Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-06 / 260. szám

1995. november 6., hétfő SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Magasabb mozgóbér az állami vállalatoknál Fontosak a frontemberek A hét végén a népszerűségi lista két vezető pártja felé fordult a figyelem. Az MSZP a kongresszusi felkészülés jegyében tanácskozott más­fél napon át. A szocialisták alapszervezetei támogatják a stabilizációs programot, de módosításokat is szorgalmaznak - összegezte a széles körű pártviták tapasz­talatait Jánosi György alelnök a péntek-szombati tanácsko­zás után. Elmondta: a tagság azt várja a kormányzattól, hogy fektessen nagyobb hang­súlyt az igazságosabb tehervi­selésre, a stabilizációs prog­ram végrehajtásának jobb szakmai megalapozására, a társadalmi párbeszédre, a poli­tikai stílus javítására. A par­lamenti frakció határozottab­ban vegye föl a kesztyűt a par­lamenti viták során, legyen ak­tívabb részese a döntések elő­készítésének, a párt vezető személyiségei pedig ne tegye­nek egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat. Csintalan és az elnökség tagjai FOTÓ: FEB/DIÓS1 IMRE A tanácskozáson - mint ar­ról Csintalan Sándor ügyve­zető alelnök beszámolt - Horn Gyula miniszterelnök-pártel­nök a kiéleződött bérvitákról kifejtette: a kormány tárgyalni fog addig a határig, amíg a stabilizációs programot nem veszélyezteti. Nem engedhető meg a közalkalmazottak hely­zetének romlása, s az, hogy tovább nyíljon az olló a ver­senyszféra és az önkormány­zati dolgozók bérei között. A lehetséges' személyi vál­tozásokról Csintalan jelezte: a párt frontembereinek, a kor­mányzati tisztségviselőknek - ha egy mód van rá - posztju­kon kellene maradniuk. Torgyán miniszterelnök-jelölt A privatizációs és az ipari miniszter előterjesztésében szereplő mértéknél keveseb­bet, a korábban meghatáro­zott 10-15 százaléknál azon­ban többet költhetnek jövőre béremelésre az állami vállala­tok, illetve az állami többségű gazdasági társaságok - dön­tött a kormány tegnapi soron kívüli ülésén. A bérfeszültségek miatt újabb sztrájkokra készülő villamos­ipart leginkább érintő döntés lényege: egyedi elbírálás alap­ján, s csak ott szavazhatja meg a közgyűlés vagy taggyűlés a legfeljebb 21 százalékos - mozgóbér formájában kioszt­ható - béremelést, ahol az 1994. évi átlagnyereségnél az idén többet produkálnak, s ezt nem áremeléssel, hanem haté­konyságnöveléssel érik el. A 21 százalékba bele kell számítani az év közbeni keresetnöveke­dést is. Az elbírálás a tulajdo­nosi jogokat gyakorló miniszte­rek dolga lesz. A közalkalmazottakat is érintő ár-bér megállapodásról Kiss Elemér közigazgatási ál­lamtitkár elmondta: a pénz­ügyminiszter és a munkaügyi miniszter előterjesztésében sze­replő javaslatokat a kormány elfogadta, s hétfőn átadja az Érdekegyeztető Tanácsnak. Döntött a kormányt arról is, hogy a finanszírozás szempont­jából bizonyos iskola- és tele­püléstípusokat kiemelten kezel - jelentette be Fodor Gábor művelődési és közoktatási mi­niszter. A kabinet elgondolása szerint 15-20 százalékkal eme­A vasárnapi havazás elsősorban Borsodban okozott komoly gondokat, de Fejér, Tolna és Baranya megyében, valamint a Bakonyban és Győr környékén is nagy mennyiségű hó esett - tudtuk meg az Útinform ügye­letesétől. Északon a 3-as, a 37- es és a 35-ös főúton a hóátfúvá- sok miatt síkos, jégbordás a burkolat, vasárnap este azonban az ország valamennyi főútvo­nala járható volt. A Bodrogköz, Taktaköz és a Hernád völgye alsóbbrendű út­jain a 20-25 centiméteres havat kavaró viharos erejű szél emelt hóakadályokat, s nehezítette meg a közlekedést. Több kiste­lepülésre vasárnap délutánig sem jutottak el a munkagépek, így ezek a falvak egyelőre megközelíthetetlenek. A meteorológiai szolgálat lik a normatívákat, amelyeket differenciáltan osztanak el az intézmények között. A rendel­kezésre álló 148 milliárdból az óvodák, a 3000 lélekszám alatti kistelepülések iskolái és az érettségit adó középiskolák ré­szesülnek a legnagyobb mér­tékben. Az eddigi 27 500 forin­tos óvodai normatíva 50 000 forint fölé emelkedik. Az álta­lános iskolai normák 41 ezerről 62-64 ezerre, a középiskolai normák pedig 62 ezerről 85 ezer forintra nőnek. A kormány úgy döntött, hogy címzett és céltámogatást 1997-ben az önkormányzatok a szennyvízelvezetéshez és -tisz­tításhoz, az életveszélyessé vált általános iskolai tantermek fel­újításához, a kórházak és szak­rendelők gép- és műszerbeszer­zéséhez, s szilárdhulladék-le- rakó építéséhez kaphatnak. A kabinet az 1996-ban in­duló önkormányzati beruházá­sok közül 58 címzett támoga­tási igényét fogadta el, mintegy 17,5 milliárd forint értékben, amelyből 1996-ban 1,5 milliárd használható fel. A kormány áttekintette a la­káshelyzetet, s megállapította, hogy nincs mód a közeljövőben a támogatások növelésére. Meghatározta ugyanakkor a ké­sőbbi teendőket, köztük a lakásállomány felmérését, a re­konstrukciókhoz kedvezmé­nyes kölcsönök biztosítását, a támogatási rendszer korszerűsí­tését, az önkormányzatok által készítendő középtávú lakás­kiadási programok szakmai tá­mogatását. Takács Mariann ügyeletese, Bártfai Erzsébet szerint a korán jött télies időjá­rás, havazás nem tekinthető rendkívülinek, bár négy-öt fok­kal hidegebb van a november elején megszokottnál, s nap­közben nem emelkedett, hanem süllyedt a hőmérő higanyszála. Az ország területén mínusz 1 és plusz 4 fok közötti értékeket mértek, Kékestetőn mínusz 7 fok mellett a 16 centiméteres hó is már az igazi telet idézte. A havazás itt, és több más ország­részben is folytatódott vasárnap délután. Mint megtudtuk: az elmúlt 100 évben jó néhányszor volt már példa október eleji hó­esésre is, így tehát a mostani fehér hétvége csak kellemetlen volt, de nem tekinthető időjá­rási különlegességnek. (Takács) A kisgazdák - pártjuk fél év­százados választási győzelmére emlékezve - tartottak országos nagygyűlést és nagyválasztmá­nyi ülést a hétvégén. Torgyán József kijelentette: az a veszély fenyeget, hogy hazánk beleesik a „liberális csapdába, azaz a li- berálbolsevik hatalom bérrab­szolgaságba süllyeszti a népet”. Kifejtette: pártja csak olyan erőkkel lép szövetségre, ame­lyek reprezentálják a kisgazda­politikát. Az MDF tagsága úgy gondolkodik, mint a kisgazdák, őket be kell fogadni. Az FKgP megnyeri a választásokat, s úgy gondolja, hogy a KDNP Giczy György vezette szárnyának is ott lesz a helye mellette. Torgyán bizalmi szavazást kért személyéről. A titkos vok­solás során 427 küldött igennel, 7 nemmel szavazott, 3 szavazat érvénytelen volt. A küldöttek miniszterelnök-jelöltnek vá­lasztották elnöküket. Egy hónapos országjáró út­jára indult Budapestről vasár­nap délben a „Tégy a gyűlölet ellen!” vonat. A szerelvény de­cember 10-ig, az Emberi Jogok Nemzetközi Napjáig, mintegy 25 magyarországi és határon túli településre látogat el. Az esélyegyenlőség elvének jegyében nem kíván tandíjat fi­zetni a hét végén megalakult Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége (MEFHOSZ), amelyet hat in­tézmény diákjai hívtak életre. A tandíj intézményének elutasí­tása mellett állást foglaló diá­kokat várják soraiba. A szerve­zet véleménye szerint a tandíj­vita politikai elterelő művelet az ország igazi problémáiról. Elkészült a vitaanyag az MSZP arculatáról. Kimondja, hogy tisztázni kell a párt törté­nelmi és jelenbéli szerepét. Ki kell dolgozni a párt és kormá­nya viszonyát. „Szempontok, gondolatok az MSZP arculatá­ról” címmel terjesztik a no­vember végi kongresszus elé. Közös sztrájkbizottságot hozott létre a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Köz- gyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). Felkérték a kormányt, hogy öt napon belül jelölje ki tárgyalásra felhatalmazott kép­viselőit. Tiltakozó tüntetést tartott szombaton a fővárosban a Kommunizmus Üldözöttéinek Szövetsége, hogy november 4- én, a megtorlás napján emlé­kezzenek 1956 mártírjaira, és emlékeztessenek: az egykori háborús bűnösök azóta is bün­tetlenül, szabadon élnek, sőt ha­talmi pozíciókban vannak. A Hungaropharma közel­múltban átadott debreceni ke­reskedőházának és raktárának a szennyvízkivezető aknáját a hétvégén bebetonozták a ko­rábban az építkezésben részt­vevő, de a mai napig ki nem fi­zetett kivitelező alvállalkozók. Amennyiben követeléseiket nem teljesítik, kilátásba helyez­ték, hogy kedden reggel meg­kezdik az általuk elkészített szennyvízelvezető csatorna bontását: tíz nap alatt felszedik a teljes 300 méteres csatornahá­lózatot. Országos plakátfestő ver­seny kezdődött a hét végén az ország hat nagyvárosában. 111 óriásplakáton megfestett és négy héten át látható sajátos tárlatot tekinthetnek meg az ér­deklődők. A rendezvény célja: teret teremteni a fiataloknak, akikben él az önkifejezési vágy, ám nem kaptak lehetőséget an­nak kibontakoztatására. A nyugdíj-megállapítás új rendje közötti rész 30, a 80 001 forint A kormány a napokban tár­gyal a társadalombiztosítás­ról szóló törvény módosítá­sáról. Ennek keretében vál­toztatni kívánnak a nyugdíj- emelés rendszerén, és a fi­gyelembe vehető jövedelem­sávok értékhatárain is. Az elmúlt időben az öregségi és a baleseti nyugdíjakat az adott évben várható nettó ke­resetnövekedéshez igazítva emelte az Országgyűlés. A keresetnövekedés mérté­kének meghatározása körüli viták elkerülésére a kormány most azt javasolja, hogy ezen­túl az előző évi átlagkereset­növekedés alapján emeljék a nyugdíjakat. 1996 januárjától már e szerint igazítanák ki a járandóságokat, évente két al­kalommal, januárban és júli­usban - januárig visszamenő­leg. Az összegek megállapításá­nál az 1988 óta eltelt évek át­lagkeresetét veszik alapul, fel­szorozva az inflációs hatás el­lensúlyozását szolgáló együtt­hatókkal. Az 1996-ban nyug­díjba vonulóknak az 1988-1992. évi keresetüket szorozzák fel az 1994. évi szintre. Tervezik az öregségi nyug­díj alapját képező kereseti ér­tékhatárok módosítását is. 25 000 forintig az átlag- kereset 100 százalékát, a 25 001-28 000forint közötti rész 90, a 28 001-30 000forint közötti rész 80, a 30 001-40 000forint közötti rész 70, a 40 001-50 000forint közötti rész 60, az 50 001-60 000forint közötti rész 50, a 60 001-70 000forint közötti rész 40, a 70 001-80 000forint fölötti rész 10 százalékát veszik figyelembe. A törvénymódosítás lehe­tővé teszi, hogy azok a szak­munkások, akik nyugdíjazá­suk előtt nem tudtak szakmá­jukban elhelyezkedni, nyugdí­juk megállapításánál az utolsó munkában töltött évre kérjék átlagkeresetük megállapítását. A pénzügyi stabilitás érde­kében a kormányzat szigorí­tani kívánja a járulékfizetési fegyelmet. Ezért a jövőben já­rulékbírságot fizetnek azok, akik nem tesznek eleget beval­lási kötelezettségüknek. Mu­lasztási bírságot rónak ki azokra, akik nem tartják be a tb-jogszabályokat. A járulékbírság a kirótt já­ruléknak akár 100 százaléka is lehet. A mulasztási bírság 10 ezertől 200 ezer forintig ter­jedhet. (Lantos) Hófúvás, úttorlaszok A kaposvári viskólakók kimaradtak a hétvégi kísérletből is ✓ Átmeneti szálló - napközben Próba hétvégét tartottak a ka­posvári átmeneti szálláson. Az ott élők először tölthették el úgy a szombat-vasárnapot, hogy napközben is a szobáik­ban maradhattak. A szokásos összeszólalkozáson kívül nem történt komolyabb összetűzés. A szálló lakói joggal remény­kedhetnek: ezután hétvégen­ként ismét kuckóikban marad­hatnak. A kísérletből azonban kima­radnak azok, akik valamilyen ok folytán nem lehetnek a szálló lakói. Ők az épületektől alig néhány méterre, saját ma­guk által tákolt „viskókban” húzzák meg magukat... — Jó, hogy ilyen cudar hi­degben itt lehetünk — mondta a szálló 19 éves lakója, Bogdán János. — Beszélgetünk, televí­ziót nézünk. Mást nem tudunk csinálni. De ennek is nagyon örülünk. Sokkal jobb a szobák­ban pihenni, mint az egész na­pot a melegedőben vagy az ut­cán tölteni. Társa, Pálfy László is ezt a véleményt osztja. A fiatalember nyolc általánost végzett, feb­ruár óta a szállás lakója. — Volt úgy, hogy szinte egész nap csak az utcán mász­káltunk. Ilyen hidegben azon­ban semmi kedvem kimenni. Az itt lakókkal elbeszélgetünk. Szerencsére kapunk ennivalót is, így nem éhezünk/ ma éppen pörköltet főztek tésztával. — Emberséges döntés volt ez. Az itt lakók kérését vették figyelembe, amikor engedé­lyezték az itt maradást —- ezt Vörös Gyula mondta. A férfi élettársával alig egy hete lakik a szálláson. Elmondása szerint volt szállásadója két testőrrel tessékelte ki albérletükből. A rokonoknál, barátoknál nem volt hely, egyedüli megoldás­ként a szálló maradt. A férfi szerint unalmasan telik a nap, de legalább nem fáznak... Vaski Ferenc, a gondozási központ vezetője elmondta: a szállás lakói közül többen dol­goznak. így jobban kipihenhe­tik magukat, ha a hétvégét a szobáikban tölthetik. Ha a próba jól sikerül, folytatják a kísérletet. (Harsányi) Néhány napja még ők is itt laktak FOTÓ: LANG RÓBERT

Next

/
Thumbnails
Contents