Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-29 / 176. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1995. júl. 29., szombat Szambázik a víg hajósné Cecíliaként A csárdáskirálynőben Spindler Bélával és Lugosi Györggyel fotó: kovács Tibor Könyveket ajánlunk DANTE ALIGHIERI Isteni színjáték A világhírű mű újabb kiadása - Babits Mihály örökértékű fordításában. A középkor tükre lenyűgöző köl- tőiséggel - díszes kötésben (Kossuth, 2150 Ft) VALACHI ANNA A színjátékos életei Olyan színész alakját idézi ez a kötet, akinek a nevével volt csak kifejezhető a művészete, egyénisége: őze Lajos. Életrajza egyben érdekes kor- és színháztörténet is. (Könyvklub - 560 Ft) BAKÓ ZSUZSA A szépség festője Az elegáns album a 19. század egyik legjelentősebb művészének, Lotz Károly- nak hangulatos, romantikus tájképeit, csodálatos női portréit és freskóit mutatja be. (Dunakönyv, 2250 Ft) KEN FOLETT A rejtekhely Ken Folett bestsellere remek szórakozást ígér. Ha egy gazdag vállalkozónak sikerül megvalósítania tervét, rengeteg ellenséget is szerez. Es kémek veszik körül... (Alexandra, 360 Ft) JOY FIELDING Menekülj, Jane! Egy délután Jane Whittaker elindul otthonról bevásárolni. Nem sokkal később Boston utcáin bolyong véres ruhában, és nem tudja magáról azt, hogy kicsoda. (Magyar Könyvklub, 570 Ft) — Mivel telik a nyara? — kérdeztük Molnár Piroskát, a kaposvári Csiky Gergely Színház Kossuth-díjas színésznőjét. — Munkával, mint mindig. Az évad befejezése után a rádióban játszottam Csiszár Imre réndezésében. A magyar királyokról van egy sorozata, annak az egyik epizódjában kaptam egy fontos szerepet. Ezután Csokonai Kamyónéját próbáltam Zalaegerszegen Merő Béla rendezésében. Pár napot Budapesten töltöttem, de leszaladtam kaposvári barátaimhoz és a színészházban lévő virágaimhoz is. — Kőszegen milyen szerep várja? Szerencsés az az ember, aki történelmi környezetben nőhet fel. Még szerencsésebb, ha korán tudatosodik benne a múlt tisztelete, s igyekszik környezete életét ennek a szellemében formálni. Nem 16 éves korban szokott a férfiember lokálpatriótává érni. Kollár-Kovács Tibor so- mogyvári diák, a Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium tanulója még csak ennyi idős. Jól ismeri faluja történetét, az ásatások rendszeres látogatója volt. Az idei év számára nagy esemény, hiszen július 29-én lesz kilencszáz éve, hogy Szent László király meghalt, és Somogyváron temették el. — A Várszínházban a Figaró házasságában Marcelinát játszom. Ez egy kisebb, de fontos szerep. Egy kicsit nyaralással egybekötött munka a Kar- nyóné után, ami elég sok energiát kivett belőlem. Nagyokat alszom, olvasok és uszodába járok. Egyébként jubilálok is, mert ez az ötödik nyaram Kőszegen. Augusztus elején néhány napig Pesten pihenek, aztán megkezdődik Koltai Róbert filmjének, a Szambának a forgatása. — Fonyódligeten nemrég vásárolt egy átalakításra szoruló épületet. Kire marad a művezetés? — Valóban balatoni telektuBár Csurgóról csak három hetente utazott haza, lélekben mindig otthon volt. Iskolatársai előtt, a történelem szakkörben, az internátusbán igyekezett tudatosítani a nem mindennapi évfordulót. Egy emlékmű állításáról álmodott. Kapcsolatba lépett a Képzőművészeti Lektorátussal, egy alapítvány létrehozása mellett szorgoskodott. A kupavári napok ünnepi programjában örömmel fedezhetjük föl munkája nyomát. Csurgói osztályfőnökének, Hirka Mónikának mestere volt Varga Nándor Lajos. Az ő 40 szép metszetét a művész lányától, Varga Leótól kérte kölcsön a rajztanár-osztályfőnök. A Magyar múlt című történelmi lajdonos lettem. Az átalakítás tervei már megvannak, s ahogy időm és pénzem engedi, folytatódnak a munkálatok. A nyaraló most egyelőre nagyobb teher, mint öröm. Amellett, hogy ez a ház ajándéka az életemnek, mert az első olyan dolog, amit magaménak tekinthetek. Ez a Víg hajós vendéglő, s amikor megvettem, akkor a volt tulajdonosnő azt mondta: örül, hogy nekem adhatta el, és imádkozik értem, hogy nekem nagyobb örömöm legyen benne, mint ami neki valaha volt. Remélem, hamarosan már nem gondot, hanem valóban a jósolt örömöt jelenti majd a felújított épület. (Lőrincz) fametszet-sorozat méltó része lesz az ünnepségnek. A vadőr nagyapa vadászkiállítás rendezésével segítette unokája fáradozásait. A falu népművészete szőtteskiállítással tárulkozik ki a látogatók előtt. A Mária evangéliuma című rockopera előadásáról is Kovács Kollár Tibor gondoskodott. Az ifjúi hév fél év alatt emelt volna egy új Szent László- szobrot. A mai alapkőletétellel közösségi összefogással megvalósul. Somogyvár-Nagyvá- rad testvéri kézfogását Tempfli József püspök ünnepi szentmiséje hitelesíti. A fiatalok lendülete magával viheti a falut. Horváth József Csurgói diákként Somogyvárért Alázat vértjében vaskezű király Szobrának alapkövétrakják le ma. Somogyváron, ahol apátságot épített - pogány ősei birtokán, Isten dicsőségére. S emlékét idézzük ma, halálának 900. évfordulóján. Szent László - míg élt - többször megpihent itt, országát járva, a Kupavárdomb magaslatán. Az egykori bencés apátság hatalmas templomának tornyait messziről is láthatta a középkori utazó. Vad érintetlen volt akkor a táj. Erdők mindenütt; a rejtelmes vízi világ Somogyvárig nyúló nádrengetege a völgyben - karnyújtásnyira. Ahogy közel volt az öldöklő testvérháború: trónviszályok, kereszténység és ősi vallás vérontása, gyilkos hadjáratok. S a határokon - gyepükön - át ellenség tört az országra mindenfelől. Ezért Szent László életének meghatározó eleme volt a harc, az ország oltalma. A csaták szünetében pedig építése. A rend és törvényalkotás. Ezt tanúsítják a krónikák, és a nép körében - századok múltán is - mesés történetek. Árpádházi uralkodóink sorában nincs még egy ennyire „élő” személy. A talán Istvánnál is népszerűbb király, kultusza egyesült a lovag ideáljával. Egyetlen magyart sem font körül úgy, mint Szent Lászlót, a valóságos és mesés elemekre épülő mondák gazdag, sokvirágú koszorúja - vallja egyik tudós kutató. Sajátos nemzeti vonás, hogy a régi „pogánykori” elemeket is beleszövik: a fehér menyétet, a fohászára kővé változó aranyat (Szent László pénze). S az erdélyi monda: szétnyílt a tordai hegy s a hasadék. mélyébe hullottak üldözői. Küzdelmeit a kunokkal régi templomképek sora örökíti meg. A megemlékezők a „magyar Mózesaként is emlegetik. Imájára szarvascsorda jött, s ez mentette meg az éhségtől elcsigázott katonák életét. Csodálatos vízfakasztásokra utalnak a szent kutak - ma gyakorta búcsújáró helyek. Milyen ember volt valójában László, a király? „Beszédedben éhes, karodban erős, tekintetedben embereknél kedvesb” - írta a középkori énekes. A fiatal herceg Szent László képe (1320) ugyanis páratlanul népszerű volt, s „vállal magasb mindeneknél”. Tekintélyt parancsoló; vakmerő lovas - a krónikák szerint -, és messze az első a harcosok között. Élete jelentős részében csatázott: a nyugati végeken, a Drávánál, a Szepességben, Nádorfehér- vámál... És különösen sokat Erdély hegyei között. Rettenthetetlen, szenvedést tűrő harcos, de távol van tőle a durvaság. A „haza bajnoka.” Keresztényi alázatára már kortársai figyeltek. S jóakaraté; „igazságos az ítéletben, a korholásban pedig derűs” - nevelte kortársait. A hízelgő világi dicsőséget „esendőnek” tartotta, s átmenetinek. „Mikor ugyanis tetszésén múlott, hogy a királyi méltóságot isteni végzésből magának tulajdonítsa, nem igyekezett felkerekedni..., nem azért töltötte be a királyi méltóság feladatát, hogy első, hanem hogy hasznos legyen.” Ott volt mögötte nemcsak a fegyverek hatalma, hanem az ősi nemzetségi jog is, melyben a törvényesség és alkalmasság elve találkozott: a legkiválóbbat emelte legmagasabbra. S László integrálva hazánkat kora Európájába, így lett méltó uralkodó, emberi példakép. Somogyváron temették el. Testét később vitték - csodás útmutatásra - a nagyváradi bazilikába. (Kurucz) A bárdudvarnoki polgármester varázskertje FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Virág és termés még együtt a banánbirodalomban Kaposdada felől vezet az út a Botroc tanyára. A kies völgykatlanban mesterséges tó. Benne valamennyi, hazánkban megtalálható halfajta. Odébb égszínkékre festett fürdőmedence az unokáknak. A két hektáros ősi juss gazdája Forintos László bárdudvarnoki polgármester. — Húsz éve, nagyapámtól örököltem ezt a terméketlen földdarabot. Kultúrnövény nem maradt itt meg, teljesen elgazosodott. Két év kellett arra, hogy kitisztítsam — mondja a birodalom ura, akinek szájából sohasem hiányozhat a pipa. — Nem maradt hasznavehetetlen a terület, hiszen az örökzöld fáknak, díszcserjéknek remek az itteni klíma. Az egykor gondozatlan terület mára Somogy egyik legszebb arborétuma lett. A húsz év alatt háromszázhúsz faj telepedett meg. Némelyikből több is. 2000 darabos a gyűjtemény, s nincs kedvenc. A gazda egyformán szereti valamennyit. Tavasszal a rhododend- ronok színorgiája nyűgözi le, nyáron a banánvirágoknak „drukkol”. Százhúsz banánfája van. Most még csak egyen van termés. Késő őszre érnek be teljesen. Tíz-tizenkét cm-re nőnek csak meg, s a zamata eltér a piacon vásárol- takétól, de édeskés ennek is az íze. Eggyel kezdte, és már egész banánliget van itt. Általában 6-7 év alatt fordul termővé a fa, de utána már nem hoz gyümölcsöt, csak új hajtást, alul, a gyökerénél. Huszonhét fajta terülő és kúszó boróka között sétálunk. Kalauzunk sorra mutatja kincseit. A kolbászfenyőt, amelynek körkörösen helyezkednek el tűlevelei, s a fa törzse felé dőlnek. A kínai szúrós fenyőt, a mammutfenyőt, a tulipánfát, a piros levelű nyírfát, az ecetfát, a szebbnél szebb tujákat. A sziklakért igazi ékszerdoboz, amelyben a süvegfenyő és a tiszafa aranyos változata is helyet talált magának. Az akác sok változata szintén meghonosodott itt, s a tó partján jól érzi magát a bambusz is. Nemcsak a növényeknek paradicsomi otthona ez a vidék, hanem a lovaknak is. Háromról gondoskodik a gazda. A karám közelében tágas szaletli, hosszú asztalokkal padokkal. Oldalán vadrózsa-lugas. Csak ritkán marad idő itt megpihenni. Pedig ha ide kijön a „pipás ember”, pihenni akar. Neki a kora reggeli kaszálás is az. A madárfütty, a sok zöld, a patak gyógyít. Az arra járó meg tanul. Mert amit a Botroc tanyán lát, s amit a gazdától hall — életstílus-váltásra szólítja fel. Lőrincz Sándor