Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)
1995-09-13 / 215. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. szeptember 13., szerda 47 milliós útrekonstrukció A Som és Daránypuszta közötti útszakasz rekonstrukciós munkái meghaladták a 47 millió forintot. Ennek során szélesítették az utat, árokrendszert alakítottak ki, illetve aszfaltréteggel erősítették meg az útpályát. A szélesítés után, az útpatkával együtt már 11 méter széles lett a 65-ös főút ezen szakasza. Támogatás tanévkezdéshez 108 diák tanszerköltségeihez járult hozzá a tanévkezdésre a kapolyi önkormányzat. Az alsó tagozatosoknak 3000 forintért megvásárolták a tankönyveket, a felsőtagozatosok, a középiskolások és főiskolások számára pedig ugyanennyi beiskolázási segélyt adtak. Az önkormányzat összesen 324 ezer forinttal járult hozzá a tanévkezdéséhez. Kevesebb utas a vasúton A kaposvári állomásfőnökség nemzetközi pénztárában kevesebb utas váltott jegyet az elmúlt hetekben. Augusztusban 560 ezer forintért adtak el jegyeket, szemben a tavalyi 780 ezer forinttal. Az utasok főként Ausztriába, valamint az olasz tengerpartra utaztak. Gázt vezettek Komlósdon Bevezették a gázt a komiósdi idősek otthonába. A településen a rendőrségi szolgálati lakást is bekötik a gázrendszerre. A beruházás értéke mindösszesen 460 ezer forintot tesz ki. Elaprózódott birtokok 3167 hektár gazdaságilag hasznosítható földterületen gazdálkodott a somogyszili szövetkezet. Ebből 2600 hektár szántó, 260 hektár erdő került hasznosításra, a maradék területen szőlőt, gyümölcsöt termesztettek. Kárpótlásra 665 hektárt jelöltek ki. Az újonnan létrejött Szili Kalász Kft 200 hektáron, sok kistulajdonos 30-50 hektáros földdarabon gazdálkodik. Városfejlesztés négy éves terve A nagyatádi önkormányzat szükségesnek tartja a tervszerű városfejlesztést, melynek távlati szempontjait is megfogalmazták. A négy éves programban többek között gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés, beruházás-fejlesztés, felújítások, rekonstrukciók, infrastrukturális tennivalók, szakmai célprogramok, egészségügy, sport, kultúra, turizmus, közüzemi szolgáltatások szerepelnek. Hatékonyabb koalíció kell Dr. Lamperth Mónika: Az országnak politikai stabilitásra van szüksége (Folytatás az 1. oldalról) Ez pedig nem jó, mert az emberek azt is tudják: lenne mit csinálni a gazdasági törvénykezésben, a gazdaság rendbe tételében, és több más területen is. A történtekből le kell vonni a következtetést: a nyárvégi vita után nem lehet már úgy folytatni az együttműködést mint eddig. — Vagyis folytatni kell. De hogyan? — Mind a két pártnak és a frakcióknak is egy kicsit magukba is kell nézni, nemcsak a másik ténykedésében kell keresni a hibát. Meg kell nézni, hogy hol milyen lépések történtek, mit és hogyan kellene másként csinálni. Nemcsak a szocialista miniszterek által irányított tárcákat kell vizsgálni, hanem azt is: az SZDSZ által vezetett minisztériumokban hogyan állnak a kormányzás ügyei. Természetesen szót kell váltani arról is: milyen hibákat vétettünk a koalíciós egyeztetésben. Például az ön- kormányzatok finanszírozásának a kérdésében — talán ismert a nyilvánosság előtt is — vita és érdekellentét alakult ki. Az újságban olvastam, hogy a koalíciós partner sajtótájékoztatón ismertette álláspontját, és azt, hogy saját elképzeléseihez ragaszkodik. Mi is felvethetjük: előbb egyeztetni kellene... Mindkét fél számára világos: az ország jelenlegi gazdasági helyzetében politikai stabilitásra van szükség, ezért kell a koalíció. De egy hatékonyabban működő koalícióra van szükség. Hiszek abban, hogy ez megteremthető. — Mitől lesz hatékonyabb a koalíció? — A kormány munkáját több szempont alapján kell értékelni. Egyetértek azzal, hogy a kormány munkájában nem elég jó a gazdasági koordináció. Van a hatékonyságnövelésnek lehetősége. De szükség van helyzetelemzésre, arra hogy ez valóban így van-e és hogyan lehetne ezen változtatni. A tárgyaló delegációknak erre is javaslatot kell tenniük. Újra kell gondolni a koalíciós frakciók közötti együttműködést. Eddig is megkaptuk a kormánytól az előterjesztéseket, és az előkészítő szakaszban is egyeztettünk. A parlamenti munka gyorsításának viszont korlátozottak a lehetőségei. Egy-egy törvénytervezetnek szüksége van bizonyos átfutási idejére, amit optimalizálni lehet, de minimalizálni nem. — Horn Gyula felelős miniszterelnök többször is utólagos magyarázkodásra szorul... — Úgy nem lehet kormányozni, hogy a kormányfőnek meg van kötve a keze. Többször előfordul, hogy a miniszterelnök egy-egy ötletét saját pártja elnöksége, vagy a frakció elnöksége elé viszi, és az valamilyen oknál fogva nyilvánosságra kerül. Utána szinte azonnal kontrázzák a nyilvánosság előtt. Az ország felelős miniszterelnökének igenis kell, hogy legyenek ötletei, javaslatai. Ha erre az a reakció, hogy szó se lehet róla, minden ilyen ötletet élből elvetnek, és nem is hajlandók tárgyalni róla, akkor ez rontja a kormányzás esélyeit. Konstruktívabb hozzáállásra van szükség. — A kormány egységes gépezet: Horn Gyula miniszterelnök mintha mégis kritikusabban szemlélné a szocialista miniszterek ténykedését. Az eddigi kormányátalakítások legalábbis ezt mutatják... — A kormány hatékonyságát összességében kell értékelni. Persze lehet egyenként a tárcákat is. Az az út azonban nem vezet sehova, hogy az SZDSZ értékeli az MSZP-t, az MSZP meg az SZDSZ-t. Lehet tárgyszerűen, objektiven értékelni az összkormányzati tevékenységet és azután akár a tár- cánkénti munkát is, független attól, hogy milyen színű miniszter vezeti azokat. Az oda- mutogatásnak, az odamondo- gatásnak nincs értelme, mert óhatatlanul személyeskedéshez vezet. Főként a tárcaközi koordinációban látok sok-sok tartalékot. Ezért elfogadhatónak tartom, hogy a kormányzati munka koordinációját miniszter végezze. Hiszen az összehangolás hiánya még a parlamentben is megjelenik. Az is előfordult, hogy két tárca képviselője vitázott, miközben a parlamenti bizottság ülése zajlott. Az eddigi kormányátalakításokról az a véleményem, hogy a miniszterelnök az egész kormányért felel: a következtetéseket pedig mindkét koah'ciós félnek le kell vonnia. Lengyel János Különleges az erdőgazdaságok álltai használt darukat szerel traktorokra az Erdőgép kft. A Cranab és Essel típusok kifejezetten faanyag rakodására kifejlesztett változatát az ország távolabbi vidékeire is szállítják. Az idén 25 darabot szerelnek össze fotó: kovács tibor A hatékony képviselethez pénz is kell! Iroda a kisebbségekért Másfél hónappal ezelőtt adták át Barcson a cigány kisebbségi önkormányzat irodáját — a megyében elsőként. — A városban élők 11-13 százaléka a cigány — mondta Szegedi Tibor, a cigányönkormányzat vezetője. Sajnos, nagy részük iskolázatlan, és 73 százalékuk munkanélküli. — Hogyan tud segíteni rajtuk az iroda? — Szoros a kapcsolatunk a munkaügyi központtal. Sajnos, nagyon nehéz dolgunk van, mert kevés a munkalehetőség, és oda elsősorban nem cigány embereket vesznek fel. Marad tehát az átképzés lehetősége. Csakhogy ezekhez a tanfolyamokhoz a 8 osztályt el kell végezni, és sokan nem felelnek meg ennek a követelménynek. A másik gond az, hogy a tanfolyamot csak annak finanszírozza a munkaügyi központ, aki szerepel a nyilvántartásban, de sokan már kikerültek onnan. Ezért lehetetlenné válik a tanulása, hiszen a tanfolyam díját nem tudja fizetni. — Hogyan élik át az emberek ezeket a problémákat? — Egyre nehezebben viselik. Nem mondhatnám, hogy pesz- szimisták, inkább már közönyösek. Van, akinek sikerül földmunkára elhelyezkedni, de ez nem állandó, csak egy időre oldja meg a gondokat. — Milyen ügyben keresik az emberek az irodát? — Nagyon sokan jönnek hozzánk. Problémáik különbözőek. Mivel az irodában mi, cigányemberek hallgatjuk meg őket, gondjaikat bizalommal mondják el. Van, aki magánéleti problémájával jön, és olyan is, aki jogi kérdésre keres választ, de a legtöbben segélyért folyamodnak. Ezeket mi regisztráljuk, véleményezzük és a polgármesteri hivatalba továbbítjuk. — Hogyan értékeli az iroda eddigi működését? — Az iroda nemcsak a barcsi kisebbségi önkormányzat munkáját segíti, hiszen központja a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Somogy Megyei Társulásának is. Több esetben értünk már el eredményt, de ahhoz, hogy igazán képviselni tudjuk az itt élő cigány emberek érdekeit pénzre is van szükség lenne. Richter Rita Havi húszezerért kockáztatják az életüket Változást sürgetnek a somogyi tűzoltók Somogy mintegy 350 hivatásos tűzoltója közül hatvanan vettek részt a múlt héten azon a fővárosi demonstráción, amelyen a tűzoltóság és a tűzoltók helyzetének azonnali javítását kérték. Somogyi szakszervezeti vezetőik szerint, ha a demonstráció nem hoz változást, a tűzoltók egy hónapon belül újabb lépésre szánják el magukat. — Mi esküt tettünk arra, hogy az életünk kockáztatásával életet és vagyont mentünk — mondta Illés János, a tűzoltók országos szak- szervezetének somogyi elnökségi tagja. Közvetlen életveszélybe kerülünk nap mint nap, s a robbanások, omlások, vegyi mérgezések, a rendkívüli hőterhelés mellett a pszichikai megterhelés is óriási, hiszen a mi dolgunk nemcsak az életmentés, hanem a hullák kiemelése, az emberi maradványok összeszedése is. Országos adat, hogy százból mindössze két tűzoltó éri meg a nyugdíj askort. Ugyanakkor kevesebb mint nettó húszezer forintért kockáztatják a somogyi tűzoltók nap mint nap az életüket. Alacsonyabb a fizetésük mint a rendőröké és a pedagógusoké, pedig azok is bőven alulfizetettek. A tűzoltók több mint nyolcvan százaléka a létminimum alatt él. A tűzoltó szakma az előbb elmondottak ellenére nem számít veszélyes munkakörnek. Semmiféle pótlék nem jár ezért. — Havi fixért kockáztatjuk az életünket — mondták. A veszélyt tovább növeli, hogy eszközeink és járműveink elavultak: a legtöbb védősisaknak például már évekkel ezelőtt lejárt a szavatossági ideje. A munka törvénykönyve 168 órában maximálja a munkaidőt, ezzel szemben a somogyi tűzoltók 240-264 órát teljesítenek. Jelentős túlórájukért egy fillért sem kapnak. ülés János az önkormányzatokkal való kapcsolatukról el mondta: mindegyik érintett somogyi önkormányzattal jó kapcsolatuk van, lehetőségeikhez mérten támogatják a tűzoltóságot. — A kaposvári önkormányzat például nemrég fecskendővásárláshoz járult hozzá, számítógépet, telefont kaptunk tőlük. Mint a szakszervezeti vezető mondta: szó sincs arról, hogy a városok terheit kívánnák a tűzoltók növelni, kizárólag az állami kvóta növekedését szeretnék elérni. (Nagy) A lábodi vendéglős esete a nagyatádi képviselővel A lábodi Ce-Ma Centrumban mostanában nem örülnek az idegennek, főleg ha többedmagával érkezik, s úgy két méter magas, kisportolt alkatú. Pénzbehajtókról szól a környékbeli mende-monda, akiket segítségül hívtak. Az étteremben nagy a vendégsereg. Ceglédi László a tulajdonos időnként megáll az asztalunknál, hogy felidézze a történteket. — Aznap nem voltam itthon, de a család elmesélte, hogy mi történt. Beállított három tagbaszakadt férfi, s közölték, hogy van háromszázezer forint adósságom, amit fizessünk ki. Mondták, hogy nincs itthon annyi pénz, és azt sem tudják miről van szó. Az idegenek közölték, hogy estére teremtsük elő az összeget, mert nem lesz jó vége a dolognak! Értesítettem a rendőrséget, de a zsarolók nem jöttek. Két nap múlva Barcson voltam bevásárolni. Odajött hozzám egy testes férfi, s azt mondta, őt nem érdekli, hogy kinek tartozom és mennyivel, de neki fizessek ötvenezret. Ennyi ugyanis a kiszállási díjuk, s ha nem fizetek baj lesz. — Honnan jött össze ez a tetemes adósság?- Akkor még én sem tudtam, de két nappal később kaptam egy számlát a „sántis” Schweiz-Üngam Kereskedelmi Szállítási és Szolgáltató Kft-től. Az a számla több mint háromszázezerről szól. Nevetséges! Nézze meg —, mutatja a számlát — az 1700 négyzetméter meszelésért követel 318 185 forintot. Pedig nekem semmi adósságom sincs a Kovács Gáborral szemben! A nagyatádi Kömpf Gyula festette ki az éttermet. Neki adtam nyolcvanezer forintot, ő el is ismerte, meg azt is, hogy neki nem tartozom. Levelek sokasága kerül elő. Valamennyi ettől a barcsi székhelyű kft-től érkezett a lábodi vendéglőbe. Aláírójuk Kovács Gábor a kft Barcson élő, de Nagyatádon önkormányzati képviselőként tevékenykedő vezetője. A levelekben többek között azt úja, ha számlával szemben Ceglédinek kifogása van, akkor azt beszéljék meg személyesen. Az egyikből az derül ki, hogy egy alkalommal megbeszéltek egy találkozást, de arra Ceglédi úr nem ment el. — Nekem nincs semmi megbeszélnivalóm azzal az emberrel - mondja a vendéglős. Értésünkre adja, hogy arra gyanakszik: ő küldte. — Kovács Gábor, Barcson élő nagyatádi önkormányzati képviselő a maga szemszögéből így mondja el a történetet: — Egy alkalommal Ceglédi kérdezte hogy nem tudnánk-e ajánlani valakit, aki kifesti az éttermet. Négyszemközt megállapodtam vele, majd a munkát egy alvállalkozónak kiadtam. Ceglédivel úgy állapodtam meg, hogy százharmincezerért csináljuk meg. Az alvállalkozónak nyolcvanezret ígértem, illetve azt mondtam, ha elvégeznek minden munkát, akkor azt is kifizetem. Kömpf Gyuláék némi bonyodalmak után kifestettek. Mondtam a Ceglédinek, hogy valami előleg kellene. Adott ötvenezer forintot, amit azonnal tovább adtam az alvállalkozónak. Később még kértem tőle pénzt. Húszezer forintot adott. A nyolcvanezer tehát eleve nem igaz. Csak hetven, és előlegként. A teljes követelésem ott van a számlán az áfával együtt. — Amit Ceglédi László nem akar elismerni. Ezért kellettek a behajtók? — Én senkinek sem adtam megbízást kintlevőségeim behajtására. Ha valóban voltak zsarolók, akkor tessék őket megmutatni. És mondják meg azt is, hogy mikor és hol adtam megbízatást nekik. Nem a vendéglős az egyetlen adósom. Mégsem fordultam soha pénzbehajtókhoz. Most sincs rá szükségem. Kovács Gábor legutóbbi, szeptember 6-án keltezett levelében a következőket úja Ceglédi Lászlónak: „Tisztelettel megkérném T. címet, hogy a jövőben szíveskedjen tartózkodni a nagy nyilvánosság előtt személyemet súlyosan sértő — úgy is mint Önkormányzati képviselő — rágalmaktól, becsületem csorbításától, és nem utolsó sorban cégünk jelentős hitelrontásától.” Az önkormányzati képviselő, kft-vezető tagadja, hogy bármi köze lenne az álh'tólagos zsaroláshoz, máskülönben pedig szerinte senkinek semmi köze sincsen a magánköveteléséhez. A vendéglős dühöng a számla miatt. Csak úgy mellesleg jegyzem meg, hogy írásos megrendelő, vagy a munkadíjként kifizetett , előlegként nyilvántartott, az egyik fél szerint nyolcvan, a másik szerint hetvenezer forintról számla nem létezik. Minderről gyaníthatóan van külön véleménye Szegvári Józsefnek, a nagyatádi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjének, de ő csak a tényekre szorítkozik: Ceglédi valóban tett bejelentést, azt kivizsgáltuk. Az ügyben nyomozást nem rendeltünk el. Nagy Jenő
