Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-28 / 149. szám

1995. június 28., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Nehéz helyzetben a területi gondozási központ Húsz göllei házi ellátása A belegi lemezbankár Kücsön Béla az egyik büszkeségével Kücsön Béla — mint mondja — nem ért még rá arra, hogy megszámolja: valójában hány lemez lapul a polcokon. Négy és ötezer közöttire becsüli számukat. Mindegyiket meg­hallgatta már; még akkor, amikor megvette őket. Huszonöt éve gyűjti a le­mezkülönlegességeket. Kol­lekciójának javát a magyar könnyűzenei felvételek alkot­ják, de tíz éve a komolyzenei lemezeket is elkezdte gyűjteni. — Előadó és zeneszerző szerint válogatok — mondja a belegi férfi. — A magyamóta, a táncdal és az operett érdekel leginkább, de van 1905-ös Ca­ruso lemezem is. Szeretem Karádyt, Hollós Ilonát. 1963- tól 1975-ig Magyarországon kiadott könnyűzenei lemez ki­lencven százaléka megvan. A hiányzó számokat — mintegy hétezret — pedig kazettára vettem fel. 1960-63 között a sárga címkés, négy dalos kisleme­zek közül 450-et adtak ki. Ezek közül is több mint há­romszáz ott lapul a „lemez­bankban”. Gyűjteményének alapját Kaposvárról szerezte be, de a budapesti antikváriu­moknak is gyakori látogatója. Mint megjegyzi: nem túl költ­séges a hobbija, hiszen bolha­piacokon 5-10 forintért is vá­sárolt már. Egy 78-as fordulat­számú Karády-lemezhez most 70-90 forintért lehet hozzá­jutni. A családban egyébként nem volt zenész, de mindenki szí­vesen énekelt. Gyerekkorában ő tangóharmonikázott, de ab­bahagyta. Nem fájlalja, hogy nem muzsikál, Ha hazamegy munkahelyéről, a Balaton Fü- szérttől, elindítja a Tesla a Supraphon lemezjátszót, vagy bekapcsolja a Hi-fi tornyot, és kedvenc melódiáit hallgatja. Az elmúlt években a Ma­gyar Rádió kocsit küldött, hogy a belegi lemezek egy ré­szét átjátssza, hiszen még a zenei osztálynak sem volt ilyen gazdag a gyűjteménye. A Kücsön-kollekcióban meg­van Hollós Ilona legelső felvé­tele is. Egy mesterhanglemez, ahol még Héjas Ilonaként sze­repel és a Ha szól, ha néz, va­lamint az Arról, amit tőlem kérdezett című dalokat énekli. De büszke az 1911-es kiadású Baby Record magyar gyárt­FOTÓ: KOVÁCS TIBOR mányú lemezre is, amelyen Rózsa keringőt játszik Farkas Vincze czigányprímás és zene­kara. Számítógépes kimutatása van arról, hogy a fenti idő­szakban milyen könnyűzenei felvételek jelentek meg Ma­gyarországon. A hiányzókat is be akarja szerezni. Jelenleg egy Karády-78-as után kutat, de a Vegye tudomásul és a Mit ér a büszkeség című dalokra még nem akadt rá. Lőrincz Sándor Várda nem öregszik Egy községi polgármester, aki nem panaszkodik A göllei területi gondozási központban néhány éve még öten látták el a napi teendő­ket. Ma már csupán hárman vannak, annak ellenére hogy egyre több a feladat. Kisgyalánból, Gölléből és Inámpusztáról is vannak gondo­zottjaik, összesen harmincnyolc idős ember várja tőlük minden nap a segítséget. A társalgó szinte sosem üres: az ide járó egyedülálló idősek nagy részé­nek ez a második otthona. Az idősek klubjának jelenleg hu­szonegy tagja van. Az itt dolgozók naponta húsz idős ember házi szociális gondo­zását látják el, házhoz viszik az ebédet, bevásárolnak számukra, kiváltják a gyógyszereiket, ha kell, orvost hívnak hozzájuk. A területi gondozási központ Mázas köcsögök, rokka, vá­szonkorsók, kosárfonó szék, tilolók és még több száz egy­kori használati eszköz társa­ságában él Kutason Bók Lászlóné. Legöregebb lakó­társa egy borotvatartó tok 1856-ból, s egy mángorlófa, és az öreg Károli-biblia az olva­sóasztalon. A ház lakóinak kora összeadva több ezer év. Amikor az első darabok hozzá­kerültek, az asszony még fiatal volt. — Egy ház bontásakor azzal szórakoztak az ott dolgozók, hogy régi köcsögöket dobáltak le a tetőről. Persze, hogy nem hagytam, inkább megvettem az egész garnitúrát. Ez 1970-ben volt — mondja. — Aztán vala­hogy rákaptam, hogy amerre já­rok, régi használati tárgyak után érdeklődőm. Később már a rokonok, ismerősök is szóltak, ha valahol érdekesebb dolgot láttak. így gyarapodott folya­matosan a gyűjtemény... Most nyugdíjasként már nem nagyon van ereje újabb darabok után járni. Üldögél naphosszat az ablak előtt. Amikor nem ol­vas, a jövő-menőket figyeli. — Ott kint is öregszik a vi­lág, nemcsak idebent — mondja gyakran. — Ritkán já­rok ki, de mégsem unatkozom. Nagy itt a vendégjárás; sokan bejönnek hozzám megnézni a kollekciót, és olyankor el is diskurálunk. — A kutasi iskolások és óvodások is sokszor megnézik a hagyományőrző nénit, őket is végigvezetem itt, mint most magukat. A legnagyobb sikert egyre nehezebb anyagi helyzete ellenére mindent megtesz, hogy talpon maradjon. Ma már keve­sebb támogatást tud nyújtani az önkormányzat is: míg régebben különféle alkalmakkor meg tud­ták ajándékozni időseiket, most legfeljebb csak egy-egy emlék­lapra futja. Rendszeresen szer­veznek azonban kirándulásokat, melyet az önkormányzat biztosít számukra. Tavaly Pécsen voltak, az idén egy orfűi kirándulást ter­veznek. Tanács Györgyné tizenegy éve dolgozik a gondozási köz­pontban. — Egyre nehezebb a dol­gunk, de nem panaszkodom. Nagyon szeretem ezeket az idős embereket, arra tettem fel az éle­temet, hogy rajtuk segítsek. Nem tudnék mást csinálni. (Jakab) náluk mindig az eredeti kutasi népviseletbe öltöztetett babák aratják, meg persze a hangsze­rek, a tilinkó meg a gyűrűs fu- rugla... Az meg ott egy fapina — mutat valahová a mozsárar­zenál környékére Bókné. — De a nevét mindig elhallgatom a gyerekek előtt. Az elterjedtebb nevét mondom csak, hogy ve­télő. Ezt a szövésnél használ­ták. Foghúzó, lőporszaru — mu­tatja, aztán a pálinkásbutykos- nál megint megáll. — Tudtak valamit ezek a régiek — mondja. — Nézzék meg ezt az üveget! Úgy van kialakítva, hogy ha meghúzták, csak né­hány kortyra való jött ki. így spóroltak, mert a pálinkának egész évre ki kellett tartania. Csak akkor ihattak, ha előtte belefújtak. És kétszer nem illett fújni. Bók Lászlóné nyugdíja nem sok, de az isten pénzéért sem válna meg gyűjteménye egyik darabjától sem. Ide csak hozni lehet, elvinni semmit — jelenti ki. — Majd a gyerekeim meg- öröklik. Amikor már nem le­szek, mindegy, hogy mit csi­nálnak ezzel a kacattal. Ha nem lesz elég a pénz a temetésemre, majd eladják. A „kacat”-ért egyébként már most is tisztes összeget adná­nak a kereskedők. Gyakran megkeresik az ajánlataikkal. Gyűjtőszenvedélyéhez to­vábbi adalék a fürdőszobában az a több száz szappan, amit ő hordott össze. Kevésbé értékes, de legalább olyan nagy, mint a régiséggyűjteménye. Nagy László Várda vállalkozó szellemű köz­ség. Az ötszázötvenhét lakosú faluban huszonhat vállalkozó van. Aztán ahhoz is kell vállal­kozó szellem, hogy a fiatalok és az idősek együtt maradjanak, márpedig Várdán ez gyakori je­lenség. Itt nem is félnek attól, hogy elöregszik a falu, s az ön- kormányzatnak sem kell az idősek gondozására sok pénzt fordítania. Aztán az önkor­mányzat sincs híján vállalkozó szellemnek, hiszen a választá­sok után önállóvá váltak. Mózsiné Táskái Edit polgár- mester és Rónayné Vojnovics Ibolya körjegyző elmondta, a vállalkozó szellem szerencsés adottságokkal is párosult. A település jóval előnyösebb helyzetben van, mint a somogyi falvak általában. Ennek oka, hogy vasút és buszközlekedés egyaránt van, és mindkettő jó. — A bűvös húsz kilométeres körön belül vagyunk Kaposvár vonzáskörzetében. Ez ugyanis az a távolság, amit még hajlan­dók kifizetni utazási költség­ként a városi munkáltatók. A faluban az iskolai végzettség is magasabb, tehát kvalifikált munkaerő dolgozik itt — mondta a polgármester —. Mindezért kellemesen ala­csony — mindössze három — a jövedelempótlósok száma — tudtuk meg. Munkanélküliek is összesen talán ha öten lehetnek. A falu ellátottsága is városi életformát biztosít: van tele­fon, vezetékes gáz a házakban, és kábeltévé is. N. L. Országjáró mikéi öregek Nem panaszkodhat az ellátottsá­gára a mikei nyugdíjasotthon. Az ebéd után újságok, könyvek, színes tévé, házimozi gondosko­dik az öregek időtöltéséről. Gyakorta kirándulnak is: leg­utóbb színházba vitte el őket az önkormányzat, a Csókolj meg Katám-at nézték meg Kaposvá­ron. — Nagyon szép volt, és mindannyian szeretünk szín­házba járni — mondják. — Ka- darkúton is volt színházi elő­adás: mi mentettük meg, mert a mikei idősekből jött össze szinte az egész közönség. Persze mennek ők messzebb is, Zalakarosra, Pécsre stb... Szóval járják az országot. Mindezek alapján nyilván­való, hogy a mikei nyugdíjasok klubjára odafigyel az önkor­mányzat. A megkülönböztetett figyelemnek az oka, hogy a klub tagjainak sorában — maga is nyugdíjas lévén — ott a polgár- mester, Brandtmüller János is. Polgármestersége előtt saját bő­rén is érezte, hogy ráférne némi segítség a klubra, ezért megvá­lasztása óta kiemelt figyelemben részesíti. Egyetlen apróság lehet csak probléma. Az épület, ami­ben a nyugdíjasotthon működik, már egy ideje szűköcske. Ebé­delni például csak több turnus­ban lehetséges. Ezen a gondon azonban az önkormányzat már nem tud segí­teni. Kövesi Józsefné, otthonve­zető elmondta, a szociális ét kez- tetettekkel és a házigondozot­takkal együtt összesen 31 nyug­díjas veszi igénybe az otthon szolgáltatásait. Ezek a szolgálta­tások pedig rendkívül széles kö­rűek. Nyolcán vannak magatehe­tetlenek, akiknél az otthon dol­gozói takarítanak, mosnak, vég­zik a házimunkát. Van akire — mosógépe híján — az otthon mosógépén kell mosniuk. Itt is fürdetik meg a mozgásukban korlátozottakat. Kövesiné arról is beszélt, hogy szeretnének egy kis kertet kialakítani, amit a nyugdíjasok gondoznának. Olcsóbb lehetne az étkezés, hogyha maguk ter­melnék az alapanyagot. (Nagy) Kutasi matuzsálemek A pálinkásüvegnek egész évben ki kellett tartania Segélykérelmekről döntött a testület A szervezési és működési sza­bályzat volt a fő téma a belegi önkormányzat legutóbbi ülé­sén. A nyolc fős képviselőtes tület elfogadta az SZMSZ-t és segélykérelmek ügyében is döntött. A beérkezett tizenegy kérelemből öt átmeneti és két temetési segélykérelmet tartott jogosnak. Egy lakásfelújítási kérelem is érkezett. írója har­mincezer forintos, kamatmen­tes, visszatérítendő segélyt kap. Faluszépítő hét Kutason Minden falubéli igyekszik rendbete.nni portáját az éves búcsú előtt. Kutason is meg­kezdődött már a szépítkezés. Az önkormányzat azt tervezi, hogy a közterületeket a közel­jövő ben egy faluszépítő hét keretében csinosítják majd ki. Segítség a rászorulóknak A kadarkúti önkormányzat családsegítői felvették a kap­csolatot a Magyar Máltai Sze­retetszolgálat kaposvári szer­vezetével. A megegyezésük ér­telmében a kadarkúti rászoru­lókat folyamatosan segíti a ka­posvári karitatív szervezet fel­sőruházattal és cipővel. Az első szállítmányt már eljuttat­ták Kadarkútra. Lámpásolás Csornában A lámpásolás népszokását ele­venítik fel a hét végén Csorná­ban. A község fiataljai immár hagyományosan minden évben látványos mulatságot rendez­nek ezidőtájt, aminek záróe­seményeként besötétedéskor tábortüzet gyújtanak a közeli hegyben, és evés-ivás, mulat­ság közben együtt készítik el a lámpákat. A látványosságra nem csak Csornából hanem a környező községekből is ér­keznek érdeklődők minden évben. Jutában több jut támogatásra A jutái önkormányzat leg­utóbbi képviselőtestületi ülé­sén döntött az ezévi költségve­tés módosításáról. A módosí­tás szerint a költségvetés 93 ezer forinttal lesz több a terve­zettnél, ezt az összeget szociá­lis célokra, főként a nagycsa­ládosok támogatására és a gye­rekek beiskolázásának költsé­geire szeretnék fordítani. Az ülésen a képviselők ezen kívül elfogadták a szervezeti és mű­ködési szabályzatot, az ön- kormányzati vagyongazdálko­dásról szóló rendeletet vala­mint a stabilizációs törvény alapján a szociális igazgatásról szóló rendeletük módosítását. Cserénfai gyerekek a településükért A közelmúltban alakult meg néhány helybéli lakos kezde­ményezésére a cserénfai falu- szépítők baráti köre. Az ország egyik legfiatalabb faluvédő szervezete a közelmúltban ha­tározta el, hogy a település fo­lyamatos szépítése mellett fi­gyelmet fordít a gyerekek és környezetük kapcsolatának alakítására is. Ezért július első napjaiban faluvédő tábort szerveznek a gyerekeknek — színes programokkal. Táborépítő Vóta A pihenés mellett a szellem épülését is szolgálja Több nagycsaládból származó gyermek is üdülhet a nyáron Vótán, az evangéliumi pün­kösdi közösség táborában. Az táborépítés július 7-én kezdő­dik, ekkor készítik elő a terepet a szezonra. Másnap már 197 hét és tizennégy év közötti ma­gyar gyermek pihenhet itt. Ezt követően 150 délvidéki és erdé­lyi fiatal lesz a vendég és a nagyszakácsi nevelőotthonból további tíz gyermeket várnak. Kincses József táborvezető el­mondta: némi gondot jelent, hogy a sátrakért naponta 1500 forint bérleti díjat kémek. Ezt nehezen tudja előteremteni a jórészt adományokból gazdál­kodó közösség. A 14 és 35 év közöttieknek augusztus 16-ától nyílik alkalom a vótai pihe­nésre. Mintegy 1500-an jelez­ték részvételüket a hagyomá­nyosan megrendezésre kerülő országos konferenciára, ame­lyet augusztus 20-án tartanak. A gyermektáborokban ön­kéntes óvónők, tanítónők fog­lalkoznak a fiatalokkal. A bib­liaórák, a közös muzsikálás, kézimunka és környezetépítés a testi pihenés mellett a szellemi épülést is szolgálja. A vótai tá­bor részére adakozás, pályázat és állami támogatás révén idén 1 millió 600 ezer forintot sike­rült összegyűjteni. Rövidesen átadják a 200 személyes étkez­dét; egy Németországból kapott újabb sátor révén már két he­lyen hajthatják álomra fejüket a vótai táborozók. V. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents