Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-08 / 132. szám

Megyei körkép: Bezárják az iskolát Zselickisfaludon # Összefogott négy megye (3. oldal) Somogyi tájak: Nagyatádon feltúrnak újabb húsz utcát # Farkas vigyáz a butikra (5. oldal) Gazdaság: Változnak a devizajogszabályok # Energiaár - kényszerű takarékosság ______(6. oldal) S OMOGYI HÍRLAP (____________________________________________ •• s __ _______________________________ V I. évfolyam, 132. szám Ára: 23,50 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1995. június 8., csütörtök I Budapest Bank Rt. TAKARÉKJEGY éves kamata 3 hó 26% 6 hó 27% AQUINCUM ÉRTÉKJEGY éves kamata 12 hó 28% 24 hó 30% | Budapest Bank Rt. Tömegtüntetés az iskoláért Eladják a részvények negyvenegy százalékát Kaposvári cukor-csomag egymilliárd forintért A cukorgyár vonzáskörze­tébe tartozó cukorrépa-ter­mesztők és a részvénytársa­ság dolgozói vesznek részt azon az aukción, amelyen a Kaposcukor Rt 41 százalé­kot jelentő, mintegy egymil­liárd forintos részvénycso­magját értékesíti az ÁVÜ. A gyár 35-40 ezer tonna cuk­rot állít elő évente, a belföldi piacból hét százalék a része­sedése. — A pályázat pontos kiírási szövegét még nem ismerjük, annyit tudunk, hogy egy korlá­tozott kör: a termelők és a dol­gozók vásárolhatják meg a részvényeket — mondta dr. Karl Schultes, a Kaposcukor Rt elnök-igazgatója a Somo­gyi Hírlap kérdésére vála­szolva. — Igény és érdeklődés van, pontos információkkal azonban majd csak a jövő hét elején rendelkezünk. (Folytatás a 3. oldalon) Még kérdéses, hogy részvényesek lesznek-e a dolgozók Titkokról vitázó honatyák Zöld út a 4 százalékos őszi nyugdíjemelésnek A Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat közgyűlése tegnap ügy határozott, hogy szeptem­berre - januárig visszamenőle­ges hatályú - négyszázalékos nyugdíjemelést javasol elfoga­dásra a parlamentnek. Az indít­ványt azzal a kiegészítéssel fo­gadták el, hogy a nettó bérkiá­ramlás alakulásának figye­lembe vételével a közgyűlés, il­letve a parlament október 31-ig térjen vissza a témára, és ha szükséges, vizsgálja felül ezt a döntést. A közgyűlés tárgyalási alap­ként elfogadta a nyugdíjreform­ról szóló előterjesztést, amely­nek alapján újfajta nyugdíj- rendszer kidolgozása indulhat el. Bőd Péter elnökségi tag hangsúlyozta: a testület egy korszerű, az európai normák­nak és a magyar hagyomá­nyoknak is megfelelő, a társa­dalmi változásokat figyelem­bevevő nyugdíjrendszert sze­retne. Ez azonban nem érintené a már nyugdíjban levő vagy a közeljövőben nyugdíjba vonuló korosztályokat. A tervek szerint az új rendszer csak az ezredfor­dulót követően lépne hatályba, addig pedig előkészítenék az átmeneti időszak lépéseit. Az elfogadott elvek szerint a jövő nyugdíjrendszere három elemből állna: a járulékból fi­nanszírozott munkanyugdíjból, az adófizetéssel megalapozott alapnyugdíjból és az egyén vá­lasztása szerinti kiegészítő nyugdíjból. Az anyag az ideális nyugdíjkorhatárt 62 évben je­löli meg, de kimondja azt is, hogy a rendszernek még jó né­hány évig rugalmasan kell ke­zelni a korhatárt. • • Önkormányzatok elveszett illúziói Nem elég három év arra, hogy a modernizációs programot végrehajtsuk, ezért 1998-ban is olyan kormányra van szük­ség, amely ezt maradéktalanul továbbviszi. Az MSZP kor­mányképes és az is akar ma­radni — felelte a Somogyi Hírlap kérdésére Szekeres Imre, az Magyar Szocialista Párt alelnöke, frakcióvezető, aki tegnap Balatonlellén a Bács-Kiskun megyei önkor­mányzat szakmai konferen­ciáján tartott előadást. Hoz­zátette: a politikai szélsősé­geknek - minden előzetes jós­lás ellenére - Magyarorszá­gon nem lesz kormányalakító szerepük. Bokros Lajos tizen­hatmillió forintos végkielégí­tésével kapcsolatban pedig azt mondta: először beszélni akar a pénzügyminiszterrel, s majd ezt követően alakítja ki álláspontját. Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője szerint: ilyen vég­kielégítés-ügyek nem hasz­nálnak a kormány erkölcsi hi­telének. S hozzátette azt is: nem fogadható el a végkielé­gítések felvétele - különösen akkor nem, ha egyik állami hivatalból másikba „távozik” valaki. Az előző kormány hi­telessége is akkor lett az enyészeté, amikor vezető po­litikusai a jogszerűt azonosí­tották az erkölcsileg elfogad­hatóval. (Cikkünk a 3. oldalon) Tüntetés volt tegnap Kapos­váron. Mintegy félezer ember — pedagógus, szülő és diák — vonult gyertyával a város­háza elé, hogy tiltakozzon a kaposvári Petőfi általános is­kola tervezett bezárása ellen. Az esti tiltakozó felvonulás előtt fórumot tartottak a városi művelődési központban - ezen részt vett Szita Károly kapos­vári polgármester és több kép­viselő. A fórum résztvevői azonban hiányolták azoknak a szakembereknek a jelenlétét, akik az iskolabezárást javasol­ták a polgármesternek. Miért éppen a Petőfit? — kérdezték a jelenlévők ismétel­ten. A kaposvári polgármester elmondta, hogy a városnak ezen a részén hat iskola épült sűrűn egymás közelébe, s ezek közül a legkisebb és legrosz- szabb ellátottságú a Petőfi. A hallgatóságból erre azt felelték: ez az iskola a városnak mindig „mostohagyereke” volt, most ezért kell megszűnnie is. Felvetődött, hogy várhatóan több falusi iskolát is kénytele­nek lesznek hamarosan bezárni, és a falusi gyerekek oktatását a város feladata lesz felvállalni. Már csak ezért is elhamarko­dott lépés bezárni egy városi iskolát. Bár megoldással a tegnap esti fórum sem szolgált, azon­ban — mint azt az egyik hozzá­szóló is megjegyezte — érez­hető volt az önkormányzat ré­széről a kompromisszumkész­ség. Az alternatívák száma a korábbi háromról hatra szapo­rodott, s bekerült közéjük lehe­tőségként már az is, hogy ne szűnjék meg a Petőfi, illetve hogy egyáltalán ne szűnjön meg kaposvári iskola. A dön­tést természetesen a képviselő­testületnek kell meghoznia. A fórumot követően gyer­tyákat gyújtva a kaposvári vá­rosháza elé vonultak a résztve­vők, így tiltakozva a kaposvári Petőfi általános iskola tervezett bezárása ellen. N. L. Tegnap folytatta e heti plenáris üléssorozatát az Országgyűlés. A napirend előtti teendők el­végzése után államtitokról és a szolgálati titokról szóló tör­vényjavaslat általános vitája következett. Napirenden szere­pelt a levéltári törvényjavaslat általános tárgyalása, a kárpót­lási törvény módosítása, az If­júsági Alapról, valamint köz- alapítványról szóló előterjesz­tés és a két átvilágító bíró meg­választásának semmisségéről szóló országgyűlési határozati javaslat. Rótt Nándor, az FKGP kép­viselője szerint a törvényjavas­lat túlságosan tág kaput nyit a szolgálati titok esetében annak a mintegy harminc állami szervnek, amelyek bizonyos ügyeket szolgálati titokká mi­nősíthetnek. A Fidesz-Magyar Polgári Párt vezérszónoka, Kö­vér László hangsúlyozta, hogy egy demokratikus társadalom­ban a lehető legszűkebben kell meghatározni az államtitkok körét, úgy, hogy közben érvé­nyesülhessen a szükségszerű korlátozás elve is. A magyar-szlovák alapszer­ződés parlamenti megerősíté­sének vitájára szánt' idő első szakaszát Torgyán József fel­szólalása és az általa kiváltott reakciók töltötték ki. Torgyán Horn Gyula tárgyalásai A magyar kormányfő a kong­resszusban tett látogatása után a washingtoni Nemzeti Sajtóklub vendége volt. Bevezető előadá­sában ismertette Magyarország politikai, gazdasági és társa­dalmi átalakulásának eredmé­nyeit, a modernizációs folya­matból fakadó feladatokat, il­letve fejlesztési távlatokat. A Newt Gingrichcsel lezajlott ta­lálkozó után Horn Gyula a kép­viselőház nemzetközi kapcsola­tok bizottságában folytatott eszmecserét. A felvetett témák között volt a kárpótlás ügye és a délszláv konfliktus. Az ÁVÜ utolsó döntése Egyetlen privatizációs döntést hozott utolsó ülésén az Állami Vagyonügynökség Igazgatóta­József a magyar-szlovák alap- szerződést Magyarország meg- szégyenülése, megaláztatása dokumentumának nevezte, amely - a kormány állításával ellentétben - nem a stabilitást, hanem az instabilitást erősíti. Az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke, Eörsi Má­tyás szerint a bizottság azért nem foglalkozott érdemben a Torgyán József által jegyzett módosító indítvánnyal, mert az a szlovák kormányra hárított volna újabb kötelezettségeket, és ez a nemzetközi szerződés megváltoztatását jelentené. Az Országgyűlésről részletes tudósításunk a 7. oldalon. nácsa. Az ÁVÜ értékesíti az Általános Húsipari és Vagyon­kezelő Kft. 100 százaléknyi, 387 millió forint névértékű üz­letrészét 150 százalékos árfo­lyamon. A céget az Álba Húsért konzorcium veheti meg. Such- man Tamás privatizációs mi­niszter megköszönte a testület eddigi tevékenységét. A június 16-án felálló új privatizációs szervezet, az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rész­vénytársaság működésének megkezdéséig az IT már nem tart több ülést. Nagycsaládosok tiltakozása A Nagycsaládok Országos Egyesületének választmánya arra kéri a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a parlament ál­tal jóváhagyott, gazdasági meg­szorító intézkedéseket tartal­mazó törvényt. Állásfoglalásu­kat tegnap juttatták el a kor­mánynak, az Országgyűlés el­nökének, az Érdekegyeztető Tanácsnak, illetve több civil szervezetnek. Amennyiben Göncz Árpád aláírja a törvényt, javasolják a NOÉ elnökségé­nek, hogy éljen a nemzetközi szerződések által kínált jogvé­delmi lehetőségekkel. A fegyveres erők és demokrácia A hadsereg alkotmányos átala­kítása, a fegyveres erők demok­ratikus ellenőrzése nélkül nem lehetséges Magyarország felvé­tele a NATO-ba - vélekedett Armin Steinkamm, a Müncheni Egyetem professzora A fegyve­res erők alkotmányos irányítása című szakmai fórumon. A né­met előadó arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy egy demokrati­kus államban a fegyveres erők­nek integrálódni kell a társada­lomba. A professzor a angol és amerikai példákkal érzékeltette a fegyveres erők feletti civil kontroll fontosságát. _ / Göncz Árpád üzemavatáson Göncz Árpád avatta fel Vere­segyházon a Pharmavit 950 millió forintos beruházással ké­szült új gyógyszergyártó üze­mét. A köztársasági elnök kö­szöntőjében emlékeztetett rá, hogy a hat évvel ezelőtt indult vállalkozás ma az ország egyik elismert gyógyszergyára, amely Kelet-Európábán is refe­renciaüzemnek számít. So- mody Imre, a Pharmavit Rt. el­nöke elmondta, hogy a cég nemzetközi színvonalú új gyá­rának létrehozására egyrészt teljesítményének bővítése, másrészt az élelmiszer és a gyógyszer előállítás szétválasz­tása érdekében volt szükség. Olvasóink kérésének eleget téve Újra heti RTV-műsor a SOMOGYI HÍRban A jó szándék nem mindig ga­rancia a sikerre. Példa volt erre lapunknak az a törekvése, hogy korszerűbb, a helyi adók programját is tartalmazó napi rádió- és tévéműsort közöl­jünk úgy, hogy közben bővít­jük az újság terjedelmét. Ez a törekvésünk, sajnos, nem ta­lálkozott olvasóink többségé­nek tetszésével. Számos kriti­kus hangú levélben (sokan te­lefonon) tették szóvá, hogy a napi műsorközlés nem teszi lehetővé a családi programok előretervezését. Mások azt panaszolták, hogy két újságra már nem jut, s megszokták, hogy a Somogyi Hírlappal együtt heti műsormellékletet is kaptak. Szerkesztőségünk számára az olvasók vélemé­nye és igénye eddig is megha­tározó volt, és a jövőben is az lesz, ezért e hét végétől ismét közöljük a heti műsormellék­letet. A részletes RTV-műsor — a műholdas adók program­jával — ezután minden héten pénteki számunkban jelenik majd meg. Először tehát — a megszokott szombati megje­lenés helyett — holnap közöl­jük a műsormellékletet. Bokros ügye rontja a kormány hitelét

Next

/
Thumbnails
Contents