerekek az angyalokat? Égy kislány véleménye: „Az angyalok tisztán tartják a világunkat. Szeretném, ha a mi világunk is olyan volna.” A két művész tárlata január végéig lá­togatható Csurgón. (Horváth) Karácsonyvárás Lakócsán Karácsony előtt elmaradhatatlan volt Lakócsán is a betlehemezés. Négy iskolás fiú járt házról házra, kifordított bundában. Be­kopogtak, hogy szabad-e kö­szönteni, s - mert „igen” volt a felelet - előadták a kis pásztoijá- tékot. Kalácsot, pénzt (egy forin­tot) kaptak. Utána kellemes ka­rácsonyt, jó egészséget kívántak, s mentek a következő házhoz.- Ádám-Éva napján, késő este a gazdaasszony szenteltvíz­zel hintette meg a lakást, majd tömjénnel füstölte be — mondta a lakácsai Romolicz Andrásáé. - Ezután gyújtotta meg a szobá­ban a lámpát. Bejöttek a család­tagok, s így köszöntötte őket a gazdaasszony: Dicsértessék a Jézus Krisztus. Mindenkinek egészséget, és boldogságot kí­vánok... A házigazda kéve ga­bonát, halom szalmát hozott be, s ugyanezt mondta a ház népé­nek. Majd szétterítve a szalmát, imádkoztak, és azon az éjszakán ott aludt az egész család. Karácsony előtt - böjti nap lévén - nem ettek húst. Szentes­tén hagyományosan tejfölös bab és mákos tészta volt a vacsora. Ez a szokás Lakócsán a mai na­pig megmaradt. Éjféli misére menet a lányok, asszonyok fok­hagymát kötöttek a fejükre a kendő alá; nehogy megrontsák őket a boszorkányok.- Lakócsán Adám-Éva nap­ján a mosdóvizet a favágó helyre vittük ki, és a hideg vízbe almát, pénzt dobtunk - mondta Fucs- kár Pálhé -, és abban kellett megmosakodni. Az alma a szép­ség, a pénz a gazdaság jelképe volt. Gamos Adrienn

Next

/
Thumbnails
Contents