Somogyi Hírlap, 1995. december (6. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-12 / 291. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. december 12., kedd A drog ellen Siófoktól Fonyódig Az egész déli partot átfogó rendezvénysorozatot szervezett a budapesti „S.O.S. Egyesület a szenvedélybetegekért”, amelynek középpontjában a drog elleni küzdelem áll. Az egyesületet képviselő rendőrtiszti főiskolások, orvostanhallgatók és absztinens drogosok valamennyi középiskoláshoz igyekeznek eljutni Siófoktól Fonyódig. Egymillió forint orvosi műszerekre Egymillió forintot ajándékozott orvosi műszerek vásárlására a marcali kórháznak a városban megtelepedett Industrie Elektrik Kft. A térség egyik fő foglalkoztatójának számító villamosipari cég régtől fogva jó kapcsolatot tart fenn az intézménnyel, s ennek keretében évente egy-másfél millió forinttal járul hozzá az egészségügyi szolgáltatás fejlesztéséhez. Új személyek a tengődi testületben Az időközi helyhatósági választások után megváltozott a képviselő-testület összetétele Tengődön. A hét képviselői helyre tizen pályáztak: az előző testületből ismét képviselőnek választották Czobor Lászlót, Hermann Gyulát és Tóth Károlyt, míg ifj. Csicsman Imre, Debrec- zeni Tamás, ifj. Kajtár József és ifj. Lakos János új személy a döntéshozók között. Útjavítás Öreglakon Elhordták az árokparton felgyülemlett földet, s így a téli hónapokban is akadálytalanná vált a csapadék bekerülése a vízelvezető árkokba Öreglakon. A munkálatokat az útviszonyok és a közlekedés szempontjából legkritikusabb részeken, a Baráthegyen, illetve a Dózsa utcában végezték el. Szemétszállítás a Balaton parton Félrevezető volt lapunk december 9-i Számában a Válogatják Siófok szemetét címmel megjelent írásunk címe. A Siófoki Településgazdálkodási Rt ugyanis nem Siófokon, hanem a Balaton déli partján Zamárdi- tól Balatonszentgyörgyig végzi a szelektív szemét- szállítást. 1,6 milliárd forint bevétellel zárnak Kaposváron Privatizációra vár a fonoda A fonoda 1,6 milliárd forint bevétellel zár fotó: lang Róbert Privatizációra vár a Masterfil Rt. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt várhatóan a jövő év elején dönt a cég magánosításának módjáról. Ez a kaposvári fonodát is érinti: a cégről összeállított jelentés most készült el. Mint Csíki Antalné kaposvári fonodavezető elmondta, számot vetettek cégük gazdasági helyzetével. A jelentésben összegezték, hogyan őrizhetik meg a privatizáció után is a piaci pozíciójukat. — A részvénytársaság vezetői több módozatot is kidolgoztak a privatizációra. Az egyik lehetőség, hogy az egész rt-t egészben adják el, a másik az, hogy egységenként értékesítik a gyárakat — mondta a fonodavezető. — Az is felvetődött, hogy különböző kombinációban, csoportonként adják el az üzemeket. A többségi állami tulajdonban levő Masterfil-birodalom- nak négy gyára van. Egyelőre nem tudni, mi lesz a miskolci és lőrinci üzemnek a sorsa. Lehet, hogy a kaposvári és a nagyatádi üzemet együtt értékesítik. Ezt gazdasági érvek is indokolnák. Csiki Antalné szerint a kaposvári fonal meghatározó részét a nagyatádiak dolgozzák fel; emellett szól az is, hogy a két gyár között több évtizedes az együttműködés. A kaposvári fonodában a közelgő privatizáció nem okoz fennakadást: folyamatosan dolgoznak. Naponta 17 tonna fonal kerül le a szalagokról. Egyre több árut adnak el a hazai cégeknek. Nagy megrendelőjük a győri Pannonflax. Havonta kilencven tonna fonalat vesznek meg, amiért csaknem 46 millió forintot fizetnek. Nőtt a nagyatádi cémagyár igénye is. Korábban a fonal harminc százalékát vették át havonta, most negyven százalékát: százötven tonnát. A kaposváriak olasz bérmunkát is elvállaltak. Külföldről hozzák a pamutszálakat, itt készítik el a fonalat. Most az egyik horvát cégnek is dolgoznak: az idén 30 tonna árut szállítanak ki. A fonoda igazgatója, Bodosi Mihály a zágrábi Unitas cég munkatársával tárgyalt. Megbeszélésükön szó volt az együttműködés további bővítésének lehetőségeiről. A kaposvári fonoda az idén 1,6 milliárd forintos forgalommal számol. Ez csaknem 200 millió forinttal több, mint a tavalyi: a cég a korábbi időszakhoz képest több és értékesebb megbízáshoz jutott. Harsányi Miklós A jegyzőügy csak egy az okok közül Jákó újra választhat Lapunk tegnapi számában megírtuk: feloszlatta magát a jákói önkormányzat képviselő-testülete. Bakó László polgármester nem tudja, mi lehet a feloszlatás igazi oka, hiszen — mint elmondta — a legutóbbi testületi ülés a szokásos módon kezdődött, ám a napirendi pontok megtárgyalása után Kovács János képviselő javaslatát 5:3 arányban megszavazva feloszlatta magát a testület. A polgármester elmondta: a feloszlatás mellett voksolók minden bizonnyal azért döntöttek így, mert ragaszkodnak Venczel Tibor jegyzőhöz. A fiatal, Győr mellől ideköltöző jegyző viszont az előző testület többszöri felszólításra sem végezte el a számára előírt Államigazgatási Főiskolát, ezért megszűnt köztisztviselői jogviszonya. — Hat sikeres félévet tud csak igazolni a jegyző — mondta a polgármester. — A megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi, ellenőrzési főosztály levele alapján a testület szeptember 2-i ülésén nem is hozhatott volna olyan döntést, hogy a jegyzőt tovább alkalmazna. Én végrehajtottam a határozatot, hiszen jogtalan volt a munkaviszonya június 30 után. Dr. Vörös Károlynál, a kiskor- pádi jegyzőt csak átmenetileg alkalmaztuk. Meghirdetjük a pályázatot a jegyzői munkakörre, amelyre — ha befejezi a főiskolát — Venczel Tibor is pályázhat. Én egyébként együtt tudnék vele dolgozni. Szerettük volna megkérdezni Venczel Tibort is, ám ő Győrben tartózkodott. A fiatal jákói jegyző 1993. január 1-től őrködött az önkormányzati tevékenység törvényessége felett. Kovács János indítványára oszlott fel a testület. A képviselő elmondta: úgy gondolták, a jegyzőt mégsem kellene meneszteni, hiszen elégedettek voltak a munkájával, ám más okok miatt is kezdeményezte a testület feloszlatását. — Bakó László felült a szóbeszédnek, miszerint én és társaim milliókat sikkasztottunk, és kihívatta az Állami Számvevő- szék revizorát — mondta a képviselő. Forrás néven 48 százalékos önkormányzati és 52 százalékos magántőkével még a múlt ciklusban létrehoztunk egy kft-t, és arról pletykáltak, hogy néhá- nyan jogtalan haszonra tettünk szert. A vizsgálat — amelyet a falu 200 ezer forintja bánt — viszont ennek ellenkezőjét bizonyította be. Kovács János szerint a polgármester több esetben önkényesen intézkedett. Azt például, hogy új jegyzője van Jákónak, én a faluban az utcán tudtam meg - tette hozzá. A jákóiak pénteken falugyűlésen szembesülnek a tényekkel. Aztán újra választhatnak majd polgármestert és képviselőket. Bakó László és Kovács János is indul a polgármesteri székért. Lőrincz Sándor Gyakran sértettek szabályt a földkiadó bizottságok Főügyészi vizsgálat az FM-hivatalnál Megyénkben az idén júniusban készült felmérés szerint a földkiadás 90 százalékos. Az elbírálatlan ügyek száma mintegy 10 százalék. A részarány-tulajdonosok száma 70 ezer. Érdemi földkiadás 30 szövetkezetben fejeződött be. Harmincnégy azoknak a tsz- eknek a száma, ahol ezt a munkát csak 60-90 százalékban végezték el, és ennél kevesebbnél tart a többi. Tulajdonjog bejegyzésére alkalmas határozat csak az ügyek 20 százalékánál készült el. Somogybán 78 földkiadó bizottság van. Az őket „felügyelő” Somogy Megyei Földművelésügyi Hivatalhoz a földkiadással kapcsolatban 1993. július 1. és 1995. július 1. között 531 ügyirat érkezett. Ebből 303 panaszos volt, 118 fellebbezést tartalmazott, 110 pedig az úgynevezett egyéb irat kategóriába tartozott. Ez derült ki a Somogy megyei Főügyészségnek a hivatal földkiadó bizottságokkal kapcsolatos vizsgálatából, amelyet a Legfőbb Ügyészség és a főügyészség munkaterve alapján végeztek dr. Linha Teréz csoportvezető ügyész vezetésével. A vizsgálattal mindenekelőtt azt igyekeztek megállapítani, hogy a földművelésügyi hivatal élt-e az 1993. évi Il-es törvényben biztosított jogaival, illetve kötelezettségeinek jogszerűen tett-e eleget. A vizsgálat megállapításai közül jó néhány meglepő és elgondolkodtató. Ezek közé tartozik, hogy a földkiadó bizottságok határozatai ellen benyújtott fellebbezések 66 százalékánál meg kellett semmisíteni a határozatot, és új eljárásra kellett őket utasítani. Ennek az volt az oka, hogy nem a törvény, a szabályok szerint jártak el. Nem egyeztettek, nem tartottak sorrendiséget, illetve sorsolást. Előfordult, hogy a bizottság elnöke hozzátartozóit előnyben részesítve hozott határozatot. A fellebbezések 27 százalékát azért utasították el, mert a részarány-tulajdonos ragaszkodott eredeti földkiadási kérelméhez: a sorsolással egyet nem értve ősi birtokát akarta visszakapni. Többször előfordult: egyesek úgy próbáltak földhöz jutni, hogy nem a megszabott határidőben adták be a kérelmet. A hivatal munkáját nagymértékben befolyásolta a földkiadó bizottságok munkájának színvonala, egyebek között a sokszor tapasztalható bizonytalanság. Gyakran fordultak ide olyan kérdésekkel, amelyek a törvény értelmezésével függtek össze. A bizottságok megalakítását követően jó ideig sokan nem voltak tisztában a földművelésügyi hivatal hatáskörével, és elárasztották olyan panaszokkal, amelyek a kárpótlással és árveréssel kapcsolatos kérelmeket tartalmaztak. A megyei FM-hivatal kimutatása szerint a határozatok 16,1 százaléka ellen — 19 ügyben — fordultak keresettel a bírósághoz, kérve a köz- igazgatási határozat megváltoztatását. Tizenháromszor nem a valódi jogosultak, illetve nem érdemi határozat ellen kerestek jogorvoslatot. A Kaposvári Városi Bíróság szerint a vizsgált időszakban csak 6 olyan eljárás indult, amelyben a bíróság érdemi intézkedést tett. Két esetben helyt adott a keresetnek, és az alperest új eljárás lefolytatására utasította, négy ügyben pedig még folyamatban van az eljárás. Az főügyészség a vizsgálat tapasztalatai alapján egy elvi óvást nyújtott be az 1957. évi IV-es törvény helytelen alkalmazásával hozott határozat ellen. Felszólalással élt a fel-' lebbezések érdemi határozat nélküli elbírálása, az ügyintézési határidő túllépése és a bizottságok működésének hiánya esetén szükséges és haladéktalan intézkedések elmulasztása miatt. Jelzésben kifogásolta azokat az eljárásokat, amelyeket a bizottságok véleménye nélkül folytattak le. A vizsgálat több fontos kérdést is fölvetett. Ugyanis a földkiadó bizottságok a közeljövőben megszűnnek. A még folyamatban levő ügyekben az FM-hivatalnak kellene döntenie, ám hiányoznak azok a jogszabályok, amelyeknek alapján megoldhatná a feladatot. Ezért jogos a kérdés: hogyan és kinek kell eljárni azokban az ügyekben, amelyekben a földkiadó bizottságok már egyeztettek és sorsolással döntöttek, de a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas határozatot nem hoztak? Továbbá: ki és hogyan hajtja végre a kereseteknek helyt adó, új eljárásra utasító bírósági ítéleteket? Szegedi Nándor Balaton-Füszért vevőankét Kaposváron Ünnep előtti árumustra A Kaposváron és környékén dolgozó kiskereskedőket és szövetkezeteket invitálta tegnap találkozóra a Balaton Füszért Kereskedelmi Rt. Az idei utolsó vevőankéton tíz cég képviselője tartott árubemutatót a kereskedőknek az új termékekről. Dévényi Zoltán vezérigazgató elmondta: a Balaton Füszért csaknem 10 ezer árucikket forgalmaz. Az árukínálatot szeretnék a vásárlók igényeihez igazítani, ehhez hozzájárulnak a vevőankétok alkalmával a boltvezetőkkel és a szállító partnerekkel folytatott beszélgetések is. A Balaton Füszért ebben az évben 8 milliárd 200 millió forint értékű terméket forgalmazott. Üzleti kapcsolataik erősödtek, a tavalyinál négyszázmillióval több árbevételre tettek szert. A Balaton Füszért 230 szállítóval áll üzleti kapcsolatban. A Bacardi-Martini Hungary Kft egyik legrégebbi partnere a somogy-zalai cég. Bár a piac változásával és más nagykereskedők megjelenésével kissé visszaszorult a forgalom, a jelentős partnereik között tartják számon. Csemics Szilvia, a Colgate Palmolive Magyarország Kft területi vezetője szerint Somogy és Zala megyében meghatározó kereskedelmi partnerük a Balaton Füszért. Négy éve kerültek közvetlen kapcsolatba a céggel. A változó piaci igények és a gyengülő vásárlóerő okozta szűkülő piacot nagyobb árukínálattal ellensúlyozzák. S. P. G. 15-30 százalékos emelést szeretnének a munkavállalók Bérharc a munkaadókkal Az utóbbi időben javult az MSZOSZ-hez tartozó somogyi szakszervezetek megítélése, s ez jelentős részben a harcosabb kiállásnak köszönhető — mondta Svajda József, az MSZOSZ megyei elnöke. Hozzátette: több alapszervezet is csatlakozott a szövetséghez, s megerősítették nyugdíjas-szervezeteiket. Az MSZOSZ erejét az mutatja: milyen eredményt érnek el a munkaadókkal folytatott bérharcban: mit rögzít a kollektív szerződés. — Sztrájkhangulat uralja az országot. Nincs más út? . — Ma minden a munkavállalók ellen hat. Ellenséges a környezet, a törvénymódosítások a hátrányt növelik. Somogybán legalább tízezer munkahely esett áldozatul az elhamarkodott privatizációnak. Magas az infláció, így amikor bejelentjük bérigényünket, a tulajdonosoknak tiltakoznak és azt mondják: nincs miből. .Kis túlzással azt is mondhatnánk: Magyarországon feudális állapotok varinak. A munkaadók az első éjszaka jogán kívül mindent megtehetnek. Azt is, hogy utcai ruhában dolgoztassák az embereket havonta 240 órát, ágazatonként eltérő, 19-től 30 ezer forintig teijedő átlagfizetésért. — Nem mindenhol ilyen rossz a helyzet... — Szerencsére vannak olyan cégek is, ahol törődnek a dolgozókkal. A Balaton Füszért, a villamossági gyár, a Sütév Rt, mind-mind jó példa. De a rosszakat is sorolhatnám... — Somogybán is erős az elégedetlenség? — A bányászok is közel kerültek a sztrájkhoz, a vasútnál negyven napja ez van napirenden, a postánál van esély a megegyezésre, de a vasas szakszervezet tagjai igencsak elégedetlenek. Az érdek- egyeztetés lényegében zsákutcába jutott: az utcán, demonstrációval kell elvégezni azt, amihez egy tárgyalóasztal elég volna. Jövőre 15-30 százalék közötti béremelést szeretnének Somogybán a munkavállalók. A munkaadók egy része már közölte, hogy-szóba sem áll velünk. Az ideges hangulatért elsősorban nem a munkaváL- laló a felelős. Egyébként a munkaügyi tanács dolgozik, a megyei közgyűléssel és a kaposvári önkormányzattal kiegyensúlyozott a munkakapcsolatunk. Különösen jó viszonyban vagyunk a kaposvári polgár- mesterrel, aki rendszeresen kíváncsi a véleményünkre. A többi szakszervezettej szorosabb kapcsolatra törekszünk, viszont egyetlen politikai párttal sem kötelezzük el magunkat. (Lengyel)
