Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-22 / 300. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. december 22., péntek Szegényes karácsonyfára telik csak az idén Rosszul megy a fenyőüzlet Az árus először sokat kér, de hajlandó egyezkedni fotó: lang Róbert Új kincstári rendszer A munkavállalók hivatalo­san is bejelentették a Költ­ségvetési Intézmények Ér­dekegyeztető Tanácsának (KIÉT) tegnapi ülésén, hogy nem fogadják el az előző tanácskozáson aján­lott közalkalmazotti bér­emelési mértéket. Akkor a munkavállalói oldal azzal fejezte be a tárgyalást, hogy a kialkudott mértéket — az illetménytábla módo­sításával február 1-jétől tíz, szeptember 1-jétől további minimum két százalékos béremelést — az egyes szakszervezetek is megvi­tatják. A szakszervezetek elutasították ezt a javasla­tot. A munkavállalói oldal a tegnap megrendezett ülé­sen hangsúlyozta: kész a további tárgyalásokra. Az önkormányzati oldal kifejezte azt a véleményét: számára elfogadható lenne az előző ülésen kialkudott béremelési mérték. A kor­mány képviselője a bejelen­téseket tudomásul vette. Ezt követően a KIÉT az államháztartási törvényre, a kincstárra vonatkozó jog­szabályokkal foglalkozott. A munkavállalói oldal nem vitatta a kincstár szüksé­gességét, de a bevezetést előkészítetlennek tartotta. Szerintük hosszabb időt kellene hagyni a felkészü­lésre. A munkavállalói ol­dal felhívta a figyelmet arra, hogy a változások az önkormányzatokat létszám- leépítésre is ösztönzik. Az önkormányzati oldal szerint a kincstári rendszer főként ott jelent majd gon­dokat, ahol alacsony a saját bevétel aránya. Ezek az önkormányzatok a gondo­kat a helyi adók növelésé­vel kívánják majd megol­dani. A kormányzati oldal a felvetéseket alaptalannak tartotta, rámutatott: megfe­lelően előkészítették a kincstári rendszer beveze­tését. Többlet adminisztrá­ciót gyakorlatilag ez nem jelent, ugyanakkor jelentős összegek takaríthatok meg a felesleges pénzmozgások elkerülésével, kamatkölt­ségek csökkentésével. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 96,91 Osztrák schilling 13,77 USA-dollár 139,45 ECU (Európai Unió) 178,06 Kevés idén a karácsonyfa, s a választék is igen szegényes. Nincs ára a fenyőnek és ezért sok termelő inkább kivár, hátha jövőre jobb lesz a piac. A hagyományos lucfenyőt hiába kínálják sok helyen alig 200-250 forintért méterenként, mégis egyre kevesebben keresik. Ka­posváron sláger a douglas-fe- nyő, méteréért akár 4-500 forin­tot is megadnak a vásárlók. A ezüstfenyő tavaly még szinte megfizethetetlennek számított, az idén 500-1000 forintért hozzá lehet jutni egy-egy szép pél­dányhoz. Kaposváron akadt hely, ahol egy négy méteres ezüstfenyőt egy ezresért odaad­ták volna. Az erdei fenyő méte­rét 3-400 forintért kínálják. A somogyi termelők panasz­kodnak. Rosszul megy a bolt Jövőre 600 millió forinttal járul hozzá az állami költségvetés a gazdajegyzők országos hálóza­tának működtetéséhez. Ez azon­ban csak körülbelül kétharmada annak az összegnek, amely a ki­sebb települések mindeneseinek tevékenységéhez szükséges. A hiányzó mintegy 350 millió fo­rintot a megyei agrárkamaráknak kell a tagdíjakból pótolniuk. Jelenleg az országban 595 gazdajegyző működik, s ma már mind a 19 rüegyében kialakult ez a speciális szakemberhálózat. Tagjai sokrétű feladatot teljesí­tenek, hatáskörük az állami szakigazgatási teendőktől a azoknak is, akik a fővárosba szállítanak. A korábbi évek fel­hozatalának 20-30 százalékát tudták csak eladni. Amíg tavaly egy kétméteres ezüstfenyőért 2000 forintot adtak a fővárosi kereskedők, addig idén még a felét sem ígérték. Korábban 50- 60 egyéni megrendelésük is volt a kereskedőknek, különö­sen szép és nagy nemesfe­nyőkre. Egy-egy jobb kiállású tűlevelűért a pesti újgazdagok akár negyvenezer forintot is megadtak, amiből 20 ezer jutott el a termelőhöz. Idén alig egy- kettő ilyen megrendelés akadt. A böhönyei termelők között például egyöntetű a vélemény, hogy az járt jól, aki még az ősz­szel eladta Ausztriába a fenyőit. Akkor parkosításra vittek innét nagyobb mennyiséget, darabját háromszáz forintért. piacszervezésig, a különféle tá­mogatások és kedvezmények igénybevételével kapcsolatos tá­jékoztatásig teljed. A gazdajegyzők „gazdája”, az Agrárkamara azonban bízik ab­ban, hogy rövid időn belül meg­születik a törvény, amely meg­fogalmazza a kamarák helyi szervezetei, s ezek keretében a jegyzők jogállását is. Mészáros Gyula főtitkár szerint jövőre re­mélhetőleg olyan szervezettség­gel működhet már a kamarai gé­pezet, hogy hetente rendszere­sen minden községben tájékoz­tatják tagjaikat, köztük a gazda­jegyzőket is az időszerű tudniva­Idén megszaporodott azok száma, akik az ingyen-kará­csonyfát választják: nem ve­szik, hanem „elveszik” a fe­nyőt. Bebes Tibor, a Sefag Rt. erdőőrzési főfelügyelője el­mondta: több millió forintos kárt okoz erdeikben a kará­csony előtti vandalizmus. Nem ritka, hogy a csemetéket tőből levágják, a nagyobb fáknak a tetejét csonkítják meg vagy de­rékig „felcsupaszítják” a galy- lyak letörésével. Volt rá eset, hogy egy erdőrészt annyira megrongáltak, lepusztítottak, hogy ki kellett termelni az egész területet. Az idén minde­nütt megerősítették az őrzést. Az őrökön kívül a Sefag jár­őrei, a kerületvezető erdészek és a rendőrség éjjel-nappali szolgálatot tartanak az erdők környékén. (Jakab-Nagy) lókról. A települések mindene­seinek közreműködésével sze­retnék elérni, hogy az államigazgatási, támogatási, hi­telkérelmi ügyeket lehetőleg helyben lehessen intézni, a ter­melőknek ne kelljen fél vagy egész napokat utazgatniuk. ígéretes terve az Agrárkama­rának, hogy jövőre bevezeti az Európai Unió mezőgazdasági és statisztikai módszereihez iga­zodó piacfigyelő, ellenőrző és adatszolgáltató rendszert. S a számítógépek adatbankjához a gazdajegyzők is „kulcsot” kap­nak majd. (Újvári) A falujegyzők házhoz szállítják a legfontosabb tudnivalókat Kulcsot kapnak az adatbankhoz Borúlátó kereskedők, elkeseredett iparosok Az adótörvények elfogadott módosításait és a jövő évi költségvetést áttekintve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara úgy ítéli meg, hogy 1996-ban jelentősen romlani fognak a vállalko­zások működési feltételei. A kamara tegnapi évzáró tá­jékoztatóján a vállalkozásokat érintő törvények értékelésére helyezték a hangsúlyt. A jövő évi esélyeket dr. Tolnay La­jos, az MKIK elnöke ele­mezte. Emlékeztetett rá, hogy a kamarák és az érdekképvi­seletek határozott tiltakozása ellenére január 1-jétől több­szörösére emelkedik a kivet­hető helyi adók mértéke. Az iparűzési adó másfél- szeresére, az építményadó há­romszorosára, a telekadó két­szeresére, a gépjárműadó öt­szörösére nő az Országgyűlés minapi döntése nyomán. Mindez persze csak lehetőség az önkormányzatok számára, de mivel általában szorult helyzetben vannak, félő, hogy a maximális mértéket fogad­ják el. A már biztosan emelkedő útalapdíj, a környezetvédelmi termékdíj szintén megnyomja majd a vállalkozók költségeit, s nem mérséklődnek az élő­munka járulékos költségei sem. Hiába a tb-járulék 1,5 százalékos csökkentése, ha újabb szociális terhek nehe­zednek a vállalkozókra. A személyi jövedelemadó mó­dosulása is hátrányos követ­kezményekkel jár. A meg­emelt adókulcsok mellett kor­látozottabb lett az adó-vissza­térítés. Á belső piac szűküléséhez vezethet az is, hogy a kor­mány jövőre kevesebbet szán a gazdaság, az infrastruktúra fejlesztésére, ami nyilván csökkenti a beruházási lehe­tőséget. Várható, vélekedett Tolnay Lajos, hogy jövőre számos vállalkozás tönkremegy, nem bírván elviselni az adóterhe­ket. Az egyéb következménye­ket sorolva az elnök kiemelte a feketegazdaság terjedésének és a növekvő munkanélküli­ségnek a veszélyét. Mindezek együttesen könnyen kibillent­hetik a gazdaságot ingatag egyensúlyából. (Bozsó) Mol-mérleg: a veszteség nyereségbe fordul Ha drága is, veszik Több benzint és gázolajat adott el a Mól Rt. az idei év első háromnegyed évében, mint a tavalyi hasonló idő­szakban. Az értékesítésből származó tiszta árbevétel elérte a 231,7 milliárd forintot, adózás utáni eredménye pedig a 2,2 milliár- dot - derül ki a részvénytársa­ság gyorsjelentéséből. Az adatok előrevetítik, hogy az idén a tavalyinál lényegesen jobb évet zár a Mól. Tavaly ugyanis az első 9 hónapban az adózás utáni eredmény - a mostani több mint 2 milliárdos plusz helyett - 2 és fél milliár­dos veszteség volt. A társaság az év első kilenc hónapjában 8 milliárd köbméter földgázt ér­tékesített, amelyből 3,8 milli­árd köbméter hazai forrásból, 4,2 milliárd pedig importból származott. A hazai kitermelés némileg magasabb a tavalyi­nál. A Mól Rt. üzemeiben ja­nuártól szeptember végéig 4937,7 kilotonna kőolajat dol­goztak fel. S bár az árak, mint ismere­tes, jócskán megugrottak, a múlt év hasonló időszakához képest a benzinértékesítés- mintegy 13, a gázolaj 6, az egyéb termékek forgalma pedig 1,6 százalékkal emel­kedett. Két bankból egy lett Az IBUSZ Bank beolvad a Kereskedelmi Bankba - erről döntöttek a részvényesek a Kereskedelmi Bank Rt. teg­napi közgyűlésén. A résztve­vők a bank nevét Kereske­delmi és Hitel Bank Rt.-re változtatták és jóváhagyták a társaság vagyonmérleg-terve­zetét. Eszerint a január 1-jével létrejövő univerzális nagy­bank saját tőkéje 14,79 milli­árd forint, jegyzett tőkéje pe­dig 10,38 milliárd forint. A Budapesti Árutőzsde hírei • Rekordár a’96-os augusztusi búza jegyzése: 18 000Ft/tonna. • A takarmánybúza ára ugyanerre a határidőre 17 050 Ft/tonna. • A kukoricaár esése megállt, szilárdulás várható. • A napraforgópiacon a 42 000 Ft/tonnás árat a vevők szeptem­bertől novemberig beajánlották. • A sertésárak esnek, tovább is bessz várható a közeli határidők­ben. Áru/Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Ft/t Kukorica Március 17 750 17 500-17 750 17 700-17 750 17 700-17 750 Október 18 300 18600 Búza Január 24 300 24 000-24 300 _ _ Július 17 850 17 600-17 650 18 000-18 150­Napraforgó Október 42 000 41 900-42 000 42 300­EU vágósertés I. (Ft/kg) Jánuár 197,00­197,00-200,00' ’ — Február 204,00­210,00­EU vágósertés II. (Ft/kg) Január 200,00­200,00­Február 204,00­209,00 » Bankközi piacok Tovább emelkedett az egynapos kamatszint tegnap a bankközi forintpiacon. A reggeli 31,5 százalékról délutánra 32-32,5 száza­lékra nőttek a kamatok. Erős likviditáshi­ány uralkodott a piacon, alig volt kihelye­zés. Pénteken ugyanilyen, vagy még ennél is magasabb kamatszintre számítanak az üzletkötők. Az ünnepek miatt négy napra kell tartalékolniuk a bankoknak. Meglepetés az értéktőzsdén 148 millió forintot tett ki tegnap a Buda­pesti Értéktőzsdén. A BUX 3,49 pontot ve­szített értékéből, jelenleg 1485,18 ponton áll. A legkeresettebb papírok ismét a MÓL, az Egis és a Richter részvényei voltak. Az olajipari részvényeket 1060-1065 forintos áron adták-vették. Az Egis árfolyama 3000 forint alá esett, a napi minimumár 2975, a záróár 2990 forint lett. Tovább szárnyalt a Richter részvények ára, 2575 forinttal érte el újabb tőzsdei árfolyamrekordját a gyógyszergyár. Ez a nap is hozott meglepe­tést: a tőzsdén ritkán szereplő Csemege Ju­lius Meinl árfolyama 1100 forintot emel­kedve 12 ezer 100 forintot ért el. A kárpót­lási jegyek ára meglehetősen széles sávban, 161-169 forint között változott, az átlag­áruk 165 forint lett. A milliomodik tonna koksz Ünnepélyes külsőségek között került sor tegnap a Dunaferr DBK Kokszoló Kft.-nél az idei egymilliomodik tonna koksz „kito­lására”, legyártására. Ez rekordnak számít a kokszolómű négy évtizedes történetében. A kft. 1993 óta — a Dunaferr többségi tu­lajdonlása mellett — magyar-osztrák ve­gyes vállalatként működik. Az 1050 dolgo­zót foglalkoztató társaság által termelt koksz nagyobb részét a Dunaferr saját ko­hója használja fel. Morfinvizsgálat, mákban Egyetlen esetben sem mutattak ki a megen­gedett szinten felüli morfintartalmat a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség vizsgála­tai, amelyet azért rendeltek el, mert gyanú merült fel, hogy étkezési mák fogyasztása okozott rosszullétet. A főfelügyelőség 60 tételt ellenőrzött, közülük mindössze egy ötkilogrammos tételnél találta úgy, hogy a különféle szennyeződések meghaladják a megengedett értéket. MBFB-hitelfelvétel A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank 40 millió dolláros középlejáratú hitelt vett fel a Bankers Trust Company vezette kon­zorciumtól. A hitel középlejáratú, öt év múlva egy összegben fizetendő vissza. Vámvizsgálat Rédicsnél A rédicsi határátkelőhelyen a vám- és pénz­ügyőrség szervei olyan kamionszállítmá­nyokat foglaltak le, amelyek nem a papíro­kon szereplő áruval kívántak külföldre tá­vozni. A VPOP tegnapi tájékoztatása szerint három tehergépjármű jelentkezett szerdán a déli órákban a határállomáson, hogy Szlové­nia felé távozzon. Az okmányokon 26 tonna darabolt sertéshúst tüntettek fel, de a vizsgá­latnál kiderült: a kamionok vágott félserté­seket szállítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents