Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-22 / 170. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. július 22., szombat Folyamatos a csurgói Metallux szövetkezet fejlődése Horganyzósor az Elzettnek Műanyag kádat készítenek a szövetkezetben az Elzett függesztett horganyzósorához fotó: kovács tibor — Ugyanúgy kell a munka után menni most is, mintha nem lenne, s még akkor is meg kell csinálni, ha a kapacitás lekötöttsége miatt csak alvál­lalkozóval tudjuk elvégeztetni. A csurgói ipari szövetkezet és a piac viszonyát összegezte a Metallux műszaki vezetője, egyben elnökhelyettese. Holc- zer József ezt annak kapcsán mondta, hogy a szövetkezet ez évi eredménye várhatóan meg­haladja a tervezett 80 millió fo­rintot. Megtudtuk: az év első felében a forgalom csaknem 70 százalékát a külföldi megren­delések tették ki, a második félévben ez a szám csak azért megy 35 százalék alá, mert a kapacitás nagyobb részét leköti a belföldi szerződések teljesí­tése. — A hét elején kezdtük meg egy függesztett horganyzó be­rendezés gyártását az Elzett soproni gyárának, 30 millió fo­rint értékű megrendelésére — mondta Holczer József. — Dolgozóink egy része ugyan­akkor ezen a héten nem itthon, hanem Vácott dolgozott: a te­lepítés utáni próbaüzemét tar­tottuk egy horganyzó-, kró­mozó és nikkelezősomak. Az elnökhelyettestől meg­tudtuk: ennek a berendezésnek a társaságában, amit a Duna- mix bő 20 milliós megrendelé­sére készítettek, a váci börtön fogvatartottjai múlatják majd hasznosan az időt. A csurgói Metallux az emlí­tett munkák mellett egy 5 mil­lió forintos zsírtalanítót, a Swimm-Csepelnek kerékpár- horganyzó- és nikkelezősort, egy építőipari vállalatnak áll­ványrendszert készít, valamint a ceglédi Germán Kft-nek mintegy 20 millió forint értékű horganyzóberendezést gyárt a közeljövőben. (Balassa) Indiai kulturális központ és biofarm épül Somogyvámoson Kitárult a Krisna-völgy Hivatásos határőrök a Rinyától a Dunáig Sikeres volt a drávai flottilla főpróbája Somogyi küldöttek az országos találkozón Az Agrárkamara második or­szágos küldöttgyűlésére ké­szülnek a somogyi küldöttek, melynek Budapesten a Kerté­szeti Egyetem ad otthont. A Somogy Megyei Területi Ag­rárkamarát tizenkilencen kép­viselik július 24-én, hétfőn. Az országos találkozó fő napirendi pontja az Agrárágazat stabili­zációjának és növekedésének esélyei című ökonómiai prog­ram megvitatása lesz. Tékák randevúja Csíkszeredában Régóta tervezi a kapcsolatfel­vételt a kaposvári Megyei és Városi Könyvtár és a Csíksze­redái könyvtár. Ma reggel Ka­posvár romániai testvérváro­sába, Csíkszeredára utazott Varga Róbert, a megyei könyv­tár igazgatója, hogy ottani kol­légájával a a két könyvtár közti együttműködés lehetőségeiről tárgyaljon. Kispapok nyári gyakorlata A kaposvári egyházmegye kis- papjai ezekben a hetekben nyári „gyakorlaton” vesznek részt. Négy különböző helyen töltik nyaruk egy időszakát megfigyelőként. Dunaharaszti- ban a Bárka közösségben moz­gássérült, fogyatékos fiatalok­kal foglalkoznak, Homokko- máromban az ott élő Nyolc Boldogság katolikus közösség karizmatikus, karitatív munká­ját kísérik figyelemmel, vala­mint Farkasgyepűn és a Pilis­ben teljesítenek szolgálatot. Segítség a munka- nélkülieknek A megyei munkaügyi központ számos állásajánlattal várja a munkanélkülieket. A nagyatádi irodában betanított munkások, takarítónők, fűtők jelentkezését várják. A siófoki kirendeltsé­gen jó eséllyel pályázhatnak a bakácsok, a konyhai dolgozók, a járműszerelők és a takarító­nők. A balatonboglári munkaü­gyi irodában főleg a kőműve­seknek, szobafestő-mázolók- nak, konyhai kisegítőknek il­letve a szakács-főzőnőknek tudnak állást ajánlani. Sportnap az atádi menekülttáborban Kétnapos sportnapot tartottak a nagyatádi menekülttáborban. A tábor lakói közül csaknem két­százan mérték össze erejüket, ügyességüket. A szervezők — többek között — labdarúgó, asztalitenisz, távolugró és futó­versenyt rendeztek. A sportnap már hagyománnyá vált a tábor­ban, hisz már tavaly is szervez­tek hasonló rendezvényt. Indiai falu épül Somogyvámos határában. A mintegy 120 hek­táros területen jobbára még csak a lelki szemekkel látha­tóak az odaálmodott tervek, a természetgyógyász klinika, az iskolakomplexum, a szabad­téri színpad; ám a két éve el­kezdett munkának már most is van kézzel fogható eredménye. Ezért gondolták úgy a magyar- országi Krisna-tudatú hívők közösségének tagjai, hogy ér­demes bemutatni az eddig el­végzetteket. A Krisna-völgy indiai kultu­rális központ és biofarm teg­napi hivatalos megnyitójának idegenforgalmi szakemberek, az országos és a regionális mé­diák képviselői, valamint a me­gyei és a községi önkormányzat vezetői lehettek részesei. Az érdeklődés azt igazolta, hogy a néhány esztendővel korábbi és a közösség léte ellen irányuló támadások lecsengtek, és az egykori „ismeretlen jövevé­nyekben” ma már sokkal in­kább régi ismerőst, no meg ide­genforgalmi és kulturális lehe­tőségeket, mintsem ellenséget lát a közvélemény. Ezt, és az indiai vallási, filozófia nézetek megismerésének fontosságát hangsúlyozta megnyitóra kül­dött levelében Fodor Gábor művelődési és közoktatási mi­niszter. Dr. Gruber Attila, a somogyi közgyűlés alelnöke személyesen köszöntötte a megjelenteket, majd elmondta, Somogy mindig is híres volt ar­ról, hogy bőkezűen adott teret a különféle gondolatok áramlá­sának. Az idegenforgalmi szempontok fontosságát hang­súlyozta Antal Katalin, az Or­szágos Idegenforgalmi Hivatal főtanácsosa, aki a Krisna-völgy létében egy új, izgalmas szín megjelenését látja az ágazat pa­lettáján. Krisna Lila devi dasi sajtóreferens ezt követően a ha­zai közösség vezetőjét konfe­rálta föl. Srila Sivarami Swami a megnyitót követően, Hanzel László somogyvámosi polgár- mesterrel együtt egy méteres, nemzetiszín ollóval vágta át a — Krisna-völgyet a jelenlévők­től elválasztó — szalagot. Ezen a ponton kezdődött el a prog­ram tulajdonképpeni lényege: a már kész létesítmények, így a védikus templom egyik szár­nyának, és magának a terület­nek a megtekintése. Vendéglá­tók és vendégek ekkor együtt, úgy is mint a Kelet és a Nyugat kultúrköreinek képviselői, egymással beszélgetve eresz­kedtek alá a völgybe. Ki-ki megtudta, amire kíváncsi volt India ötezer éves halhatatlan szellemi kincse, a Védák dol­gában. Felmerültek kérdések a Krisna-tudat gyakorlásával kapcsolatban is. Leginkább a dzsapázás, a Hare Krsna ma- hamantra vibrálása, az „imád­kozás” vonzotta az érdeklődést. Kimerítő választ a kérdé­sekre még a csöpp Mukunda (felszabadító), a hatéves pécsi kisfiú is tudott adni, aki tehén- pásztornak öltözve, nagyfiús gondolataival melengette meg a szíveket. Persze, Havasréti Mártonnak — a polgári oviban így hívják ugyanis —, ezek a kérdések már nem is kérdések. Ebben nőtt föl ugyanis — itt, mellettünk, a másságával együtt. Balassa Tamás (Folytatás az 1. oldalról) Mint kérdésünkre elmondták, folyamatosan tájékozódnak az Eszék környéki fejlemények­ről, ám az itt kialakult feszült helyzettel nem függ össze, hogy a sajtótájékoztató idején már málházott a Misina határ­vadász század. Csupán négyna­pos felkészítő gyakorlatra in­dultak Siklós környékére. So­mogyi vonatkozású hír, hogy a határőrségnél — a hivatásos ha­tárőrizetre való áttéréssel ösz- szefüggő átszervezés nyomán — megüresedett tótújfalui és péterhidai objektumaikat átad­ták a somogyi kincstári va­gyonkezelő szervezetnek. Né­hány kisebb ingatlant magán- személynek adtak el. A Nagyatádra már hetek óta érkező bosnyák menekült-cso­portok főként Hercegszántónál léptek be az országba. A pécsi igazgatóság által ellenőrzött te­rületen az első félévben csak huszonhat külföldi kért védel­met a határőröktől. Közülük is Az idős nőt kérdezi a rendőr, hol lakik. Mutatja, de sehogy- sem akarjuk megtalálni, míg ki nem derül, hogy a szabad ég alatt egy fa lenyúló ágai alatt vetett ágyat magának. A bútorok szanaszét hevernek a telken. A telek az övé, épít­kezne. Szép háza volt valahol, eladta, hogy kisebbet vegyen itt, Öreglakon. Akik költöztet­ték, hitegették, a ház árából ki­forgatták, aztán ide dobták a holmijával. A havi kilencezer forint nyugdíjból kellene új eg­zisztenciát teremteni. Jó lenne, ha legalább ez a te­lekügye rendben lenne az asz- szonynak. Ne járjon úgy, mint az az idős pár, akik már sokadik be nem jegyzett gazdái az om­ladozó háznak, aztán a tulaj most újra kéri az árát. Pedig szeretik az öregek. Villamos­huzallal elkerített virágágyást gondoznak előtte. A villamos­huzal, úgy tűnik, divat errefelé, sok helyen felbukkan. Több­nyire életveszélyesen össze­kötve. Fönn, a Baráti-hegyen öreg cigány asszony sírdogál szatyomyi gyógyszert szoron­gatva, hogy bevezetné az ára­mot. A polgármesteri hivatal munkatársa tegnap megígérte, hogy szociális kölcsönnel tud­nák támogatni. Valaha csodaszép vidék le­hetett ez a hegy. Ma már csak egy-két szép portát látni, többen Nagyatádra kerültek. Az idén eddig 133-an követ­tek el jogellenes cselekményt a somogy-baranyai határszaka­szon. Ez csaknem kétszeres nö­vekedést jelent a tavalyi első félévhez képest. Egyre több és bonyolultabb feladatot kell te­hát ellátniuk a pécsi határőrök­nek is, a korábbinál mintegy 40 százalékkal kisebb létszámmal. Hogy eközben munkájuk eredményessége javult, az a jól képzett, zömében már hivatásos állomány mellett a technikai fejlesztéseknek is köszönhető. Alakjaiban változott meg a ha­tárőrség informatikai rend­szere, megújult a szállító jár­műpark, és várhatóan még az idén korszerű páncélos jármű­veket is kapnak. Egy kérdésre válaszolva hangzott el, hogy egy felszerelő hivatásos határőr fizetése bruttó 30 ezer forint körüli — nem túl kecsegtető a rendkívül magas követelményekhez képest. B. F. amúgy elhagyott, burjánzó vi­dék. Legalább néhány vete- ményt találnánk! Düledező, sárral tapasztott tanyák, bár némelyiken parabola, nézik az égi csatornákat. Másutt az is­tálló masszív téglaház, a család odébb az omlani készülőben lakik. Van ahol a lakókocsi a divat, meg a kecske, mert igénytelen, de húst is, tejet is ad... Az egyik portán asszony válogatja az ólnyi lakóház pad­lásteréből kiszedegetett ruhát. Az istennek sem mondja meg kicsoda, honnan jött. Nem akar létezni... Öreglak igyekszik védeni magát: a szokásos bejáráson voltunk tegnap a hivataliakkal, a képviselőkkel, mezőőrökkel, rendőrökkel. Horváth Endre polgármester mondta, a '70-es évekből örökölték a putrikat, legalább újabbak ne teremje­nek. Inkább segítik a víz bekö­tését, a komfortosítást a szoci­ális kölcsönökkel, mint fizetik a drága községi vízdíjat. Ez a befektetés megtérül. Az idén ötmillió forintot költenek a költségvetésből a szociális jut­tatásokra. A szemléken részt­vevők hónapról hónapra látják az apróbb változásokat. Mondják, melyik portán ren­deződtek az életviszonyok. A kívülálló csak a szegénység szomorú komfortjait veheti észre. Gáldonyi Magdolna A szegénység komfortja A Béres Csepp Plusz Ukrajnában Kilenc esztendővel ezelőtt robbant fel az ukrajnai Csernobilban az atomerőmű 4. számú blokkja. A katasztrófa súlyos következményei erősen rontották Kijev és környékének egyébként is nehéz ökológiai helyzetét. Furcsa, eddig ismeretlen betegségek jelentek meg a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt. A bajok orvoslását a gazdasági gondok mellett a gyógyszerhiány is hátráltatja. 1991 májusában a Béres Rt. humanitárius segítség céljából a katasztrófa következtében megbetegedett gyermekek és felnőttek részére Béres Csepp Plusz és C-vitamin szállítását kezdte meg. Az Ukrajnában elvégzett klinikai vizsgálatokról az ottani orvosok tapasztalatairól beszélgetek ifj. Dr. Béres Józseffel.- A készítmény nagy népszerűségnek örvend Ukrajnában. Széleskörű bevezetését hivatalos kipróbálások előzték meg. Öt kórházban és klinikán végeztek megfigyeléseket a készítmény hatékonyságára vonatkozóan - kezdi ifj. Dr. Béres József a beszélgetést.- Milyen vizsgálatokra került sor?- A Kijevi I. sz. Gyermekklinikán a Béres Csepp Plusz betegségmegelőző hatását Sztoljarenko doktor vizsgálta. Az atombaleset következtében legyengült immunállapotban lévő, a fizikai megpróbáltatások mellett lelki problémákkal is küszködő gyermekek kaptak Béres Csepp Pluszos kezelést. A vizsgálatban résztvevő gyerekek ritkábban betegedtek meg, s ha elő is fordult betegség, enyhébb, rövidebb lefolyású volt, mint azoknál a gyermekeknél, akiket nem kezeltek Béres Csepp Plusszal. Az Ukrán Onkológiai és Radiológiai Tudományos Kutatóintézet orvoscsoportja Kononenko doktor vezetésével szintén gyermekekre kiterjedő vizsgálatokat folytatott. Daganatos betegségek esetében kombinált terápiával kezelt betegeknél követték figyelemmel a Béres Csepp Plusz adjuváns hatását. Megállapították, hogy a készítmény javította a gyermekek általános közérzetét, étvágyát, alvását, csökkentette a kemo- és sugárterápia mellékhatásait. Ugyanebben az intézményben Tarutinov doktor rosszindulatú melldaganatos megbetegedések különböző formáinál szintén kiegészítő terápiában alkalmazta a készítményt. A vizsgálat a rákbetegeknél már megfigyelt kedvező hatásokon túl azzal a tanulsággal is szolgált, hogy a Béres Csepp Pluszt már a műtéteket megelőző sugárkezelés során is érdemes alkalmazni, mivel mérsékli annak káros mellékhatásait. A Szlavuticsi Városi Kórházban allergiás légúti és bőrbetegségek esetében vizsgálták a Béres Csepp Plusz terápiás hatását. A laboratóriumi paraméterek kedvező változása, a gyógyszerszükséglet mérséklődése ennél a vizsgálatnál is a készítmény hatásosságát igazolta.- A Béres Csepp Plusz kipróbálását sugárfertőzöttek kezelésére is engedélyezték. Milyen eredményt hozott ez a vizsgálat?- Zaharás professzor az Ukrán Központi Katonai Kórház igazgatója irányításával történt a vizsgálat, melynek során a csernobili atomerőmű balesetet elszenvedő emberek kezelésére alkalmazták a készítményt. A vizsgálat a sugárfertőzött személyek körében folyt. A Béres Csepp Plusz hatékonyságát a károsodott immunrendszer különböző paramétereinek változása alapján tesztelték. A vizsgálatot végző orvosok megfigyelték, hogy a sugárkárosodást szenvedett betegek immunállapota javult és a szervezet antioxidáns rendszerének normalizálódá­sával a védekező mechanizmus helyreállt.- Hatékonysága mellett bizonyára ezeknek a kedvező vizsgálati eredményeknek is köszönhető a Béres Csepp Plusz ukrajnai népszerű­sége.- Valóban, a klinikai vizsgálatok pozitív eredményei alapján Ukrajnában már gyógyszerré törzskönyvezték a készítményt. P.K. NYÁRI BÉRES CSEPP AKCIÓI Július 20. és augusztus 31. között MINDEN NEGYEDIK BÉRES CSEPP PLUSZ A BÉRES RT. AJÁNDÉKAI Részletekről a gyógyszertárakban, gyógynövényboltokban adnak felvilágosítást. (BfiQ7q Boglár és Lelle tűzoltói A törvénykezés utolérte Boglár és Lelle évek hosszú sora óta ön­ként vállalt kötelezettségét: jú­lius 1-jétől önkormányzatiak a tűzoltóságok. A két város ugyanis városi tűzoltóságot tart fenn közösen, az idén 5,4 millió forintos költségvetéssel. Az élet tehát igazolta, hogy az önkor­mányzatok képesek jól működő profi szervezetet fenntartani a tűzvédelem területén is. Most viszont úgy tűnik, a jog­alkotás hátulról lekörözte őket: kifelejtették ezt a szervezetet az országban hasonló módon mű­ködő 11 önkéntes-hivatásos he­lyi tűzoltósággal együtt az állami költségvetésből, vagyis e két somogyi város semmilyen nor­matív támogatást nem kap a fel­adatra. Horváth Iván tűzoltópa­rancsnok pályázhatott a Bel­ügyminisztériumnál támogatá­sért. A közelmúltban az elnyert 1,5 millióból kapott egymilliót, a többit szeptemberben küldik. Országosan egyébként 90 millió forintot különítettek el erre a célra, és 250 pályázó kapott be­lőle, egyesületek, még a tűzoltó­zenekarok is. Hiába küldték be a boglári-lellei tűzoltók 9 kör­nyékbeli község nyilatkozatát, hogy szeretnék igénybe venni a szomszéd városok tűzvédelmi szolgáltatását, ezt nem vették fi­gyelembe. A kapott pályázati pénzt csak felszerelésre, esetleg védőruhára költhetik. Ezekután joggal tartanak attól, hogy a jog­szabály-módosítást sem igen sürgetik és félő, hogy az ígéretek ellenére jövőre sem változik a támogatási rendszer. A két város mindettől függet­lenül magáénak érzi a tűzoltósá­got: a leilei képviselő-testület legutóbbi ülésén elégedetten vet­ték tudomásul a színvonalas munkájukról szóló beszámolót. Hiszen rendkívül takarékosan bánnak a tűzoltók az önkor­mányzatok pénzével, mégis profi felszereltséggel dolgoznak, mert megragadnak minden lehe­tőséget a pénzkímélő gyarapo­dásra, pályázatokkal, akár egye­sületi külföldi kapcsolatokkal is. Mégsem állnak meg a városok határánál, ezt igazolják a hét mozgalmas eseményei: a hét vé­gén Siófokon szivattyúzták az elöntött házakból a vizet, Sze­mesen mentettek a kamionbale­setnél, Bogláron kigyulladt la­kóházat oltottak. S kiveszik ré­szüket a környezetvédő felada­tokból is. G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents