Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-24 / 146. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. június 24., szombat A kisvállalkozók nem kapkodnak a pénzért Princz Gábor elnök-vezérigazgató fotö: török anett Határidők cégvezetőknek- Be kell fizetni a társasági adó előlegét;- be kell fizetni a fogyasztási adó előlegét;- be kell fizetni az útalaphozzájárulás előlegét. Június 30.- Be kell fizetni a kőolaj-hozzájárulást;-az utazásszervezői vagyoni biztosítékot hozzá kell igazítani a tárgyévet megelőző év utazási tevékenységéből származó nettó árbevételhez;- eddig lehet benyújtani a beruházási, fejlesztési támogatásokkal kapcsolatos pályázatokat;-a szövetkezeteknek el kell fogadniuk az 1994. évi C. törvény alapján szükségessé váló alapszabályváltozásukat. Július 1.- Meg kell alakítani településenként a hegyközségi előkészítő bizottságokat. Aktuális Cégautó, tb-járulék. A gazdasági stabilizációt szolgáló, a Magyar Közlöny 1995/50. számában közzétett- a gazdálkodók széles körét érintő jogszabályváltozások (1995. évi XLVIII. törvény) közül a cégvezetők figyelmét a következőkre hívjuk fel: Az szja-törvény módosítása értelmében 1995. július 1-jétől minden olyan a cég (kifizető) tulajdonában, használatában lévő, 2,5 tonnánál kisebb megengedett együttes tömegű gépjármű cégautónak számít, amely a sofőrt is beleértve háromnál több személy szállítására alkalmas. A vélelmezett magánhasználat után a gépkocsik tulajdonosainak, üzembentartóinak - azzal, hogyaz 1-500 000 forintig terjedő beszerzési árú (ennek fogalmát a törvény konstrukcióként egyértelműen meghatározza) autók is adókötelesek lettek - ezentúl többet kell fizetniük. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítása értelmében a munkáltató 1995. július 1-jé- től az általuk kifizetett végkielégítés teljes összege után, továbbá a természetbeni juttatásnak minősülő ruházati költségtérítés összege után 44%-os tb-járulékot kötelesek fizetni. 44%-os mértékű járulékfizetési kötelezettség terheli a szellemi alkotásokhoz (pl. újítás, találmány) fűződő díjakat és a szerzői jogvédelem alá eső díjakat kifizető megbízókat, megrendelőket, valamint az előadóművészeket megbízási szerződés alapján kifizetőket is (kivétel, ha az említett díjakat örökösöknek fizetik ki). A baleseti járulék 10-ről 44%-ra emelése a „mellékállású” egyéni vállalkozókat és a gazdasági társaságok tevékenységében főállás mellett személyesen közreműködő tagjait érinti. Nekik és cégüknek legkevesebb az év első napján érvényes minimálbér 44%-át, vagyis 1995 augusztusától minimum 4620 Ft-ot kell fizetniük. Adómentességet kémek a kamarai tagdíjakhoz A csatlakozás menetrendje Az Európai Unió a kelet- közép-európai társult országok csatlakozásának menetrendjét tartalmazó, három részből álló Fehér könyv első kötetét - amely pontos ajánlásokat fogalmaz meg a jogrendszer átalakításának üteméről és módjáról - május elején adta ki. A második, a piacszabályozási intézkedéseket magában foglaló kötet az év második felében várható, a vidékfejlesztésre vonatkozó harmadik könyv pedig jövőre. A napokban megérkezett Magyarországra a Fehér könyv első kötete, az EU- felvételre várakozó országok jogharmonizációs kötelezettségeinek gyűjteménye. Ez tartalmazza azokat a mezőgazdaságunkat érintő, állat- és növényegészségügyre, minőségi követelményekre, ellenőrzési módszerekre vonatkozó rendelkezéseket is, amelyek bevezetését a csatlakozó országoktól megkívánja az egységes Európa. Elkészült az állat- és növény-egészségügyi egyenrangúsági megállapodás, s ez azt jelenti, hogy állati és növényi termékeinkre vonatkozó szabványok jó része már megfelel a Fehér könyv rendelkezéseinek. U. G. Jövőkép kell a gazdaságnak A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megérti és elfogadja a megszorító intézkedések szükségességét, de hangsúlyozza, hogy azok nem merülhetnek ki a restrikcióban, velük párhuzamosan a gazdasági növekedést élénkítő lépésekre is szükség van. Ezt Tolnay Lajos, az MKIK elnöke mondta tegnap a gazdasági önkormányzat II. küldöttgyűlésén. Tolnay hozzátette: jövőkép kell a magyar gazdaságnak, hiszen 1990 óta a gazdaságpolitika nem tud kilépni abból a csapdából, hogy a megindult növekedést mindig le kell fékezni az eladósodottság és az egyensúlyi helyzet javítása miatt. Úgy vélte, hogy a stabilizációt csak akkor lehet folytatni, ha az nem fojtja meg a növekedést. Ezért a kamara exportösztönző és beruházásorientált gazdaságpolitika kialakítására tett javaslatot. A kamara szerint a tb-járulék mértékét már a 96- os költségvetésben drasztikusan csökkenteni kellene legalább 20-24 százalékponttal. — Pénzért jött vagy pénzt hozott a Postabank Kaposvárra? - kérdezte a Somogyi Hírlap a tegnapi fiókavatót követően Princz Gábor elnök-vezérigazgatót. — Inkább hozott. A Postabank évek óta nagyon likvid pénzintézmény: a lakosság ismer minket és bízik bennünk. Ezt bizonyítja, hogy több mint kétmillió ügyfelünk van ma Magyarországon. A vállalati szférát gyakorlatilag csak egy 30-40-tagból álló fiókrendszeren keresztül tudjuk elérni. A vállalati szféra ma Magyarországon nem megtakarító, hanem inkább hitelpozícióban működik. Ezért mi igenis inkább hitelt hoztunk a megyébe. Ez a fiók arra alkalmas, hogy kihelyezze azokat a forrásokat, amelyeket a postahivatalokon keresztül betétként gyűjtünk a lakossági szférából. A Postabankot erre találtuk ki hét éve. — Egy hónapja működik már a kaposvári fiók. Melyek a tapasztalatok? — Egyelőre mi nem adtunk pénzt, inkább kaptunk. Elég szép betéteket helyeztek el már nálunk. A vállalkozások is. Úgy gondolom, hogy kell egy pár hónap még, mert a hitelkihelyezés nem olyan, mint a betételhelyezés. A betétet elhelyezni elég tíz perc, hitelt nyújtani viszont napokra van szükség. Most ismerkedés folyik. Én azt látom, hogy elfogadtak minket, és ez a fontos. Meg az is, hogy nem ismeretlenek vagyunk a megyében, hiszen korábban Siófokon ott voltunk már. A legfontosabb pedig az, hogy olyan kollegákat sikerült összegyűjtenem, akik itt helyben ismerősek, ismerik őket, és nem rosszhírű emberek, hanem elismert szakemberek. Úgy láttam magukra találnak. Szerintem pár hónapon belül teljes értékű fiókunk lesz itt. — Mi az oka, hogy igazán nem kapnak a vállalkozók a pénz után? Nem drága egy kicsit a pénz? — Dehogynem. Nagyon meg kell gondolni azt, hogy melyik az az üzlet, amely elbír ilyen kamatot. Könnyű és olcsó dolog lenne azt mondani, hogy ez nem a mi ügyünk, mert igazából a jegybank és monetáris politika viszi ennyire föl a kamatot. Mert hát a magas alapkamatok azok, amelyek igazán megdrágítják a piacot. A gazdaság rossz állapotban van, a költség- vetés még inkább. Ilyen helyzetben egyszerűen más kamat- politikát nem tudunk igazán követni. Úgy érzem — és ez egy fontos dolog —, hogy csak időszakos ez. Megértünk mi már az elmúlt 5-6 évben egy ilyen hullámot, amikor a kamatok nagyon gyorsan elkezdtek növekedni. Az lecsengett másfél év alatt. Hiszek ebben most is és abban is, hogy ebben a helyzetben a bankrendszernek toleránsnak kell lenni — mi ezt tesszük — és saját kamatréseit csökkenteni kell. Ezzel együtt elismerem, jogosan mondják, hogy magasak a kamatok. — Ha a bank csak pénzt vesz és nem ad el, akkor ez előbb-utóbb megkérdőjelezi a likviditását. — Eladunk mi pénzt! A vállalkozói, főleg a kis- és magán- vállalkozó szféra nem akar ma hitelt fölvenni. Azt hiszem, hogy igazuk van, mert csekély erővel rendelkeznek. A nagy- vállalati szféra sajnos, óriási hitelfelvevő és hitelelnyelő. A költségvetés is az. Szó sincs arról, hogy ne tudnánk kihelyezni a pénzünket: egyelőre nagyon is megy a dolog. — Mennyire biztonságos ma a Postabank? — Amióta a bankunk megalakult, nyugodtan elmondhatom, minden hónapban nőtt a bankban a betét. — Ez a bizalom jele? — Azt hiszem, egyértelműen az. — A vezérigazgató hol tartja a pénzét? — Én döntően a páncélszekrényben tartom a pénzemet. Ennek több oka van: az egyik az, hogy furcsának és erkölcstelennek tartanám, ha a saját bankomban helyezném el a pénzemet. Ez olyan, mintha kihasználnám a lehetőséget. Megmondom őszintén, még folyószámlám sincs. Viszont részvényes vagyok a bankban, és a mostani tőkeemelésnél is szeretnék részvényt jegyezni: abból a páncélszekrényből. Két évvel ezelőtt is vásároltam, és részvényes lettem a bankban. — Ha már a páncélszekrénynél tartunk: mennyire korszerű bank a Postabank? — Itt két mérce van: európai és magyar. Magyar mércével azt hiszem, hogy nagyon korszerű: minden fiókunk direkt módon kapcsolódik a bankba. El szeretném mondani, hogy a mi bankunk naponta tud mérleget készíteni. Ez azt jelenti, hogy nagyon magas fokon gépesített Magyarországon, de még mindig messze állunk attól, aminek lenni kell. Nagyon kevés számú postahivatal az, amit bekapcsoltunk a számítógépes rendszerbe. Ha ma valaki bemegy egy kisváros vagy akár egy még kisebb település postahivatalába, bizony nem tud a központtal azonnal kapcsolatot teremteni. Tehát nincs meg az az automatizmus, ami mondjuk egy osztrák bank- rendszerben már benne ván. Kercza Imre A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elfogadja a megszorító intézkedések szükségességét, de ezekkel párhuzamosan a gazdasági növekedést élénkítő lépéseket sürget. Tolnay Lajos, az MKIK elnöke pénteken a gazdasági önkormányzat II. küldöttgyűlésén kijelentette: jövőkép kell a magyar gazdaságnak. 1990 óta ugyanis a megindult növekedést mindig le kell fékezni az eladósodottság és az egyensúlyi helyzet javítása miatt. A tanácskozáson a vállalkozók megfogalmazták, hogy az exportbővítéshez nem elegendő a forint árfolyamának karbantartása, célszerű lenne a következő két évben a vámpótlékból adódó állami bevétel egy részét export- árualap bővítésére és műszaki, fejlesztési feladatokra visszaforgatni. Az élő munkát terhelő költségek és járulékok a vállalkozók egy részét a feketegazdaság felé kényszeríti. A kamara szerint a tb-járulék mértékét már a 96-os költségvetésben legalább 20-24 százalékponttal kellene csökkenteni. A kormányzati gazdaságpolitikához készített ajánlásokat a küldöttgyűlés jóváhagyta és kérte a kamarai tagdíjak adó- mentességének visszaállítását, így ugyanis kamaraellenes hangulat kialakulásához vezethet. Szervezeti változás az OTSZ-nél Szervezeti módosulás várható az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségnél. A hétfőn összeülő közgyűlésen ugyanis a tervek szerint szétválasztják majd a szervezet tulajdonosi és ügyvezetői funkcióit. Elmondta azt is, hogy a tulajdonosi és az ügyvezetési funkciók szétválasztását azért tartják szükségesnek, mivel a takarékszövetkezeti szövetség így hatékonyabban tud működni és egyben igazodik is az európai normákhoz. Szünetel a személyforgalom Szünetel a személyforgalom a rédicsi határátkelőhelyen tegnap 15 órától ma 6 óráig, a szlovén határőrizeti és vámszervek kérésére. A szlovén oldalon ugyanis torlódtak a kamionok, s ezzel az intézkedéssel kívánják megszüntetni a forgalmi dugót. A feketegazdaság ellen lépnek fel Az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége legfontosabb feladatai közé sorolta a feketegazdaság elleni fellépést; a kormány modernizációs programjának támogatását; a mezőgazdaság és az élelmiszeripar közötti kapcsolatrendszer normalizálását, újjászervezését. Kopernikusi fordulat Kopernikusi fordulatként jellemezte a márciusi megszorító intézkedéseket Major István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára tegnap a budapesti székhelyű Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlésén. Úgy vélte, hogy a népszerűtlen intézkedésekre már korábban is szükség lett volna, ám attól a döntéshozók a politikai rizikó miatt hátráltak meg. Konferencia a befektetésekről Nemzetközi konferenciát szervez a közép-európai befektetésekről június 26. és 28. között a New York-i CEO Institutes. A program szerint a tanácskozást Horn Gyula miniszterelnök nyitja meg hétfőn délután három órakor a Parlamentben. A fórumon a kormány, illetve hazai és nemzetközi nagyvállalatok képviselői vesznek részt. Ötéves a Budapesti Értéktőzsde Száz János és André Kosztolányi fotó: feb/diósi imre 1990 júniusában 42 bank és brókercég részvételével megalakult, illetve újra megnyitotta kapuit a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). A születésnap okán egész napos konferencián értékelték az öt év tevékenységét. A rendezvényen a hazai szakembereken kívül külföldi vendégek, köztük a BÉT tiszteletbeli elnöke, André Kosztolányi is részt vett. Göncz Árpád köszöntőjében kiemelte: a tőzsde megalapítása megszüntette a piac központi irányítását, ami a jól működő gazdaság feltétele. A délelőtt folyamán többek között Rotyis József, a BÉT ügyvezető igazgatója, Száz János elnök, valamint Bokros Lajos pénzügyminiszter tartott előadást. Száz János kifejtette: az elmúlt öt év legfontosabb feladata a tőzsde fejlesztése, a szabályzatok kidolgozása volt. Az előírásokat a fejlett piacok szolgáltatásaihoz szokott külföldi befektetőkhöz, és a pénzügyekben járatlan hazai kisbefektetőkhöz egyaránt alkalmazkodva kellett kidolgozni. Bozsó Bea Postabanklépés Kaposváron
