Somogyi Hírlap, 1995. november (6. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-01 / 256. szám

1995. november 1., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 > Megállapodás a megye és a kamarák között Erősödő kapcsolati tőke A megyei önkormányzatnak és a kamaráknak egyenrangú partnerként kell együttműköd­niük. Mindkét fél bízik ugyan­akkor abban, hogy mielőbb törvények is szabályozzák majd a közös munkát. A jogi feltételek megteremtéséhez az egyik fontos lépést tegnap tet­ték meg a megyei önkormány­zat, valamint a somogyi ipar- agrár- és kézműves kamarák vezetői: megállapodást írtak alá, melyben közös céljaikat és feladataikat rögzítették. Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke bevezetőjé­ben kiemelte: a területfejlesz­tésben és a térségi együttmű­ködésben nélkülözhetetlen sze­rep jut a kamaráknak. A me­gyei, közgyűlés elnöke szerint a Somogybán működő szerveze­tek együttműködése példás le­het mások számára is. A me­gyében ugyanis erős az úgyne­vezett kapcsolati tőke, amit jól fémjelez a kamarák és az ön- kormányzatok jó együttműkö­dése is — tette hozzá. A megállapodás szerint a szakemberek elsősorban az idegenforgalom, a környezet­védelem, a területfejlesztés, a mezőgazdaság és a munkaügy területén látnak együttműkö­dési lehetőségeket. Varga Jó­zsef, a somogyi kereskedelmi és iparkamara elnöke szerint a megyei önkormányzat vezetői Már szerződés is van a jó kapcsolatról FOTÓ: TÖRÖK ANETT az első percben felismerték a kamarák jelentőségét. El­mondta: az önkormányzati támogatás eddig is biztos hát­tér volt akkor, amikor a törvé­nyi szabályozás hiánya lehe­tetlen helyzetet termete« a nemrég alakult kamarák szá­mára. Varga József a megállapo­dásról a Somogyi Hírlap kér­désére elmondta: együttmű­ködési lehetőséget elsősorban az idegenforgalom, a környe­zetvédelem, a területfejlesztés, a mezőgazdaság és a munka­ügy területén látnak a szak­emberek. A kamarák a jövő­ben lehetőséget kapnak pél­dául arra, hogy véleményez­zék a közgyűlés gazdasági té­májú előterjesztéseit. Infor­mációkat adhatnak különöző befektetési lehetőségekről és megismerhetik a különböző települések fejlesztési elkép­zeléseit is cserében azért, hogy a megye a vállalkozások fej­lesztéséhez többek között fel­ajánlja meglévő kapcsolatait és a külföldi delegációkkal való tárgyalásokra a kamarák képviselőit is meghívják majd. B.Zs. Kétmilliárd forintnyi befektetés Ausztriából Osztrák-magyar üzleti klub alakult Somogybán Mellékvízmérő órák hitelesítés nélkül Szita Károly polgármester: Örülök és köszönöm Polgármesterek a fogászati ügyeletről A fogászati ügyelet rendelési idejének témájában tartottak megbeszélést tegnap a város- környék polgármesterei Ka­posváron. A városháza dísz­termében elhangzott: jelenleg 77 község közel 130 ezer la­kosa érintett abban, hogy met- től meddig tart a rendelési idő. Szita Károly polgármester ja­vasolta, hétköznap reggel hétig, hétvégén és ünnepnapokon pe­dig este 19 óráig legyen rende­lés. A jelenlévők támogatták a lakosságarányos finanszírozás­ról szóló elképzelést. A kapos­vári közgyűlés november 7-iki ülésén dönt a többletkiadást je­lentő javaslatról. Fűtéstámogatás Csurgón Rendeletet alkotott a csurgói önkormányzat a háztartási tüze­lőolaj-felhasználás lakossági kiegészítéséről. Az 1,7 millió forintos, év végéig felhaszná­landó állami támogatás megíté­lésének korlátáit szabályozó paragrafusok a támogatás mér­tékében, a kérelmek elbírálásá­nak módjában foglalnak állást. Tűzoltási gyakorlat a Sió Áruházban A Somogy megyei Tűzoltópa­rancsnokság éves kiképzési tervének megfelelően meglepe­tésszerű riasztásos módszerrel tegnap délután 14 órakor Sió­fokra a Sió áruházhoz mozgósí­totta a tűzoltókat: hat tűzoltó autó és létrás jármű vonult a helyszínre, akik természetesen „igazi tűzhöz” igyekeztek. A helyszínen tapasztalatokat sze­reztek a tűzoltási módszerekről. Leszerelők Taszáron Leszerelési ünnepséget tartot­tak tegnap a taszári repülőez­rednél. A leszerelő katonákat Kaszper János alezredes,, az alakulat parancsnoka búcsúz­tatta tegnap a taszári helyőrségi művelődési otthonban. Helyreigazítás A Somogyi Hírlap 1995. április 25-i számának 3. oldalán „Amit a néző nem lát” címmel szer­kesztőségi jegyzet jelent meg. Ezzel kapcsolatban a szerkesz­tőség az alábbi helyreigazítást teszi közzé: Nem igaz az az állítás, hogy a Kapos Tv kasszája kiürült. Műsorok készítésére nincs pénz. Az tény, hogy a vezetők meghatározták a forgatások számát, ami éppen annyi, mint 1994-ben a televízió által le­folytatott összes anyag. Hamis az az állítás, hogy a külső munkát megszüntették az intézmény vezetői. (Folytatás az 1■ oldalról) A kétszáz Somogybán dol­gozó osztrák befektető közül az öt legnagyobb vett részt a találkozón, ahol jelen volt Somogyvári Imre Ausztria tisz­teletbeli konzulja, és Pásztohy András országgyűlési képvi­selő is. Azt egészen pontosan senki nem tudja, pénzben ki­fejezve „mennyit ér” jelenlé­tük a megyében, de ha csak a lapapusztai félmilliárd forin­tos, vagy a büssüi három- százmillió forintos beruházást nézzük, látható: komoly súly- lyal vesznek részt Somogy gazdasági életében és ezzel együtt a foglalkoztatási gon­dok enyhítésében. Ráadásul, nagyrészt olyan ágazatokba fektették be pénzüket, ame­lyek nélkülük nem tudnának fejlődni. Florian Bangkmayr, a büssüi Rákó kft, Anton Kúrát a bárd- udvarnoki Akurát kft tulajdo­nosa, Franz Mayer, a Korona Rt igazgatója, Karl Schultes a Kaposcukor Rt igazgatója és Victor Fröschl a lapapusztai Szivárvány Völgye kft tulaj­donosa úgy nyilatkozott: jól érzik magukat Somogybán, vállalkozásaik jól működnek. Gondjaik elsősorban nem olyan jellegűek, amit az ön- kormányzat megoldhatna. A törvényi feltételek hiányoz­nak ugyanis legtöbbször ah­hoz, hogy úgy alakítsák a be­fektetéseiket, ahogy eredeti­leg elképzelték. Leginkább a föld- és erdővásárlás törvényi szabályozását hiányolják. A másik legtöbb gondot a gyakran még a magyar vállal­kozókat is bosszantó bürokrá­cia okozza, de a szabályozók áttekinthetetlensége és az ese­tenkénti bizalmatlanság is ne­hezíti beilleszkedésüket a magyar üzleti életbe. Mindezeken egy osztrák­magyar üzleti klub létrehozá­sával szeretnének segíteni. A havonkénti rendszerességgel megszervezett találkozókon a meghívott hazai szakembe­rektől és vállalkozóktól vá­laszt kaphatnak a befektetők kérdéseikre és tanácsot is, hogy gondjaikkal kihez, il­letve hova fordulhatnak. A befektetők örömmel fogadták a kezdeményezést, nyomban meg is választották a klub ve­zetőjét Karl Schultes szemé­lyében, így a jövő havi talál­kozó biztos, hogy a cukor­gyárban lesz. Varga Ottó (Folytatás az 1. oldalról) A polgármester igazságta­lannak tartotta a kormányrende­letet, mivel ezáltal a szolgálta­tást igénybe vevők joggal érez­hették becsapottnak magukat. Néhány évvel ezelőtt jelen­tős mértékben drágult az ivóvíz és a csatornadíj. Többen ekkor határozták el, hogy mellékvíz- mérőt szerelnek a lakásukba. A „beruházás” a csökkenő fo­gyasztás miatt néhány év alatt megtérülhetett volna. Közben kiderült: a mellékmérőt forga­lomba hozók nem világosítot­ták fel a polgárokat: a mérők hi­telességi ideje nem a beszere­léstől, hanem a gyári hitelesí­téstől függ. így a boltok polcain Kaposváron nyílt meg tegnap az ország nyolcadik mentálhi­giénés programirodája. A lelki egészség megőrzésének, a be­tegségek megelőzésének je­gyében létrejött munkacsoport székhelyét dr. Veér András fői­gazgató főorvos, miniszteri biz­tos nyitotta meg a SZÜV iroda­házában. A megnyitón a város képviseletében megjelent dr. Ozsváth Ferenc alpolgármester, dr. Kéki Zoltán jegyző, és dr. Horváth Mária, a programiroda vezetője. porosodó vízórákat hiába sze­relték fel két évvel ezelőtt, ha azokat 1991-ben gyártották, a kormányrendelet szerint a hite­lesítési idő december végén le jár. A vízművek kft-t pedig kormányrendelet kötelezi, hogy számlát csak hitelesített vízmé­rőn mért vízmennyiség után adhat. A rendeletmódosításnak arra is ki kell térnie majd, hogy a szolgáltató a mellékvízmérő órák által mért vízmennyiség után adhasson számlát. Szita Károly a kaposvári polgárok nevében is megkö­szönte dr. Csákabonyi Balázs­nak, hogy gyors és hatékony^ közbenjárásával sokakat érintő kérdésben segített. (Lengyel) Elhangzott, hogy a programi­rodák nem a mentálhigiénés fel­adatokat már régóta ellátó család- segítő központok, nevelési ta­nácsadók és más betegségmege­lőzésben érintett intézmények, munkacsoportok fölé szerveződ­tek, hanem azok munkáját kíván­ják segíteni. Veér András el­mondta azt is: idővel szeretnének eljutni a legkisebb falvakba is, ezért az a cél, hogy a mind több, a lelki egészség megőrzésének tu­dományában jártas szakembert képezzenek. B. T. SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Tiszta Magyarország Ha valahol, akkor kis hazánkban aztán igazán nagy jövője van a lelki egészség megőrzéséért (hozzáteszem, ez a kisebb feladat) és visszaállításáért (ez a nagyobb) vívott küzdelemnek. Mert van-e va­laki széles e honban, aki legalább egyszer ne öngyilkolta volna meg magát, de legalábbis ne lenne egy kissé, mondjuk reménytelenül szenvedélybeteg. Ha pénz lenne benne (mint ahogy nincs), már tutira beindult volna a mentál-biznisz. Ugye, felsejlenek a kínos, hovatovább szomorú statisztikák: ön- gyilkosságban, ivásban és szívásban nagyok vagyunk, és bizony a droglétrán is araszolgatunk, csak hát kicsit későn lettünk a konti­nentális feketepiac és a maffia tranzitországa. De felzárkózásban a mi kis átalakulófélben maradt nemzetünk nem ismer határokat. De most már van nekünk, somogyiaknak is mentálhigiénés programirodánk. Kaposvár a lelki egészség védelmének egyik végvára lett tegnap, aminő alkalomból dr. Veér András amerikai példák tüzével gyúj­tott reményt a mi kis egészségünk kókadozó kanócán. Az USA- ban, mondta, köztudottan alacsony az egy főre eső koporsószögek száma nincs ezer; ellenben mi, magyarok cigarettából sem adjuk 2700 alatt, per év. Az US A-ban, mondta, részint úgy sikerült meg­fékezni a dohányzást, hogy a televíziózás emlőjén nevelkedett gyerkőcök egyszercsak úgy estek haza a suliból, hogy: apu, a bagó káros, és én szeretlek, és nem szeretném, ha bajod esne... Persze, elhangzott az is: itt és most, ebben a mi kis túlfogyasztó országunkban nem a legalkalmasabb a klíma a lélek tisztaságához. Hely a lelki egészségnek Területfejlesztési elképzelések a tanácsülés asztalán Kivesézett törvénytervezet A kormány által már elfogadott és a közeljövőben a Parlament elé kerülő területfejlesztési tör­vényjavaslatot tárgyalta tegnapi ülésén dr. Kolber István, a me­gyegyűlés elnökének vezetésé­vel a somogyi területfejlesztési tanács. A felmerült hiányossá­gokkal kapcsolatos javaslatokat a tanács állásfoglalásaként kül­dik meg a döntéshozókhoz. A megyeháza címertermében ülésező grémium — immár a kistérségek néhány megjelent képviselőjével, Szászfalvi László csurgói, Farkas István tabi és Ormai István nagyatádi polgármesterrel kiegészülve —pontról pontra „vesézte ki” a tervezetet. Kezdték az országos területfejlesztési tanácsok terve­zett szerepének és hatáskörének tárgyalásával, majd — szűkítve a kört — a regionális feladatok koordinálásában érintett csopor­tokhoz jutottak el. Elhangzott: szükséges a területek pontos meghatározása, hiszen csak aszerint lehet gondolkodni bár­minemű fejlesztési elképzelés­ben. A résztvevők nem annyira tar­talmi, mintsem megfogalmazási kifogásaikat hangoztatták. Ezek persze olykor legalább olyan lé­nyegesnek bizonyultak, mintha tartalmi kérdések lettek volna, hiszen a tervezet által „kiosztott” feladat- és hatáskörök nem min­dig voltak egyértelműen kiol- vashatóak a paragrafusok közül. Külön téma volt a megyei jogú városok szerepe. E tekintetben szükséges lenne például — fo­galmazta meg Kolber István —, hogy pontosítsák: ezeknek a vá­rosoknak csak az őket konkrétan érintő kérdésekben lehessen egyetértési joguk. Attól függet­lenül, hogy nyilván nem kívánna élni az említett lehetőségével Kaposvár, amikor a Kis-Balaton területrendezéséről lenne szó; lényeg azonban a korrekt jogal­kotás, mondta- a somogyi köz­gyűlés elnöke. A területfejlesztési tanácsok költségeinek előteremtése dol­gában elhangzott: feltehetően nem tenne jót Somogy és Ka­posvár kapcsolatának, amennyi­ben a törvénytervezet szerint do­tálnák a működésüket. Ez ugyanis a megyékre és megyei jogú városokra testálná a finan­szírozás feladatát. B. T. „Turisztikai koncepció készül Fonyódon Szomszédvárak kézfogása Az idei idegenforgalmi sze­zon sokkoló eredménytelen­sége Fonyódot is arra kész­teti, hogy új utakat keressen és kidolgozza a saját turisz­tikai stratégiáját. A város képviselő-testülete megta­lálta szerepét ebben a tevé­kenységben — belátva, hogy a település mindennemű boldogulásának alapja a si­keres vendégfogadás —, hi­szen a közelmúltban turisz­tikai koncepció kidolgozá­sára kérte fel polgármesterét. Francsics Zoltán tegnap este kezet nyújtott a város­ban tevékenykedő utazási irodák vezetőinek azon a ke- rekasztal-beszélgetésen, amelyet Varga László a Sió- tour fonyódi irodájának veze­tője szervezett. A találkozó té­nye is jelentős előrelépés, mert az önkormányzatnak ezidáig nem sikerült szót érteni a szakmával. Ennél azonban többről van szó: kiderült, hogy határozott a szándék az együttműködésre, s a jószán­dék összeköthető a szakmai igényességgel. Francsics Zoltán polgár- mester törekvésének egyik legszimpatikusabb eleme, hogy a szomszédos települé­sekkel is megtalálta a közös cselekvéshez szükséges fo­gadó készséget. A fonyódi utazási irodák pedig partnerek a város turisz­tikai marketingjében, segítik azt is, hogy a hagyományos testvérvárosi kapcsolatokat vonzó vendégfogadással kös­sék össze. Fonyódnak ehhez jó alapot ad, hogy Európa szá­mos országában vannak part­nervárosai. Az viszont közös gond, hogy hiányzik a szakmai etika és a jogszabályi háttér ahhoz, hogy ellenőrizhető és minő­ségi fizető vendéglátás mű­ködjön a városban. Ehhez bi­zony a törvényhozókat kell ha­tározottan ösztönözni a feke­tegazdaságot felszámoló, átte­kinthető szabályozás megalko­tására. G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents