Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-01 / 256. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. november 1., szerda Bérüzemeltetésű lesz a kábeltévé Megpályáztatja a helyi kábelte­levíziós rendszer bérüzemelte­tését a csurgói önkormányzat. Az erről szóló döntést a képvi­selők a legutóbbi ülésükön hoz­ták meg, A kábeltévé-rendszer működtetését jelenleg a pol­gármesteri hivatal szakfeladat­ként látja el, a karbantartást a helyi Szinkron Gmk végzi. Bezárt a Neptun Balatonföldváron A balatonföldvári 400 ágyas Hotel Neptun bezárta kapuit a turisták előtt. Az április közepé­től folyamatosan nyitva tartó egység 66 százalékos átlagos kihasználtságot tudhat magáé­nak, mely az idei vendégelma­radáshoz viszonyítva jó zárás­nak számít. Jelenleg öt karban­tartója dolgozik, akik e hónap közepéig befejezik a szálloda téliesítését, karbantartását. Rendcsinálás a nágocsi temetőben A több mint száztagú nágocsi Faluszépítő Egyesület ötvenegy tagja dolgozott a hét végén azért, hogy halottak napjára megfelelően nézzen ki a régi és az új temető. Cserjéket, bokro­kat vágtak ki, gazt irtottak, va­lamint kitisztították az elha­nyagolt, gondozatlan sírokat is. Megújulhat Barcson a volt MHSZ-székház A barcsi önkormányzatra vár a helyi MHSZ-székház felújítása. A munkák, amelyek elsősorban az állagmegóvást tűzik ki célul több mint egy millió forintba kerülnek. Az épület gazdája, a Kincstári vagyonkezelő Szer­vezet megyei kirendeltsége eh­hez mintegy ötszázezer forint­tal járul hozzá. Az önkormány­zat a munkákért cserébe a tu­lajdonjog felét kémé. Bérmálások az egyházmegyében A bérmálások novemberben befejeződnek a kaposvári egy­házmegye területén. Legutóbb Kaposfőn, Mosdóson és Atta- lában bérmálta a fiatalokat Ba­lás Béla kaposvári megyéspüs­pök, aki a bérmálások előtt a szülőkkel is találkozott. Támogatások Bakházán Bakházán jelenleg 28 regiszt­rált munkanélküli él. A telepü­lésen tizenhét személynek utal­nak ki jövedelem pótló támoga­tást. Szociálpolitikai célokra csaknem egymillió forintot kü­lönítettek el. Az alig 250 lelket számláló faluban első lakáshoz jutó támogatás címén 50 ezer forintot adtak egy fiatal párnak. A holtak városa Elvesztett hozzátartozóinkért égnek a gyertyák a temetőkben fotó: lang Róbert Benépesült a holtak csöndes vá­rosa: a temetőben a sírkövek az elmúlást idézik, szívünknek mégis vigasztalás a találkozás lehetősége, a viszontlátás remé­nye. Fájó szívvel, könnyező szemmel helyezzük el virágain­kat és gyújtjuk meg a gyertyát: lángja az örök világosságot hir­deti. A temető a legtiszteletre­méltóbb emberi érzések, az őszinte kegyelet és érdek nélküli szeretet kifejezőhelye: az el­mélkedés, a visszaemlékezés kertje, amely lehetőséget teremt a kegyelet virágainak elhelyezé­sére is. A temető lelkiismere­tünk fokmérője is: meghalt sze­retteink tisztelet nem más mint saját múltunk emlékének ápo­lása. A katolikus egyház a meg­halt hívekért 1998 óta mutat be szentmisét. Az ősök tiszteletének - a ha­lottkultusznak - Kaposváron is nagy hagyományai vannak. Évszázados szokás, hogy a város lakossága virágokkal, gyertyákkal a kézben megy ki valamelyik temetőbe. A teme­tők mindig a városhoz tartoztak. A mai Kossuth téren lévő te­mető felszámolása - 1770 után - a Fő utca - Hársfa utca sarkán létesített egyet, a másik temetőt a Kanizsai utca végén a mai Zita Gyermekotthon területén alakí­tották ki. Ebbe a temetőbe az 1800-as évek végéig temettek, majd 1924-ben felszámolták, és a területet kiparcellázták: a „rokkanttelep” házai állnak ott. A kaposmérői és a jutái utak ta­lálkozásánál 1877-ben létesítet­ték a temetőt, amelyet először Tüskevári, majd Nyugati teme­tőnek neveztek el. 1893-ban épült egy kis hulla­ház, és valószínűleg még ebben az évben sor került az első teme­tésre is. 1911-ben a városi köz­gyűlés a temető kibővítéséről döntött. Ekkor csatolják a terü­lethez a temető északi - ma ke­vésbé gondozott - részét. A sze­gények, a kisemberek temetője volt ez. 1928-tól - a mai napig - ide temetik a kórházi halottakat. Az 1930-as években jelentős fejlesztés kezdődött el. Dr. Vé­tek György polgármester egyik jelentésében az olvas­ható: „a Nyugati temetőt gle- dicsei (krisztustövis) kerítés^ sei látta el”. Egy másik jelen­tés szerint „a Nyugati temető­ben 12 hősi sír van, amelyet a Petőfi iskola tanulói gondoz­nak”. Az első világháborús hősi halottak sírjai közül ma már csak kettő található meg. Valószínűleg mindkettőben olasz katona fekszik. 1937- ben épült a ravatalozó. Ebben az időben ültettek a temető középső részére platán- és gesztenyesort. A szép kripták bizonyítják, hogy fokozatosan megváltozott a temető megíté­lése: a város minden társa­dalmi rétege már temetkezett ebben az időben ide. Az 1950- es években a középső sétány két oldalára a kor szelleméhez illő nyárfákat telepítettek. Mára ezek a fák elöregedtek, száradó ágaik az elmúlásra, a , reménytelenségre emlékeztet­nek. A temetőben két védett sír van kicsit elhanyagolva, talán el is felejtve. Az egyik Nosz- lopy Aba Tihamér egyetemi tanár, író és helytörténészé aki 1967-ben halt meg. A másik Barcza József muzsikusé, aki 1913-ban hunyt el. Művész­nevén Szimpliciusnak hívták és fénykorában bejárta a fél vi­lágot. Hazatérve negyven évig szórakoztatta a Kaposvár úri közönségét. Itt nyugszik a fia­talon elhunyt festőművész Ba­lázs János is. Rövid életében - 22 évet élt - több mint 200 mű­vet alkotott. Leggyakoribb té­mái a csendélet és a Kaposvár környéki tájak. Életében a város nem sokat adott neki: szegé­nyen, betegen halt meg. Sírja nem védett, pedig munkássága alapján megilletné az utódok tisztelgése emléke előtt. A régi sírok között mohás megdőlt sírkő, elhanyagolt sír, két gyermekarc ma is kivehető vonásokkal. A fejfán ez áll: „Örökké elfelejthetetlen drága angyalainknak akik együtt men­tek az örök valóságban itt a föl­dön együtt vigadtatok a jó Isten­nel együtt örvendjetek, de jó szüléiteknek hátra hagytátok az örökös bánatot”. 1915. május 7 és 8-án haltak meg. Szörnyű tragédia, háborús évek - járvány, vagy baleset? - ki tudja halálukat mi okozta. Kalocsa Józsefné a temető gondnoka. Vele járjuk a sír­kertet. Mindenütt dolgoznak, gondozzák a sírokat, gyűjtik a faleveleket, az elszáradt virá­gokat. Azt mondja a halottak napjára kitakarítják a temetőt és rendberakják a védett síro­kat is. Azt is, hogy a temető­ben található három nagy ke­resztet Fejes Dezső' nyugdíjas saját költségén felújította. Kö­szönet érte. A halál az emberi élet része: a tisztelgés a halottaink előtt az emberi méltóság gesztusa. A gyertya, a virág, a koszorú érzéseink kifejezésének apró eszköze. Az indíték lehet a szeretet is, a lelkiismeretfurda- lás is. A lényeg találkozás ha- lottaink emlékével a sírnál, a keresztnél. Megnyugvást, feloldozást ad. Puskás Béla Üdülni segít a Hunguest Bemutatkozó sajtótájékoztatót tartott Bányán tegnap délután a Hunguest Travel Kft. Ezekben a napokban a megyeszékhelyeket felkeresve mutatják be a sajtónak és a partnercégeknek most meg­jelent utazási katalógusukat és természetesen önmagukat, mert még ma is előfordul, hogy valaki a szakszervezeti könyvével ko­pogtat náluk, mondván üdülni szeretne tagsága jogán. Ez az uta­zási iroda mára valódi utazási iroda lett — mondotta a félreérté­seket megelőzendően Nyirádi Ágnes ügyvezető igazgató. Persze nem véletlen, hogy raj­tuk keresik a volt szakszervezeti beutalókat. Az országgyűlés a Magyar Nemzeti Üdülési Alapít­vány tulajdonába adta a korábbi SZOT üdülőket, hogy azokat is hozzájuttassák az üdülési lehető­ségekhez, akik nem engedhetnek meg maguknak egy-egy hetet a Balatonnál, vagy a Mátrában. A vagyonkezelő hívta életre a Hun­guest Travel Kft-t. Kaposvári képviseletüket az elsők között, 1993-ban nyitották meg, s egy éve várják ügyfeleiket az új Fő utcai irodában, ahol dr. Somos- kövyné Gertner Ágnes vezeté­sével nemcsak üdülési lehető­ségekről adnak tájékoztatást, hanem repülőjegyeket is árusí­tanak és természetesen külföldi utakat is kínálnak. N. J. Tárlat az Alkotóházból Dr. Kolber István és Szabados János fotó: török anett Képzőművészeti műhely te­remtésének reményével, a társművészetek és a tudomá­nyos kutatás képviselőinek pi­henését és elmélyült munkáját segítő szándékkal nyílt meg a hetvenes évek elején a megyei tanács alkotóháza Fonyód-Bé- latelepen. A csaknem negyed- százados működés végére a közelmúltban a fenntartó me­gyei önkormányzat anyagi gondjai tettek pontot. Az alko­tómunkát és a mecénási szán­dékot mára egy gyűjtemény reprezentálja az itt született művekből, melyeket a somo­gyi s az ország különböző ré­szeiből érkező művészek adományoztak az alkotóház­nak a pihentető és dolgos na­pok fejében. A 252 alkotásból álló képző- és iparművészeti, va­lamint a 70 művészi fotóból álló gyűjtemény tulajdonosa a megyei önkormányzat. Hor­váth János művészettörténész rendezte tárlattá azt a százhu­szonöt munkát, melyek a fo- nyódi évek legértékesebb és leginkább jellemző termésének mondhatók. Tegnap a megyei múzeum nagytermében dr. Kolber István a megyei köz­gyűlés elnöke méltatta megnyi­tójában a mecénási szándékot, a különböző alkotói törekvése­ket, melyek lehetőséget adnak arra is, hogy most érdekes, ta­nulságos képet alkothatunk fő­leg a hetvenes évek irányzatai­ról.- Emlékeztetett a tárlatnyitó az művésztelephez kötődő, s a Fonyódi Iskola nevet viselő csoportra; kiemelve Bráda Ti­bor, Szentgyörgyi József, M. Novák András, Kovács Péter és a két meghatározó somogyi al­kotó, Leitner Sándor és Szaba­dos János közös munkálkodá­sát. Külön is köszönetét mon­dott és ajándékot adott át a me­gyei közgyűlés elnöke Szaba­dos János festőművésznek, aki művészeti irányítóként sokat tett a fonyódi alkotóházért. Dr. Kolber István nem titkolta saj­nálkozását a kényszerű fonyódi „kapuzárás” felett, s mint mondta ezzel egy korszak is le­zárult. A mecenatúra folytatását ígérve bejelentette, hogy a me­gyei közgyűlés elé terjeszti egy művészeti közalapítvány létre­hozásának javaslatát. T. T. KOGAZ KÖZÉPDUNÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Értesítjük Tisztelt Gázfogyasztóinkat, hogy gázhálózat bővítés miatt 1995. november 2-án 12-15 óráig gázszünetet tartunk Balatonfenyvesen a Tátika u-tól Ny-ra esó' terület alábbi utcáiban: Petőd, Tavasz, Csokonai, Korányi, Dráva, Kossuth, Rákóczi, Táskái, Vörösmarty. A gázszünet miatt kérjük fogyasztóink szíves megértését! Somogy Megyei Üzemigazgatósága Kaposvár (99351) Bizonyítványt gyárt a fonoda (Folytatás az 1. oldalról) A kaposvári fonodában szep­tember végéig 2936 tonna fonalat termeltek, több mint / egymilliárd forint értékű árut adtak el. Októberben négy­száz tonna került le a szalag­okról: ez csaknem kétszerese a nyári termelésnek. Az áru harmadát a részvénytársaság nagyatádi egysége veszi át, míg hatvanöt százalékát né­hány hazai nagyvállalat. Az összmennyiség alig Öt száza­léka jut csak el a határainkon túlra. Csíki Antalné, a Master- fil Rt kaposvári gyárának fo­nodavezetője elmondta: elő­reláthatóan novemberben már nő az export. —. A Nyugat-európai csökkenés nem viselte meg gyárunkat. Októberben húsz tonnányi fonalat exportál­tunk, novemberben várha­tóan már ötven tonnát szállí­tunk külföldre. A kieső ex­portbevételt hazai eladások­kal pótoltuk. Az utóbbi he­tekben lényeges változáson ment keresztül a piac. A nagy feldolgozó vállalatok folyamatosan adják le meg­rendeléseiket. Hozzátette: hagyományos, német és olasz piacaikat nem adják fel, igyekeznek alkal­mazkodni az ottani gazdasági változásokhoz. A négy évvel ezelőtti mélyponthoz képest az idén meglódult a termelés. 1991- ben alig 3300 tonna fonal ke­rült ki a kaposvári gyárból, idén december végéig várha­tóan négyezer tonnányit ér­tékesítenek. Ez ugyan töre­déke a hat esztendeje eladott tizenkétezer tonnás ered­ménynek, ám az akkori telje­sítmény most megismételhe­tetlen. Az idei 1,6 milliárd forint árbevételből a kapos­váriak várhatóan így is 180 millió forint haszonra tesz­nek szert. A gyár munkatársai jelen­leg az ISO-9001 minőségta­núsító bizonyítvány meg­szerzésén fáradoznak. A do­kumentum nélkül elképzel­hetetlen, hogy hosszú távon bárki is az Európai Unió pia­cain talpon maradjon. A fo­noda vezetői két évet adtak maguknak, hogy megszerez­zék a minősítést. Ennyi idő alatt több kötetnyi dokumen­tumot, igazolást állítanak össze. A szervezéssel több műszaki szakember foglal­kozik. A bizonyítvány elnye­réséhez — többek között — a termelés, a beszállítás összes folyamatát kell rögzíteni. Külön fejezet taglalja a dol­gozók munkáját, csakúgy, mint az anyagmozgatást. A minőségbiztosítási kéz­könyv összeállításával várha­tóan az idén végeznek. Az egyik legfontosabb doku­mentum hatvan százalékát már elkészítették. A fonoda várhatóan jövő decemberben elnyerheti az áhított bizo­nyítványt. Harsányi Miklós 4

Next

/
Thumbnails
Contents