Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-23 / 145. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. június 23., péntek Százhúsz mérnököt avattak az állattenyésztési karon Pályán tartó diploma Szűkén mérik a szociális támogatásokat Családot látogatnak a siófoki képviselők Száznegyven millió forintot fordít idén szociálpolitikai célokra a siófoki önkor­mányzat. Az összeg nagy­sága lényegében megegyezik a tavalyival, de míg koráb­ban az állami támogatás a működés 52, idén mindössze 39 százalékát fedezi. A képviselők úgy döntöttek: csökkentik a pénzügyi támoga­tások mértékét, és ahol lehet, természetbeni ellátásokkal he­lyettesítik ezeket. Az ellátások rendszerében a következő elve­ket tartják a jövőre nézve köve­tendőnek: az önkormányzat a kötelezően biztosítandó szociá­lis feladatait látja el, önként vál­lalt, eddig biztosított szociális feladatait szűkös anyagi lehető­ségeire tekintettel ezentúl nem biztosítja (kivétel a hajléktalan átmeneti szálló működtetése). Több ellátásra való jogosultság esetén azt biztosítja, amelynek fedezetét részben, vagy egész­ben az állami költségvetés meg­téríti. Törekednek arra: ugyan­abba a családba tartozó rászo­rultak különböző jogcímen tör­ténő párhuzamos segélyezését elkerüljék. A testületi tagokat felkérték, hogy az ellátások odaítélését megelőző munká­ban, például családlátogatáso­kon személyesen vegyenek részt. A dr. Balázs Árpád polgár- mester által vezetett ülésen ha­tározatot hoztak: a testület átte­kinti a szociális intézmények szervezeti struktúráját, s egyút­tal megvizsgálja azt, hogy me­lyek azok az ellátások, amelyek önkormányzati intézményi há­lózaton kívül hatékonyabban működtethetők. Az önkor­mányzat kezdeményező szere­pet vállal egy olyan informá­ciós bázis létrehozására, amely valamennyi, a városban mű­ködő szociális tevékenységet folytató szervezet által biztosí­tott ellátásról adatokkal rendel­kezik. Ma már nem vitatható, hogy a város szociális ellátó rendszere nem azonos az ön- kormányzati szociális ellátás­sal. Siófokon egyre nagyobb számban jelennek meg azok a szervezetek, amelyek többek között karitatív tevékenységet is folytatnak. Az önkormányzat kivonulását követően e civil szervezetek előtt áll a lehető­ség, hogy a hiánypótlást meg­szervezzék — az önkormányzat ezt követően csupán a finanszí­rozásban működik majd közre. Czene Attila A méhecske nemcsak szemlélet, program is Szövetkezeti bankkártya Dr. Gergely Sándor: A falu takarítja meg azt a pénzt, amit a vállalkozások és a város költ el Gyilkosság gyűlöletből Emberölés bűntettéért a Somogy Megyei Bíróság dr. Simon Margit tanácsa 8 évi börtönre ítélte az 54 éves porrogszentkirályi Hanyvári Sándort, és 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Elrendelte kényszergyógyítását. A vádlott és védője enyhíté­sért fellebbezett. A bűncselekmény tavaly november 7-én történt. Hanyvári Sándor otthonából meglátta amint Orsós János (35) hazafelé tart az utcán. Utána ment, szóváltás, majd dulakodás támadt közöttük. Orsós kapott egy jobbegye­nest, de viszonozni nem tudta, mert a vádlott kivédte az ellencsapást. Hanyvári közben előkapta a tőrét, és nagy erővel belevágta Orsós mellébe. A sértett haza in­dult, de csak az udvarig ju­tott. Ott összeesett és meg­halt. A Hanyvári és az Orsós család évek óta haragos vi­szonyban állt. Ez gyűlölkö­désben, egymás fenyegeté­sében, veszekedésekben is gyakran megnyilvánult. A gyilkosságot megelőző este Orsós hozzátartozói jelentek meg Hanyvári lakása köze­lében, és szidalmazták a vádlottat. A védő: dr. Ta­kács Andrea azt állította: el­sősorban ez vezetett vé­dence végzetes viselkedésé­hez. A rossz viszony miatt a Hanyvári családnak egyszer már hosszabb időre el is kel­lett költözni lakóhelyéről. Ölni nem akart. Önvéde­lemből cselekedett. Az ügyész, dr. Horváth Ferenc szerint önvédelemről szó sem lehet, hiszen Hanyvárit senki sem bántotta. Erős it­tassága, haragja és bosszú­vágya vezérelte cselekede­tében. Szerinte olyan em­berről van szó, akit mérték­tartó, de szigorú büntetéssel lehet csak jobb belátásra bírni. Az ítélet kihirdetése után a vádlott azért kérte sza­badlábra helyezését, hogy feleségét, aki — úgymond — a gyilkosság óta állandó, életveszélyes fenyegetése­ket kap az Orsós hozzátar­tozóktól, biztonságba he­lyezze. A tanács elnöke ez­után idézett Hanyvári bör­tönben írt leveléből, amely­ben hemzseg — persze az Orsóséknak szóló — életve­szélyes fenyegetés. A sza­badlábra helyezés ezúttal természetesen elmaradt. (Szegedi) — Az igazság megismerésére való törekvés az ember alap­vető erkölcsi kötelessége, mert ez a legfőbb rugója a tudomány fejlődésnek. A tudás lett az élet legfontosabb tartalma, de a mai világ erkölcsi válsága nem há­rítható a tudományra. A társa­dalom fejlődőképességére kell gondolni és hinni kell az embe­riség új reneszánszában. Ebben a folyamatban a fiatal diplomá­soknak fontos szerepe lesz. Mindezt Sáringer Gyula akadémikus, a Pannon Agrár- tudományi Egyetem rektora mondta tegnap a kaposvári ál­lattenyésztési kar diplomaosztó és doktorrá avató ünnepségén. Tizennyolc millió forintos be­ruházással új, magastartályos víztározót építenek Igáiban. A bővítésre azért volt szük­ség, mert a hetvenes években megépült vízmű kapacitása az új utak és a hétvégi házak meg­szaporodását követően elégte­lennek bizonyult, s az üdülő­övezetben gyakori volt a nyári vízhiány. Az új víztároló és víztorony építését, a már meglevő vízmü­vet üzemeltető Vizcoop Kft vál­lalta. Az új glóbusz elkészült, most végzik a bekötéseket. Ha Új szívóberendezést nelyeznek üzembe a Dráva Kavics és Be­ton Kft bélavári telepén. A gép segítségével 12 méter mélység­ből hozzák fel majd a kavicsot: alkalmazásával tovább nőhet a termelés hatékonysága. Hosszú évekig külszíni fej­téssel bányászták a bélavári ka­vicsot. Az értékes természeti kincset akkoriban mindössze 3- 4 méter mélységből termelték ki. A szakemberek később rá­jöttek, hogy a tavak alsóbb mé­lyedéseiben lényegesen na­gyobb mennyiségű kavics ta­lálható: jelenleg naponta há­romszáz köbméternyit hoznak a felszínre. Csordás József.\ a bélavári kavicsbánya munkatársa el­mondta: az új szívóberendezés alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy ezután mosott kavi­csot szállítsanak a telepre. A tavaktól a rakodóhelyig tartó több száz méternyi utat a kavics speciális szállítószalagon teszi Ebben a tanévben 78 agrár­mérnök és 42 állattenyésztő mérnök vehette át diplomáját. Közülük ketten - Rada Beáta és Széchényi Rita - kitüntetés­sel. A fogadalomtétel után Horn Péter akadémikus, az ál­lattenyésztési kar dékánja adta át az okleveleket a fiatal mér­nököknek. — Az agrárvilágról nehe­zebb ma beszélni, mert a szelek nem igazán jók. Pedig számos példa igazolja a történelemben, hogy amikor nagy bajban volt az ország, mindig ez az ágazat segítette át a mélyponton. Ezért erőt kell adni a fiataloknak, hogy ezen a pályán maradja­a zártkerti nyomóvezetéket si­kerül összekötni a víztartállyal, a vízjogi engedélyt is megkap­ják az üzemeltetéshez. A tavaly megkezdett beruházáshoz cél- támogatás révén mintegy 7 mil­lió forintot nyert a település, a maradék összeget az önkor­mányzat állta. A lakók tavaly 57 forint 20 fillérért, idén egy kicsit drágáb­ban, köbméterenként 59 forin­tért juthatnak egészséges ivó­vízhez. Ugyancsak az önkormányzat „nagylelkűségének” köszönhe­tően, megoldódott a szemét­meg. A jelenleg is üzemelő gé­pek óránként 1200 köbméternyi vizet szívnak fel, amelynek húsz százaléka kavics. A nem­sokára működő új berendezés nak, mert tíz éven belül nagy szükség lesz rájuk — hangsú­lyozta beszédében Horn Péter. Ezután Laczó János, a So­mogy megyei közgyűlés tagja, az oktatási bizottság elnökhe­lyettese Somogy polgáraivá fo­gadta a pályakezdő mérnökö­ket, majd az ünnepi tanácsülés keretében Cselők Lászlót a me­zőgazdaságtudomány dokto­rává avatták. Végezetül kitüntetéseket és elismeréseket adtak át hét okta­tónak a kar érdekében végzett több évtizedes munkájáért. Ki­osztották a hallgatók által alapí­tott Agyagkatedra díjat is. Boldizsár Beáta szállítás gondja Igáiban. Ezután heti két alkalommal zsákokban szállíttatják el a szemetet a le­rakóba. Korábban csak az üdü­lőövezetben volt szervezett szemétszállítás; két éve pedig — próbaképpen — a telepü­lésre is kivetették az ingatla­nonként!, 50 forintos szállítási díjat. Mint Fülöp László jegyző elmondta: egy alkotmánybíró­sági joghézagot kihasználva, többen nem fizették a kirótt ta­rifát, ezért kellett januártól rendbe tenni a „szemét ügyet”. (Várnai) hatékonysága 10 százalékkal felülmúlhatja a mostaniakét. A kavicsot kereskedelmi cégek és építkezők vásárolják. Harsányi Miklós Kevesebb márvány és több mo­soly — fogalmazta meg röviden szervezetének egyik törekvését dr. Gergely Sándor a Takarék- szövetkezetek Országos Szövet­ségének elnöke tegnap Kapos­váron tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta: a takarékszövetkeze­tek teret követelnek maguknak a hazai gazdasági életben. Nép­szerűségüket pedig mi sem bi­zonyítja jobban, mint au. hogy a lakosság 18 százaléka tagja va­lamely takarékszövetkezetnek. Az országban 250 takarék- szövetkezet működik. Somogy­bán tavaly csaknem 3 milliárd forintnyi hitelt nyújtottak a szö­vetkezeti formában működő pénzintézetek, amelyből 11,8 milliárd forint lakossági hitel volt. — A falu takarítja meg azt a pénzt, amit a vállalkozások, az állam és a városok költenek el — mondta el véleményét dr. Gergely Sándor — Ezért a fő tö­rekvésünk az, hogy a kistelepü­léseket szolgáljuk ki, lehetőleg úgy, hogy pénzzel kapcsolatos ügyintézés miatt az ott lakóknak ne kelljen a távolabbi városokba utazniuk. Az elnök szerint ezért hozták létre KÖT-biztosítócéget, ezért vezetnek be bankkártyát, a bankfiókok nagyobb része ezért tért át a gyorsaságot és pontos­ságot garantáló giro-rendszerre és ezért alkotnak a szakemberek olyan újdonságokat is mint pél­dául a közeljövőben beveze­tendő „Matrac” fixkamatozású betétjegy. Klausz István, a somogyi szövetség elnöke mondta azt, hogy a megye takarékszövetke­zetei 4 milliárd 909 millió fo­rintnyi betétből gazdálkodhat­nak. Hogy jelenlétükre szükség van azt a pénzpiacon megszer­zett egyre nagyobb arányaik is tükrözik: a somogyi pénzintéze­tek mérlegfőösszegeinek több mint 5,5 százalékát a takarék- szövetkezetek adják. B. Zs. Megoldódott a szemétügy is Igáiban Új a glóbusz, friss a víz Mélyre nyúló szivattyú Az új berendezés mélyebbre nyúl a tóban Babonák es valosag GOMBASZEZON! Június a nyári gombatermés- nek a leggazdagabb hónapja. A májusi és a júniusi bőséges esőzés után minden nyári gomba megtalálható, sajnos, a mérgezők is. Az ehető gombáknak ha­zánkban mintegy 200 fajtája te­rem. A mérgező gombák több csoportra oszthatók; rosszullé- tet, hányást, hasmenést okoz mintegy 25 fajta, — súlyosan mérgező (ritkán halálos) 10 fajta. A legveszedelmesebb, halá­losan mérgező a gyilkos galóca és famíliája. Aki gombát gyűjt, a legfontosabb (alapvető), hogy ezt a veszedelmes ellenséget felismerje! Mielőtt ismertet­nénk, el kell oszlatni a tévhite­ket, a babonákat. Legelterjed­tebb tévhit, hogy minden gomba ehető, ha leforrázzák. Ez nem igaz, mert éppen a halá­losan mérgező galócák méreg­anyaga forrázással, sőt még sü­téssel sem közömbösíthető! (Meg kell jegyezni, hogy vétek a gombát forrázni, mert éppen a legértékesebb ízét, zamatanya­gának nagy részét elveszti). Csupán babona az „ezüstka- nál-próba”, hogy a mérgező gombától megfeketedik, mert a romló gombától, ételtől kép­ződő kénhidrogéntől feketedik. A feltűnő szín, színváltás (kékülés) csak a vargányákra (tinóru) érvényes, a lemezes gombákra egyáltalán nem igaz. — Éppen ellenkezőleg! A fehér lemezű, és a tiszta fehér gom­bákat soha ne szedjük össze, mert azt még a képzett gomba­ismerő sem tudja mindig meg­bízhatóan azonosítani! A kutyával-macskával tör­ténő „kóstolási próba” azért nagyon veszedelmes, mert az állat másként reagál a méreg­anyagra, és a halálosan mér­gező galócáktól az állat csak másnapra betegszik meg, s pusztul el. A mérgezés elkerü­lésének leghatásosabb eszköze a megelőzés, ami azonos a gombaismerettel, ami gyakor­lattal elsajátítható. A gombais­meret legjobb segítője a könyv, a boltokban szinte állandóan kapható, de a könyvtárakban biztosan fellelhető. A könyv le­írásából és a színes fotók hely­színi összehasonlításával leg­többször sikerül az azonosítás. (Folytatjuk) Gál Mózes Négy évre szóló program Négy évre szóló gazdasági programját is megtárgyalta jú­niusi ülésén a somogyacsai önkormányzat képviselő-tes- tülete, kiemelve az infrastruk­turális fejlesztések fontossá­gát. A képviselők új szervezeti és működési szabályzatot is alkottak, valamint szociális támogatásról is döntöttek: egy lakos részére jövedelempótló támogatást szavaztak meg. Átadták a Literatúra-díj akat A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete irodalmi tagozatának vezetősége teg­nap adta át a Literatúra-díja- kat. Életmű-díjban részesült Kardos G. György és Bodnár György. Publicisztikai tevé­kenységéért Szakonyi Károly; irodalomkritikusi munkássá­gáért Tarján Tamás; gyermek- és ifjúsági irodalomban vég­zett tevékenységéért Baka Ist­ván; műfordítói munkájáért Székács Vera és Jánosy István kapott elismerést. Irodalom­szervezésért a Berzsenyi Tár­saságot díjazták. Karbantartás a malomban Leállt az őrléssel a tabi ma­lom, ahol megkezdték az éves nagytakarítást, fertőtlenítést, illetve a gépek karbantartását. A privatizált malom éves kar­bantartására mintegy 300 ezer forintot költ a tulajdonos. Várhatóan a hónap végén foly­tatják az őrlést, mivel a tavaly vásárolt búzából még augusz­tus közepéig elegendő készlet áll a raktárban. Szennyvíztisztító épül Kutason Régi vágya teljesül a kutasi- aknak. A községben javában folynak a szennyvíztisztító te­lep munkálatai. Az önerőből és állami támogatásból ké­szülő beruházás tizenhatmillió forintba kerül. A kivitelezők a tervek szerint nyár végére vé­geznek a munkákkal. Fiatalok andocsi találkozója Itthon vagy az Egyházban? Ez a mottója az idei nyárra szer­vezett katolikus ifjúsági talál­kozónak, amely ma kezdődik Andocson. A hét végéig tartó találkozón többek között kis­csoportos beszélgetések zajla­nak majd, valamint gitáros ének-tanulás, kérdezz-felelek és imaszolgálat is lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents