Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)

1995-08-23 / 198. szám

1995. augusztus 23., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Oázis a betonrengetegben Taszáron Visszatérő vendégek a Grim testvérek A Grim testvéreknek már nem jelent gondot az úszás Reggelente száz forintot nyom a két Grim fiú kezébe az apa. A taszári Achilles és unokatestvére, a királyegy­házi Grim László tízéves múlt. Pénzüket szorongatva igyekeznek naponta a ta­szári strandra. Számukra és még nagyon sok kisgyerek­nek ugyanis ez jelenti a nya­rat. A harminc forintos be­lépővel megváltják napi szórakozásukat. A lakótele­pen 1991-ben létesített, 37 fokos vízzel üzemelő strand üdítő pihenést nyújt a renge­tegben. A fiúk hatalmas fe­jeseket ugranak a vízbe, de partra érve kékülő szájjal vacognak. Fehér Sándor úszómester a szeme sarká­ból figyeli őket. — Ugrás a vízbe! — ki­áltja. — Ott nem fáztok. Hét végén kevesebben vannak, de munkanapokon sokan lá­togatnak ide — mondja. — Három hónapon át üzeme­lünk, a forgalom változó; nagyon kedvelt a pár éve épített gyermekmedence. A víz körül árnyas fák, zöld pázsit. Az utóbbit már kissé megbarnította az au­gusztusi napfény, mégis szívesebben labdáznak, hancúroznak itt a gyerekek, mint a betonpályán. Fagy­lalt, lángos és üdítő itt is csak sztár-áron kapható. — Rendszeresen ellenőriz bennünket az ÁNTSZ, de eddig még nem volt kifogá­solnivaló — mondta az úszómester, aki egyúttal a karbantartó is. Novogradecz Józsefné jegyző büszke a létesít­ményre, s mindent megtesz azért, hogy a környezet is megfeleljen az egészséges életmód diktálta követelmé­nyeknek. — Taszár azon ritka tele­pülések közé tartozik, ahol már 1991 óta rendszeresen irtjuk az asztmások, allergi­ások fő ellenségét, a parlag­füvet — mondta. — A strand környékén valamikor az égig ért ez a haszontalan növény, mára — a lakosság összefogásának is köszönhe­tően — írmagja sincs a par­lagfűnek. Amikor elérkezik a dél, a gyerekek egy csoportja ha­zasiet ebédelni, aztán vissza a strandra. Akit nem várnak főtt étellel, megelégszik a strand nyújtotta nyalánksá­gokkal. A lényeg, hogy zá­rásig lubickolni lehet. (Várnai) Kapós menti búza Iránba „A nehéz döntések is lehetnek népszerűek...” Keserű falugyűlés Ladon — Talán polgárháborút akar ez a kormány? — kérdezték a ladi falugyűlés résztvevői, s többen is azt tudakolták a meghívott or­szággyűlési képviselőktől, hogy meddig akarja még az állam a né­pet sarcolni? A falusiak kérdéseire Francz Rezső és dr. Egerszegi László országgyűlési képviselők próbáltak meg válaszolni. A Kaposmente Termelőszövet­kezet taszári szárítójába mintegy 150 vagon búzát szállítottak be az aratás után. Ennek jelentős része csak takarmányozásra al­kalmas, ezt a csaknem 50-70 vagonnyi mennyiséget már el is szállították a szárítóból. A fennmaradó 80-100 vagonnyi búzát a Mikron Kft vásárolta meg. A külkereskedelemmel foglalkozó cég már piacot is ta­lált a terménynek: a tervek sze­rint Iránban értékesíti ezt a mennyiséget. A szállítással azonban még várni kell, mivel újra rostálják az amúgy jó minő­ségű búzát. így a keverékességet várhatóan sikerül egy százalékra csökkenteni, és a sikértartalom is javulhat ez idő alatt egy-két százalékot. J. E. A Somogy Megyei Munkások Egyesülete és a ladi polgár- mesteri hivatal szervezte fa­lugyűlésen több mint százan vettek részt, hogy elmondják, a vidék nem bírja már sokáig a megnövekedett terheket. Francz Rezső és dr. Eger­szegi László országgyűlési képviselők elmondták, csöp­pet sem könnyű a parlament és a kormány munkája, a leg­több döntésük során rossz és a mégrosszabb közül kell vá­lasztaniuk. A vidéket mostanában leg­inkább foglalkoztató kérdés­sel, az önkormányzatoknak a személyi jövedelemadóból juttatott támogatással kapcso­latban elmondták, hogy ennek a területnek is érdeke, hogy a személyi jövedelemadónak Amíg a legtöbb állami szociá­lis otthon a talponmaradásért küzd, az evangéliumi pün­kösdi közösség vótapusztai szeretetotthonában szó sincs szegénységről. Sőt, most kezdték meg a helyek számá­nak növelése végett az épület bővítését. Kincses József, a szeretetott­hon vezetője elmondta: két­millió forintot nyertek pályá­zaton a népjóléti minisztéri­umtól a helyek számának bő­vítésére. Ebből a pénzből a te­tőtér beépítését végzik el. A napokban hozzá is fogtak a munkához. A lakhatóvá ala­kított tetőtérbe az itt élő gon­mintegy tizenöt százalékát kapják meg az önkormányza­tok, a központosításra kerülő húsz százalékot a lakosság il­letve az oktatási intézmé­nyekben tanuló diákok ará­nyában osztanák el. Ez azért lenne szükséges, mert így ezen a környéken, ahol vi­szonylag alacsonyak a jöve­delmek és magas a munka- nélküliség aránya, így keve­sebb bevétele van az önkor­mányzatnak, a normatív tá­mogatások összege jóval ma­gasabb lenne. Dr. Egerszegi László a kormány és a társadalom, az ország lakossága között kia­lakult nem éppen felhőtlen kapcsolatról beszélt. — Sok a megoldatlan kérdés, a társada­lommal való kapcsolatunk dozók költöznek majd, hogy a második szintet teljes egészé­ben a gondozottak vehessék birtokukba. így tízzel több rá­szorulónak tudnak majd he­lyet biztosítani. Az evangéli­kus pünkösdi közösség szere­tetotthonában jelenleg har­mincöt idős embernek viselik gondját. A kastély közelében meg­vásároltak egy házat is, amelybe szintén az itt élő gondozókat költöztetik majd. Az otthonvezető nem tit­kolja, hogy az otthon jóval kevesebb gonddal küzd, mint általában az állami szociális otthonok; csendes jólétben élnek. Nemrég például búto­problematikus — mondta. — A kormánynak nem sikerült a néppel társadalmi megegye­zésre jutni. Pedig a nehéz döntések is lehetnek népsze­rűek, csak meg kell értetni az emberekkel, hogy mit szeret­nénk. Ezt követően főként a Bok­ros-csomaggal kapcsolatban hangzottak el kérdések, melyre válaszolva Francz Re­zső elmondta: keserű pirula, de nincs más választás: a gyógyulás érdekében le kell nyelni. Az egybegyűltek vé­leményéből viszont az tűnt ki: már elérkeztek a tűrésha­tárra... A falugyűlésen Benkő Jó­zsef a Somogy Megyei Mun­kások Egyesületének elnöke előadást tartott az egyesület munkájáról, céljairól. Mint elmondta, a közeljö­vőben hasonló rendezvénye­ket szeretnének tartani Jákó- ban, Lengyeltótiban és Ma­gyaregresen is. (Jakab) rókát, orvosi felszerelést, s legutóbb háromszáz kiló mo­sóport kaptak Hollandiából. — Hogy kevesebb a gondunk, az valóban az ide érkező adományoknak, a határon túli támogatásnak köszönhető egyrészt, de legalább ennyire az itt dolgozók takarékossá­gának és társadalmi munkájá­nak is függvénye — állítja Kincses József. — Amit má­sutt egy regiment adminiszt­rátor intéz, azt itt ketten csi­náljuk. Ez, persze, nem megy napi nyolc órában: jóval több időt kell a munkánkra fordítani. Aztán az is rengeteget számít, hogy magunk termeljük meg a húst és a zöldséget. Huszon- harminc disznó most is van az ólainkban. Ami véleményük szerint szintén különbség — és ez már a vallásosságukból fakad —, hogy Vótapusztán a gon­dozottaknak nemcsak testi, hanem lelki szükségleteit is igyekeznek kielégíteni. Sok gondozottnak az is sokat je­lent, hogy a pünkösdi közös­ség sűrűn szervez ide gyer­mek- és ifjúsági táborokat, amelyeknek programjában a mozgásképes idősek is szíve­sen részt vesznek. Kicsit megfiatalodnak at­tól, hogy ennyi fiatal van kö­rülöttük. Nagy László Befejeződött a hetesi iskola felújítása A napokban befejeződtek a helyreállítási munkák a hetesi általános iskola épületén. A szennyvízrendszer és a vízve­zetékrendszer meghibásodása miatt megrongálódott és élet- veszélyessé vált falakat újra építették, kicserélték a csöve­ket, a kiázott talajt feltöltöt- ték. A munkák mintegy fél­millió forintba kerültek, a ki­vitelezéssel egy kaposvári vállalkozót bízott meg az ön- kormányzat. Mazsorett-bemutató és nótaest Kutason Már elkezdődtek Kutason a szombati falunap előkészüle­tei. A reggeli zenés ébresztő után a falu lakói sportverse­nyeken vehetnek részt, de programok között szerepel többek között társastánc-be­mutató, nótaest is, és az érdek­lődők megtekinthetik Wéber Klára szobrászművész és Sza­bados János festőművész alko­tásaiból rendezett kiállítást is. Nagy érdeklődésre számítanak Francz Rezső országgyűlési képviselő fogadóóráján is. Kézműves napok az iskolában Agyagszobrászat, festés, gyöngyfűzés, fafaragás, bábké­szítés, ikebana, kosárfonás és korongozás közül válogathat­nak a mezőcsokonyai gyerekek és szüleik a két napos alkotó- műhelyben az iskolában. Akik pedig elfáradtak a képzőművé­szet gyakorlása közben, azok pihentetőül a szakácsművészet­tel ismerkedhetnek, és kakaó­ivó versenyen próbálhatják ki kapacitásukat péntekig. Diáktámogatás Várdán A várdai képviselőtestület dön­tése alapján az önkormányzat magára vállalja a várdai diákok tankönyvköltségeinek ötven százalékát. Az 557 lélekszámú faluból 36 általános iskolás jár a somogyjádi iskolába. A vár­dai összevont kisiskolában ki­lencen tanulnak. Vótapusztán egy kicsit ők is megfiatalodnak Csendes jólét az otthonban A határon túli adományok segítenek az itt lakók helyzetén Rendezik a város szemétszállítását Mint már hírt adtunk róla, a Kaposvári Városgazdálkodási Részvénytársaság nyerte el a domhóvári önkormányzat ál­tal a hulladék elszállítására és kezelésére kiírt pályázatot. A szemétszállítás ügye a dom­bóvári képviselő-testület hét­fői ülésének egyik fontos na­pirendi pontja lesz: a bizott­ság akkor ismerteti a pályázat eredményét és az eddigi eredményeket. Á kaposvári cég már el­kezdte a munkát Dombóvá­ron. A konténerek cseréje és elhelyezése okozott ugyan némi fennakadást, de a kez­deti nehézségek ellenére, úgy tűnik, a Kaposvári Városgaz­dálkodás Rt sikeresen teljesíti vállalt kötelezettségeit. Egymillió forinttal több a csecsemőotthon fűtése Égető gond Nagybajomban a tűzre túl drága olaj A HTO-utalványok meg­szűntével több mint egymil­lió forinttal többet kell köl­tenie téli tüzelőre a nagyba­jomi csecsemőotthonnak, mint a korábbi években. A negyedévi tüzelője — tizen­háromezer liter olaj — eddig 420 ezer forintba került, most viszont 1 millió 438 ezer forintot kell ugyanazért fizetni. Hó'gye Mihályné, a cse­csemőotthon vezetője el­mondta, hogy az idei télre a megyei önkormányzat — az intézmény fenntartója — ki­fizeti ezt a megnövekedett összeget, azonban hosszú távra mindenképpen meg kell találni a kevésbé költsé­ges megoldást. — Ilyen megoldás lehet a gázfűtésre való áttérés. A fa­lig már elvezették a gázt, amíg azonban elérhető ára volt az olajnak, nem voltunk rákényszerítve az átállásra. Most viszont a fűtés megnö­vekedett költségei valószínű­leg rákényszerítenek erre a lépésre. Nemrégiben sor került az intézmény átvilágítására, s ennek részeként energetikai felmérést is készítettek. Nemsokára a gazdaságossági számításokat is elvégzik a szakemberek, s kiderül, hogy mibe kerülne az otthon fűtés- rendszerének átalakítása. Egy biztos, a gázfűtésre való áttérés nem lesz olcsó mulatság. Annál is inkább, hiszen feltételezhetően va­lamelyest az épületet is át kell alakítsák majd emiatt. N. L. A német gazdasággal ismerkednek Fiatalok tanulmányúton A német gazdasággal ismer­kedhetnek meg a somogyi fia­talok azon az ingyenes tanul­mányúton, amelyet az Agrya szövetség és a falun élő fiata­lok somogyi szövetsége szer­vez számukra. Ez utóbbi kö­zel húsz Kaposvár környéki kistelepülés fiataljait fogja szövetségbe, akik — a tájé­koztatás szerint — elsőbbsé­get élveznek a jelentkezők közül. Molnár Vilmos, a Féfisz- szervezőiroda vezetője el­mondta, a németországi ta­nulmányút elsősorban a falun élő mezőgazdasági érdeklő­désű fiatalok számára lehet előnyös, akik kintlétük alatt akár munkalehetőséget, üzleti partnert is találhatnak ma­guknak, vagy éppen itthon hasznosítják majd a kint szer­zett tapasztalatokat. Szeptember elsejéig kell je­lentkezniük az érdeklődőknek a Féfisz-irodán. A kiutazás költségeit a német partner va­lamint az Agrya szövetség fi­nanszírozza. A kiutazó somogyi fiata­loknak mindössze a költő­pénzről kell gondoskodniuk. Nem kötelező a német nyelv­tudás. A tanulmányút szep­tember közepétől október ele­jéig tart. A május óta működő Fé- fisz-iroda többek között ilyen lehetőségek felkutatásával igyekszik segíteni a falun élő fiatalok munkához jutását. N. L.

Next

/
Thumbnails
Contents