Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-08 / 211. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. szeptember 8., péntek Megkönnyítette a nők polgári és politikai jogainak gyakorlá­sát a Kelet-Közép-Európában végbement gyökeres társadalmi átalakulás. Esély nyílt arra, hogy az asszonyok valódi dön­tési pozíciókba kerülhessenek. A tényleges egyenjogúságot azonban mindinkább a gazda­sági, szociális és kulturális jo­gok határozzák meg - jelentette ki csütörtökön Pekingben, a Nők IV. Világkonferenciáján elhangzott felszólalásában Kó- sáné Kovács Magda miniszter, a magyar küldöttség vezetője. A galántai gimnázium bezá­rását javasolja az oktatási tár­cának a pozsonyi tanügyi igaz­gató. Miroslav Pius azzal indo­kolta felvetését, hogy a szülők tiltakozása és a tanári kar egy­séges kiállása miatt a magyar iskola nem tudja biztosítani a zavartalan oktatást. Válságos helyzetbe került a kassai Thália Színház, miután az egész évre rendelkezésre álló csaknem 5,7 millió koro­nából 4,1 milliót elköltött az esztendő első öt hónapjában - közölte kassai sajtótájékoztató­ján Kolár Péter, a színház igaz­gatója. Elmondta, hogy a rév­komáromi Jókai és a kassai Thália Színházat az állami tá­mogatás kétszerese illetné meg. A NATO gépei csütörtökön több hullámban támadták a boszniai szerb célpontokat. Bombatalálatok érték Szara­jevó szerb negyedeit, a Jaho- rina-hegységben lévő távköz­lési és radarközpontot. Borisz Jelcin orosz elnök kilátásba he­lyezte, hogy országa felülvizs­gálja a NATO-hoz fűződő vi­szonyát, ha az észak-atlanti szövetség folytatja a légicsapá­sokat a boszniai szerbek ellen. ENSZ a bombázás ellen A jugoszláv szövetségi kormány a boszniai szerb állások és egyéb célpontok bombázásának azon­nali leállítását követelte tegnap az ENSZ Biztonsági Tanácsá­tól. A kormány ülésén elfoga­dott nyilatkozat szerint a légi­csapások beszüntetésével el le­het kerülni a boszniai harcok kiterjedését, s csökkenteni lehet a térség biztonságát és stabilitá­sát fenyegető veszélyt. 8,7 milliárd dollárt lopott Szaddám Húszéin iraki elnök veje, mielőtt családjával együtt a múlt hónapban Jordá­niába szökött - állította Ah­med Húszéin Hudair iraki pénzügyminiszter. A politikus szerint az „áruló” távozása előtt hívta le a pénzt a ban­kokból, és jelentős mennyi­ségű aranyat is magával vitt. Kocsiba rejtett poholgép robbant szerdán Algírban. A robbanás következtében tizen­egy ember megsebesült. Tahitiban tiltakoznak a francia atomrobbantás ellen. A szigeten össze­csaptak a tüntetők a francia rendőrökkel, utcai rendbontásra is sor került, fotó: feb/reuter HÍRHÁTTÉR Kompromisszumkeresés A történelmi tanulságok megértése és alkalmazása talán hozzáse­gíthet ahhoz, hogy a délszláv népek háborúja a katonaiakról végre a politikai-diplomáciái frontokra terelődjék át - vallja Richard Holbrooke amerikai helyettes külügyi államtitkár. Szakértők egyúttal megkülönböztetett hangsúllyal emlegetik a szerbek, horvátok, bosnyákok sajátos lélektanát. Azt tudniillik, hogy közös szláv vérük, rokon nyelvük és évezredes együttélésük el­lenére merőben eltérő' a kultúrájuk, éppúgy lehet forrása ellensé­geskedésnek, mint véd- és dacszövetségnek. A kompromisszumkereső nyugati javaslatok, sőt immár azok moszkvai változatai szintén abból indulnak ki, hogy a cselekvést meghatározó nemzeti érdekek ezúttal szinte minden félben kizáró­lag szembenállást, gyanakvást, ellenséges érzületeket ébresztenek, miközben a volt Jugoszlávián belül jelenleg senki sem képes az akaratát másokra rákényszeríteni. Az elmúlt évek délszláv háború­sorozatának ugyanis (szerencsére) nincs győztese - a szerbek sem azok aki el tudná nyomni a többieket. Viszont (szintén szeren­csére) lassan minden érdekelt megérfheti: a vérontás folytatása nem hozhat megoldást. Sokak szándékai szerint most erre épülhet a délszláv kompro­misszum: határozott és egyértelmű közös, külső akaratnak kell belső békét teremtenie szerbek, horvátok és bosnyákok között. De a lehetőség talán csak egyetlen történelmi pillanatra érvényes: ez a mostani béketeremtés tényleges hajtóereje. Kocsis Tamás Iliescu szerint irigykedhetnének a magyarországi románok A kiegyezésben sincs megegyezés Teodor Melescanu román kül­ügyminiszter csütörtökön az EBESZ bécsi központjában kifejezte azt a meggyőződését, hogy a romániai magyarok au­tonómiájának kérdésében si­kerül majd kompromisszumra jutni. A politikus az osztrák fővárosban a szervezet nagy­követeit tájékoztatta Iliescu elnök tervéről, amit „Budapest és Bukarest történelmi ki­egyezéseként” mutatott be. A romániai magyarság sor­sát megirigyelhetnék a ma­gyarországi románok - fejtette ki Ion Iliescu a Magyar Rádió román nyelvű adásának ké­szült interjújában. A román ál­lamfő azt is elmondta, hogy Romániában a kisebbségi ma­gyarok - a magyarországi ro­mánokkal ellentétben - tulaj­donképpen minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak. Ion Iliescu négypontos ja­vaslata a román-magyar tör­ténelmi megbékélésre nem más, mint propagandafogás - vélekedett Csapody Miklós, az MDF országgyűlési képvise­lője, aki csütörtökön tájékoz­tatta az újságírókat a szeptem­ber 3-án befejeződött székely- földi látogatásáról. Kijelen­tette: az oktatási törvény ellen széles tiltakozó akciókra ké­szül a romániai magyarság. Csapody közölte: nem hiva­talos megbeszélésein azt ta­pasztalta, hogy a romániai magyarok csalódtak a Nyugat erőtlen és távolságtartó fellé­pésében is. Az MDF-es képvi­selő hiányolta a kormány hatá­rozott lépéseit a határon túli magyarság érdekeinek védel­mében. (Halmai) Újabb merényletektől tartanak Hétfőn kezdődik az osztrák levélbombaper Szabadságolási tilalmat rendeltek el az osztrák államrendőr­ségen, mert attól tartanak, hogy a hétfőn kezdődő levélbom­baper idején újabb merényletekre kerül sor. A terroristaperhez 25 ezer ol­dalnyi vizsgálati anyag gyűlt össze. A merénylet terheltjei húsz hónapja ülnek vizsgálati fogságban. Sepp Dieter Fas­ching államügyész bizonyíté­kok százait ismerteti majd a vádirat felolvasásakor. Az alattomos mini pokolgé­pek szétroncsolták a népszerű bécsi polgármester, Helmut Zilk bal kezét, súlyosan meg­sebesítették August Janisch hartbergi plébánost, Silvana Meixner tévébemondónőt és Astrid Bileck titkárnőt. Hosszú nyomozás után két fiatal újfasisztát, a 28 éves Pe­ter Bindert és a vele egyidős Franz Radlt tartóztatták le. A neonáci szervezkedést szigo­rúan tiltó osztrák törvény alap­ján tíz évtől életfogytig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják a per fővádlottjait. Az elektroműszerész Bin­der kamaszkora óta kísérlete­zik nitroglicerinnel, ő készí­tette a robbanóleveleket. Radl szemelte ki a levélbombák címzettjeit, fogalmazta meg a tettet beismerő irományt. Radl, az osztrák újfasiszta mozgalom szellemi vezére az­zal vált hírhedtté, hogy tagadta a náci haláltáborok létét, most viszont a börtönben Marx és Engels műveit olvassa. Elképzelhető, hogy a terror- cselekmény tárgyalása megle­petéseket is tartogat. Állítólag a mindeddig koronatanúnak számító, „kiugrott” német új­fasiszta, Ingo Hasselbach megingott, és nem fog terhelő vallomást tenni. Miként a vád másik „nagyágyúja”, Alexan­der Wolfert sem, akit jó ideig gyanúsítottként kezeltek a nyomozó hatóságok. A vádlottak abban remény­kednek: tanúk nélkül legfeljebb a tettek és az áldozatok beszél­nek, és ez nem lesz elegendő az ítélethez. (Kulcsár) Szabadulnának a szoknyavadász szenátortól Packwood pakolhat Az amerikai szenátus etikai bizottsága szerdán egyhan­gúan kezdeményezte, hogy zárják ki a honatyák közül Bob Packwood oregoni szená­tort, aki ellen súlyos erkölcsi vádak merültek fel. A testület állásfoglalását még az egész szenátusnak jóvá kell hagynia. Ha ez megtörténik, Bob Packwood lesz az első sze­nátor, akit a polgárháború óta kizárnak a felsőházból. A republikánus Packwood a veterán honatyák közé tartozik, több mint két évtizede tagja a szenátusnak. Az ellene felhozott vádak szerint hivatalát egyebek közt arra használta fel, hogy szexuális ajánlatokkal halmozza el női beosztottjait. Az elutasí­tásra erőszakoskodással vála­szolt. Már tizenhét hölgy jelent­kezett tanúnak: eskü alatt haj­landók vallani, hogy a férfi rendszeresen molesztálta őket. A szoknyavadász szenátor botrányos ügye kellemetlen fényt vet a patinás testületre, de különösen a republikánusokra. Számukra Bob Packwood eset­leges kényszerű távozása politi­kailag is jelentős veszteség, hi- , szén a pénzügyi bizottság elnö­keként fontos szerepet vállalt a költségvetési és adócsökkentési elképzelések kidolgozásában. A párt a jelek szerint mégis úgy vélte, jobb ha maga kezdemé­nyezi a közvélemény szemében lejáratódott szenátora távozását. Titkos kapcsolat a rögbikapitánnyal A hercegnő új hódolója Hetente háromszor a Kensing­ton palota vendége Will Cár­iing, a brit nemzeti rögbiváloga­tott kapitánya. Látogatásainak hivatalos célja, hogy fittnestré- ningeket folytasson a ház úrnő­jével, Diana hercegnővel, de a beavatottak szerint jóval többről van szó. A 34 éves jóképű izompacsirta, aki egykorú a trónörökös hivatalosan még tör­vényes hitvesével, titkos tele­fon-összeköttetésben áll a her­cegnővel. Abban a sportklubban ismer­kedtek meg, ahol Dianát lencse­végre kapták, amint testhez si­muló edzőruhában súlyzózik. A rögbisztár, megpillantva a her­cegnőt, állítólag odavetette neki: „Önnek verébizmai vannak...” A megjegyzés miatt Diana először megsértődött, azután meggon­dolta magát, nevetett egyet és hagyta, hogy Carling megmu­tassa, miként erősítheti izmait. Diana időközben már gyer­mekeinek is bemutatta a kapi­tányt. Az udvar pedig felhábo­rodva cáfolja az intim kapcsola­tokra irányuló célzásokat. A rögbisztár-üzletember kü­lönben nős és felesége, Julia a nyilvánosság előtt panaszko­dik, hogy férje időnként „eltű­nik”, és sem a vállalatánál, sem a klubjában nem árulják el, hol van valójában. FEB Jeruzsálem, a világ legrégebbi fővárosa, háromezer éves Jubileum - bonyodalmakkal Dávid király valamikor az időszámítás előtti 1004 és 998 között nyilvánította a kis hegyi falut, Jeruzsálemet, a zsidó nép főváro­sává. Azóta három évezred telt el, és ma joggal tartják a földke­rekség legrégebbi fővárosának. Az ünnepségek ezen a héten kezdődtek, a rendezvények sorozata tizenhat hónapig tart. Jeruzsálem nemcsak város, ha­nem jelkép és fogalom: népek és kultúrák találkozóhelye. Óvárosában megtalálhatók egymás szomszédságában a há­rom nagy világvallás legszen­tebb helyei: a zsidó Siratófal, a Via Dolorosa, ahol a kereszt alatt roskadozó Jézus tette meg utolsó földi útját, és a Szikla­mecset, ahonnan Mohamed pró­féta lovagolt fel a mennybe. Minden utcakő a történelem és a politika leckéivel terhes. Hiába jelenti a Jeruzsálem név a béke városát, az egymást kö­vető hódító hadjáratok köze­pette gyakran vált harcok szín­terévé. 1947-ben a Palesztina jövőjéről hozott ENSZ-határo- zat önálló egység kialakítását javasolta a város körzetében. Az első arab-izraeli háború­ban ez nem valósulhatott meg, így kettéosztották Izrael és Jor­dánia között. A harmadik hábo­rúban egyesült, de amikor ké­sőbb Izrael az egész Jeruzsále­met fővárosává nyilvánította, ezt sem az ott lakó arabok, sem az ENSZ nem vette tudomásul. Ilyen körülmények között a jubileum is bonyodalmakkal jár, a legtöbb ország nagykö­vete távol maradt a nyitóün­nepségtől, az Európai Unió még bojkottal is fenyegetett. Egyébként továbbra sincs szó a diplomáciai képviseletek át­költöztetéséről Tel-Avivból Jeruzsálembe. A palesztinok azzal is vádol­ják a rendezvények szervezőit, hogy Izrael túlságosan egyolda­lúvá teszi a jubileumot. Ä ren­dezők ezért beiktatták a prog­ramba a berlini szimfonikusok vendégjátékát, akik Beethoven oratóriumát (Krisztus az Olaj­fák hegyén) adták elő, valamint a Salamon király pecsétje című kiállítást, amely az iszlám le­gendák világába kalauzol. Réti Ervin Hillary Clinton Mongóliában vendégeskedik. Az amerikai Erst lady egy Ulánbátor melletti tanyán ismerkedik a nömád pásztorok életével. fotó: feb/reuter

Next

/
Thumbnails
Contents