Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)
1995-09-11 / 213. szám
1995. szeptember 11., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP I 3 Somogy óvja, újjáálmodja műemlékeit Európa Nostra díjat kapott Szántódpuszta Magyarországon egyedül Somogy megye büszkélkedhet két Európa Nostra díjas műemlékkel; a 13 éve kitüntetett Szenna után szombaton a Siotour Rt szántód- pusztai épületegyüttese nyerte el a rangos címet. Az adományozó a kontinens legnagyobb civil műemlékvédő szervezete, amelyet még 1964-ben alapítottak. Elnöki tisztét hosszú ideje Henrik her-eg, Margit dán királynő férje tölti be — ő gerincbán- talmai miatt nem tudott most Somogyba látogatni. Lester Borley, a skót nemzetiségű főtitkár dicsérte helyette az értékmegőrző tevékenységet. Az agrár- és kultúrtörténeti emlékeknek helyet adó puszta épületeit túlnyomórészt Agostházy László álmodta újjá. Az Európa Nostra 1978 óta évente diplomával illetve éremmel jutalmazza az év legsikeresebb műemléki helyreállításait, a történeti környezetükhöz mintaszerűen alkalmazkodó új épületeket illetve helyreállított természeti emlékeket, parkokat, kerteket. Magyarország nyertesei eddig: a szennai falumúzeum, a székesfehérvári rác utca, az apostagi zsinagóga, a pápai Esterházy kastély. Magyarpo- lány és Malkoh bej siklósi mosója büszkélkedhet még a kitüntető címmel, amit ugyancsak szűkmarkúan mérnek az ítészek. Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke elmondta: Somogy több, mint ötszáz műemléke közül fokozott figyelmet fordítanak Szántódpusztára. Lám, a hosszú, néha gyötrel- mes, pénzszűkében végzett munka elnyerte jutalmát. Dr. Kovács Miklós, a Siotour elnök-vezérigazgatója, aki átvette az oklevelet, felvázolta az épületegyüttes történetét, kezdve 1055-nél, amikor is a Tihanyi apátság alapítólevelében először említik a puszta nevét. Később lovasfogatok, magyar fajta kutyák vonultak fel, a vendégeknek megmutatták az öt állandó kiállítást, bizonyítva, hogy Szántódpuszta ma is él. Ennél is többet árul el, hogy a rendezvényen a „hivatalból” jelenlévők mellett számos (vagy inkább számtalan) turista bizonyította a jelenlétével: igenis érdeklik a hagyományőrző attrakciók. (Czene) SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete Galamblelkű kultúra Lester Borley, az Európa Nostra szervezet főtitkára adta át a kitüntető címet a szántódpusztai műemlékegyüttes gondozóinak. Elmondta: hazájában, Skóciában ötmillióan élnek, s közülük negyedmilliónyian tagjai hagyományőrző szervezeteknek. Ekkora létszámmal egyetlen ottani párt sem büszkélkedhet; ez mutatja hát, hogy az embereket a politikánál jobban érdekli a kultúra. Európa számára is jelentős volt ez a hétvége; a puszta ugyanis olyan értéket képvisel, ami az egész kontinens jövője szempontjából fontos. Azt is bizonyítja: a múltat nem csak az állam, hanem civil szervezetek, cégek is karban tudják tartani. Egy ország kultúrája ugyanis éppen annyira erős, mint azoknak a polgárainak az akarata, akik azt meg akarják őrizni. Szántódpuszta 1986-ban kapott már építészeti nívódíjat — ez is jelzi a sokszor gyötrelmes, pénzszűkében elvégzett munka folyamatosságát. A hét végén hat, főképp szomszédos ország szakemberei is megjelentek a rendezvényen, és az ünnepély után tudományos tanácskozáson vettek részt. Az Európa Nostra — a kontinens legnagyobb önkéntes műemlékvédő szervezete — hídfőállást próbál kiépíteni Magyarországon. Innen szeretné többek között Romániába, Horvátországba, Szlovákiába, Szlovéniába becsempészni azt a gondolkodásmódot, ami Somogyot élenjáróvá tette. Számtalan piros, fehér, zöld lufi mellett 50 postagalambot is az égre dobtak a ceremónia végén a szervezők. A kaposvári tenyésztőknek sok munkájába került, hogy nyugodtan örülhessenek a tubák szabadságának, hogy bizton tudhassák: megmaradnak nekik. Az összes galamb hazaért... Mosdóson ülésezett az orvosi kamara elnöksége Hálapénz vagy megújulás (Folytatás az 1. oldalról) A kétnapos ülés kilenc résztvevőjét a szervező, dr. Viski Anna titkár, a Kaposi Mór megyei Kórház patológiai osztályának osztályvezető főorvosa látta vendégül, majd dr. Andra- sofszky Barna az intézet nyugalmazott főigazgatója köszöntötte. — Számomra a kamara a csúcsot jelenti, mert hagyományait tekintve mindenben, de főleg etikai ügyekben a kamara szava volt a döntő — utalt a szakmai érdekvédelmi szervezet fontosságára dr. Andrasofszky Barna, majd rövid áttekintést adott a mosdósi intézet múltjáról és az átalakulás nyomán létrejött változásokról. Bejelentette: a Magyarok Világszövetségén belül létrejött a Magyar Egészségügyi Társaság, mely a határainkon túl élő magyar orvosok helyzetén kíván segíteni. Jövőre mintegy ezer résztvevővel Kaposváron rendezik meg Magyar Orvosok Világtalálkozóját, amelynek előreláthatólag kétszáz tengerentúli résztvevője is lesz. Dr. Gogl Árpád a MOK elnöke fölajánlotta: a kamara alapítványt hoz létre egy fiatal, 35 év alatti előadó támogatására s kiadványokat is küld a rendezvényre. Elmondta továbbá: a magyar egészségügy már régen felélte a vélt tartalékait. A forráshiány tovább nő s a működéshez sem elég a költségvetés. A körkörös szűkítés miatt pedig munkaerőfelesleggel kell számolni. Ezért, a kamara legfontosabb feladata most a teljes foglalkoztatottság biztosítása, mert a speciálisan képzett orvosokat másutt nem tudják alkalmazni. Az anyagi források hiánya miatt ugyanakkor ma már megoldhatatlan lenne az orvoskar egzisztenciája a hálapénz nélkül. — Célunk, hogy a nagyon szűk forrást ésszerűen használjuk föl és ténylegesen átalakítsuk az egészségügyet — mondta. A mai találkozónkon azokat az elveket határozzuk meg amelyekkel segíteni tudjuk az orvoskart. Meghatározzuk a tárgyalási stratégiánkat, hogy miként tudjuk valamennyi kollégát bevonni a tevékenységünkbe s miként tudjuk helyileg képviselni őket azért, hogy ne sérüljenek az egyéni és szakmai érdekeik. A MOK létrejötte egy remény arra, hogy az orvoskar tudja meghatározni a szakmai elveket és az átalakulás szakmai szempontjait. Várnai Ágnes Bányán őrzik az ősi természetet és kultúrát Fesztivál a lankákon Az ősi, népi játékok új élmény t jelentettek fotó: kovács tibor Bár az időjárás a kora délutáni órákra kegyeibe fogadta a Bányára igyekvőket, a vártnál mégis kevesebben érkeztek a szombati népi kulturális- és sportjáték fesztiválra. Pedig érdemes volt útrakelni a zselici lankák ölén fekvő kis faluba, mert a Bányai Panoráma Egyesület életmódházában és környékén sok színes program várta az érdeklődőket. Délelőtt az egyesület közgyűlésén Czanka Valéria elnök —, dr. Hargitay András társelnökkel, dr. Lamperth Mónika és Pásztohy András az MSZP országgyűlési képviselők valamint az egyesület 73 tagjának részvételével —, áttekintette az 1995-ös év eseményeit. Elmondta: kezdetben maguk sem hitték igazán, hogy az álmuk valóra válik. Ám az alakuláskor elképzelteket a tagság, olykor nem kevés anyagi áldozat árán megvalósította. A felduzzasztott bányai tó vegyes hasznosítással — horgászás, vízisportok, fürdés — gazdagítja a pihenni vágyók programját. Rövidesen elkészül a Szennát és Bányát összekötő szilárd burkolatú út, amely újabb települést von be az üdülőövezetbe. Dr. Hargitay András társelnök kifejezte abbeli reményét, hogy a Bányára települt „távoli ismerősök” közössége a továbbiakban is felelősséget érez a zselici természet ősi formájának megőrzéséért, ugyanakkor, a környékbeli falvak — Szenna, Bárdudvarnok — bekapcsolásával, a térségi turizmus megteremtését is szorgalmazzák. A nemrégiben Amerikában járt Bánkúd Melinda főépítész elképzeléseinek megvalósítása — természetes anyagok fölhasználásával, a táj egyéni arculatába illeszthető házak építése — is garancia arra, hogy nem a romboló idegenforgalom és a motorizáció túlsúlya határozza majd meg a bányai jövőképet. Dr. Lamperth Mónika, akit dr. Hargitay András a szombati rendezvény kapcsán avatott a zselici rend új tagjává, alapító tagként is szorgalmazta a kistérségi összefogással kialakítandó pihenőkörzet létrehozását. A kaposmérői mazsorettek hangulatos bemutatóját követően V. Fábos Rózsa és Soós Tibor tanár-képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítást ajánlotta a vendégek figyelmébe dr. Lamperth Mónika, majd délután, dr. Frenkl Róbert nyitotta meg a fesztivált. Bosznainé Horváth Mária szervezésében nyolc csapatn mérhette össze tudását a különböző versenyeken. A Pókos Attila gyűjteményéből származó régi, népi játékok igazi csemegéül szolgáltak a városi gyerekeknek: fölelevenítették a pilinszkázást, fák között egyensúlyoztak a létra fokán, nyilat és íjat készítettek. Mocsárjárás, főző, valamint sakkverseny, divatbemutató és a Déryné Vándorszíntársulat színesítette a napot. Az ősi játékok mai példányait Kazsoki István és Bezerédi Mihály készítette és állította össze. A tombolával záruló, testet, lelket üdítő naphoz több szponzor segítette hozzá a bányai fesztivál szervezőit. Várnai Ágnes Elmaradt a vidi tűzoltó-bemutató Nagyszabású tűzoltó-bemutatót tervezett szombatra Nemesvid. Több környékbeli kitűnő önkéntes csapat mellett a marcali hivatásos tűzoltók is készültek az alkalomra, de azt az utolsó percben lefújták. Az ok kézenfekvő: a csütörtök-pénteki nagy esőzés szombat reggelre sem állt el, mire a szervezők lemondták a bemutatót: elvitte a víz a tüzet. Bár nem végleg: következő szombaton, ha csak felhőszakadás nem lesz, megtartják a tűzoltóversenyt. Nagyszakácsié lett a fődíj Az Ázsia Diszkont által meghirdetett nyereményakció győzteseit a múlt héten sorsolták ki Marcaliban. A vásárlók részére meghirdetett játék fődíja egy görög- országi utazás volt, amelyet a nagyszakácsi nevelőotthonnak ajándékozott Fortuna. őszi munkák Kisbárapátiban A kisbárapáti Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezet 225 hektáron repcét, 287 hektáron őszi árpát, 400 hektáron pedig búza vetését tervezi a következő napokban. A repce talajelőkészítő munkáival már végeztek, de az eső késleltette a vetés megindítását. Marcali diákok szerencséje Sétálómagnót nyert egy nemesvidi első osztályos tanuló a kedvezményes is- kola-és tanszervásár során, amit a Dráva Piért és a Csoba Kft hirdetett meg. Szanyi Szandra boldogan vette át a Csoba boltban a nyereményt. Majer Judit marcali hatodikos tanuló pedig egy kerékpárt nyert az akció során. Új helyettes a tabi Rudnay-ban Az új tanév beindulásával háromra emelkedett az igazgatóhelyettesek száma a tabi Rudnay Gyula Középiskola és Kollégiumban. A tantestület véleménye alapján, az idei tanévtől az általános igazgatóhelyettesi teendőket Csizmadia Nándor földrajz-testnevelés szakos pedagógus látja el. A gimnáziumi részt továbbra is Nagy Károly, a kollégiumot Bereczk József irányítja. Magasabb büntetés vár a feketén foglalkoztatókra Éhbérért dolgozó külföldiek Elesettségüket kihasználva — sokszor éhbérért és engedély nélkül dolgoztatnak külföldieket a munkaadók — ezt tapasztalták a megyei munkaügyi központ ellenőrei. — Az első félévben 30 munkahelyen 113 külföldi foglalkoztatását ellenőriztük — mondta Fiilöp Zoltán igazgatóhelyettes. — Közülük 14-nek nem volt munkavállalási engedélye. Többségük a vendéglátásban és a mezőgazdaságban dolgozott. A munkaadókra 80 ezer forint bírságot szabtak ki az ellenőrök. Sokkal magasabb bírság vár azokra, akiket a nyár végi akció során, a Balaton mellett — a rendőrséggel és a munkavédelmi felügyelőséggel együtt — látogattak meg a munkatársaink. Az ellenőrzés során 24-en nem tudták felmutatni a munkavállalási engedélyüket. Egy siófoki kisiparosnál három külföldi dolgozott üveges szakmunkásként. Kaphattak volna engedélyt, hiszen ilyen speciális munkára nemigen akad magyar munkás. A Balaton-parti vendéglőkben főleg mosogatóként és kisegítő munkára alkalmazták a románokat, ukránokat és a volt Jugoszlávia területéről érkezetteket. Az éjszakai ellenőrzés során derült ki az is, hogy a románok mellett kiskorú magyar fiatalok is felszolgáltak az egyik siófoki büfében. A rendőrség a külföldi munkásokat — ha nincs munkavállalási vízumuk — kiutasítja az országból. A munkaadók pedig júliustól már magasabb bírságot fizetnek. Első esetben — az engedély nélküli foglalkoztatás megkezdésétől a megállapításáig — az addig kifizetett munkabér kétszeresét kötelesek befizetni a foglalkoztatási alapba. Ha három éven belül újra előfordul hasonló eset, akkor már a munkabér ötszöröse a büntetés. Mivel gyakori, hogy a fizetés nagyságát nem mondják meg, ezért egy minimum összeget is megállapítottak: első esetben a minimálbér ötszörösénél, a továbbiakban pedig a tízszeresénél nem lehet kevesebb a büntetés. A külföldiek munkavállalási engedélyét a munkaügyi központ helyi kirendeltségei adják ki. Az első félévben 149 kérelemből 106-ot engedélyeztek. Fülöp Zoltán elmondta: életbe lépett a munkaügyi miniszter rendelete, amely módosította az engedélyezési eljárást. Szigorodtak a feltételek azokon a területeken, ahol az állás magyarokkal is betölthető. Lényeges változás az is, hogy október közepétől a munkáltató már az alkalmazás időpontja előtt 60 nappal köteles bejelenteni, ha külföldit akar foglalkoztatni. Idénymunka esetén ez 30 napra rövidül. Ha ezalatt a munkaügyi központ nem tud biztosítani magyar munkavállalót, akkor vehet fel a cég külföldit. Vonatkozik ez a bedolgozói és a vállalkozói jogviszonyban foglalkoztatottakra is. (S. Pap) Nagyatádon nem akarják felélni a vagyont Program négy évre — A város előtt álló feladatokat meg kell tudnia fogalmaznia az önkormányzatnak. Ezt tettük mi is, s a tennivalók ismeretében végezzük a gyakorlati munkát. Ahhoz, hogy tudatos legyen az önkormányzat munkája, és következetes a koncepciója, célokat kellett kitűznünk. A céloknak pedig egybe kell esniük a városban élő lakosság érdekeivel és igényeivel — mondta Ormai István polgár- mester Nagyatád nemrégiben elfogadott négyéves városfejlesztési programjáról. A polgármester a programot a korszerű és versenyképes ön- kormányzati munka folyamatossága miatt nélkülözhetetlennek tartja. Mint mondta ez a program erre a választási ciklusra szól, de mivel egy középtávú, koncepcionális elképzelésről van szó, ezért a vázolt folyamatok túlmutatnak ezen az időszakon. A város gazdasági helyzete viszont meghatározza, hogy ebből milyen ütemezéssel mit és mennyit lehet megvalósítani. A programban nem a va- gyonféltést, hanem az új értékek teremtését ösztönzi, konkrét beruházási célokat jelöl meg. Biztosítani kívánja a lakossági igényeknek megfelelően az ön- kormányzati intézmények hatékony működési feltételeit. A hiteles tájékoztatás érdekében a helyi nyilvánosság fejlesztésén és a városi televízió létrehozásán dolgozik. (Németh)
