Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)
1995-08-26 / 201. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1995. aug. 26., szombat Új könyvek HAJDÚ ISTVÁN Vetett árnyék Művészeti esszék gyűjteménye a jelenkorból, a Korszak sorozat folytatása. A szerző esztéta, a Balkon című folyóirat főszerkesztője. (Korszak - 330 FT) GION NÁNDOR Izsakhár Regény a délvidék legbensőbb drámájáról. A novellisztikus történetek a lét hátteréből előtolakodó háború rémületét ábrázolják. (Kortárs - 280 Ft) M. PACHECO FERNANDES A kisasszony A lány az apja elől rejtegeti a fekete lázadókat, miközben t szenvedélyes szerelem emészti a titokzatos feketeálarcos lovas miatt. Ki lehet az, aki rózsát küld neki? (Könyvklub, 579 Ft) JAMES CLAVEL A nemes ház Két nagy hatalmú kereskedőcsalád harcol egymással Ázsia legelső cégének, a Nemes Háznak a birtoklásáért. Cselszövés, titkok, erőszak, váratlan fordulatok teszik izgalmassá a kétkötetes regényt. (MKK - 1350 Ft) KUNCZ ALADÁR Fekete kolostor Az I. világháború kitörésekor a Párizsban rekedt osztrák-magyar és német állampolgárokat a francia hatóságok internálták az Ile d’Yeu várbörtönbe. Világutazó arisztokratákkal, vendégmunkásokkal együtt töltött itt öt embertelen évet a szerző, az erdélyi franciaszakos tanár. Kuncz remekműve hírül adja: ilyenkor nincs már kultúrnemzet; a háború minden népből kicsalja ősemberi, indulatait. (Magyar Könyvklub - 650 Ft) Segélykérő üzenet az üvegben Bárdudvarnoki palackposta Minden alkotás hangulatokat is őríz fotó: kovács tibor Mentsétek meg a művészetet — leginkább ez lehet az üveg üzenete manapság a Bárdudvarnokot megszálló hazai és külföldi üvegtervező iparművészek szerint. Az üveg és a belézárt üzenet a címe és témája a részvételükkel megrendezett V. nemzetközi üvegszimpozi- onnak. Hogy az iparművészet és annak részeként az üvegművészet segítségre szorul, azt a művészek már jó ideje hajtogatják, azonban mindezidáig süket fülekre találtak. Pedig elgondolkodtató, hogy például egy film elkészítésére több pénz jut, mint amennyit az egész hazai iparművészet egy teljes évre kap. Gaál Imre, a bárdudvarnoki nemzetközi üvegművészeti stúdió művészeti vezetője, Fe- renczy Noémi-díjas üvegművész, az iparművészeti főiskola tanára úgy véli, a legnagyobb gond az, hogy pénz híján a nagyközönség nem találkozhat alkotásaikkal. — Itthon hiányoznak a galériák, ahol a közönség megismerhetné a munkánkat. Akik eljönnek Bárdudvarnokra, rácsodálkoznak ezekre az alkotásokra: nahát ilyesmit is lehet üvegből csinálni -— mondják ámuldozva, s ugyanígy álmél- kodna a nagyközönség is, ha egyáltalán a szeme elé kerülhetnének a munkáink. További gond, hogy az üvegtárgyak elkészítése rendkívül költségigényes, s az üveggyárak is csak ritkán engedik a művészeket kemenceközeibe — mondta. — Persze feltételezem, hogy a gyárakból nem a segítőszándék hiányzik, csak most kevésbé áll módjukban segíteni. Mihelyst nekik is jobban megy majd, támogatni fogják az üvegművészetet. Valószínűleg helyes a feltételezésem hiszen a segítőszándékukra is több példa van, bár segítségük még valóban nem számottevő. Ilyen körülmények között egyre nehezebb az utánpótlás kinevelése is. Az iparművészeti főiskolán még van lehetőségük a gyakorlati munkára a fiataloknak, ám a főiskoláról kikerülve, ez már egyre nehezebb. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Bognár Inke, a pécsi Janus Pannonius múzeum munkatársa szerint némi segítséget jelent a fiatalok gyakorlatszerzéséhez, hogy Bárdudvarnokon év közben is folyamatosan működik egy kisebb huta, s az ide leutazó művészek és tanítványok ösz- szeköthetik a kellemest a hasznossal. — Alkotnak, és mellette rendben tartják az épületet és környékét is. A szimpozion résztvevői között neves hazai és külföldi üvegművészek vannak. Úgy vélik: mára Bárdudvarnok és a Goszthony kúria a magyar üvegművészek egyik fellegvára lett. — A szakmának szüksége van egy ilyen helyre, mint Bárdudvarnok. Hátránya azonban, hogy nagyon távol van a fővárostól, sokba kerül leutazni ide. Pesthez közelebb feltételezhetően nagyobb érdeklődés is kísérné az üveg- szimpoziont. Annyiból jó viszont, hogy aki ide az isten háta mögé leutazik, az mással nem tud foglalkozni, csakis üveggel. Nincs mozi, tévé, semmi, ami elterelné a gondolatait. S a közös akol melege összeköt, a kemence tüze ösz- szekovácsolja az ittlévőket. Az üvegművészek szeretnék minél előbb továbbfejleszteni az otthonul szolgáló Goszthony-kúriát, és rendbehozni a hozzátartozó területet. Az elképzelések már megvannak ennek módjáról, „mindössze” a pénzt kell hozzá megszerezniük. Áz V. nemzetközi üveg- szimpozion tíz külföldi és tizennyolc hazai részvevője egy héten keresztül dolgozik Bárdudvarnokon, és mintegy 50-60 alkotásuk születik ezidő alatt. Az itt készült alkotásokból augusztus 27-én, a szimpozion utolsó napján nyílik kiállítás. Nagy László Elmaradt csodák IV. Béla országot épített. Köveiből ide is jutott egy kolostorra való a szigetre. Templom, kerengő, folyosó, cellák. Hogy Margit királykisasszony megpróbálhassa a lehetetlent: neki- gyűrkőzhessen kőművesek építményeinél erősebb falakat, bástyákat imádkozni Magyar- ország köré. Mert nagyon kellettek akkor a bástyák. Batu, Szubutáj tűménjei bármikor megjelenhettek egy újabb portyára, holott a Sajó-parti vérfoltokat még épp, hogy elmosta az eső. Margit tíz éves, amikor „berekeszték a klastromba”, és huszonkilenc éves korára fölemészti önön akaratereje, amellyel — gyönge fizikuma ellenére — a legsúlyosabb termésköveket is megemelhette volna. Az úját megjárta. Nem rajta múlott, hogy a kövek azután is csak kövek maradtak. S hogy jártak erre Batu kán után még néhányan, akik nyomában kő kövön nem maradt; hogy volt itt még sírás és fogak csikorga- tása; hogy olyankor hasztalan emlegették az ő áldozatát — a csoda mindig elmaradt. Békés romok. Színes pávatollak a gyepen, bókoló platánok, gesztenyék. Szökőkút, vízesés. Minden második pádon szerelem. Mennyi szerelem kellett ide, mire átmelegedett ez a föld! Mire a középkor omladéka romantikus díszletté szelídült egy-egy összebújó szerelmespár hátterében. Átsétálok a sziget túloldalára. Szembejönnek, mögöttem haladnak, mindenfelől özönlenek a fiatalok. Ontja őket a város. Idős házaspár karonfogva. Amott egy öregember kissé előrehajló testtartással. A bajusza ősz, a tekintete tűnődő. Könyv a hóna alatt. Egy kicsit hasonlít Arany Jánosra, aki valaha sokszor sétált errefelé. Híres „Kapcsos könyvével”. Észrevétlen jön az este. Épp, amikor elhatározom, hogy hazaindulok, a szökőkút színes köd- gomolya mögül felém villan egy szempár. Csak egy pillanatra. Vékony, beesett arcú kislány riadt sietséggel botladozik át a virágokon. Bő, fekete ruhája meglibben, szomorú csuklója átdereng a homályon. Margit királykisasszony. Béla lánya. Szapudi András Eddy Elzas színes gyémántokból álló gyűjteményével, amely több mint 20 millió dollárt ér. A holland származású gyűjtő 25 éve foglalkozik különleges drágakövekkel, amelyeket „gyermekeinek” nevez. A „szivárvány kollekció” néven ismert gyűjtemény a szingapúri nemzetközi ékszer kiállítás egyik fő látványossága feb-reuters Matyikó Sebestyén József kötete Nádasok zsoltára Siófokon, Somogybán, Dunántúlon ihletett versek tértek vissza evidéki mecénások támogatásával, a debreceni Ethnica Kiadó jóvoltából — Matyikó Sebestyén József kötetében. A Nádasok zsoltára című kötet ezüstös borítója még Varga Imre Kossuth- és Herder-díjas szobrász- művész remek rajzait is fedi. Az eddigi munkásságból; napilapokban, folyóiratokban, antológiákban bemutatkozó poé- zisből most szerkesztett, mégpedig takarékosan, de sokatmondóan válogatott lírai összképet és ön-képet kapunk. Újvári Zoltán a kötet elé írt bevezetőjében úgy tartja; „...költészete a szívós, sok mindent túlélő' magyarságából fakad. ” Továbbfűzve gondolatait, a versek éppenséggel a túlélés önvalló tanúságtételei, históriai kötöttségű, természeti és „zsoltáros” forrásokból táplálkozva, azokkal számot vetve. Matyikó Sebestyén József nemcsak felfedez hajdanvolt élet és halálközeli szavakat, kifejezéseket, hanem azok mentén szembesül — mint a gyűrűt verő kő hullámai a vízen — mindennel. Önmagával és a világgal. Elődöket, kortársakat szólít, idéz, már azt hiszi az ember, szelíden tiszteleg, aztán mint a viharba forduló Balaton, iszapot kavar, vajúdik, vergődik. Olykor szinte megadóan idomul a rímekhez, a ritmushoz és a mértékhez másszor a vallató erő szétzilálja a kötött verselés mólos biztonságát. Többnyire a Balatonnál járunk vele, aki verseivel kíméletlen őszinteségű kalauz térben és időben, lélekben és tájban. Miként egyik versének címe is idézi „vas-szigonnyal”, fürkésző „rabsicként” mutatja miről érdemes szólni. Meg jó verset írni. Tröszt Tibor Varga Imre Kossuth- és Herder-díjas művész rajza a könyv címlapján A második. házasság boldogabb: legalábbis erről tanúskodnak a legkülönfélébb felmérések adatai: a második házasságok statisztikailag boldogabbak, mint a közhiedelem véli. A legfrissebb kutatások szerint a válás és a második házasság nem jelent olyan nagy problémát a gyerekek számára, mint eddig hittük: nyolcvan százalékuk boldog és kiegyensúlyozott. Ha a már egyszer elvált és újraházasodott felnőttek együtt maradnak, ők általában boldogabbak az újabb kapcsolatban, mint az előzőben voltak, de csak ha sikerül átvészelniük az első néhány, kritikus esztendőt. Mert a második házasságok 60 százaléka végződik válással, s ez a szám magasabb, mint az első házasságok esetében. A legtöbb új kapcsolat az első években megy tönkre. A leggyakoribb válóok a házas- társ gyermeke: a „mostohák” jelentős része nem képes úgy bánni vele, mintha a sajátja volna, és ez állandó feszültséghez, súlyos konfliktusokhoz vezet. Viszont az ötödik évtől a második házasságban élő párok boldogabbak, mint az első házasságukban voltak, állítja egy ausztrál pszichológus, Jan Law- ton. Dr. Mavis Hetherington a Virginia Egyetem pszichológusa arra a következtetésre jutott, hogy a második házasságban élő gyerekek 20 százaléka válik depresszióssá. A többieknek nincsenek viselkedési zavarai. Dr. Hetherington azt tanácsolja az elvált szülőknek, hogy igyekezzenek baráti kapcsolatot kialakítani volt házastársukkal. A legtöbb viselkedési zavar a gyerekeknél éppen a szülők, a volt házastársak közötti rossz viszonyból ered. A gyerekek 86 százaléka az édesanyjával él a válás után tovább. Leginkább a fiúk találják meg helyüket az új családban, a lányok sokkal több nehézséggel küszködnek. A legkritikusabb helyzetbe azok a lányok kerülnek, akik valamiért apjukkal maradnak, és új feleséggel, azaz „mostohaanyával” élnek. Eszéki Erzsébet A második igen után
