Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-23 / 145. szám

1995. június 23., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Új időszámítás Csurgón Szászfalvi László újraválasztott polgármester: a városnak jelenleg nincsenek fizetési gondjai (Folytatás az 1■ oldalról) Szászfalvi László csurgói polgármester: — Úgy látom, vége az egy­másra mutogatásnak. Ezt érzem abból is, hogy a másik oldal ré­széről Maász Róbert alpolgár­mester az elsők között gratulált újraválasztásomhoz. Egy új időszámítás kezdődhet a város életében. — Mi indította arra, hogy ismét jelöltesse magát? — Három dolog, és mindhá­rom tény. Az egyik, hogy a le­mondásom után az ügyvezető­nek megválasztott alpolgármes­ter új, érdemi változásokat tar­talmazó költségvetési koncep­ciót nem terjesztett a testület elé. Mindössze annyi változás történt, hogy a bevételi oldalról 31,5 millió forintot, egy kor­mányhatározat által garantált bevételi forrást kivettek. — A két oldal vitáinak sarka­latos pontja volt ugyanakkor az is, hogy közösségi házat építse­nek-e, avagy az önkormányzati gimnázium elhelyezését oldják meg. — Még csak nem is erről szólt a történet, hiszen az álta­lam beterjesztett koncepció alapján az önkormányzati gim­názium sokkal jobban járt volna. Akkor ugyanis nem a je­lenlegi 14 millió forintos támo­gatásról, hanem 20 milliósról volt szó. A harmadik tény az, hogy úgy éreztem, nagyon sok csurgói polgár vetette belém a bizalmát. — Végülis miként össze­gezné a választás eredményét? — Ez a választás egy hathó­napos vitát zárt le, hiszen nem­csak a jelöltek, de a programok is megmérettek. Nagyon remé­lem, mindenki levonja a megfe­lelő konzekvenciákat, hiszen ez lenne a városnak az igazi ér­deke. Én továbbra is nagyon nyitottan együttműködésre tö­rekszem. — A város pénztárcáját mi­lyen kondíciókkal vette át? — Éppen a napokban tájéko­zódtam, és azt mondhatom: gyakorlatilag semmiféle tragi­kus helyzet nincs a működési oldallal. A normális hiányok szépen lassan kezdenek kiala­kulni; ez természetes, hiszen működési hiányunk van. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányza­tok számára kiírt pályázat ép­pen azt szolgálja, hogy segítsen ezeknek a településeknek. — Az elkezdett beruházá­soknak megvan az anyagi hát­terük? — A beruházásaink kapcsán nagy kérdés, miként tudjuk őket finanszírozni. Ebben az ügyben szeretnénk felgyorsí­tani az eseményeket, így a Kö- gáz-részvények értékesítését, valamint a negyedik negyedév­ben megérkező egyházi kárpót­lási forrást, ami kimondottan beruházási pénz. A közösségi ház építése mellett az önkor­mányzati gimnázium, vagyis a Meller-kastély tetőszerkezeté­nek rendbe tétele és a fűtéskor­szerűsítés van napirenden, ami mintegy 10 millió forintos be­ruházás. — Erre megvan a pénz? — Meglesz. Tulajdonképpen meg is van, csak az a gond, hogy egy kicsit később jönnek a pénzek; ezeket kellene vagy előbbre hozni, vagy ezt a né­hány hónapot valamilyen pénz­eszközzel áthidalni. — Nem nehezebb egy ellen­zéki polgármesternek lobbizni a településért? — Magam is sok suttogó propagandát hallottam, hogy ha én leszek a polgármester, akkor nem fogunk kapni egy fillért sem. De én azért még bízom abban, hogy jogállamban élünk. Úgy érzem, az elmúlt négy évben sem kaptunk elvte­len támogatásokat, amit igazol az is, hogy az „önhibás pályáza­tokat” egy szakmai szervezet, a Tákisz bírálta el. Az idén 86 millió forinttal továbbította a pályázatunkat, ennyi hiányt is­mertek el a törvények és jog­szabályok alapján. Balassa Tamás Segélyre 37 millió forint Barcs költségvetésében az idén 70 millió 337 ezer forintot ter­veznek segélyezésre, s eddig több mint 37 millió forintot fi­zettek ki. Rendszeres szociális segélyre több mint 700 ezer fo­rintot, rendszeres támogatásra pedig több mint kétmillió forin­tot juttattak a rászorulóknak. Nevelési segélyre az előirány­zott pénzösszeg csaknem 9 mil­lió 500 ezer forint - ebből 2 millió 710 ezer forint fogyott el. Átmeneti segélyekre 10 mil­lió 856 ezer forintja volt a vá­rosnak, és eddig már több mint hétmillió forintot kiosztottak. A munkanélküli-ellátásból kikerülők az önkormányzattól kapják a jövedelempótló támo­gatást. Az előirányzott 34 mil­lió 230 ezer forintból - június második hetéig - több mint 18 millió forintot fizettek ki. G. A. Ahol egy rossz mozdulat is visszavetheti az eredményeket Biztos kézben a vágóhíd Naponta ötven sertés „végzi” a vágóhídon fotó: lang Róbert Szabó József öt évvel ezelőtt került válaszút elé: munka- nélküli lesz, avagy bérbe ve­szi a vágóhidat (ahol akkor már a tizenötödik éve dolgo­zott) és magánvállalkozásba kezd. A csurgói hentes az utóbbi mellett döntött. Az agrárszféra viszonyait és a kereskedelmi versenyhelyze­tet nézve kézenfekvő a kérdés: jó lóra tett-e? — Erről ma még meglehe­tősen nehéz bármit is kijelen­teni — kezdte Szabó József. — Mert a vágóhidat fejlesztet­tem, és egyelőre a piacaink is biztosak, ám mindemellett igencsak megerőltető eleget tenni a hiteltörlesztési kötele­zettségeinknek. Ráadásul ha­marosan meg kell kezdenünk a rendszeres húsminősítést, és ez ismét többmilliós kiadás lesz. A még öt éven át tartó kriti­kus pénzügyi időszak, mint megtudtuk, annak a követ­kezménye, hogy egyéves bér­leti viszony után a vállalkozó megvette a vágóhidat. Ebben a fizetési feltételek enyhítésével a helyi önkormányzat is segí­tette. A magánosítást követően forrázógépet vettek, elkülö­nítő helyiséget, magaspályás vágót és hűtőt építettek. Vásá­roltak a kapacitás növelése ér­dekében egy hűtőkamiont is. — Naponta, a hét első felé­ben mintegy 50 disznót, rit­kábban marhát, borjút és bir­kát vágunk. Az alapanyagot a háromfai szövetkezettől vásá­roljuk; a nagyüzemi disznóért 162, a háztájiért 145 forintot fizetünk kilónként. Mindezt Szabó József ab­ban a csurgói kávéházban mondta, ami előtt az utolsó pillanatban „stoppoltuk le” mikrobuszát. (A vágóhídi vál­lalkozás „megerősítése” érde­kében — a húsüzlete melletti egységet — nemrég vette bérbe.) Mikor beszélgetni kezdtünk, már megjárta Pé­cset, és éppen Keszthelyre in­dult volna. — Igen korán, hajnali egy­kor kezdjük a vágást, hogy a friss disznóhús kora reggelre már a baranyai, zalai boltok­ban legyen. Ma Pécsen kezd­tem; most meg a vágás során keletkező melléktermékeket szállítom le. Ehhez az éjszakázásokat, megfeszített munkát igénylő vállalkozáshoz jó munkatár­sakat is talált. Máshogy ezt a szakmát — mint mondta — nemigen lehetne űzni. Aki nem bírta, kihullott a rostán. — Ebben a szakmában na­gyon észnél kell lennünk. Erős a konkurencia, nem hibázha­tunk. Egyetlen rossz mozdulat visszavetheti az eredményein­ket: azt, hogy partnereink jó minőségűnek tartják az árun­kat és megbíznak bennünk. Balassa Tamás Aracsi lakatos kaszával- Az anyám tizenegyezer fo­rintos nyugdíjából élünk ket­ten. Hat éve vagyok munka- nélküli; azóta épphogy nem halunk éhen - mondta Ko­vács József. A 37 éves somogyaracsi férfi elvált - kamasz fiát volt fele­sége neveli - öt éve költözött vissza édesanyjához. Öccse is velük lakik.- Nagyon vártam már a nya­rat. Ilyenkor azért lehet valami munkát is találni. Kaszálni hív­nak, szénát gyűjteni. Nem sok, de azért ez is valami - mondta Kovács József. - Augusztusban pedig biztos munkám lesz: közhasznúként dolgozom egy hónapig. Ezért a munkáért, mint mondta, 11 ezer forintot kap kézhez. Már most kezdi beosz­tani. Kovács József és édesanyja Ritkán jut ekkora külön ke­resethez. A szociális segélyt ugyanis hamar fölélik. - Még jó, hogy az anyámnak van nyugdíja - mondta többször is.- Az a biztos 11 ezer forint csak a legszükségesebbre elég. Amikor megjön ez a pénz vagy az öcsém táppénze, rögtön a boltba megyünk: megvesszük a kenyeret, lisztet, olajat... Hiába azonban a beosztás, hónapról hónapra nehezebben élnek. Drága a villany, a tévé. S az egészben a legrosszabb, hogy változására szinte semmi remény.- A környéken nem kapkod­nak a vas- és fémlakatosok után - mondta Kovács József kese­rűen. - Pedig elvállalok én mindenféle munkát, nem riadok vissza a legnehezebb melótól sem. Ám hiába minden erőlkö­dés... Gyakran gondolok arra: milyen jó lenne újból, normáli­san dolgozni valahol. Harsányi Miklós Közösségi díjas berzenceiek A berzencei általános iskolában a most zárult tanévben a 2/A osztály nyerte el 4,1-es ered­ményével a közösségi díjat. A tanulók osztályfőnöke Berényi Józsefié. A felsőtagozatosok közül az ötödikesek - osztály­főnök Csehné Szölgyén Mag­dolna - érték el az első helye­zést. Az önkormányzat által alapított tanulmányi díjat má­sodik alkalommal osztották ki. A képviselő-testület 100 ezer forintot adott a jutalmazásra. Barcson 67 lakást adnak el Módosította a barcsi önkor­mányzat a tulajdonában levő lakások elidegenítéséről szóló rendeletét. Kijelölte az eladható lakásokat is - összesen hatvan­hetet. Eladásra tizenöt nem la­kás céljára szolgáló helyiséget, üzletet is kijelöltek. Ha a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, akkor - a rendelet szerint - a vételár a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített, értéknövelő beruházások árával csökkentett forgalmi érték 60 százaléka. Ha a lakást lakottan értékesítik és nem az elővásárlási joggal ren­delkező lakó vásárolja meg, akkor nyilvános versenytárgya­lást hirdetnek; a kikiáltási ár pedig ez esetben a forgalmi ér­ték felével egyenlő. A lakás vételéhez - az árnak legföljebb 20 százalékáig - a vételár-hányad befizetésére felhasználható a saját jogon szerzett kárpótlási jegy is. A barcsi önkormányzati la­kások elidegenítéséről szóló rendelet módosításának fő oka, hogy a bérlők nagy része ezeket a lakásokat - anyagi helyzete folytán - nem tudja megvásá­rolni. Az elővásárlásra jogosultak­nak vételi szándékukról előze­tes nyilatkozatot is kell tenniük, s ezt november 30-ig kell eljut­tatni a város jegyzőjéhez. G. A. Egyházkerületi gyűlés két napig Csurgón Csurgón tartja kétnapos köz­gyűlését a Dunántúli Reformá­tus Egyházkerület. A ma kez­dődő tanácskozáson megvitat­ják a kerület iskolaügyét, és döntenek az új csurgói reformá­tus templom építése ügyében is. Találkozót szerveznek a babócsaiak A Babócsai Etnikai és Nemze­tiségi Szervezet az idén is meg­rendezi a nemzetiségi feszti­vált. Zala, Tolna, Baranya és Somogy cigány, horvát, sváb és magyar hagyományőrző együt­teseit hívják meg az októberben tartandó III. dél-dunántúli ta­lálkozóra, melynek védnöksé­gét is vállalta. Orosházi István, a babócsai szervezet vezetője elmondta: ehhez pályázaton el­nyerték a Soros meg a Művé­szeti s Szabadművelődési Ala­pítvány támogatását, arra szá­mítva: 150-en lépnek föl itt. Zenekari fesztivál Barcs főterén Nemzetközi zenekari fesztivált rendeznek vasárnap Barcson, a város fúvószenekarának szer­vezésében. A Kápolnás Mihály karnagy vezényletével már a sárvári találkozón, majd a schi- boki napokon is igényes mű­sorválasztásával, dinamikájával nagy sikert arató fúvószenekar délután, 16 órai kezdettel tart térzenét itt, a városközpontban. Norvég, horvát és német együt­tes is föllép a barcsi fesztiválon. Igazgatóról döntenek a városatyák Pályázatot írt ki a barcsi képvi­selő-testület a Széchényi Fe­renc Gimnázium és Kollégium igazgatói állására is, és ennek elbírálása után már a múlt heti ülésén dönteni szeretek volna a városatyák. Laczó János azon­ban az ülés előtt visszavonta pályázatát, s így a testület el­odázta a döntést június 29-éig. Angol lektori búcsú Virginia Reel-lel Egyévi csurgói tartózkodás után hazautazott az Egyesült Államokba David Harvey, aki angol nyelvi lektorként dolgo­zott a református gimnázium­ban. Nemcsak tanított, ő maga is jól megtanult magyarul. Be­járta az országot, s tanulmá­nyozta népművészetünket, s hozzátartozóit maga hímezte kalocsai terítővei lepi meg. Bú­csúestjére sok ismerőse eljött Csurgón a művelődési köz­pontba, ahol a baráti társaság táncházzá alakult. David a ma­gyar táncokat is jól ismeri, bú­csúzóul pedig együtt járták a régi amerikai táncokat, a Virgi­nia Reel-t és a La Bastrinque-t. Megbeszélés a vízvári határátkelőről A tervezett drávai határátkelő­ről tárgyalt Branko Kolar ferdi- nandovaci vezetővel Farkas Jó­zsef vízvári polgármester. A kikötő és a hozzá vezető út kié­pítéséről volt szó, illetve az idegenforgalmi lehetőségekről. Dráva-parti táncosok Székelyudvarhelyen Erdélyi útra készül a Kis-Bo- róka táncegyüttes. A hét végén tartják ugyanis Székelyudvar­helyen - Barcs testvérvárosá­ban - a Szejke fesztivált, s erre meghívták a Dráva-parti város néptáncegyüttesét. Ezen a ha­gyományos folklór-találkozón a Kis-Boróka is színpadra lép. Ráfizetéses világ Tótújfaluban Gadányi Pálék Tótújfaluban 25 sertést tartanak és három szarvasmarhát. Minden elesé- get megtermelnek; öt hektárnyi a földterületük. A kukoricán kívül árpát és búzát is vetettek.- Vásárolt takarmányon a mai világban nem lehet állatot tartani, mert az kész ráfizetés - mondta Gadányi Pálné. - így is, hogy magunk termelünk mindent, csak szerény jövede­lemhez jutunk. Most nem is ad­juk el a malacokat; inkább meghizlaljuk. Tavaly még elad­tuk, s tíz malacért 59 ezer forin­tot kaptunk. A hízókat majd a Mőbiusznak értékesítjük. Gadányiék gazdálkodásához megvan majdnem minden gép, s ez nagy segítséget jelent a föld megművelésében. Mert van munkájuk bőven, emellett még kertészkednek is. S hogy mekkora hasznot várnak ettől az évtől?- Előre nem tudjuk - mondta Gadányiné -, mert lehet jégve­rés vagy aszály is. Akkor bi­zony, a munkánknak nincs lát­szata... Az is gond, hogy a pap­rikánk szépnek indult, de el­romlott a fóliát fűtő kazán, és az összes palánta tönkrement. Mind ki kellett tépni, s dobhat­tuk a szemétbe... Sok a bosszú­ság a fóliával is. De nem hagy­hatjuk abba. Mi ehhez értünk; így alakítottuk az életünket... (Gamos)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents