Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)

1995-08-08 / 184. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. augusztus 8., kedd Válasszon IGÉNYEINEK MEGFELELŐEN! Értékpapírok Kamatmértéke Aquincum Értékjegy I/A (lekötési idő 2 év) Garantált kamat Kamatprémium évi 10 % évi 20 % Összesen évi 30 % Aquincum Értékjegy 11/A (lekötési idő 366 nap) Garantált kamat évi 10 % Kamatprémium évi 19* % Összesen évi 29* % Takarékjegy A/l Lekötési idő 3 hónap évi 27* % Takarékjegy B/l Lekötési idő 6 hónap évi 27,5* % Lakossági betétek Kamatmértéke Látra szóló bankszámla évi 13% Lekötési idő évi kamat 1 hó 22-26* % 2 hó 23-26,5* % 3 hó 24-27* % 6 hó 25-27 % 9 hó 25-27 % 12 hó 25,5-28 % 18 hó 25,5-28 % A fenti kamatmértékek az 1995. augusztus 2. után lekötött betétekre érvényesek. A kamat mértéke a lekötött összeg nagyságától függ. * megemelt kamat fa ti] 0 Budapest Bank Rt. Jövőre húsz százaléknál kisebb inflációval számolnak A stabilizációs csomagterv költségvetést érintő részei már éreztetik hatásukat - ál­lapította meg László Csaba helyettes államtitkár a Pénzügyminisztérium teg­napi sajtótájékoztatóján. Hozzáfűzte, hogy a költség- vetési folyamatokban április óta érezhető a javulás - jól­lehet, privatizációból még nem volt ebben az évben be­vétele az államkasszának. (Tudósítónktól) A központi költségvetésben július végéig 194,7 milliárd forint hiány alakult ki. Az egé­szében kedvezőtlen folyama­ton belül azonban biztató mozzanat, hogy míg az első negyedévben átlagosan havi 48 milliárd forinttal, a máso­dikban már „csak” átlag 15 milliárddal volt rövidebb a tervezettnél a pénzügyi takaró, júliusban pedig sikerült 3 mil- liárdra csökkenteni a havi de­ficitet. Nagyjából hasonló fo­lyamatok érzékelhetők a bevé­telek alakulásában is: a múlt hónapban 12 milliárd forinttal több folyt be a költségvetésbe, mint amennyi az előző hóna­pok átlagában. A tendencia te­hát pozitív, annak ellenére, hogy a bevételek végösszege így is alacsonyabb az időará­nyosan tervezettnél. Kedvezően hatott a pénz­ügyi mérlegre, hogy jelenté­kenyen emelkedtek az általá­nos forgalmiadó-befizetések. Ez azonban „szezonális” je­lenség, mert a vállalkozók nagy része negyedévenként számol el az áfával. Az első hét hónapban egyébként 28,6 milliárdos bevétel származott a társasági adókból. A vám- és importbefizeté­sek az előirányzottat 4 száza­lékkal haladták meg. Ebben minden bizonnyal része van a nyári turizmusnak és a kül­földi vendégek vásárlásainak is. A lakossági befizetésekből 20 milliárd forinttal több volt az idén, mint egy évvel koráb­ban. A helyettes államtitkár ki­tért arra is, hogy a tárca dolgo­zik a jövő évi költségvetés összeállításán; a számítások­ban 20 százaléknál alacso­nyabb inflációval kalkulálnak. ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Élénkülő forgalom Hosszú pangás után a múlt héten végre mozgásba jött a Budapesti Értéktőzsde álló­vize: miközben a tőzsde in­dexe (BUX) a hét eleji 1491- ről 1500 pont fölé tornázta magát, s elérte az 1511 pon­tot, a részvényforgalom is meghaladta a 7,6 milliárd forintot. (Ez mintegy két­szerese a teljes június havi forgalomnak). Az élénkülés főként az ÁPV Rt. augusztus 1-jei nagysza­bású tranzakciójának köszön­hető: az Eg is Rt.-ben lévő 28 százalékos tulajdonrészét el­adta a NatWest angol befekte­tési társaságnak, 2550 forin­tos áron. Jó hír a befektetők­nek, hogy a részvények az elmúlt héten jórészt ennél magasabban, 2750 forint fö­lött forogtak, sőt a heti záróár már a 2835 forintot is elérte. A következő napokban az ár­folyam fokozatos erősödésére számíthatunk. A magas heti forgalomban közrejátszott a NatWest au­gusztus 2-ai üzletkötése is: az Egis Rt. részvényeinek 7 szá­zalékát továbbadta - némileg magasabb áron - egy befekte­tői csoportnak. A másik gyógyszergyár, a Richter Ge­deon részvényeit korántsem keresték az Egishez hasonló mértékben, azonban a napi 15 millió forintos átlagforgalom még kielégítőnek mondható. Az árfolyam emellett megle­hetősen kiegyensúlyozott volt: a heti 2050 forintos nyi­tásról először felkapaszkodott 2060 forintra, majd a hét vé­gére újra visszacsúszott 2050- re. Ennek alapján a közeljö­vőben nagyobb fellendülésre nem szabad számítanunk, hi­szen az eladói oldal továbbra is erős. A Danubius papírjának árfo­lyama is egy fordított U alakú pályát írt le: a hét eleji 1300 forintos átlagár augusztus 2-ára egészen 1375-ig növeke­dett, a hét végére azonban ismét 1300 forintra süllyedt. A Fotex Rt. részvényeinek árfolyama azonban egyenletesen növeke­dett: a hét elejei 168 forintos át­lagár a hét végére elérte a 180 forintot, 7 százalék hozamot nyújtva a befektetőknek. Csaknem 6 százalékkal emelkedett a Graboplast Rt. részvényeinek az ára is: a hét­fői - 150 millió forintos for­galom közepette kialakult - 1515 forintos átlagár a hét végére már az 1600 forintot is megközelítette. A frissen bevezetett papí­rok közül a Hajdútej árfo­lyama gyors emelkedésnek indult: 1820-ról 2000 forintra nőtt; a Humán változatlanul 1100 forinton cserélt gazdát. Az OTC-piacon kevesebb volt a változás: a MOL-rész- vények ára - a papír tőzsdei bevezetése miatti várakozá­sok nyomán - 12 200-12 400 forint közé emelkedett. A Ma­táv iránt lanyhult a kereslet, a papír ára 17 600-17 650 forint körül mozgott. A Budapest Bank részvényei 3700-3800 forint körül forogtak. A diszkont kincstárjegy­aukciókon szerényen tovább emelkedtek a hozamok: a 30 napos kincstárjegy évi 28,26 százalékos, a 90 napos 32,77 százalékos hozamot nyújt. Konkoly Csaba Concorde Értékpapír Ügynökség Finisben az aratás Lépfene: nincs újabb fertőzés Nem kis riadalmat keltett a nógrádi állattenyésztők köré­ben a lépfenekór megjelenése. Mint az illetékes szervek be­jelentették: az Ipoly menti lege­lőkön tartott szarvasmarhák lépfenével fertőződtek a múlt héten, s az antibiotikumos keze­lés ellenére ötven állat elhullott. Szerencsére a kórt sikerült lo­kalizálni, újabb elhullásról nem érkezett jelentés. A fertőzés lehetséges okairól dr. Nagy Attila állatorvos, a Magyar Zoonózis Társaság al- elnöke elmondta: a szakembe­rek feltételezése szerint az Ipo- lyon levonuló árhullám követ­keztében a víz a partszakasz melletti legelőkre mosta a be­tegséget hordozó, hosszú ideig élet- és fertőzőképes spórákat. Az sem kizárt, hogy az itatás­hoz szükséges víz kiszivattyú­zásakor az ásott kutak vízszint­jének csökkenése miatt az iszapba került spórák felkava­rodtak, s nagyobb mennyiség­ben az állatok ivóvizébe is be­lekerültek. Kérdés persze, hogy honnan juthatott a baktérium az Ipoly- ba? Az állategészségügy illeté­kesei szerint lehetséges, hogy elhullott állatok tetemét dobták a folyóba. Előfordulhatott, hogy a vízgyűjtők területén lévő dögkutak, hullakamrák a nagyobb esőzések alkalmával megteltek csapadékvízzel, s a fertőzött folyadék a talajon ke­resztül átszivárgóit a folyóba. A lépfene kórokozói az er­dőn, mezőn élő gerinces emlő­söket is veszélyeztetik. Ennek megelőzésére elhullások al­kalmával a legbiztosabb mód­szer a kimúlt állatok elégetése. Az ember is fogékony a lép­fene kórokozójára s a bakté­rium spórája többféleképpen - így élelemmel, ivóvízzel vagy akár belégzéssel is - bekerülhet szervezetünkbe. Ezért elsősor­ban a beteg állatok közelében lévő állattenyésztők, illetve a tetemmel közvetlenül érintke­zésbe kerülő személyek fertő­ződhetnek meg. Elővigyázatos­ságra mindenképp szükség van, de tudni kell: az egészségügyi hatóságok rendelkeznek a meg­felelő védőgyógyszerekkel. U. G. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 91,17 Osztrák schilling 12,96 USA-dollár 127,45 ECU (Európai Unió) 169,88 Várhatóan augusztus 20-áig va­lamennyi gazdaságban befeje­zik az aratást. Az őszi árpa be­takarításával végeztek, a ter­mésátlag hektáronként elérte a 4,2 tonnát. Az őszi búza 85 szá­zalékát aratták le július végéig. A hozam elmarad a becsülttől, hektáronként csak 4,2-4,3 tonna. A Földművelésügyi Mi­nisztérium tegnapi tájékozta­tása szerint a még le nem aratott területeken erősen megdőlt a búza, sok a gyomos tábla. Ez nehezíti a betakarítok munká­ját. A minőség tájanként, és termesztett fajtánként is vál­tozó. Elsősorban a jó minőségű ét­kezési búza iránt nagy a keres­let. Ott, ahol az aratást befejez­ték, folyamatosan végzik a szalma bálázását, kazlazását. A tarlóhántás egyes területeken elég lassú ütemben halad. A ta­karmánygabona iránt aránylag kicsi a kereslet, az árak nyomot­tak. 39 ezer hektáron befejezték a repce betakarítását is; átlag 2,1 tonna termett hektáronként. Jó hozama volt a borsónak, a termésátlaga 2,3 tonna. A kukoricát az ország jelen­tős területein aszály fenyegeti. Az esős dunántúli területeken kedvező termés várható.

Next

/
Thumbnails
Contents