Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-20 / 142. szám

1995. június 20., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Ismét Göncz Árpád lett a köztársasági elnök (Parlamenti tudósítónktól) Tegnap délután az alkotmány előírásainak megfelelően arról döntött az Országgyűlés, hogy ki legyen a köztársasági elnök a következő ötéves ciklusban. Mint ismeretes, a legmagasabb közjogi méltóságra két jelöltet állítottak a parlamenti pártok. A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövet­sége Göncz Árpádot, a Magyar Demokrata Fórum, a Keresz­ténydemokrata Néppárt és a Fidesz Magyar Polgári Párt pedig Mádl Ferencet jelölte. A képviselőház Duna-parti folyosóján délután három óra­kor hat asztalon várták a sza­vazólapok a képviselőket. Né­hány méterrel odébb állították fel a szavazófülkét az urnával. Az ülés megnyitása után a ház elnöke bejelentette: soron kö­vetkezik a köztársasági elnök megválasztása. A szavazás ideje alatt a Duna-parti folyosón csak kép­viselők tartózkodhattak. A voksolás után az urnákat az ezúttal szavazatszámláló bi­zottságként tevékenykedő nyolctagú jegyzői testület bon­totta fel. Többszöri átszámlálás következett, s ennek alapján a végeredmény megállapítása. A jegyzők aláírásukkal hitelesí­tették a jegyzőkönyvet, ame­lyet nyomban továbbítottak a Ház elnökének. Csengőszó jelezte a válasz­tási eljárás idejére elrendelt szünet végét; ezúttal percek alatt megteltek a padsorok. Fe­szült figyelem kísérte Gál Zol­tánt, aki bejelentette: az Or­szággyűlés 259 szavazattal Göncz Árpádot államfővé vá­lasztotta. Az eredményt nagy taps fogadta. Mádl Ferenc 76 szavazatot kapott. Ezt követően az elnök a par­lament plénuma előtt ünnepé­lyesen esküt tett. Horn Gyula és Göncz Árpád: még nem ismert a választás eredménye fotó: feb/bodó Gábor Kilenc tévétársaság, 6 hírügynökség tudósít Ma kezdik a tárgyalást a Marinko-perben Mini-sereg - szuperfegyverek nélkül Bevetésre kész katonák Feltételezett merénylőket tesznek ártalmatlanná a béke- fenntartók FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE (Tudósítónktól) Egy éve kezdték meg az első és eddig egyetlen magyar békefenntartó alakulat ka­tonai kiképzését. Akik itt tel­jesítenek szolgálatot, sok­rétű követelményeknek kell megfelelniük. Horváth Zoltán alezredes, a Békefenntartó Erők Kiképző- központjának parancsnoka tegnap sajtótájékoztatón szá­molt be a sajátos nemzetközi megbízatások ellátására al­kalmas egység felkészítéséről. A 236 tagú - 48 tisztből, 52 tiszthelyettesből és 124 beosz­tottból álló - „minihadsereg” különleges felkészítését négy hónapos kiképzés szolgálja. A katonáknak 17 féle speciális tantárgyban kell jártasságot szerezniük, s tudniuk kell an­golul, mert ez a vezénylési nyelv. Nemcsak feladatuk, napi­rendjük is eltér a hagyomá­nyostól: nincs ébresztő, taka­rodó, a laktanyában csak kie­melt szakmai gyakorlat esetén kell bennmaradniuk. Nincse­nek szuperfegyvereik sem: magyar és orosz gyártmányú harcászati eszközökkel dol­goznak. Csupán vegyvédelmi ruhájuk francia s golyóálló mellényük iz­raeli. Felkészültségükről pa­rancsnokuk annyit mond: mindenki mindent tud. Beve­tésre készek, de hogy erre hol és mikor kerül sor, arról egy­előre csak néhány dolog bizo­nyos. Idén ősztől egy megerősített magyar szakasz is részt vesz az ENSZ ciprusi missziójában, együttműködve az ott régóta tevékenykedő osztrák kéksap­kásokkal. A nyár végén pedig 41 magyar békefenntartó uta­zik a Sinai-félszigetre a Camp David-i megállapodás ellenőr­zésére. ők a multinacionális erők részeként tevékenyked­nek. Az érintettek is kidolgozzák javaslataikat Bokros és a felsőoktatás Ma reggel 9 órakor rendkívüli biztonsági intézkedések köze­pette kezdődik meg Budapes­ten, a Fővárosi Bíróságon a nyolcszoros gyilkossággal vá­dolt Magda Marinko és társai pere. A hazai igazságszolgálta­tás történetében mindeddig példátlan bűnügy tárgyalása várhatóan hosszú időre elhú­zódik, mert a bíróság előrelát­hatóan csaknem hetven tanút és 10-12 szakértőt hallgat meg. A per iránt óriási az érdeklődés - nemcsak itthon, hanem kül­földön is. Száz akkreditált új­ságíró közül a helyszínen, a bí­róság épületének nagy tárgyaló- termében csak 56-nak jut hely. Kilenc tévé társaság - köztük az ARD 1 - kamerája lesz je­len, s hat hírügynökség és 36 szerkesztőség is folyamatosan tudósít a per eseményeiről. Az elsőrendű vádlott a 31 éves Magda Marinko, jugo­szláv állampolgár. Tavaly, az év elején Szabadkáról, egy bűn­tény elkövetése után menekült át Magyarországra. 1994. feb­ruár elsején került rendőrkézre. A vádirat szerint bűnlajstromán nyolc ember ellen nyereség- vágyból elkövetett gyilkosság, lőfegyverrel való visszaélés és hivatalos személy elleni erő­szak szerepel. A másodrendű vádlott Ta­mási Attila 26 éves, büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki tavaly február óta van elő­zetes letartóztatásban. A fiatal­ember - aki még 1993-ban is­merkedett meg Marinkéval - felbujtás, két rendbeli rablás, valamint lőszerrel való vissza­élés vádjával áll bíróság elé. A harmadrendű vádlott, a 27 éves Dobnik János büntetlen előéletű magyar állampolgár el­len egy rendbeli lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés a vád. A tárgyaláson dr. Varga Zol­tán bíró elnököl. Eredetileg más kapta a feladatot, de visszaadta a megbízást. Bár Varga doktor számára különleges védelmet biztosít a rendőrség, így is szakmai eltökéltségre vall, hogy szinte az utolsó pillanat­ban vállalta el a kegyetlen gyil­kosságsorozat tárgyalásának vezetését. (Németh) A Magyar Rektori Konferen­cia, a Főiskolai Főigazgatók Konferenciája és a Felsőokta­tási Dolgozók Szakszervezete augusztus 20-ig javaslatot dolgoz ki a felsőoktatásban jövőre tervezett 4,1 milliárd forintos költségvetési elvonás és az ahhoz kapcsolódó újabb létszámleépítés kiváltására. Egyebek között ebben állapod­tak meg a felsőoktatási intéz­mények érdekképviseleteinek képviselői Bokros Lajos pénz­ügyminiszterrel folytatott hét­fői megbeszélésükön. A találkozón valamennyi érintett fél tárgyaló asztalhoz ült. Ott volt Fodor Gábor, mű­velődési és közoktatási minisz­ter és Papp Lajos, a tárca he­lyettes államtitkára is. A napi­rend a felsőfokú szakember- képzés mai és távlati gondjait, esélyeit szembesítette a kor­mány stabilizációs törekvései­vel. Az egyetemek igényeiket, a kormányzat a korlátozó lépé­sek céljait tárta a részvevők elé. Bokros Lajos továbbra is szükségesnek tartja a felsőokta­tás egymilliárd forintjának zá­rolását az idei pótköltségvetés­ben - tájékoztatta az eszme­csere további részleteiről Kis Papp László, az FDSZ elnöke az újságírókat. A Pénzügyminisztérium ter­vei szerint a felsőoktatási in­tézmények csak akkor jutnának hozzá az említett összeghez, ha azt az ez évi elbocsátásokkal kapcsolatos végkielégítések ki­fizetésére fordítják. Külföldi hallgatók tanulmányait segíti Utoljára foglalkozott az MSZP képviselőcsoportja Bokros La­jos végkielégítésének ügyével. A több mint 190 törvényhozó döntő többsége elfogadta a pénzügyminiszter tájékoztatá­sát: olyan alapítványnak juttatta még június elején született el­határozásával a pénzt, amely magyar származású külföldi egyetemi-főiskolai hallgatók it­teni tanulmányait támogatja. Többen jöttek, mentek Tízmilliónyi külföldi látogatott idén, április végéig Magyaror­szágra. Számuk 8 százalékkal több volt, mint a múlt év első harmadában. A magyar állam­polgárok 4 millió alkalommal utaztak külföldre, ami 10 száza­lékkal haladta meg az előző év hasonló forgalmát. Változás kell a végkielégítésben További változtatásokat tart szükségesek az SZDSZ képvi­selőcsoportja a végkielégítések rendszerében - mondta tegnap Pető Iván fracióvezető. Állás­pontjuk szerint ugyanis indo­kolt lenne szűkíteni a végkielé­gítést biztosító munkaügyi megállapodások lehetőségét. A képviselőcsoport egyébként va­sárnap egész napos ülést tart. Elöregedtek az erőművek Csaknem 600 milliárd forintos fejlesztésre szorul a következő 10 évben a villamosenergia­ipar. A berendezések életkora miatt öt éven belül legalább 2000 megawattnyi erőművi ka­pacitást selejtezni kell. A fej­lesztés csak külföldi befektetők bevonásával oldható meg. Újabb forduló a tartozásokról Néhány fegyverüzletről már a héten megállapodás születhet a Budapesten tárgyaló magyar és orosz szakértők között. A ha­marosan kezdődő újabb tárgya­lási forduló az eddiginél maga­sabb szinten folytatódik. Oroszország még 900 millió dollárral tartozik Magyaror­szágnak, s ennek egyharmadát fegyverszállításokkal törleszti. Biztosítók a biztonságért A magyar biztosítóknak a jö­vőben saját érdekükben is na­gyobb anyagi támogatást kell nyújtaniuk a balesetmegelőzés számára. Képviselői és közle­kedésbiztonsági szakemberek egyetértettek ebben a tegnapi budapesti nemzetközi tanács­kozáson. A biztosítók jelenleg nyereségük 0,7 százalékát kü­lönítik el erre az alapra. [LEfitfílN KÉEMÍi 1 érvényes ÖTÖS LOTTÓ SZELVÉNY MERT ÖNT IS KIVÁLASZTHATJÁK SZERENCSEJÁTÉK RT. Fogfizetnivalók július 1-jétől Drágábban rághatunk Július 1-je után a 18 évnél fia­talabbak, a nyugdíjasok és a sorkatonák, valamint a terhes anyák ugyan ingyen vehetik igénybe a fogorvosi ellátást, ám a technikai munkákért ne­kik is fizetniük kell. Eddig, a fogtechnikai mun­káért bizonyos hányadot térí­tett a társadalombiztosítás - tájékoztatott dr. Vágó Péter, a Stomatológiai Intézet orvos­igazgatója. így a kivehető pro­tézis árának 75, a műanyagbo­ntású koronáénak pedig 50 százalékát. A porcelánbontású korona készítését a tb nem tá­mogatta. Július 1-je után va­lamennyi fogtechnikai költség a beteget terheli. A térítésmen­tes kezelés átlagára - ha pót­lásról van szó - így alakul: az öntött korona kerámia borítás­sal darabonként 2500-3000, az öntött csap-csonk csapos fog darabonként 1300, a fém­lemez 2300, a fogsor alaple­mez 1700, a fogsor tagonként 500, a műanyag borítás dara­bonként 500 forintba kerül. A július 1-je előtt megkezdett munkákat a régi elszámolással végzik.

Next

/
Thumbnails
Contents