Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)
1995-09-13 / 215. szám
1995. szeptember 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Kaposváron nem terveznek kiegészítő tandíjat Díjazott tanévkezdés — A Pannon Agrártudományi Egyetemen nem lesz kiegészítő tandíj ebben az évben — tudtuk meg dr. Holló Istvántól, a kaposvári kar oktatási dékánhelyettesétől. — Úgy érezzük nem róhatunk további anyagi terheket a hallgatókra, hiszen az alaptandíj és a kollégiumi díj kifizetése is komoly megterhelést jelent számukra. A döntésünket befolyásolta az is, hogy a mai napig nem tudjuk biztosan, mi lesz a kiegészítő tandíj sorsa: befolyik az államkaszába, vagy az egyetemeknél marad. A dékánhelyettes alapvető problémának tartja, hogy a tandíjjal szemben, a másik oldalon nincs ellentételezés: három éve 6500 forint a hallgatói fejkvóta. A hallgatóknak az egyetemen a 4000 forintos alapösztöndíjból kell fizetni a 2000 forintos tandíjat és a 3000 forintos kollégiumi díjat. A kaposvári kar levelező és nappali tagozatán 15-20 hallgató halasztott évet anyagi indokok miatt. Dr. Buda József, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolájának főigazgatója elmondta: az egyetemi tanács hivatalosan szeptember 21-én dönt az ösztöndíjak és a tandíjak szabályzatáról. A főiskolai képzésben — így a kaposvári tagozaton is — csak az alaptan- díjat vezetik be, mert tapasztalataik alapján a kiegészítő tandíj már komoly terhet jelentene a szülőknek. Dr. Komáromi Gabriella, a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola nem tudott végleges választ adni a kiegészítő tandíjjal kapcsolatos kérdésre, mondván; a döntés még a főiskolai tanáccsal és a hallgatói önkormányzattal való egyeztetéstől függ. Mindenesetre az a szándékuk, hogy ebben a tanévben csak az alaptandíjat vezetik be. Pintér Attila, a kaposvári tanítóképző főiskola hallgatója, a HÖKOSZ alelnökeként egyik aláírója volt annak a megállapodásnak amely nemrég a közoktatási miniszter, az egyetemi vezetők és a hallgatók között köttetett. — Ez egy ajánlás volt arról, hogy idén a felsőoktatási intézmények ne vezessék be a kiegészítő tandíjat, mivel azonban az intézmények abszolút autonómiát élveznek, ezt nem kötelező betartani. Jó dolog, hogy a hallgatói önkormányzattal való egyeztetés bekerült az ajánlásba, de mi ezt magasabb jogszabályi formában, a felső- oktatási törvényben szeretnénk látni. A HÖKOSZ alelnöke elmondta azt is: úgy vélik, a HÖKOSZ minden lehetséges fórumot igyekezett megtalálni a nézeteltérések rendezésére, a művelődési tárca mutatott olyan ellenállást, amely lehetetlenné tette az érdekek egyeztetését. Ezért szeptember 25-től a vidéki egyetemeken és a Parlament előtt is demonstrációkat szerveznek a hallgatók. S. Pap Gitta SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Korona a körön Korona Kör néven jegyezték be azt a kaposvári társaságot, amelynek tagjai nem vágynak többre, mint a hetenkénti békés beszélgetésekre, a század közepének társasági életét megidéző hangulatos együttlétekre. Tagtoborzó ismerkedési estet is tartottak a napokban. Képzőművész, ügyvéd, galériatulajdonos, képkeretező, pipaszívó, adótanácsadó, művészettörténész ült egyazon asztalnál. Ismerve komnk társadalmi kórisméit — a generációs, ideológiai vagy más gyökerű ellentéteket —, a kör kirajzolódását csakis üdvözölni lehet. Mert miről is szól, így — az ezredvég felé közeledve — legtöbbször a közéleti társadalom gondjairól. A visszásságokról vagy olyan tünetekről, ha úgy tetszik: betegségekről, fekélyekről, amelyek — a közvetlen kapcsolatrendszerek, az elégséges emberi szó híján — a legyengült társadalom testén mutatkoznak meg. Ettől, persze, a maga életidegen lüktetésével a fővárosnak fájhat legtöbbet a feje, ám azért nyugton a vidék sem lehet: a jelenségek legtöbbször országos érvényűek. Szükség van itt is a körre. Ahová a belépő — némi tagdíjon túl — nem más, mint a társas lét igénye és az intelligencia. Ez kell ugyanis ahhoz, hogy a köznapi ellenségeskedések —, mert ilyenek nyilván lennének — kint maradjanak a ruhatárban. És ami a korona a körön: ettől kezdve gond nélkül meg lehet mosolyogni a rohanó világot, amint a kör mellett éppen elszá- guld — maga se tudja merre. Boszniába is jut kaposvári cukorból Hosszú lesz a 102. kampány (Folytatás az I. oldalról) A gyár időben felkészült a kampányra. Ellenőrizték a feldolgozás során használatos gépeket, speciális műszaki berendezéseket. A vasutasokkal egyeztették a szállítási határidőket. Az első időszakban naponta 5 ezer tonna répát hoznak vasúton a feldolgozó részlegekbe. A 12 ezer hektáron termelt cukorrépát somogyi, baranyai, zalai és tolnai termelőktől szállítják el. A gyár ugyan 180 vállalkozóval, gazdasággal kötött szerződést, ám 15 nagy termelőtől származik a termés 80 százaléka. A részvénytársaság vezetői már megkötötték az új szerződéseket. Cukorrépából 100 ezer tonnát Horvátországba szállítanak. A 6 millió márka értékű üzlet azért kedvező, mert — mint azt Karl Schultes hangsúlyozta — jelentősen növeli az export bevételeket. A két horvát cukorgyárral — az eszékivel és a verőceivel — régóta állnak üzleti kapcsolatban. Az új cukor felét hazai kereskedők, üzletláncok vásárolják meg. A többit — mintegy 30 ezer tonnát — külföldön értékesítik. A kaposvári cukrot veszik majd az olasz, a görög, a horvát és a bosnyák cégek is. Megtudtuk: Bosznia- Hercegovinában a háború miatt nem működnek a cukorgyárak. Ezért szorulnak a cukorimportra. A Kaposcukor az idén összesen 25 millió márka értékű készterméket exportál. Kérdésre válaszolva az elnök-igazgató elmondta: a kampány alatt 530 dolgozót foglalkoztatnak. A 110 napos munka idejére 130 alkalmi dolgozót is fölvettek. A 102. kampány előreláthatóan január elején ér véget. Harsányi Miklós 250 millió forint exporttal számol a Kaposplast Biztos keleti kapcsolat Exportra termelnek a Kaposplast gépei FOTÓ: LANG RÓBERT A Kaposplast Kelet-Euró- pában terjeszkedik. A kaposvári cég egyre nagyobb mennyiségű árut exportál lengyel és litván partnereinek. Az együttműködés ígéretesnek tűnik, amit legutóbb szerződéssel is megerősítettek. Szilvási József, a Kaposplast Kefe- és Műanyagipari Kft igazgatója elmondta: komoly piackutatás előzte meg a mostani megállapodást. Kelet-eu- rópában ugyan több kefeipari alapanyagra van szükség, ám az igényekkel párhuzamosan nőtt a beszállítók száma is. A megrendelésekért komoly árverseny alakult ki, ám így is 130 millió forint értékű megbízáshoz jutottak. A lengyel kereskedőknek kefeipari tömőanyagot, egy román feldolgozónak az akkumulátor gyártásnál elengedhetetlen szigetelő lemezt szállítanak. A Kaposplast gyártja azokat a pántolószalagokat is, amelyeket egy litván vállalat vásárol meg. Ebből várhatóan 100 tonnát visznek a balti államba. Nemrég egyeztek meg szlovák partnerükkel: nekik nagymennyiségű szigetelő lemezt szállítanak. Az idén 250 millió forintnyi exporttal számolnak, amelynek 62 százalékát a keleti szállítások teszik ki. Az igazgató elmondta: kelet-európai partnereik megbízhatóak, időben fizetnek. Legfontosabb nyugat-európai megrendelőjük továbbra is Németország: oda csaknem 20 millió forintnyi árut exportálnak. Több millió forint értékű kefeipari műsörtét visznek még az osztrák illetve az angol cégeknek. Az elmúlt időszakban nőtt a görög megrendelések aránya. — Az Európai- Unió azért fontos a Kaposp- lastnak, mivel csak minőségi terméket vesznek át. Ez garantálja a cég folyamatos megújulását — húzta alá Szilvási József. ■ A cég képviselői jelenleg egy amerikai szállítás részleteit dolgozzák ki. Tíz éve ugyan már szállítottak a tengerentúlra, ám időközben kialudt az egykori kapcsolat. Ha a New York állambeli vállalattal dűlőre jutnak az ár és a mennyiség kérdésében, úgy heteken belül útnak indulhat az első szállítmány. A kaposváriak nem titkolt szándéka, hogy az USA-n kívül Kanadába is szállíthassanak. Harsányi Miklós Püspöki viziten a polgármester Balás Béla kaposvári megyéspüspök fogadta tegnap Szita Károlyt, Kaposvár polgármesterét. A magánbeszélgetésen elhangzott: a somogyi megye- székhelyen fokozódik a szegénység, s Szita Károly azt kérte, hogy az egyházközségek is jelezzék, hol van szükség további támogatásra. Többek között szó esett az ifjúság helyzetéről és arról, hogy a karácsonyi éjféli misét a kaposvári Nagyboldogasszony Székesegyházból közvetíti a televízió. Gálosfai diákok támogatása A gálosfai önkormányzat ebben az évben is támogatta beiskolázási segéllyel a település diákjait. A támogatásban huszonnégy általános iskolás részesült, akik 3300 forint értékű autóbuszbérletet és 1200 forint tankönyvsegélyt kaptak. Az ösz- szeget az önkormányzat a nevelési segélyre szánt több mint kétszázezer forintos keretéből fizette ki. A település tizenkét középiskolásának támogatásáról a félévi költségvetési mérleg elkészítése után döntenek. Járdaépítés Orcibán Őrei háromszázötvenezer forintot nyert járdaépítésre a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által kiírt pályázaton. A költségek ötven százalékát a település önkormányzatának kellett biztosítani. A hét elején el is kezdődtek a munkák: a Dózsa György utcában mintegy százötven méter hosz- szúságú járda készül. A kivitelezéssel egy helyi céget bízott meg az önkormányzat. Kiállított pályarajzok A tabi művelődési központ előterében láthatók azok a kifüggesztett pályarajzok, amelyeket a polgármesteri hivatal, a rendőrőrs, a művelődési központ és a városi sportlkub által meghirdetett ügyességi versenyen kell majd a résztvevőknek teljesíteni. A Szent István úti sportpályán szombaton délelőtt — rendőrségi technikai bemutatóval — kerékpáros, motoros és autós kategóriában hirdették meg az ügyességi vetélkedőt. Barcsi nyugdíjasok Harkányban A barcsi nyugdíjas klub szervezésében 45 barcsi nyugdíjas vett részt kiránduláson Harkányban és Máriagyüdön. Ezen felül havonta találkozókat szerveznek, az idősek ugyanis már készülnek a 29-i balatonföld- vári Ki mit tud-ra. Kétszáz millió forintos fejlesztési esély Somogynak Segítség Flandriából (Folytatás az 1. oldalról) A belga régió nemcsak ígér, pénzt és más egyéb feltételeket is biztosít a hatékony együttműködéshez. — Flandria különösen azért kedves partnere Somogynak, mert nemcsak tanácsokat, és ötleteket ad, hanem a megvalósításhoz szükséges pénzt is — mondta dr. Kolber István. Megbízható partnerek, akik pontosan végrehajtják a programban vállaltak. A Duna-Dráva nemzeti park környezetvédelmi információs rendszerének feltöltése jó ütemben halad, december elején már megkezdődhet a kísérleti modellezés. Az információs bázis első éles feladata: Dél-Dunántúlon — különböző paraméterek alapján — helyezzen el egy hulladékfeldolgozó telepet, s tegyen javaslatot a megvalósításra. A terv kivitelezésében is közreműködik a fland- riai partner. A következő „feladat” pedig a balatonföldvári belső tónál egy „aqua-park” megvalósítása lenne. Kelet-Eu- rópa legnagyobb flamand programjának ígérkezik a somogyi inkubátorház létrehozása, áme- lyet Kaposváron szeretnénk felépíteni. A több mint 100 millió forintos beruházás döntő részét a flamandok állnák. Ez a centrum — amely később kulturális központ is lehet — a kezdő vállalkozóknak biztosítana kézzel fogható lehetőséget az első lépések megtételénél. A részletes megvalósíthatósági tanulmány hamarosan a döntést hozó szakemberek elé kerül. — Az inkubátorházban nemcsak kezdő vállalkozók kapnának helyet, hanem bankok, tanácsadó cégek, s akár ott lehetne a vállalkozói központ és a tőkekockázati társaság is. Ezt már Jákli Péter megyei főjegyző, a vállalkozói központ alapítvány kuratóriumának elnöke tette hozzá az elhangzottakhoz. Elmondta azt is: mivel a megye lesz a területfejlesztés decentralizációs szintje, felértékelődik más külföldi régiókkal való gazdasági kapcsolata. A Jövőben azok a régiók lesznek eredményesek, amelyek követik a kormányközi megállapodásokat, s ezzel mintegy rásegítenek a különböző programokra. Lengyel János Kevesebb vendég, kisebb haszon a Balatonnál Visszavonul az Ibusz Mintegy harminc év működés után megszűnik az Ibusz Balatoni Területi Igazgatósága. Borlai László igazgató, aki több, mint 32 évet dplgozott a cégnél és utoljára 1984-ben volt szabadságon, tegnap elmondta: fővárosban ajánlottak neki állást, de ő mindenképpen Siófokon akar maradni. „Szerelmes vagyok a Balatonba négy éves korom óta, amikor először sátoroztam a partján a szüleimmel” — mondta. Utolsó szezonjukról érthetően szomorúan adott információt a Somogyi Hírlapnak. — Az idei nyáron nem volt főszezon. Már augusztus elején eltűntek a vendégek a Balaton mellől és helyükre nem érkezett senki. Én még életemben nem láttam ennyi üres parkolóhelyet errefelé — mondta Borlai László. — Az Ibusztól a tavaly szervezetten érkezők 25-30 százaléka maradt el, ez a statisztika partnercégeinknél is. Mi a megmaradt helyek jó részét értékesíteni tudtuk. Egyrészt több hazai céget sikerült megnyernünk, hogy nálunk üdültesse dolgozóit, másrészt külföldön is új partnereket kerestünk. Már tavaly olcsó árakat kínáltunk, mert — még a bejelentés előtt — számoltunk az állandó forint- leértékeléssel. Ugyanakkor igyekeztünk minőséget adni, hogy a vendégek visszajöjjenek hozzánk. A németek nagyon szeretnek panaszkodni, hogy visszakaphassák befizetett pénzük egy részét. Idén a sok ezer vendég után 20 alatt maradt a panaszok száma, ez fele a korábbinak. Az Ibusz Budapesten székelő vezérigazgatóságának vezetői úgy ítélték meg, hogy irodáik megállnak a saját lábukon, így a hat állandó és számos nyári kirendeltség a Balaton körül - egyelőre - megmarad. Az igazgatóságon Borlai Lászlóval együtt mindössze négyen dolgoztak, munkájukkal rangot vívtak ki a balatoni turisztikai szakmában, kapcsolatrendszerükkel ma talán pontosan még fel nem mérhető hasznot hoztak a cégnek és biztosították az irodák működését. Ezután mindez másként működik majd... (Czene)
