Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-01 / 256. szám

1995. november 1., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Fehérneműk az olasz piacra Kiskorpádról Meggyből és szilvából főzettek a legtöbbet Patosfán A pálinka a kenyere A somogyviszlói hármas a patosfai szeszfőzdében Németh István tavaly vette bérbe a szeszfőzdét a patos­fai szövetkezettől. A kadar­kúti fiatalember — bár a múlt év nem volt igazán nye­reséges — abban bízik: megél a pálinkafőzésből. — Elszoktak innen a kun­csaftok — meséli. — A köjál bezáratta a főzdét, mert nem volt cefretároló gödör. Az idén sokkal jobb gyümölcs- termés volt, s ez a forgalmon is látszik. A meggy, a szilva volt a sláger, de borból is so­kan főzetnek. Nagy a keletje a vegyes pálinkának is. Azt mondják: a környék legjobb pálinkája itt fő. Erre büszke is Németh István, aki­nek tanult szakmája erdész­technikus, de a havi húszezer forint kevés volt a megélhe­tésre. A kadarkúti. pálinkafő­zőnél dolgozott néhány évet, majd úgy gondolta: ismeri a szakma csínját-bínját, s megpróbál önállóan üzemel­tetni egy szeszfőzdét. — Most egész évben nyitva leszek, mert a tb-t így is, úgy is fizetni kell — jegyzi meg. — Csak nappal főzök pálinkát, éjszaka pi­henni szeretnék. A gazdák tudják ezt, s be­jelentkezés után sorra jön­nek. Három óra kell a főzés­nek, másfél pedig a finomí­tásnak. Egy liter illatos ne­dűért 205 forintot számolnak le. A főzéshez szükséges fát is ők hozzák. Van olyan gazda, akinek csak hat liter csorog le, de akadt már olyan is, akinek egy „rako­dásból” tízszer ennyi lett. — Minden a gyümölcstől függ. — A jó, gazdag anyag­ból zamatos pálinka készül, és készítője is elégedett. FOTÓ: LANG RÓBERT S hogy melyek a jó pálin­kafőző ismérvei? Németh István szerint a gondosság, az odafigyelés. Ha ez meg­van, akkor nem lehet elron­tani. Unaloműzőnek meg ott vannak a gazdák, akik hol szaftos történetekkel szóra­koztatják a szeszfőzde al­kalmi társaságát, hol pedig a napi árakról, a politikáról vagy a nőkről folyik a dis­puta. Ottjártunkkor egy so­mogyviszlói trió főzette pá­linkáját. Tóth József harminc, Domonkos Sándor és Pál Zol­tán 25-25 literre számított. Körtét és törkölyt hoztak. Azt mondták: bármennyi lesz is, nincs olyan mennyiség, amely el ne fogyna a famíliában. Németh István másként van ezzel. Csak főzni szereti a pá­linkát. Inni nem. Lőrincz Sándor • • Ot település modem telefonjai Már a tavaszra készül a Hanza olasz-magyar kft kis- korpádi varrodája: a napok­ban kapták még a tavaszi fe­hérneműkollekció modelljeit. — Havonta 15 ezer darab fe­hérnemű készül itt — mondja Belányi Enikő' varrodavezető. — A nyár nagy divatja a piros volt, télre főleg fekete és fehér csipke fehérneműket készítet­tünk. A tavaszi kollekció színe­sebb lesz: úgy tűnik, hódítanak a pasztellszínek; barack, hal­ványzöld, sárga, halványkék színű bugyikat és melltartókat varrunk most. A divatot szinte naprakészen követjük, évente 60-80 modell készül itt. A Hanza Kft két varrodájá­ban a fehérneműk olasz piacra készülnek. Havonta két alka­lommal indítanak szállítmá­nyokat Olaszországba, ahol két A két kiskamasz hazafelé tar­tott a somogyszili iskolából. Gyalog, mert éppen szerda volt. — A hétfő meg a péntek a buszos nap — magyarázza a kisebbik a szerdát. — Azokon a napokon ugyanis elérjük a buszjáratot, mert korábban van vége az iskolának. A hét többi napján gyalogolunk ha­záig. Nem hozzánk igazodik a Volán, de nem baj, kell az a kis edzés. Az edzésre azért van szük­ségük — mondják —, mert a napokban túrázni mennek a somogyacsai erdőbe. — Az egész iskola megy. Mi már voltunk többször is — magya­rázza lelkesen a gadácsi Lamp Ottó és Kamenik Ferenc. — Nincs is annál jobb — ragyognak —, mint amikor kint lehetünk a réten, meg a tónál... Én nem is mennék in­nét el semmiért — mondja az Ottó gyerek. — Itt ismerek mindent, mint a tenyeremet. Itt van a szomszédban a Patkó Bandi forrása, meg a tó, ahol egész nyáron fürödtünk. Az erdőben is ismerek minden jó helyet. Feri meg közben bólogat, bár egy kicsivel kevésbé lel­kesen. — Mi Pestről költöz­tünk ide 1988-ban — mondja. — Jó itt lenni, de azért el tu­dom képzelni máshol is az életemet. Merthát ha kijárom az iskolát, mindenképpen menni kell. Itt csak a téeszben dolgozhatnék, én viszont au­tószerelő szeretnék lenni, és sok pénzt akarok keresni. márkanéven hozzák forga­lomba azokat: a Molly egysze­rűbb, hétköznapi, az André Cháteaux pedig magasabb árka­tegóriájú, alkalmibb viselet. A cég tervezi, hogy a jövőben a hazai vásárlók számára is készít ezekből a fehérneműkből. — A kiskorpádi varrodában tizenhatan dolgoznak, de sajnos gyorsan cserélődik a társaság - mondja a varrodavezető. — Amikor másfél éve a kiskor­pádi önkormányzat ajánlatát fogadtuk el, része volt a dön­tésben annak is, hogy tudtuk: a környéken több varroda is mű­ködött, és sok a képzett, de je­lenleg állás nélküli munkaerő. Ennek ellenére akadnak mun­kaerőgondjaink... A kiváló mi­nőségű alapanyagot az olasz partnereinktől kapjuk, s eddig még semmi fennakadás nem volt. (Jakab) Az meg itt nem megy... Mindkettejük apja a szö­vetkezetnél dolgozik. — Az enyém a teheneket legelteti — magyarázza az Ottó. — Ki szoktam menni hozzá a rétre, segíteni. Persze nem sokat ám,- inkább játszunk — vallja be rögtön. — Kócpuskát csi­nálunk bodzafából. Ezt úgy kell, hogy a belsejét kiszed­jük, és vizes kócot rakunk bele mindkét végén. Az egyik oldalról nyomjuk befelé, ad­dig, amíg a másik végén ki nem repül a kócgolyó. Mint egy légpuska, 8-10 méterre is elvisz. A magasabbik legény csúz­lira esküszik. Az messzebbre visz, meg pontosabb is — mondja. — Lődözzük a kóbor kutyákat, hogy ne fogják meg a tyúkokat. A néhány fiatalon kívül egy lelket sem találni nap közben a faluban. — Talán ez a leg­csöndesebb falu Somogybán — állítják a srácok. — Ugyanis a cigányok, ha szom­jasak, át kell menjenek a so­mogyszili kocsmába. Ott rúg­nak be, és ott zajonganak. A srácok persze nemcsak a vidéket ismerik jól, hanem a videót és számítógépet is; de többre becsülik a rétet a világ legizgalmasabb akciófilmjé­nél. Éppen csak a ködmön hi­ányzik róluk, bár a hiánya fel­tehetőleg nem akadályozza őket a kincskeresésben. Mintha legalábbis nem lenne a kincs az övék már régóta. Nagy László Hetes, Csombárd, Somogysárd, Mezőcsokonya és Újvárfalva polgármesteri hivatalának kép­viselői a Matáv Rt Pécsi Igaz­gatóságán kértek tájékoztatást arról, hogy miként áll a térség telefonfejlesztése. A múlt héten megrendezett találkozón Nagy Gábor, a Ma­táv Rt Pécsi Igazgatóságának vállalkozási osztályvezetője ismertette az elképzeléseket. Elmondta: a tervek szerint a térségi fejlesztés a hagyomá­nyostól eltérő technikával fog megvalósulni ezen a területen. Ez egy speciális rádió-tech­nikai összeköttetés segítségével jön létre, s így nem lesz szük­ség kábelra. Megtudtuk: az összeköttetés az egyes, úgynevezett bázisál­lomások és az előfizetői készü­lékek közötti rádiófrekvenciás átvitelen történik majd. A lete­lepített bázisállomásokhoz sok előfizetői készülék csatlakoz­hat. Az új telefonkészülék a ha­gyományostól egy kicsit eltér, mivel azt 220 V-os hálózatról kell üzemeltetni, és egy, a ké­szülékre szerelt helyi antenna segítségével jön létre a kapcso­lat a nagyvilággal. A Matáv Rt azt ígérte az öt önkormányzat képviselőinek, hogy a jelenlegi és a leendő elő­fizetők a tavaly átadott lista alapján ez év decemberében megkezdi a készülékek kihe­lyezését. Ebben az időszakban kötik meg a szerződéseket is. A közigazgatási belterületre való belépési díj harmincezer forint lesz Áfa nélkül. Az öt település várja az új te­lefonokat, hiszen ezáltal köze­lebb kerül a nagyvilág. Elkészült a kutasi szennyvíztelep Tizenöt és fél millió forintba került a kutasi szennyvíztelep, amelynek a Kapos völgye Víz­műtársulat volt a kivitelezője. Tavaly decemberben adták át nekik a terepet, s a munkála­tokkal mostanra végeztek. Jutái iskolások Budapesten Huszonkilenc jutái általános is­kolás tizenhat felnőtt kísérővel utazott Budapestre. A Globe Színházban az űrhajózás törté­netét bemutató, valamint a Várkastély című legó kiállítást tekintették meg. A Fővárosi Nagycirkusz Csipkerózsika című előadásán is részt vettek. Az utazást a szülői munkakö­zösség korábbi rendezvényei­nek bevételéből finanszírozta. Tatarozzák a geszti községházát A polgármesteri hivatal épüle­tének és a sportöltözőnek a ta­tarozását végzik el Somogy- gesztiben. A két épület felújítá­sának költsége mindössze 60 ezer forint, mivel a munkák nagy részét társadalmi munká­ban, illetve a közhasznú mun­kások bevonásával oldják meg. Hittankönyvek ajándékba Kétszáznegyven tanuló hittan­könyvét vásárolta meg hét ön- kormányzat. A sántosi, a szent- balázsi, a cserénfai, a kapós- gyarmati, a hajmási és a bő- szénfai képviselőtestület dön­tött úgy, hogy ezzel is segítik a településen élő diákokat. Zimányi tisztelgés a hősök emléke előtt Zimányban hagyomány, hogy a halottak napja alkalmából megkoszorúzzák a falu főterén lévő emlékművet. Az első és második világháborúban hősi halált haltakra emlékeznek ma. Az iskolások adnak műsort, a polgármesteri hivatal nevében Takács János alpolgármester és dr. Presits Pál jegyző helyezi el az emlékezés virágait. Patkó Bandi nyomában a gadácsi kincskeresők Kócpuska bodzafából Nagykorpád előrelátó tervei Közelebb került a világ a nyár óta Nagykorpádhoz, mióta a 710 lakosú települést bekap­csolták a crossbár hálózatba. Egyelőre ez csak a meglévő ké­szülékek használatát teszi köny- nyebbé, mert a fejlesztésre nincs lehetőség. Tóth Tibor polgár- mester elmondta: a nagykorpádi képviselők most azon törik a fe­jüket, miként lehetne az iskolát egy teremmel bővíteni. — Jelenleg 42 alsós tanul há­rom csoportban a könyvtárban és a két tantermes iskolában — mondta a polgármester. — Jövő szeptemberben azonban 18 el­sős ül iskolapadba, s még 2-3 évig hasonlóan nagy számú is­kolakezdő várható. Nem nagy- ravágyóak az elképzeléseink, inkább előrelátóak. Ha csökken a gyereklétszám, a felszabaduló helyiséget tornaszobának hasz­nálhatnák. Nagykorpád 26 milliós költ­ségvetéséből öt és félmilliót visz el az iskolafenntartás, ebbe bele­tartozik a közös tulajdonú lá- bodi épület, ahová a felsősök járnak. — Tényleg fiatalodik a falu? — A lakosságnak majdnem fele 18 év alatti. Amilyen öröm ez, olyan nagy gond, hogy a munkabírók jó része nem tud elhelyezkedni. Több mint száz regisztrált munkanélkülink van, ötvenhármán kapnak az önkor­mányzattól jövedelempótló tá­mogatást. — Kilátás sincs a munka­helyteremtésre ? — Nagykorpád soha nem volt gazdag falu, a hetvenes évekbeli fellendülést kivéve itt mindig küzdeni kellett. A ter­mőföld mindössze tíz 'aranyko­rona értékű, kis termőerejű. Mégis úgy gondolom, csakis a mezőgazdaságban reményked­hetünk. Valamikor itt dohányt, burgonyát, takarmánynövénye­ket termesztettek. Ezt kellene megpróbálni újra, erre bíztatok mindenkit. Ki kell használnunk, hogy a közelünkben van egy nagy tartósítóüzem, a nagyatádi konzervgyár. Jobban megérné nekik tőlünk vásárolni a zöldsé­get, mint a magas szállítási díja­kat fizetni. A mezőgazdasággal kell talpra állnunk, a mai gyere­keknek ott kell megteremteni a jövőt. (Izményi) Diszkontboltból imaház Kaposfőn bizonyára voltak né- hányan, akiknek meglepetést okozott, hogy amikor betértek vásárolni a falu egykori disz­kontboltjába, élelmiszerek he­lyett csupán egy asztalt és egy széket találtak a helyiségben. — Másfél éve kezdődött, ami­kor kezembe került egy könyv az őskereszténységről — emlékezik Gyurka Tiborné. — Abban az áílt, hogy ha igazán hisz benne valaki, akkor az Úr neki megmu­tatkozik, üzeneteket küld, írás formájában. Én is imádkoztam, énekeltem, s a könyv utasítása szerint egy papírt tettem magam elé, ceruzát fogtam, s vártam, hogy Isten akarata szerint elindul­jon a kezem a papíron és meg­kapjam üzeneteit. Először csak krikszkrakszokat rajzoltam. Az­tán egyszer csak értelmes szava­kat, mondatokat írt le a ceruza... — Milyen üzenetet kapott? — Sokfélét. Isten megüzente a férjem betegségét, a fiam balese­tét is. — Ezek szerint ön befolyá­solni tudja saját és családja sor­sát... Hallgatás a válasz. — Az is üzenet volt, hogy a boltból imaház legyen? Ezért kellett feladni a boltot? — Áz Úr azt mondta: szük­sége van erre a hajlékra, ahol a diszkontbolt van. A bolt a fiamé volt, jól ment. De ez az erő min­dennél erősebb, meg kellett ten­nem, amit az Úr üzent. — Megnézhetném azokat az írásokat, üzeneteket? — Ezt meg kell kérdeznem... — feleli Gyurkáné, s az asztalhoz ül. Maga elé teszi a spirálfüzetet, és átszellemülten ír. „Igen, meg­mutathatod, gyermekem.” — Még semmire sem használ­juk ezt a helyiséget. Esténként imádkozunk, és várom a többi üzenetet. Isten mindig megmu­tatja hatalmát. Gyurkáék nyugdíjasok, félig kész házban élnek és a napi ételre sem igen futja. Nemrégiben nyu- lakkal kezdtek foglalkozni, hogy megéljenek de néhány hét alatt az összes állat elpusztult... — Megérte feladni egy jöve­delmező' boltot? — kérdezem Gyurka Istvánt, a valamikori „tu­lajdonost”. — Fel kellett adni. Adósság is volt rá, meg túl nagy volt már itt a környéken a konkurencia. Ne­kem mindegy, hogy mi lesz itt. Nem akarok vitatkozni anyám­mal... (Jakab)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents