Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)
1995-08-08 / 184. szám
1995. augusztus 8., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Három éve pályáznak, nyerni szeretnének Visziek álma a járda A 7,5 millió forintos évi költségvetésből gazdálkodó visziek álma egy járda. Mit nem adnának azért, ha egyszer — akár véletlen folytán is — támogatást kapnának a biztonságos gyalogosközlekedést lehetővé tevő, egy méter széles betonszalag megépítésére. Hujder Ferenc polgármester furcsának tartja, hogy már harmadik éve sikertelen a pályázatuk, amikor a szükséges önerő igazoltan a rendelkezésre áll. A kétszázhetven lakosú település hiába rendelkezik 2,5-3 millió forinttal, támogatás nélkül ez nem elég a nyolcszáz méter hosszú járda megépítésére. A felszíni adottságok miatt vízelvezetőket és csatornát kell építeni, s ez jelentősen megnöveli a költségeket. A gyalogos közlekedés pedig egyre veszélyesebbé válik. A Kondíciójavító, erőt fejlesztő termet alakítottak ki Andocson a fiatalok számára. Az iskola mellett, a Szabadság tér 2. szám alatti épületben délelőtt is több fiatal emeli a súlyokat. — Több mint húszán javítják itt a kondíciójukat — mondta Stickl János, a testedzőklub vezetője. — A rendszeresen edzők száma viszont ennél kevesebb: talán tizenketten vagyunk. Naponta délelőtt és délután is nyitva a terem ajtaja, aki igényli izomzatának erősítését az bejöhet. — Milyen a fölszereltségük? — Nem a legkorszerűbbek az eszközeink, de a célnak megfelelnek. Ezt a fekvenyomó padot — mutatta — néhány éve vettük: a mell- és a vállizom erősítését szolgálja, a római szék pedig a hasizom fejlesztését segíti. Van többfunkciós kondijavító gébalatonlelleiek haragja a kamionok ellen fordult, s ha előfordul baleset vagy valami más forgalmi akadály, a szerelvények előszeretettel térnek a viszi útra, amely viszont nem bírja a terhelést. Csak a balesetveszély növekszik. Hujder Ferenc elkeseredett: hiába tesznek meg minden tőlük telhetőt, nem jutnak ötről hatra. A költségvetésből 4,1 millió forintba kerülnek az iskolások, az óvodások és a körjegyzőség. Az idén is kiosztottak 163 ezer forint szociális segélyt a faluban élő 67 gyermek nevelésének támogatására. Az állandó kiadások mellett spóroltak össze évek alatt csaknem 3 milliót a járdára. De ez önmagában kevés. Pedig Visz az ébredő somogyi falvak közé tartozik. Annak ellenére, hogy a fő utcán nincs járda, évente 2-3 új családi ház épül... (Lengyel) pünk is; néhány hónapja vettük. A klub vezetője azt is elmondta: öt éve kezdte a rendszeres testedzést. Akkor 66 kiló volt a testsúlya, ma kilencven. Sokat erősödött az izomzata. Három-, négy- és hatnapos edzéstervvel dolgoznak, attól függően, hogy ki hol tart a munkában. A fokozatosságot minden esetben betartják. A hatnapos kurzust a tagok közül mindössze öten végzik rendszeresen. — Nagyon fontos — magyarázta a klubvezető —, hogy fehérjedús táplálékokat, sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasz- szunk. — Kell a sok alvás, a pihenés a szervezetnek, csak így várható a fokozatos fejlődés. Az Andocson működő testedzőklub szórakozást, kikapcsolódást, a szabadidő hasznos eltöltését is biztosítja a fiataloknak. K. J. Kényszermegoldás a Tabi Kemping Kft varrodája So- mogymeggyesen. Több mint húsz helybelinek ad munkát - egy év óta. Ez az egyetlen termelő üzem a faluban. Erre a célra az egykori iskola épületét alakították át. Nagy Lajos vállalkozó, a kft tulajdonosa szerint az üzemeltetés sem egyszerű, helyben ugyanis nincs szakmai irányító gárda. A tabi kft egyik sátortípusát, az úgynevezett „mene- kültsátrakat” készítik itt ezeknek a folyamatos gyártása a korszerűtlen üzemcsarnokban is megoldható. Gondot okoz a tulajdonosnak, hogy másfajta terméket nem vagy csak gazdaságtalanul lehetne itt varrni. Amíg menekültsátorra lesz megrendelése a társaságnak, addig működteti az üzemet. Somogymeggyessel egyébként hosszú távon számol a tulajdonos. Ezt mutatja, hogy a tervezett 350-400 négyzetméter alapterületű varroda építése nem került le a napirendről. Az üzemi körülmények javítását - mint mondta - erre az évre tervezte, a tabi fiúkollégium és szakmunkásképző iskola azonban nem vette át a tabi területét, így a számításba vett bevétel is elmaradt. A bemházási összeg valószínűleg csak a jövő évben áll majd rendelkezésére, így a fejlesztés akkorra marad. A társaság most raktárra gyártja a menekültsátrakat. A kereskedelmi igény szerint értékesítik majd, hiszen erre folyamatos a kereslet. (Krutek) Új vizesblokk épül Kisbárapátiban Kisbárapátiban a település kul- túrháza mellé új vizesblokkot építtet a helyi önkormányzat. A beruházás megvalósításán öt dolgozója tevékenykedik, s az építkezés csaknem 1 millió 300 ezer forintjába kerül. A mosdókat, vécéket - a tervek szerint - már a tanévkezdésre átadják, így a két tantermet használó általános iskola kisdiákjait is színvonalasabb körülmények fogadják majd szeptemberben. Tizenegymillió forint Karódon a kár Utakat, járdákat, átereszeket mostak el az esők, az utóbbi napokban a falura zúduló felhőszakadás, és ezek - becslések szerint - mintegy tizenegymillió forint kárt okoztak. A helyreállításra a karádi önkormányzatnak kevés az ereje, így pályázatot nyújtott be a Pénzügyminisztériumhoz. A karádi önkormányzat, a testület reméli, hogy az iszap és egyéb hordalékok eltávolítását majd megoldják a maguk erejéből is. óvodai karbantartás Somogydöröcskén Hat közhasznú dolgozót foglalkoztat most a somogysöröcskei önkormányzat az óvodában és az öregek otthonában: velük végezteti el az idei fertőtlenítési munkálatokat. A meszelés, festés egy hetet vesz igénybe. Erre az időre szünetet rendeltek el a két létesítményben. Somogydö- röcske óvodájába négy közeli faluból: Somogyacsáról, Bony- nyapusztáról, Gerezdről és Kárából szállítják az apróságokat. Csecsemőotthon Nágocson A Dunántúli Református Egyház üzemelteti Nágocson az Árvácska anya- és csecsemő- otthont, amely tizenkét egyedülálló anyának nyújt teljes ellátást és babaápolási felszerelést. A gyesen levő anyukák jövedelmüknek a 80 százalékát fizetik be a szolgáltatásokért, s egy évig vehetik igénybe Nágocson az „otthoni” elhelyezést. Gépek hárommillióért A nágocsi Üj Élet szövetkezet 3075 hektáron gazdálkodik. - Csaknem 15 százalékkal kevesebb gabonát takarítottunk be, mint tavaly - mondta Sasvári Attila, a szövetkezet elnöke. A búza, rozs, repce, valamint a tritikálé vetésterülete 1600 hektár volt, de gyenge volt a termés a rossz időjárás miatt. Az 1400 hektáron termő kukoricából és napraforgóból azonban - ha nem történik valami rendkívüli - rekord termésre számítanak.- Hárommillió forintért vásároltunk talajművelő eszközöket. Ezeket már munkába állítottuk; a talajt készítjük elő most az őszi vetésekhez. A nágocsi szövetkezetnek háromszáz tagja van, de csak hatvan az aktív dolgozó, így a derékhad a nyugdíjasoké. P.K. Meggyesen raktárra dolgoznak Kikapcsolódást is biztosít a konditerem Testedzőklub Andocson Bentlakásos otthon lesz a tervezett panzió Kisecsenyi Napsugár Az udvar füvét még locsolni kell. Háttérben a panzió Idősek otthona lesz Kis- ecsenyben. A Tabtól hat kilométerre fekvő településen eredetileg 12 szobás falusi panzió létrehozását tervezte egy vállalkozó házaspár, azután módosította az elképzeléseit: idősek otthonának rendezik be. A budapesti Urbanek házaspár a 80-as évek végén fedezte föl Somogyot. Kisecsenyben vettek egy parasztházat, s elhatározták, hogy panzióvá alakítják, ahol külföldieket fogadnak. — Komolyan hittünk abban, hogy az úgynevezett Balaton körüli második gyűrű kiépül — mondta Urbanekné László Judit. — A Balaton akkor túlzsúfolt volt... Banki kölcsönnel fölépítettük a 12 apartmanból álló panziót, mire azonban elkészült, jelentősen megváltoztak a gazdasági feltételek. Beláttuk, hogy a falusi turizmus Lulla-Kisecsenyben ebben az évszázadban nem lesz kifizetődő. A földszinti négy lakrész és a közösségi helyiségek teljesen elkészültek. Az emeleti nyolc apartman befejezéséhez azonban mintegy félmillió forint hiányzik még. Urbanekné László Judit eredeti foglalkozása szociológus. Mivel idősekkel foglalkozik, jól tudja, mennyire szükséges a valódi otthon, ahol a lakók megőrzik önállóságukat és minden személyes szolgáltatást igénybe vehetnek. Néhány ilyen otthon már jól működik az országban. — Ezen a vidéken szinte ismeretlen a környezetszennyezés — mondta Urbanekné. — Van vezetékes ivóvíz, telefon, szemet gyönyörködtetőek a dombok, az erdők; horgászásra FOTÓ: CZENE ATTILA alkalmas a közeli sérseki tó. A több mint hatholdas kertben gyümölcsfák, konyhakert és baromfiak biztosítják majd az ellátást. Ha beköltöznek a lakók, 15 éve dédelgetett álmom valósul meg. Ez teljesen más, mint a szociális otthon. A lakók magukkal hozhatják bútoraikat, képeiket, s aki igényli, teljes kiszolgálást kap. A vállalkozó házaspár arra törekszik, hogy a 18 lakót befogadó Napsugár az itt élőknek igazi otthona legyen. A helyek korlátozott száma miatt az otthon szolgáltatásait — mint megtudtuk — elsősorban a Minerva Családsegítő Szolgálat ügyfeleinek ajánlották föl. A beköltözők az apartman haszonélvezeti jogát megváltják, és a szolgáltatásért havi díjat fizetnek. Az első lakókat jövőre fogadják. Krutek József Alapozóval védik az ajtót A Sió-Kem Faipari Kft bábonymegyeri üzemében a Szibériából szállított alapanyagból félkész termékeket: tetőlécet, gerendát, pallót és ajtót, ablakot készítenek. Képünkön: az ajtót kezelik alapozóval fotó: kovács tibor Remélik, hogy nem kidobott pénz a több mint kétmillió forint Megnőtt az esély a munkára Huszonegy hallgató tett eredményes vizsgát. Bizonyítványt kaptak azon a gyógynövénytermesztő és feldolgozó (át)képző tanfolyamon, melyet a TIT szervezett a megyei munkaügyi központ tabi kirendeltségének közreműködésével. A tanultak kamatoztatására nincs mód. Csaknem másfél éve írt ki pályázatot a Munkaügyi Minisztérium munkahelyteremtő és gazdaságfejlesztő projektek, a kistérségek gazdasági szerepének növelésére. A tabi régióban a vállalkozói központ helyi irodája és az önkormányzatok közreműködésével határozták meg a fejlesztési irányokat. — A program egyik eleme volt — mondta Oberhuber József, a képzésért felelős munkatárs — a gyógynövénytermesztés, feldolgozás és kereskedelmi tevékenység fejlesztése Daránypusztán című projekt, melyhez kapcsolódott az (át)képző tanfolyam. Ide többségében szakképzetlen munka- nélkülieket iskoláztunk be a tabi térségből. A több mint 7oo órás képzésen a résztvevők megismerkedtek a szabadban található és az üzemi körülmények között termesztett gyógynövényekkel. Elsajátították a gyűjtési, termesztési és feldolgozási technológiát, ismereteket szereztek a gyógynövények hatóanyagairól, azok felhasználási területeiről. A tanfolyam résztvevőinek vállalkozási ismereteket éppúgy oktattak, mint forgalmazási alapismereteket, s mivel a munkaerő-piaci képzés egyik fontos eleme az álláskeresés oktatása, így a tanfolyamon megtanulták azt is: miként tudják magukat „eladni”. A gond csak az a térségben kidolgozott fejlesztési terv(ek) megvalósítására a mostani gazdasági körülmények között nincs pénz, így a végzett hallgatóknak mindössze az elhelyezkedés esélye nőtt. A szervezők ennek ellenére remélik, hogy a hallgatónkénti százezer forintos tanfolyami költség (csaknem az egészet a megyei munkaügyi központ fedezte) mégsem kidobott pénz. K.J.
