Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)
1995-08-23 / 198. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. augusztus 23., szerda A főváros eladja részvényeit A Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi Bizottsága tegnapi ülésén egyetértett azzal, hogy a Hungária Szálloda Rt.-ben lévő önkormányzati részvénycsomagot eladják az ÁPV Rt.-nek. A főváros, amely a második legnagyobb tulajdonosa a Hungária Szálloda Rt.-nek, tavaly pert indított a belterületi földérték alapján az ön- kormányzatot megillető részvénycsomagért. Metró-beadvány a vámosokhoz Beadványt intézett a Metro Kereskedelmi Kft. az illetékes megyei vámparancsnoksághoz, továbbá és a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságához annak érdekében, hogy legkorábban szerda délutántól már újra fogadhassa vásárlóit a debreceni Metro áruház nagykereskedelmi részlege. Minderre azért került sor, mert a VPOP elrendelte a megnyílt debreceni áruház bezárását. Bokros Lajos a Suzuki Rt-nél Bokros Lajos pénzügyminiszter tegnap látogatást tett a Magyar Suzuki Rt. esztergomi gyárában. Az rt vezetői tájékoztatást adtak a cég helyzetéről. A vállalat dinamikusan növeli exportját, amelynek értéke 1995 végére megközelíti a 200 millió dollárt. Megbírságolták a King-a Fordot A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa tegnapi tárgyalásán fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak találta a King-a Ford márkakereskedés azon hirdetését, miszerint a kereskedés "régi áron" árusít. A vásárlók félrevezetésére alkalmas közlés miatt a versenytanács 100 ezer forint bírságot rótt ki a márkakereskedésre. Olasz fagylaltgyár Bajnán Eddigi 52 millió forintos éves bevételét legkevesebb 20 millió forinttal akarja megemelni a fagylaltgyártásra alakult San-Marco Kft. A társaság bajnai üzemében befejeznek egy 16 millió forint értékű beruházást. Ennek eredményeként ezentúl fagylaltot is készítenek. Jófajta a Ross-fajta a csurgónagymartoni farmon A csirkés szakmájában nehéz megtollasodni A kétezer-ötszáz kétkilós, vágnivaló Ross csirke fel sem vette, hogy idegen mustrál- gatja őket a csurgónagymartoni farmon. És arra sem vetettek ügyet, amikor elhangzott, hathetes nyakukat a hét végén elszegi a nagykés. Jobb dolguk nem lévén, csak ettek, ittak és szenderegtek. Legkevésbé feltehetőleg a csirkésszakma árnyas oldala érdekelte a szárnyasokat, amint nem érdekli ez jobban — mint kiderült — az illetékeseket sem... — Az első mellbe vágó hír akkor ért, amikor megtudtam, nem kapok hitelt az angliai baromfivágó behozatalára, eredetileg ugyanis vágónak építettük ezt a csirkenevelőt. Talán ha lett volna párttagkönyvem... — mondta a csurgói Pákozdy Gyula, a farm tulajdonosa. — Igazán gazdaságosan pedig csak úgy lehetne ezzel foglalkozni, ha a keltetéstől, a nevelésen át a vágásig egy kézbén lenne minden. A közel tíz éve a szakmában lévő vállalkozó ennél fogva csak keltet, és nevel. Az optimális tízhetes „átfutással” számolva évente négy generáció nő föl itt, hogy aztán öt felvásárlóhoz, köztük somogy- szobi, ötvöskónyi és segesdi vágókhoz kerüljön az áru. — Azóta sem tapasztalok sok szakértelmet mindazok körében, akik így vagy úgy, de érintettek ebben a témában. Mert az addig rendben van, hogy az exportra dolgozó, kísérletező Bábolnát államilag támogatni kell, de ezzel mi nem tudjuk felvenni a versenyt. Ha legalább nem harminc-negyven százalékra adnák a hitelt... Az alföldi kalandorok mindeközben szabadon sétálgatnak az országban, olykor fertőzött állatokkal terítve be a Dunántúlt is — mondta a vállalkozó. — Elmondhatom, és ezt le is kopogom: nálam még nem ütötte föl a fejét pestis vagy hasonló járvány. Ez persze nemcsak szerencse dolga: rendkívül körültekintő óvintézkedések eredménye, attól kezdve, hogy csak lemosott talpú cipővel lehet a nevelőbe lépni. A táppal azonban még így is bekerülhet bármi, aminek nagy veszteség lehet az ára. — Ezért is szoktam mondani, a csirkésszakmában szép lehetsz, de okos nem, mert annyi, előre nem látható körülmény fenyegeti a sikeres tenyésztést — vallja Pákozdy Gyula. — Persze, mindig lenne mit fejleszteni, amivel a bajnak elejét lehetne venni, és megkönnyítené a munkát, de az is csak beruházással megy, amit nem támogat senki. A csurgónagymartoni telepen Rossfajta csirkék nevelődnek. Ezek pár napos késéssel fejlődnek a másfajtákhoz képest, ugyanakkor szép piros tarajúak, sárga lábúak és bőrűek, ahogy annak lennie kell. — Mindez, ha az ember tisztességesen dolgozik, napi 18 órás odafigyelést igényel. Ha valaki szerint ebben a szakmában dől a pénz, álljon a sarkamba, és járja le velem egy napomat — biztat a vállalkozó, aki idejét nem tudja már, mikor volt utoljára egy kiadós szabadságon. Pákozdy Gyula gondolkodik is, felhagy ezzel a tipródással, kínlódással. Elvégre neki nem tollas a háta... Balassa Tamás Kamatot csökkent a Nemzeti Bank A Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy az év második felében tovább mérséklődik a fogyasztói, illetve a termelői áremelkedés üteme. Ezt figyelembe véve mérsékelte az MNB az állampapír visszavásárlási megállapodásoknál alkalmazott kamatot. Az intézkedés jelzés a kereskedelmi bankok számára, hogy a jegybank a következő hónapokban a kamatok csökkenésére számít. Ezt Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke mondta tegnap. Az MNB hétfőn egy százalékponttal csökkentette a normál aktív repokamatot. Ugyanakkor a jegybank szigorította a korábbi limitrendszert. A VILÁG GAZDASÁGA - A GAZDASÁG VILÁGA A mexikói pezó összeomlását tavaly decemberben nem a külföldi tőke váratlan kiáramlása okozta a Nemzetközi Valutalap (IMF) legfrissebb elemzése szerint, hanem elsősorban a hazai befektetők bizalmának megrendülése. A jelentés szerint a hazai befektetők tömeges méretekben vásároltak külföldi valutát korábban pezóban tartott értékpapírjaik, részvényeik és kötvényeik helyett, s a belföldi tőke menekülése idézte elő azt a lefelé irányuló spirális mozgást a mexikói pénzpiacon, amely meghiúsított mindé erőfeszítést, amellyel a kormány igyekezett megőrizni a pezó értékét. Soha nem látott mértékű vámcsalást göngyölítettek fel a brit vámhatóság és a rendőrség alakulatai a Londonban tartott nagyszabású hétfői razzia során. Összesen 200 millió font sterling (mintegy 40 milliárd forint) értékű szeszes italt gyűjtöttek be 38 üzletből. A vámosok és a rendőrök olyan égetett szeszes italokat, illetve sörfajtákat találtak, amelyeket kizárólag ille- tékmen tes export formájában lehetett volna értékesíteni a határon túl. Az államháztartásnak okozott kár az előzetes becslések szerint elérheti a 100 millió fontot. Elkerülhetetlen az energiaár-emelés Szlovákiában a Nyugat- szlovákiai Energetikai Művek igazgatója szerint. A hazai és a külföldi szakemberek segítségével nyáron készített tanulmány szövegére hivatkozva Andrej Devecka közölte, hogy legalább 10 százalékos áremelés szükséges ahhoz, hogy a szlovák energetikában megtörténjenek az elkerülhetetlen beruházások. A kormány júliusban levette napirendjéről az áremelésre vonatkozó határozati javaslatát, mert a szakszervezetek élesen bírálták a kabinet szándékait. Szeptemberben újra napirendre kerülhet a kényes téma, ám a szakszervezetek újabb tiltakozássorozatot terveznek éppen a villany-, a gáz- és a távfűtési díjak emelése ellen. Bankrablások sorozata történt Izraelben. Az események megtépázták az ország nagyfokú biztonságáról eddig kialakult kedvező képet. Az elmúlt hónapokban több mint 50 bankot raboltak ki, ilyen rövid időszak alatt még soha ennyit. A legnagyobb példányszámú izraeli lap, a Yediot Aharonot „Izrael új nemzeti sportjáról” ír. Szakemberek szerint az a kockázatmentesség, ahogyan ma bankot lehet rabolni Izraelben, csábítóan hat a legtöbbször botcsinálta rablókra, akik csak ritkán valódi alvilági alakok. Legtöbbször megszorult vállalkozók vagy alkalmazottak próbálják meg ily módon egyenesbe hozni megromlott pénzügyi helyzetüket. Ezt egyelőre könnyen megtehetik, mivel az izraeli bankok általában a legelemibb biztonsági eszközökkel sincsenek felszerelve. Tovább csökkent az OPEC által termelt olaj ára. A Kőolajexportáló Országok Szervezete bécsi titkárságának hétfőn közzétett adatai szerint a múlt héten egy hordó OPEC-olaj 15,79 dollárba került, míg egy héttel előtte 16,02 dollárba. Az olajkartell szerint hordónként 21 dollárt kellene kérni a kőolajért. A jovo hónap elejen ujabb húsáremelésre lehet számítani a felvásárlási árak növekedése miatt. Ináncsy Miklós, a Budapesti Húsnagykereskedelmi Közös Vállalat vezérigazgatója szerint cége már hétfőn emelte árait, majdnem 6 százalékkal. A félsertés kilogrammonkénti ára már eléri a 339 forintot. Jelenleg a felvásárlók a tenyésztőknek 180-185 forintot fizetnek kilogrammonként a nagyüzemekből származó élősertésért. A kisebb állatállománnyal rendelkezőknek 160-165 forintot adnak kilogrammonként. Elképzelhető, hogy a felvásárlási árak még ennél is magasabbak lesznek, mivel a hazai sertéshús most jól eladható Horvátországban, Szlovéniában és Oroszországban is. Egy kiló sertéshúsért átlagosan 350-360 forintot is megkapnak az exportálók. Nem tudni pontosan, miként hat majd a nagykereskedelmi árak növekedése a kiskereskedelemre, mert a magyar sertéshús-kereskedelemben körülbelül 30 százalékos az úgynevezett feketeáru aránya, s egymillió sertéssel nem tudnak elszámolni a termelők. Ezek vágási és értékesítési helye is ismeretlen. Drágul a sertéshús ✓ Uj nyugati import függönyök a bolti áraknál 50-80%-kai olcsóbban vásárolhatók augusztus 23-24-25-én a KAPOSVÁRI IFJÚSÁGI ÉS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN (91539) Kétszázezer forint megtakarítást várnak Gáz a tahi Sütikemél Kétmillió forintot költ az idén fejlesztésre a tabi Süti- ker Kft. Az olajfűtésről a pb-gázra való áttérés, amit most valósítottak meg, egymillió forintba került. Olajtüzelésű kemencével kezdték itt - négy éve - a kenyér és a péksütemények sütését, tavaly év végén döntöttek úgy: ezen a nyáron áttérnek a gázra. A tabi Tartály és Vegyipari Részvénytársaság által készített ötköbméteres gáztartályt vettek bérbe a Totálgáz Rt- től, s mostanra kialakították a fűtés új rendszerét.- A költségeket és a beruházás gyorsaságát vettük figyelembe, ezért döntöttünk a Totálgáz mellett - mondta Jani Ernő', a kft egyik tulajdonos ügyvezetője. S kifejtette azt is: - gázfűtésre való áttérés folytán a pékáru és a kenyér előállítása során fölmerülő költségeket - a fűtőanyag-árak emelkedését ellensúlyozva - egyelőre a jelenlegi árszinten tudják tartani. A gázfűtésre áttérve mind a tabi sütödében, mind a boltban kiépítették az új energiaellátó rendszert. Napok óta tart a próbaüzem, s - mint hallottuk - ennek a tapasztalatai is kedvezőek. A tulajdonosok úgy számolnak: az áttérés a második félévben 100-200 ezer forint megtakarítást hoz. (Krutek) aaa ——i ... . — ...................— V ágnivalóan szép szárnyasok az automata etetőnél A Heves környéki dinnye- termesztők többsége 10-20 hektárnyi területen hozzá sem nyúlt a földön heverő terméshez, mivel az idén egyáltalán nincs kereslet. Ennek okát a termelők abban látják, hogy a kereskedelem a szezonban indokolatlanul magasan tartotta az árakat, mára pedig a rendkívüli olcsóság ellenére sem kel el a dinnye - mondta Bese- nyei Katalin, a térség egyik legnagyobb dinnyetermesztő gazdaságaként számon tartott Tar- namérai Agrárszövetkezet kertészeti ágazatvezetője. Főként a Hevesi futó, a Szigetcsépi, a Crimson sweet és a Charleston görögdinnyefajtát termesztik, ezenkívül háztáji módszerrel mintegy 10 féle sárgadinnyét. Az idei termés az öntözött területeken igen jó volt. A hektáronkénti termésátlag elérte a 250-300 mázsát, ám az értékesítési gondok miatt mégsem zárnak jó évet a gazdák. A magas árak miatt ugyanis nem csupán a hazai kereslet csappant meg, hanem a korábbi jelentős exportpiacokra, Németországba és Lengyelországba sem jutott el a hevesi dinnye. Tóth Elemér a vállalkozási központ vezetője rámutatott: az árak óráról órára estek és mivel mára Moldáviában is beérett a dinnye, a német és a lengyel partnerek az ottani, jóval olcsóbb árut vásárolják fel. Le sem szedik a jó és bőséges termést Összeomlott a dinnyepiac
