Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-28 / 149. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP VELEMENYEK 1995. június 28., szerda Meddig legitim az állampolgár? Magyar fából vaskarika Takarító kerestetik Balatonszemesen, a Rádi u. 19. szám alatt van a nyaralóm 18 éve. Azóta majdnem az egész üdülő­telep a házunkkal szem­ben, a Rádpusztára vezető út mentén rakja le felesle­gessé vált dolgait. Építési törmeléket, faágakat, gazt, lenyírt füvet, állati ma­radványt, szétment paplant, ételmaradékot, rozsdás kerí­tésdrótot, megkeményedett cementet, lyukas fazekat, tö­rött asztalt és mindent, amit csak el lehet képzelni. Az er­kélyünkről, teraszról, kertből ragyogó kilátás nyílik a más szemetére, a szagokról nem is beszélve. Mi a biohulladé­kot komposztáljuk, az ágakat eltüzeljük (a hamu is jó a komposztba), az egyéb sze­metet pedig szállítási díj el­lenében Ferka úrék a kitett zsákokban elviszik. Az elmúlt években a köz­ség évente 1-2 alkalommal elvitte az egyre növekvő szemétdombot. 1994-ben és az idén egyre romlik a hely­zet. A tulajdonosok egy ré­sze Ferka úrnak, más része úgy tudom Zamárdiban fizet szemétszállítási díjat, és vannak, akik senkinek, csak növelik a szemétdombot, amelyet már a patkányok is felfedeztek. Én is és a Rádi u. 21. számú nyaraló tulaj­donosai is láttak már belőlük párat. Május végén a polgármes­teri hivatalban kértem segít­séget annak hatására, mert állati belsőséggel teli zsákot helyezett el valaki a szemét­domb szélén. A meleg hatá­sára bomlani kezdett, tessék elképzelni a látványt és a szagot, a legyeket és a pat­kányokat... Az önkormány­zatnál azt mondták: nem rá­juk tartozik a dolog. A telep is a községhez tar­tozik, rendetlensége a falut, a tulajdonosokat is is minősíti. Pár évvel ezelőtt közterület­felügyelők járták az utcákat, s megbüntették a locsolási ti­lalomkor öntözőket és az il­legális szemétlerakókat. Tisztelettel kérem, keresse­nek megoldást az illegális szemétlerakatok megszünte­tésére. Akár ideiglenes kerí­tés kihúzásával, vagy ellen­őrzés bevezetésével, no és a kötelező szemétdíj kivetésé­vel is lehetne segíteni. Kér­tem a tulajdonostársaimat, mindenki maga előtt gyűjtse a szemetét, de az én szavam kevés. Kálmán Lajos Kaposvár, Ezredév u. 15. Jó-e az a jogi szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy „választottaink” szeszélyes és önző primadonnaként visel­kedjenek, cselekedeteiket szimpátia —, vagy ami még rosszabb — egyéni érdek ve­zérelje? A törvény erre nem kötelez de megengedi. Az em­berek pedig gyarlók... Elég felnőttek-e a magyar polgá­rok ahhoz, hogy ilyen — a maga nemében korlátlan — hatalmat nyerjenek polgár­társaik felett? Keressük meg a legitimitás for­rását! A felvilágosodásnak kö­szönhetjük?) a természetjogi felfogást és a társadalmi szer­ződés elméleteket. Ezek lé­nyege — nagyon leegyszerű­sítve — a következő: emberek csoportja szerződést köt tagjai közül eggyel, vagy többel, akire — akikre — átruházza döntési lehetőségei egy részét. A legitimitás a polgároktól ered, akik azt — szerződés sze- gés esetén — visszavehetik. Az újkori képviseleti demokráciá­kat ez az alapelv hozta létre. Fentiek alapján a demokrácia — kicsiben és nagyban egy­aránt — felfogható polgári jogi szerződésként. A szerződés ak­kor szerződés, ha a mérleg két serpenyője egyensúlyban van. Jelen esetben: ha mindkét olda­lon vannak jogok és kötelezett­ségek. A jog akkor jog, ha ér­vényesíthető, a kötelezettség akkor az, ha számon kérhető, szankcionálható. Nézzük, itt így van-e? Négy évente egyszer legitimmé vá­lunk. Különböző színű jelöltek zúdítják ránk programjaikat, nézeteiket, ígéreteiket. Van, aki sokat ígér, van, aki azzal próbál hitelesebbnek látszani jelölttár­sainál, hogy nem ígér semmit és olyan is van, aki riogat. „Megtudhatjuk” tőlük, melyek az érdekeink, kik a megmentő- ink. Szavazunk — választunk. Tudjuk-e, hogy kit, tudjuk-e, hogy mit? Umabontás után azonnal megoszlanak a véle­mények. A lelátóra szorult je­löltek szerint nem, a mandá­tumhoz jutottak szerint jól dön­töttünk. Ők a megmondhatói: a választópolgárok szellemi ké­pessége nem megkérdőjelez­hető, kellő felelősségtudattal és belátóképességgel rendelkez­tek. Választottaink sok esetben hajlamosak rá, hogy az előbbi­ekben ecsetelt nemes tulajdon­ságainkat csak személyük kivá­lasztásának pillanatáig ismerjék el — attól kezdve ne tekintsék választóikat felnőttnek, ne kér­jék ki és ne is vegyék figye­lembe véleményüket. Ismét felteszem a kérdést — ezúttal magamnak —, tudjuk-e, hogy kire, tudjuk-e, hogy mire szavazunk? Nem biztos: nem rajtunk múlik. Igen, ha a man­dátumot szerzett jelölt ugyan­olyan színű marad, mint a kam­pány idején volt, azt teszi, amit ígért. Nem, ha színt vált, ha „el­felejti” programját, ígéreteit. Beikszelünk egy (vagy több) nevet — kiválasztunk egy (vagy több) zsákbamacskát. Aztán felbontjuk... Ekkor derül ki a tartalma. Vagy megegyezik a zsák feliratával, vagy nem — de reklamáció nincs! Választot­tunk! A mérleg egyik serpe­nyője üres. A megválasztottnak — legyen országgyűlési képvi­selő, megyei közgyűlési tag, polgármester, vagy települési képviselő — jogai, a választó­polgárnak kötelességei vannak. Kötelessége, hogy betartsa a törvényeket, (amelyeket ő ho­zott választottja útján) fizesse az adót (itt is az ő által kiválasz­tott nyomta a gombot), és tűr­jön — hisz minden az ő érdeké­ben történik. Országát felvirá­goztatják, a megyét és a lakóhe­lyét úgyszintén. A megválasztott köteles­sége? A törvény erről is rendel­kezik (csak egy kiragadott példa: „A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség el­vét, helyi közügyekben demok­ratikus módon, széleskörű nyil­vánosságot teremtve, kifejezi és megvalósítja a közakaratot”. Ötv. 2. §. (2)bek.), de nem szankcionál. Nincs aki számon kérheti, szankcionálhatja a színváltást, a választók becsa­pását. A serpenyő üres maradt. Akad, aki azt mondja, létezik politikai felelősség, amely ab­ban nyilvánul meg, hogy nem választják újból akinek munká­jával nem voltak elégedettek. Nem akarok senkit megsérteni véleményemmel, de a felelős­ségről mások az elképzeléseim. Ezt a felelősséget könnyű vál­lalni! A mandátumhoz jutott gondosan megtervezheti tevé­kenységét, beoszthatja idejét: három éven keresztül találhat magának fontosabb dolgot is, mint hogy a választói (köz)aka- ratot és (köz)érdeket képviselje — utána megkezdheti a kam­pányévet, vagy már erre sincs szüksége, hisz sokmindenre elegendő a négy év... Szankció- e, ha valakit nem választanak újra? Nem. A szerződés 4 évre szól, utána automatikusan meg­szűnik. Egyszerű példával élve: valakinek bérbe adok egy va­gyontárgyat, aki azt tönkrete­szi, én pedig — miközben lá­tom, „áldásos” tevékenységét — nem léphetek közbe, hanem azzal „sújthatom”, hogy a szer­ződésben foglalt bérleti idő le­telte után, nem kötök vele új szerződést. így nem érdemes bérbe adni, de érdemes szerző­dést szegni. Magyarország a politikai szerződések megsze­gőinek paradicsoma! Ezen csak a visszahívás — ismételt — in­tézményesítése javíthatna. Sok­szor hallhattuk — egy vállve- regetés és egy elnéző mosoly kíséretében — bölcs emberek­től, örüljünk annak, hogy mi­lyen fejlett a jogrendünk, mert törölték a visszahívás elavult intézményét. Vessük tekinte­tünket tőlük nyugatra található országokra — ilyen ott nem lé­tezik. Ezek után eszünkbe se jusson megkérdezni, vajon ne­künk a nyugat-európai vagy a magyar társadalmi viszonyok­nak, politikai kultúrának meg­felelő törvényeket kell alkot­nunk? Meggyőződésem, hogy Ma­gyarországon a magyar viszo­nyokat és nem a nyugati orszá­gok viszonyait kell szabályozni. Törvényt arra kell hozni, ami van, és nem arra, amit esetleg szeretnénk, ha lenne. A nyu­gatra mutogatóknak figyelmébe ajánlom: attól, hogy ott nincs visszahívás, a mérleg két ser­penyője még egyensúlyban van. Nincs értelme bevezetni a visz- szahívás intézményét — aki el­vesztette azt a bizalmat, amely megbízatását eredményezte —, lehet államelnök, kormányfő, parlamenti képviselő, polgár- mester, helyi képviselő — ön­ként távozik. Számára a biza­lomvesztés után nem az a leg­fontosabb, hogy foggal-kö­römmel ragaszkodjon tisztsé­géhez, hanem az, hogy elegán­san távozzon. Ne váljon bukott emberré, az élet más területén még tudjon érvényesülni. Ilyen politikai kultúrájú országokban a visszahívás bevezetése nem használna, hanem ártana, el­venné a politikustól az önkén­tes lemondás lehetőségét. A demokrácia működik — de­mokráciát nem lehet megvaló­sítani a választókkal szemben. (Magyar fából természetesen ez a vaskarika is elkészíthető.) Ezt nem sikerült átvenni nyugatról. Valahol elakadt a határon... Mindaddig szükség van (lenne) a visszahívásra, amed­dig a politikusok szellemi ké­pességek, belátóképesség és po­litikai kultúra tekintetében el nem jutnak arra a szintre, hogy megértsék: ők vannak választó­ikért és nem fordítva. A válasz­tók bizalmából jutottak mandá­tumukhoz, amelyet ha elvesz­tettek, akkor saját érdekükben vegyék úgy azt tudomásul és harag nélkül, úriember módjára próbáljanak az élet más terüle­tén szerencsét. Pete Ferenc Balatonboglár A letiltott telefon számlája Tavaly letiltattam telefon- készülékemről a külföldi távhívás lehetőségét. Akkor egyszeri szerelési díjat fizet­tem, ennek ellenére március és április hónapban újabb 250-250 forintot számláztak a letiltásért. Amikor a letiltást kértem, senki nem kérdezte, miért cse­lekszem. Az egyre gyakoribb visszaélés — amit szakmailag jól felkészült személyek követ­tek el az előfizetők rovására — miatt jutottam erre az elhatáro­zásra. Egy pillanatig sem hit­tem el, amikor a posta azt vála­szolta egy-egy csillagászati összegű számlát reklamáló le­vélre, hogy az említett időben a vonalon semmilyen műszaki hibát nem tapasztaltak. Melles­leg a tulajdonos a készülékről nem hívott külföldi számot, szex-telefont még úgysem. A közelben lakók viszont látták, amit a posta még sohasem is­mert el. Amikor a szerelési költség kiszámlázásával elismerték, hogy e munkát csak egyszer kell elvégezni, miért kell ha­vonta fizetnem, hiszen dönté­semmel önként kizártam ma­gam egy szolgáltatási körből? A szabónál varratott ruhát is elég egyszer kifizetni, és hord­hatom amíg nekem tetszik. A fenti véleményemet meg­írtam a Matáv pécsi üzemének, ahonnan az a válasz érkezett: a döntés ellen nem tehetnek, minden úgy van jól, ahogy azt kitalálták. Ezért kértem letiltá­som semmisnek tekintését, és fejem lehajtva várom az előfi­zetőknek járó következő csa­pást. Szűcs Géza Kaposvár, Bartók B. u. 146. Úgy gondolom, hogy velem együtt még sokunknak oko­zott nem kis meglepetést a Matáv Rt új rendelkezése, amelyről az áprilisi számla kézhezvételekor értesültem. Mivel kértük, hogy a nemzet­közi távhívásból kapcsolják ki telefonunkat, úgy gondol­ták, ezért havonta 200 forint­tal, plusz 25 százalékos áfával büntetnek. Az ő oldalukról próbálom nézni a dolgot. Mégis, hogy képzelem, hogy nem vagyok hajlandó óriási összeget kifizetni mások által használt szex telefonokért, ami a Matáv Rt-nek országos viszonylatban biztos nagy összeget jelent? Ezért, ha ki­sebb összeget is, de havonta fizessen a tulajdonos. Nagyon sok embernek lét- szükséglet a telefon. Ma már nem nevezhető luxusnak, ha csak a drágasága miatt nem. Kérem az illetékeseket, hogy vizsgálják felül intézke­désüket, ne a tisztességes em­bereket büntessék azért, mert telefonjukat „csak” hivatalos ügyek vagy más segítség ké­résére akarják használni. Kiss Gézáné Siófok Várdai televíziódíjak Ha más nem fizet, akkor én sem... Várdán lakom, s a faluban többen nem fizetnek televí­zió előfizetési díjat. Úgy lát­szik, nem érdekelte a pos­tamestert sem és a kézbesí­tőt sem, hogy a tévé nincs bejelentve. Mivel én május hónapban nem fizettem, engem már föl­szólítottak az 1. számú körzeti postahivatalból. Igaz, hogy már ott is voltam a pana­szommal, de utána sem tör­tént semmi. Vagy fizessen mindenki, akinek nincs mentessége, vagy úgy látszik, mégsem kö­telező a tévéadó. Amíg ki nem vizsgálják a panaszomat, nem vagyok hajlandó fizetni, pedig hosszú évekig egy na­pot sem késtem a fizetéssel. Szénási Imréné Várda, Ady E. út 150. Megértjük felháborodását, de nem értjük, hogy miért sarkallja jogtalan cseleke­detre mások jogsértése. (A szerk.) Féllábú kacsa Kaposváron a Hús-Áruház előtt levő reklámtáblán — többek között — az állt, hogy pecsenyekacsa 500 Ft/kg helyett 250 Ft/kg áron kapható. Gondoltam meg­éri, hát vettem egyet. Másnap kiderült, hogy a ka­csának hiányzik az egyik combja. Gyötört a kíváncsi­ság, hogy ez hogy lehet: hogy nőhet fel egy kacsa közel két kilósra egy lábbal? Ha mégis két lábbal „született” és ne­velkedett, hova lett a másik lába? Ha meglenne mind a két lába vajon mennyi lenne az eredeti ára? Én mint „naív” vásárló, akit mindenki és mindenütt be akar csapni (tisztelet a tisztességes keres­kedőknek) úgy gondolom, hogy ez a kacsa két lábbal nö­vekedett mindaddig amíg a feldolgozás közben el nem veszítette az egyik lábát. Ezért szabványon kívülinek minősítették. A Hús-Áruház illetékese talán a kacsa feldolgozás közben történt balesetét akarta jóvá tenni a leárazás­sal, de arra ügyelni kellett volna, hogy ne az első osztá­lyú, hibátlan kacsa árát tün­tesse fel az eredeti árban! Remélem ez a baki nem volt szándékos, mert az a kacsá­nak nem lenne sértő, annál inkább a vásárlóknak. Ez nem kacsa, ez a valóság. Erdős János Kaposvár ,,‘LmCékszeC-e miß... 25 éves a pécsi Közgazdaságtudományi Kar Találkozzunk újra!- mert alapító tagja lehetsz az Öregdiákok szervezetének,- mert újra focizhatsz egy jót a srácokkal, megnézheted kedvenc mozifilmedet és a bálon Te lehetsz a parkett ördöge,- mert a garden partyn tiéd lehet az egyik szelet az óriási tortából, megkóstolhatod a leg­jobb villányi borokat,- mert a többiek is itt lesznek. Jelentkezési lap és további információ az alábbi címen vagy telefonszámon kérhető: 7622 Pécs, Rákóczi u. 80. Tel.: (72)322^454, (72) 211-433/3372. Fax: (72) 332-454, (72) 233-129 Nosztalgiázni hívjuk a Kar minden egykori hallgatóját az 1995. szeptember 2. és 5. között megrendezésre kerülő jubileumi ünnepségre. Érdemes eljönnöd,- mert meghívott előadóink között van Komái János professzor, Horn Gyula miniszterelnök, Csányi Sándor az OTP Bank Rt elnök-vezér­igazgatója, Petsching Mária Zita a Pénzügy- kutató Rt munkatársa, Fodor Gábor miniszter, Az erdészet segített Két német vadász Közép- Rigóc térségében vadá­szott. A vadászat igen szép és érdekes volt. Június 12- én 12,30 és 13.30 között jégeső lepte meg őket, és az autójuk kárt szenvedett. A német biztosítónak ezt a tényt igazolniuk kell. Reg­gel 9 órától 13 óráig Ka­posváron kálváriát jártam ez ügyben. Végül a So­mogy megyei erdészeti központ segített a két bajba jutott vadásznak, név sze­rint Handelsmann és Mani- kovsky úrnak. A segítségért ez úton mondok köszöne­tét. Fejérdi József Görgeteg, Hunyadi u. 7. A szolgáltatáshiány díja

Next

/
Thumbnails
Contents