Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-08 / 211. szám

1995. szeptember 8., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája Drágaság a pénzpiacon Fábri Béláné: csak hitelből nem szabad vállalkozni Berend Ferenc a Mezőgazda- sági Szövetkezetek Somogy Megyei Szövetségének elnöke a bankvilág szakértőitől kér­dezte: a vidéki vállalkozások mikor érezhetik a bankok kon­szolidációjához nyújtott 170 milliárd forint hatását? Vagyis mikor lehet egy kicsit köny- nyebben, és talán olcsóbban hi­telekhez jutni? A kérdésre Fábri Béláné, a Budapest Bank kaposvári igazgatója válaszolt. — Amikor 1987-ben létrejött a kétszintű bankrendszer, a ban­kok alultőkésítettek voltak. A konszolidáció tulajdonképpen egy újratőkésítés volt. Ha erre nem kerül sor, akkor a bankok jövedelemtermelő képessége romlik, és ezt a hitelkamatok emelésével lehetett volna csak kompenzálni. Ezért — hogy a kérdésre válaszoljak — ma is érezhető a hatása, mert nem nőttek a kamatok olyan draszti­kusan, mint ahogy konszolidá­ció nélkül nőttek volna. Ezt a 170 milliárd forintot nem kész­pénzben kapták a bankok — a kérdésből úgy érzem, sokan erre gondolnak — , hanem első lépcsőben hitelkonszolidációs kötvény formájában, később ál­lamkötvény apportálásra került sor, majd alárendelt kölcsön­tőke nyújtásra. — Ezek szerint a közeljövő­ben nem várható a kamatok csökkenése? — A kamatok csökkenését rövid távon nem lehet prog­nosztizálni. A kamat nagyságát a forrásköltségek és a kamatrés szabja meg. A forrásköltséget a bank rendelkezésére álló saját forrás illetve a refinanszírozott források költsége befolyásolja. Vagyis a jegybank által megha­tározott kamatláb, és a betéti kamatlábak átlaga, amit a köte­lező tartalékrátával kell korri­gálni. Mivel mind a kötelező tartalékráta, mind pedig a jegy­banki alapkamat folyamatosan nő, ráadásul erősödik a verseny a bankok között a forrásokért, nem várható kamatcsökkenés. — A gazdaság szereplői nem csak a hitel árát sokallják, hanem azt mondják, hogy még ilyen drágán sem könnyű hoz­zájutni. Egyre több kérelmezőt utasítanak el azzal, hogy nem jó a hitelképessége. — Szigorodtak a bankok hi­telképesség-vizsgálatai, ez így igaz. Csak azok a cégek szá­míthatnak kedvező elbírálásra a hitelkérelmüknél, amelyeknek van saját tőkéjük is. Csak hitel­ből ugyanis ma nem lehet gaz­dálkodni, az egyenes út a csőd­höz. Átérzem én a mezőgazda- sági üzemek ilyen irányú gond­jait, hisz nekik pénz kell, hogy egyáltalán termelhessenek. Ugyanakkor a bankokat is meg kell érteni, hiszen a betéteseik pénzével gazdálkodnak, ezért csak hitelképes vállalkozásokat tudnak finanszírozni. Szeren­csére elmondhatom, hogy egyre szélesebb körben finanszíro­zunk jövedelmező mezőgazda- sági szervezeteket. Az egész gazdaság tőkehiánnyal küzd ma Magyarországon, ezért olyan új tulajdonosokra lenne szükség elsősorban, akik a társaságok alaptőkéjét emelni tudják. A bankok a hitelkihelyezésekből szerzik a nyereségüket, így mi is, mégis több ügyfelet le kell beszélnünk a hitelről. Nekünk a működő vállalkozás az ügyfél, nem a csődbe sodródó. — Az is általános vélemény, hogy könnyebb ma például 100 millió forint hitelhez jutni, mint félmillióhoz. — Minden esetben a hitelké- * pességen múlik az elbírálás, de az tény, hogy félmillió forinttal nem lehet egy vállalkozást be­indítani. Olyan vállalkozásokat szeretnek a bankok finanszí­rozni — ez érvényes a Buda­pest Bankra is — amelyek je­lentősebb nagyságrendű pén­zekkel dolgoznak. Félmillió fo­rintból nagy nyereségre nem lehet szert tenni. Ha van megfe­lelő mennyiségű saját tőke, ah­hoz szívesebben adunk akár több millió forintos hitelt is, mert biztosabb a megtérülés. — Említette hogy erősödik a verseny a bankok közt a forrá­sokért. A Budapest Bank is erősíti a lakossági szolgáltatá­sait, nyilván azért, hogy minél többen itt hagyják a pénzüket. — Valóban, számos olyan új szolgáltatást vezettünk be, amely a lakossági folyószám­lákra alapozott. Ennek nyilván az a célja, hogy minél több ügy­felünk pénzét kezelhessük, de ezért igyekszünk sokat is nyúj­tani. Szerencsére sokan felis­merték már az ebben rejlő lehe­tőségeket, és egyre több a la­kossági ügyfele bankunknak. — On mint bankvezető mibe fektetné a pénzét, ha váratla­nul egymillió forinthoz jutna? — Mivel a Budapest Banknak is vannak értékpapírjai, én nem mondhatok mást, mint hogy a Budapest Bankba, de az állam ál­tal kibocsátott értékpapíroknak ma talán a legjobbak a kamatai. — Köszönöm, és kérem, te­gye fel kérdését. — Egyre több szó esik a fo­rint konvertibilitásáról. Staub Ferenctől az MNB megyei igazgatójától kérdezem, milyen változások várhatók a deviza- jogszabályokban, és ez hogy érinti a gazdálkodó szervezete­ket és a lakosságot? V. O. Megkezdődött a 37. Somogyi Orvosnapok rendezvénysorozata Tudománnyal az egészségért 30 kiállító mutatta be legújabb termékét fotó: kovács tibor (Folytatás az 1. oldalról) Valamennyi egyetem intézet- vezető tanára tartott előadást, így első kézből kaphattak in­formációt a szakemberek az elért eredményekről. A résztvevő 300 intézeti és háziorvost dr. Kopa János a Kaposi Mór megyei Kórház idegsebészetének osztályve­zető főorvosa köszöntötte. Hangsúlyozta: a tudománynak nem csak az elméletben, a gyakorlatban is létjogosultsá­got kell nyerni, mert vala­mennyi, ráfordított energia és pénz busásan megtérül. Ezt igazolja többek között, hogy a kaposvári idegsebészeti osztá­lyon az agyvérzések műtéti indikációjának pontos felállí­tása és az ennek nyomán el­végzett műtétek eredménye­képpen, a korábban 70 száza­lék körüli halálozást 40 száza­lék körülire sikerült csökken­teni. Dr. Flerkó Béla profesz- szor, a POTE és a Tudomá­nyos Akadémia nevében üd­vözölte a résztvevőket, majd Szita Károly Kaposvár pol­gármestere emlékezett dr. Arató Mihály kórházigazga­tóra, aki 30 éve az akkori kör­zeti orvosoknak, továbbképző tanfolyamként szervezte meg a Somogyi Orvosnapokat. — A hagyományokhoz hű maradt a szervezőbizottság, hiszen idén is túlnőtt a me­gyehatáron a rendezvény — mondta. — Tíz-tíz résztvevő­vel angliai testvérvárosunkból Bath-ból és Csíkszeredáról is érkeztek orvosok. Nem a szervezők hibája, hogy a szándék ellenére arány­lag kevés háziorvos vehetett részt a kongresszuson. Annak ellenére alakult így, hogy számukra az új ismeretek föl­dolgozásán túl, az előadások utáni tesztek megoldása pont­szerzési lehetőséget biztosított volna a háziorvosi szakvizs­gához. Dr. Németh Lajostól, a kongresszus szervező bizott­ságának titkárától megtudtuk: a vállalkozói formában dol­gozó háziorvosok szakmailag és anyagilag sem tudják meg­szervezni a helyettesítésüket, ezért maradtak távol. A 106 tervezett előadásból tegnap 20 hangzott el a neuro­lógia és a pszichiátria témakö­rében. Nagy érdeklődés kí­sérte többek között dr. Molnár Lászlónak, a Debreceni Orvos- tudományi Egyetem Ideg- és Elmegyógyászati Klinikája professzorának előadását. A professzor beszámolt az agyi oxigénhiány gyógyszeres ki­védésére irányuló kísérleteik bíztató eredményeiről. Kelet- Európában elsőként a POTE Idegsebészeti Klinikájának, dr. Dóczi Tamás professzor ál­tal vezetett munkacsoportja alkalmazott endoszkópot az agysebészetben.: A professzor elmondta: a műszer segítségé­vel minimális sebzésből vé­gezhetők el az agyvíz-kerin- gést helyreállító, az agyvérzést követő állapotot rendező mű­tétek és újabban már a kisebb kamrai daganatokat is el tud­ják távolítani a beteget kímélő, gyorsabb gyógyulást ígérő be­avatkozással. A Somogyi Or­vosnapok rendezvénysorozata ma és holnap folytatódik. Várnai Ágnes Ha kormos a kémény, duplán fizet a tulajdonos Füstbe ment kéményseprőterv Elterjedt a köztudatban, hogy a gázkéményeket nem kell tisztítani, mert ez a fűtési technológia nem kormoz. Pe­dig a gáz nagyon veszélyes. Szagtalan, de mérgező. Ezért évente kétszer kötelező a ké­mények műszaki ellenőrzése, szükség szerinti tisztítása. Ezt a szolgáltatást a törvényi szabályozás értelmében igénybe kell venniük az állam­polgároknak — mondta Farkas József a Somogy megyei Ké­ményseprő Kft műszaki igazga­tója. Hozzátette: — A jó ké­mény a gazdaságos tüzelés alapfeltétele, ha elkormosodik, az nem kis pazarlás a mai árak mellett. A legtöbb gondot az okozza, hogy a füstgáz átitatja a kéméhyt és ettől lehullik vako­lat. Gyakori, hogy a galambok elszédülnek a füsttől és beleful­ladnak. A kémények mintegy felét beköti a pók és ez már elég ahhoz, hogy 70-80 százalékban megakadályozza a füst kiáram­lását. Utoljára két évvel ezelőtt volt halál eset - bár az építési hiba miatt -, de azért dolgo­zunk, hogy soha ne történjen tragédia. — A kötelező kéményseprő szolgáltatás díja 332 forint ké­ményenként, de ebben az árban 42,30 forint előre tervezett veszteség van — tette hozzá Kiss István ügyvezető igazgató. — Évente kétszer mintegy 168 ezer kéményt vizsgálunk át. A veszteségünk évi 2,2 millió fo­rint, amit a megrendeléseken alapuló munkákkal tudunk el­lentételezni. Ezért tüzeléstech­nikai szaktanácsadást, építési tervek véleményezését is vállal­juk, valamint kéményvizsgála­tokat végzünk a lakhatási enge­délyekhez. Az idei árainkat 28 százalékos inflációs rátával ter­veztük, de úgy tűnik, ez nem elég. Egymástól távol eső, nehe­zen megközelíthető települése­ken is dolgozunk, ami jelentősen megnöveli a járulékos költsége­inket. Sajátos problémánk, hogy a tömegközlekedési eszközökön nem szívesen veszik igénybe a munkába induló kéményseprők, nem beszélve az érkezőről. A lakossági áremelést szeretnénk elkerülni. így is sokan vannak, akik nem tudnak fizetni... Boldizsár Beáta Érdemkereszteket adtak át A Magyar Köztársaság Bronz Érdemkeresztet adományozott tegnap Marcaliban a Magyar Köztársaság elnöke nevében dr. Németh Jenő a Somogy megyei közigazgatási hivatal vezetője Jandrics Róbertnek a marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakközépiskola tanárának. A Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztet Takács János Kadarkút nagyközség jegyzője ma veheti át ugyancsak dr. Németh Jenőtől, Kadarkúton. A kitüntetetteknek, külföldi tar­tózkodásuk miatt csak most ad­hatták át nemzeti ünnepünk, augusztus 20-a alkalmából az elismerést jelentő érdemkeresz­tet. Zár a Balaton szálloda A Pannónia Rt üzemeltetésében lévő siófoki szállodasor 137 szobás Balaton szállodája ma búcsúztatja utolsó turnusát. Az utazási irodák által lefoglalt helyfoglalások miatt további három hoteljét — a Lidót, a Hungáriát és az Európát — to­vábbra is üzemelteti, mindad­dig, amíg arra a vendégek igényt tartanak. E három aranyparti szállodájában négy­száz szobával várja az utósze­zont kedvelő turistákat. Fiatalokat vár Ádánd Ádándon is több fiatalra lenne szükség. A település önkor­mányzata legutóbi ülésén 12 beépíthető lakótelek, és egy ko­rábbi iparcikk bolt hasznosítá­sáról, illetve értékesítéséről döntött. Elsősorban a fiatalok letelepedését kívánják ezzel szorgalmazni. Megbízott jegyző Bábonymegyeren Bábony megy éren megüresedett a jegyzői állás. A helybeli ön- kormányzat képviselő-testülete átmenetileg Pintér Józsefet a közeli nagyberényi önkor­mányzatjegyzőjét bízta meg — a jegyzői állás betöltéséig — a jegyzői feladatok ellátásával. Pintér József szükség szerint, il­letve pénteki napokon Bá­bonymegyeren a polgármesteri hivatalban tart ügyfélfogadást. Ki nyer ma? a Vaszaryban Kaposvárról, a Vaszary Kávé­házból jelentkezik ma a rádió népszerű zenei játéka a Ki nyer ma? A versenyre 12 órától lehet jelentkezni. Az adást 12 óra 30 perctől közvetíti a rádió. A mű­veltségi játék győztesének a rá­diós nyeremény mellé egy tor­tát ajánlott fel a Vaszary Kávé­ház. A takarékosságot a polgármesteri hivatal kezdte, csökkent az adminisztráció Félúton a fonyódi stabilizáció Nagy várakozással tekintették át a képviselő-testület leg­utóbbi ülésén a város féléves gazdálkodását, mondta Fran- csics Zoltán polgármester, hiszen egyrészt nem volt rutinja a képviselőknek a költségvetés készítésben, másrészt nyil­vánvalóan kíváncsiak voltak arra, hogy hoztak-e eredményt a kényszerű kemény intézkedések? Nos, igen. Ismeretes, hogy Fo­nyód ezt az évet a stabilizációra szánta és attól sem riadt vissza a testület, hogy első ténykedé­seként kivesse a helyi iparűzési adót, majd kétszeri nekifutásra arról döntsön, hogy mégis át­adja a megyei közgyűlésnek a | középfokú intézményeit. A fél éves mérleg azt iga­zolja, hogy helyes irányban léptek, vagyis megalapozott a város gazdálkodása, még ak­kor is, ha az ingatlan értékesí­tésnek 30 százalékát teljesítet­ték, ha a kurtaxa bevétel elma­rad a tervezettől, illetve kétsé­ges a szociális otthoni férőhe­lyek bevételéből előirányzott 30 millió forint. A tervezett bevételeket ugyanis 52,5 szá­zalékra teljesítették. Az ipar­űzési adóból eddig 7 millió fo­rintot szedett be a város, to­vábbi kivetett 10 milliót kell beszedni, ahogy a polgármes­ter fogalmazott erőltetett me­netben. Azonban a lakáseladá­sokból plusz 5 millió,a rész­vény eladásokból plusz 2 mil­lió folyt a városi kasszába és vannak még tartalékok. Mi­ként tartalékolniuk kellett a kellemetlen örökségek rende­zésére is, amelyek peres ügyekben nyilvánultak meg, többek között Balatonfenyves- sel. Úgy tűnik több éves huza-vona után végre sikerül a szétválás utáni elszámolás, rá­adásul peren kívül: a hetven- milliós követeléssel szemben 12 millió forintban állapodott meg a két szomszéd, már csak a fonyódi fizetés ütemezéséről kell megegyezniük. A helyi adópolitika és a ta­karékosság tehát stabilizálta a város gazdasági helyzetét. Az külön dicséretes dolog, hogy a képviselő-testület ezt a taka­rékosságot a polgármesteri hi­vatalban kezdte: a városgaz­dálkodási intézmény október elsejei megszüntetésével, ami­kor 20-25 fővel csökken az adminisztrációs létszám, több tízmillió forintot spórolnak meg. Év végéig az intézmé­nyeik gazdálkodását tekintik át szakértői vizsgálódás alapján és a következő évtől szintén takarékos és intenzív gazdál­kodást várnak tőlük a képvise­lők. Gáldonyi Magdolna SOMOGYI HÍRLAP Gáldonyi Magdolna jegyzete Kiszámítható szerencse A féléves mérleg elemzésekor jegyezte meg Francsics Zoltán fonyódi polgármester, hogy az üzleti szerencsétől is függ mennyire tudják megvalósítani idei elképzeléseiket. Első olva­satra bizony furcsa dolog, ha egy város első embere a szeren­csére bízza a település gazdasági gondjainak megoldását. Csakhogy Fonyódon manapság kiszámítható a szerencse, és komoly munka van amögött, hogy rendre ki tudják húzni a lut­rin a költségvetési tervszámokat. A képviselő-testület üléseit látogató városi polgár bizony ne­hezen tudná megtippelni, hogy melyik képviselőt melyik párt, vagy szervezet küldte a testületbe, ugyanis ott nem párt, vagy presztízsérdekekért folyik a vita, hanem a város ügyeiért. A nem­egyszer heves párbeszédre pedig okot adtak és adnak a meghozott kemény döntések. Mégis mindig a megoldás érdekében vitáznak, semmi kétséget sem hagyva afelől, hogy az év végére elvégzik azt a munkát, amit elhatároztak. Reményeik szerint jövőre tiszta lappal indul Fonyód és a testület idei tevékenységével megala­pozza a város gazdaságának növekedését. Tán az sem hiú vágy, hogy a befektetők kedvelt helye lesz ez az adottságokban amúgy is bővelkedő város. Hiszen ezeket a szerencsés adottságokat ész­szerűen kamatoztatják azok, akiket ezzel megbíztak a polgárok.

Next

/
Thumbnails
Contents