Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)
1995-11-25 / 277. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1995. nov. 25., szombat Űj könyvek KEN FOLLETT Tű a szénakazalban Ken Follett művei nem ismeretlenek az olvasok előtt; e regényéből készült világhírű filmet is sokáig vetítették. Remekmű! A fantasztikus kémhistória egy nagy romantikus szerelem története is. (Könyvklub, 450 Ft) ASTRID LINDGREN A rabló lánya A svéd erdők mélyén élt Mattis, a rablóvezér. Kislánya, Ronja fölcseperedve lassan megismeri a körülötte levő világot, és ellenségük fiát, Birket is. Elhatározzák: ők másként fognak élni, mint a szüleik. (MKK, 388 Ft) 55 híres opera A sikeres kötet a zeneirodalom 55 híres operájának bő tartalmi kivonata, zenei aspektusainak, cselekményének finom ötvözete és a zeneköltők pályájának rövid méltatása. (784 Ft) HERNÁDI SÁNDOR Helyesírási önképző Közvetlenül segít az íráskultúra óvásában, anyanyelvűnk művelésében. Szabálygyűjtemény és egyben munkafüzet. Elsősorban tanároknak, középiskolásoknak és a felvételizőknek ajánljuk, de alapvető kézikönyv mindenkinek. (489 Ft) SIDNEY SHELDON Ha eljön a holnap A gyönyörű, fiatal Traceyre gazdaság, szerelem, boldogság vár - „ha eljön a holnap”. A holnapot azonban árulás, bűntény napolja el. A maffiával kerül szembe, és 15 évre börtönbe csukják. Csak a bosszúvágy tartja benne a lelket. És halálos elszántsággal száll harcba. (Magyar Könyvklub - 590 Ft) A lélek belső fényei Könyv a szerzetességről —A Vatikán pincéjében is kutatott Puskely Mária, a Vatikáni Rádió magyar adásának egykori munkatársa, számos könyv szerzője és fordítója volt a vendége a kaposvári püspökségnek. A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek Kongregációjának tagja tartotta az egyházmegye papjainak a lelki napot. Árról folyt a csendes elmélkedés, hogy miként van jelen a rejtett Isten önmagunkban és Magyarország történetében. — Balás Béla megyéspüspök a magyar egyháztörténet jelentős eseményének tekintette a mostani papi rekollek- ciót, mivel nem férfi, hanem egy nő tartotta a lelki elmélkedést. — Egy kicsit túloz Balás püspök — mondja Kordia nővér. — Ez a nyugati országokban mindennapi dolog, csak Magyarországon nem. Mi harminckét országban működünk: sokezres létszámmal, a legkülönbözőbb területeken. Még kispapok lelki vezetőjeként is. — Ön tanárként, íróként éli a szerzetesek életét. — Budapesten végeztem az egyetemet. Munkáskáder voltam, s így beiskoláztak a Lenin Intézetbe; orosz nyelv és irodalom szakon végeztem. Szeretem az orosz irodalmat és a nyelvet is csodálatosnak találom, de magyarlatin szakos tanári diplomát is szereztem. Tíz évig tanítottam abban a szerzetesi gimnáziumban, amelyet a feloszlatás után az egyetlen női rend számára biztosítottak Budapesten, illetve Debrecenben. Aztán bejártam a Távol-Keletet. A tajvani tanulmányút után visszakerültem Európába. Rómába hívtak a Vatikáni Rádió magyar adásában. 1970-től 1981 végéig dolgoztam együtt két jezsuitával és egy világi kolléganővel. — Milyen volt a vatikáni rádió? — Olykor kicsit bolondokházának tűnt, mint ahogy ez más médiák székházaiban is előfordul. A hetvenes-nyolcvanas években nagy szükség volt az objektív tájékoztatásra, s mi teljes erőbedobásPuskely Mária, Kordia nővér FOTÓ: TÖRÖK ANETT sál dolgoztunk. Együtt írtuk és szerkesztettük a magyar adást, s mellette könyveket publikáltunk. A rádiózás véremmé vált. Ott vetemedtem arra, hogy papírra vessem ismereteimet. 1975-ben, Rómában jelent meg az első könyvem, Akik hittek a szereiéiben címmel. Szerencsére a rend igen nagyvonalú volt — Rómában van egyébként a kongregáció központja —, lehetővé tették, hogy nagy tanulmányutakon vegyek részt, így megfordultam a Szentföldön, Amerikában, Spanyolországban, Angliában, Kölnben Edith Stein nyomában jártam, akit azóta már boldoggá avattak. Mészáros Márta készített filmet róla. Kíváncsian várom, milyen lesz, hiszen a forgatások előtt velem is konzultált. Tizenkét év után otthagytam a rádiót; mást akartam tanulni. Újra egyetemre jártam. Rómában tanultam teológiát. — Közben pedig sorra jöttek a könyvek. Tizenöt kötetet írt, harmincat fordított. — Szükség volt rá, mert Magyarországon az elmúlt évtizedekben igazi szellemi, teológiai, spirituális irodalmat nem lehetett kapni egy- egy elvétett kiadványon kívül. Munkatársaimmal Teológiai Kiskönyvtár sorozatot szerkesztettünk, sőt kiadtuk a vaskos Biblikus teológiai szótárt is. Azóta mindkettő már idehaza is megjelent a Szent István Társulatnál. — Úgy tudom, előkészített a Vatikán számára egy boldoggá avatási ügyet is. — László István kismartoni püspök felkérésére összegyűjtöttem az anyagot, és megírtam az 1870-1931 között élt dr. Batthyány Lászlónak, a „szegények orvosának”, európai hírű szemorvosnak és kora szociális apostolának úgynevezett dokumentált életrajzát. Három évig dolgoztam rajta. A boldoggá avatási eljárás lényegében befejeződött. Titkos reményem, hogy ha II. János Pál pápa jövőre Magyarországra jön, akkor sor kerülhet a boldoggá avatásra. — Kutatott a vatikáni pincékben is. Hogy lehet oda bejutni? — Bogner Mária Margit boldoggá avatási ügye kapcsán jutottam a szenttéavatási kongregáció pincéjébe. A nagybecskereki lány Ausztriában lépett be egy szemlélődő kolostorba, s Érden halt meg 1933-ban. Sírja ma is zarándokhely az érdi templom mellett. Az ő boldoggáavatási eljárása már megindult. Ezen azonban még sokat kell dolgozni. A szentté avatási kongregációt a 70-es években kerestem meg, s elmondtam, mit akarok. Az volt a szerencsém, hogy egy jóakaratú, idős monsignore-ra találtam; a kongregáció levéltárosa volt, s levitt a pincébe. Megdöbbentő látvány fogadott. Ott sorakozott középen Bogner Mária Margit és mások iratanyaga, amelyekre rá volt téve egy papír. Olaszul az állt rajtuk: érdeklődés hiányában a per abbamaradt. Évtizedek óta senki nem foglalkozott vele. — A szerzetesség történetének is régi kutatója. Mikor jelenik meg a könyve? — A pannonhalmi bencés kiadó karácsonyra jelenteti meg a Keresztény szerzetesség, Történelmi és spirituális kalauz című munkám első részét. A folytatása húsvétra kerül ki a nyomdából. Lőrincz Sándor Zákeus jutalma Siklósi Erika kíváncsi az Istenre, aki az emberben lakik; gyakran - sőt leggyakrabban - észrevétlenül, s mindvégig fel- fedezetlenül. Mert e felfedezés az önismeret legmagasabb szintjén lehetséges csupán, az emberek többsége pedig úgy hagyja itt az „ámyékvilágot”, hogy sejtelme sincs arról, kicsoda ő tulajdonképpen s mi végre munkálkodott, szenvedett, örvendezett itt, hozzá hasonló felépítésű, gondolkodni, kommunikálni képes lények - kortársak - között, netán egy „ismeretlen nagy úr vendégeként”, aki esetleg megbánta, hogy meghívta őt a vendégségbe, ahol méltatlanul viselkedett. Siklósi Erika interjúalanyait sikeres embereknek nevezi, mert általában éppen azokat a társadalom által rendre sikernek elismert eredményeket ke- vesellik - kevesellték - önmaguk számára, amelyek elérése után mások elégedetten dőlnek hátra karosszékükben és bölcsnek tetsző, ám üres dolgokat mondanak az újságírónak. Éppen ezért a kötet nem válogatás eredménye (az esetben ugyanis legalább háromszor ennyi anyagból kellett volna kiválasztania a megfelelő írásokat), hanem előre megtervezett s azokkal a személyiségekkel történt beszélgetések esszenciája, akikről Siklósi valamiképpen sejteni véli, hogy a „nagy titkok kapujában állnak”. Egy móri sebészfőorvos például - tudományos fokozattal, jól felszerelt fővárosi klinikák után - meggyőződéssel vallja, hogy a szegényes kis vidéki kórházakban is lehet (sőt, kell!) olyan eredménnyel gyógyítani, mint nevezetes intézetekben. Persze, ahhoz a szaktudáson és a műszerezettségen kívül szükséges még valami... Hogy mi? Feltehetőleg a természetes jóságnak, a visszafogott részvétnek, a teremtő nyugalomnak olyan közege, amely eleve gyógyít, mert harmonikus lelkiállapottal ajándékozza meg a beteget és ápolóját. Van itt úszóedző, testépítő világbajnok, író, újságíró, zeneszerző, operaénekes és természetesen a psziché különböző felfogású kutatója, mérnök feltaláló, buddhista gondolkodó, teológus az ország különböző részeiből; különböző foglalkozású emberek, meghívottak, de választottak is. Vajon valóban van-e, és mi a titkuk? A szerző - úgy tetszik - szinte visszafojtott lélegzettel várja a választ kérdéseire, amelyek természetesen udvariasak, időnként elfogódottak, de valami túlfűtöttséget (mohóságot) lepleznek, mintha ezeken a válaszokon múlna a kérdező lelki békéje is. Szó esik - szinte valamennyi beszélgetésben - barátságról (ma, amikor régi, ki- próbáltnak vélt barátságok méretnek meg újra, és bizony, könnyűnek találtatnak), szere- tetről, együttérzésről, tehetségről, a megalapozott tudás fontosságáról (ma, amikor az egymással szolidáris, félművelt középszer a hangadó, s a szellemi érték kivándorol vagy csendesen kallódik az úgynevezett „leszakadók” közé vegyülve. Nincs szó viszont „fortélyos félelemről”. Mammonról. Siklósi Erika A nagy titok kapuja című interjúkötetét olvasva a bibliai Zakeus jutott eszembe, aki látni akarta Jézust, de nem láthatta az őt körülvevő sokaság miatt. Ezért kivált a tömegből, előreszaladt, s fölmászott egy fügefára. Amikor Jézus odaért, fölnézett rá, és a nevén szólította: „Zakeus, szállj le hamar, mert ma a te házadban kell maradnom. ” A „vámosok feje” - a gazdag és bűnös ember - boldogan fogadta a Mestert, és rögtön elhatározta, hogy vagyona felét a szegényeknek adja, s az általa becsapottak kárát négyszeresen megtéríti. Jézus erre ekképpen szólt: „Ma üdvössége lett e háznak..., mert az Emberfia azért jött, hogy keresse és üdvözítse, ami elveszett vala Szapudi András Szenzációs lelet Luxorban Frank Sinatra a 80. születésnapjára rendezett ünnepségen barátaival - Gregory Peck, Roseanne, Tom Selleck - a New York, New York című számot énekli fotó: feb-reuter Páll Endre vadászkalandjai Kanadában és Somogybán Újra megtelt a tarisznya Amit a cím tudtunkra ad, az sem több, sem kevesebb, mint az, hogy a nyugdíjban is aktív vadászmester Páll Endre ismét megtöltötte a vadásztarisznyát. Erre rendszerint két oka van. Amikor messzire utazik, Kanadába mondjuk, medvét lőni, vagy ha nem megy sehova. „Csak” itthon marad Somogybán, hogy erdeinket gyakorta békés szándékkal járva, mégiscsak telibe trafáljon egy-egy jó vadásztörténettel. Hogy a vadászmesterséghez különleges szeme van, azt szakírói munkássága mellett immáron szépirodalmi trófeák is tanúsítják. Ä korábban írt Vadásztarisznya históriáit kétszer is kiadták, s most a TerraPrint jóvoltából, bontóján a kanadai ősrengeteg képével, megjelent legújabb könyve, Újra megtelt a tarisznya címmel. Az első rész élén az áll: Medvét lőttem Kanadában, a második rész történetfüzérét Itthon is vadásztam cím alatt foglalta össze. Nomármost a címek láttán, ha valaki a szokványos kalandokat várja, az még nem olvasott Páll Endrétől egyetlen sort sem. A vadászmesterrel ugyanis most is együttjár útjain a felfedező kedvű utazó, egy régi barátság szálait újraszövő jópajtás, a természet sokszor prózába rejtőző lírikusa, s egy derűs tréfaleső. A kiváló vadász természetesen nem fosztja meg olvasóit a „les” izgalmaitól sem. Ugyanakkor bőkezű a tanulságok közreadásában is. így aztán együtt hatnak a somogyi vadászhétköznapok nem mindennapi esetei, s egy kanadai útinapló krónikás érdekességei, közben képet kapunk arról is, miként alakult az 1956-ban emigrált soproni egyetemisták sorsa. Hogy mit is pakolt pontosait a vadásztarisznyába, annak élményét-örömét az olvasóra bízom, nem lenne illendő csak úgy turkálni abban. Elégedjünk meg kedvcsinálónak egy vallomással. Ugyanis szerzőnk egy helyütt a jogszabályt idézi, miszerint: „ A vadászat a vad elejtésére, vagy elfogására irányuló közvetlen tevékenység. ” Páll Endre ehhez csak annyit fűzött hozzá: „Ha csak ez lenne, biztosan nem lennék vadász. ” Hogy mit jelent vadásznak lenni, arra ismét egy kitűnő könyvvel válaszolt. (Tröszt) Salzburgban Solti, Schiff Hoffmannsthal Akárkijével kezdik jövőre is a salzburgi játékokat. Beethoven Fideli- óját pedig Solti György - Sir Georg Solti - irányításával új feldolgozásban mutatják be. Műsorára kerül két Mo- zart-opera: a Figaró házassága és a Don Giovanni, valamint Stravinskytól A léhaság útja. Gerard Mortier művészeti vezető bejelentette azt is: ezúttal nem lesz pénz A rózsalovag és a Tra- viata bemutatására. Az újdonságok között említette, hogy három 30-40 év közötti zeneszerző művét is bemutatják, és sor kerül Schiff András Bach-művek- ből összeállított, Polifónia című koncertjére. F. Zs. Huszonnégy termet fedeztek föl a legnagyobb luxori fáraósírban - jelentette be Kent Weeks amerikai archeológus. Ezzel 91-re nőtt a már feltárt helyiségek száma a híres temetkezési helyen. Szarkofágok és múmiák százait találták; valószínűleg II. Ramszesz fáraó 52 gyermekének sírja ez. A régészek fontos kincseket remélnek, mert a termek még érintetlenek.
