Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-20 / 142. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP MŰVELŐDÉS 1995. június 20., kedd Somogyvári legenda Kissé késve ugyan, de ínyenc lévén élvezettel ettem végig - képzeletben - a váradi püspök díszebédjét, amelyet Szent László király emlékezetére adott illusztris vendégeinek. ,,Egy királyi tor” menüjét, melynek a többi között a „so­mogyvári emelvényes fogas­szelet” is része volt. A tor kife­jezés helyénvaló, hiszen a ke­gyes király, úgy tudom, 1095. július 29-én halt meg - né­hány hét híján 900 esztendeje. A somogyvári fogas sem le­hetett véletlen, hiszen Szent László első „ideiglenes” nyug­vóhelye Somogyvár, ahol olyan bencés apátságot alapított, amelynek szerzetesei, sőt még a kolostor kiszolgálói is franciák voltak. A nép által már életében szentként tisztelt lovagkirály­hoz kötődő legendák közül az egyik éppen a somogyvári te­metést idézi. A gyászolók va­lami különös finom illatot érez­tek; csak egy ember tagadta ezt a jelenlevők közül. Miután a menetben hátrafordulva han­goztatta ezt, álla rögtön a mel­léhez tapadt, és a fejét nem bírta visszafordítani. Erre két­ségbeesve, fennhangon vallotta meg vétkét, s ezután sikerült nyakát helyreigazítania, de az álián az összenövés miatt csú­nya heg maradt - emlékezte­tőül. Somogyvárról - ahonnét egy másik legenda szerint a ko­porsót szállító szekér magától indult el Nagyvárad felé - csak Könyves Kálmán fia, II. István trónra lépése után került a te­tem Biharba, a szent király által alapított püspökség székesegy­házába, ahol végakarata szerint pihenni óhajtott. (Szapudi) Told, ki tudja, meddig tolhatod! - Budapesten az utolsó előtti viadal Teadélután Alberttel és Bobbal Különleges sajtótájékoztatóra invitáltak: a monacói trónörö­kös, Albert herceg látta vendé­gül teára a sportújságírókat. Most joggal kérdezhetik, hogy ki akkor az a bizonyos Bob? Ilyen herceget legföljebb csak a Huszka-operettből ismerünk. Nos, ezúttal nem arról a Bob­ról, hanem „a” bobról beszél­gettünk. Tudniillik a herceg épp ezt a sportágat űzi elősze­retettel - és érdekes ötlettel ér­kezett hazánkba. A téli olimpiákon mindig az egyik legizgalmasabb verseny a bobosoké, hiszen törékeny­nek tűnő járműveiken jóval száz kilométer fölötti sebes­ségre gyorsulva siklanak végig a pályán. A hideg évszak el­múltával - bár akad néhány ki­fejezetten nyári használatra épített, műanyag-bontású pá­lya - a bobosok többnyire megkezdik „versenymentes” hónapjaikat. S éppen ez (az, amin Albert herceg változtatni akar. Köztudott, hogy a bob­sportban a jó rajt mennyire fontos; nagyrészt ekkor dől el az is, hogy milyen eredményt ér el egy csapat. Albert, a mo­nacói trón örököse úgy gon­dolja, hogy a holtszezonban ha mást nem is, az indulást, a be- tolást, a szánba ugrást lehetne gyakorolni... Az edzés azon­ban unalmas, föl kell „tur­bózni” - rendezzenek tehát csak toló-, úgynevezett push- világbajnokságot. Tavaly nyáron nyolc nemzet részvételével már tartottak is ilyen bemutatót Monacóban. A nyolcvankét méter hosszú, műanyag-bontású, egyenes pályán sínen lehet lendületbe hozni a kerekekkel fölszerelt bobokat. Negyven méter a to- lási szakasz, majd a mellma­gasságban kifeszített szalag alatt úgy kell elhaladni, hogy akkorra már a csapat minden tagja a bobban üljön. Ha ez is sikerül, még hátra van a ne­heze: meg kell állni a célvonal előtt... A pálya szétszedhető, ösz- szecsomagolva befér egy te­herautóba, s összesen két em­ber elegendő a fölépítéshez. Ez adta a hercegnek a másik ötle­tet: a Forma-1 példájára a push-bajnokságot is nemzet­közi versenysorozattá lehetne fejleszteni. Ennek a döntőjét természetesen Monacóban rendeznék med, ámde a na- gyon-nagyon fontos utolsó előtti viadalt Budapesten tart­hatnák. (A magyar egység úgyis megelőzte a monacói herceg csapatát a legutóbbi, a lillehammeri téli olimpián.) Hogy miért éppen nálunk, amikor Magyarország nem kimondottan bobos-ország? Erre a herceg visszakérdezett: de hát miért ne? H. U. Kamatozó Kincstárjegy 1996/VI. ^dC Eros es biztonságos Ha megtakarított pénzét biz­tonságban, magas kamat­tal szeretné gyarapítani, de nem kívánja hosszabb időre lekötni, az Ön befektetése a Kamatozó Kincstárjegy. minden Magyar Állampapír, a Kamatozó Kincstárjegy tel­jes biztonságát is az állami garancia nyújtja. tőzsdei forgalmazásra kerül, így a tőzsdén a futamidő alatt napi árfolyamon ad­ható és vehető. Ugyanak­kor Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt vissza is vált­ható, de ekkor csak a névér­téket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan szá­míthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. További aktuális informá­ciók: 266-6044 A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1995. június 19-23-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1995. június 23. Megemelt évi bruttó kamata 29,5%. Kamatozó Kincstárjegy Egy éves futamidejű érték­papír, amely mostantól meg­emelt, évi 29,5%-os ka­matot nyújt, amely erre az időszakra kiemelkedően ked­vező. Természetesen, mint A Kamatozó Kincstárjegy A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP 8ank Rt. 7401 Kaposvár, Széchenyi tér 2., Marcali, Nagyatád, Siófok, Barcs, Balatonboglár, Fonyód, Tab • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3., Barcs, Fonyód, Marcali, Nagyatád, Siófok, Tab (a K&H Brókerház ügynökeként) • Magyar Hitelbank Rt. 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 7., Nagykanizsa • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4. • Cooptourist Rt. 7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 8. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) ÁMAIfPAPtm A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG Indul a Ticketron értékesítő hálózat Egyenjegyek mindenütt Új országos jegyértékesítő há­lózat indul szeptember 1-jé- től. Ticketron a neve, s min­den jel szerint forradalma­sítja, ha úgy tetszik forra­dalmian leegyszerűsíti a jegy- vásárlás amúgy körülményes folyamatát. A számítógépes helyfoglalós rendszer három magyar szak­ember munkája. Beindulása után kevesebben lesznek a je­gyellenőrző nénikék, kevesebb lesz a nyomdák munkája, vi­szont leegyszerűsödik a jegyel­adás, s megoldódnak eddig megoldhatatlannak vélt prob­lémák. A rendszer segítségével egyebek között a vidéki néző is könnyedén vehet jegyet akár­melyik pesti színdarabra, sport- eseményre, koncertre. Ugyan­csak bárki helyet válthat egy londoni Shakespeare előadásra, vagy a milánói Scala operaelő­adására, s az sem lehetetlen, hogy az egyik mozi pénztárában vásároljuk meg a jegyet a má­sikba. A rendszer központja Buda­pesten lesz. A Ticketron dolgo­zói már most folyamatosan köt­nek szerződéseket színházak­kal, jegyirodákkal, különböző kulturális és sportintézmények­kel. Rendszerükön, állítják, bármely időpontban meg tudják mondani, hogy mikor mely elő­adásra hány jegyet adtak el már. Természetesen mindenki csak saját előadása adataira kérdez­het rá, másoké titkos. A Ticket- ronon megtudható továbbá, van-e még jegy a kiszemelt dar­abra, s ha igen, hova. Augusztusban, a rendszer próbaüzeme idején mintegy 20 helyszínre árulnak majd jegyet a ticketronisták, később körül­belül 50 intézmény bekapcsoló­dására számolnak, az év végéig pedig 100 helyszínre. Magyarországon milliós nagyságrendű a jegyforgalom. Egyforma jegyeket nyomtatnak majd a Forma 1-re és a Film­harmónia valamely hangverse­nyére, s ez óvatosságot igényel a rendszer működtetői részéről. A jegyeket, melyek ugyanolyan alapanyagból készülnek majd, mint a bankjegyek, fémszálak­kal látják el, csak UV lámpa alatt látható jelekkel, domboru­latokkal, sok színnel, holog­rammal. 500 ezres tételekben nyomtatják ezeket a jegyeket, utána formát váltanak. Az új rendszerben a jegyáru­sítók jutaléka kisebb lesz, ezt azonban kompenzálja a volu­men növekedése. A bizomá­nyosi rendszer megszűnik — az új számítógépes rendszer kész­pénzre van állítva —, viszont a színházak pontosabban jutnak a pénzükhöz. A későbbiekben le­hetőség lesz előrendelésre is. Budapesten 25-26 helyen árusít­ják ezeket a jegyeket — nem is szeretnék növelni a jegyárusító helyek számát —, vidéken a megyei központokban, nagyobb városokban indítják útjára a programot. Hitelkártyát éppúgy elfogadnak, mint pénzt, viszont telefonon egyelőre nem rendel­hető így jegy, mert nincs még mindenkinek hitelkártyája. A rendszer előnye még, hogy szinte az utolsó pillanatig vál­toztatható, külföldi rendszerek­hez is kapcsolható. Először a külföldön lévő magyar kulturá­lis intézetekben, hotelekben, utazási irodákban vezetik be. A jegyek mellé a vásárló ingyen — kéthetente megjelenő — új­ságot, programmagazin-félét kap, amiből tájékozódhat a többi eseményről is. A Pesti Műsorral megállapodtak egy új programismertető lap megjelen­tetéséről. A jegyárak nem vál­toznak ugyan, de 10 százalék jutalékot kell fizetni a vidékről Pestre, illetve fordítva, illetve az itthonról külföldre történő vásárlásokért. Buda Magdolna Új filmet készít Koltai Szamba címmel új mozifilmet készít Koltai Róbert. Ennek ő az ötletadója, rendezője és fő­szereplője is - éppúgy mint a Sose halunk meg című filmnek. A születő alkotás a vidéki színház életéről szól. A kulturá­lis programokat szervező anyagbeszerző fia, ifjabb Szamba Ottó jelentkezik a színművészeti főiskolára, majd egy vidéki társulathoz kerül. A film a hetvenes és nyolcvanas évek színházi életét, a vidéki Magyarországot, a közönség ér­tetlenségét és a színészek hét­köznapjait is bemutatja. A for­gatókönyvet Vámos Miklós írta. A forgatást augusztus 1-jén kezdik, és szeptember végén befejezik - hangzott el a teg­napi sajtótájékoztatón. Tíz na­pig Budapesten, majd Tiszaúj- városban forgatnak. Az opera­tőr Gőzön Francisco; a főbb szerepeket Hernádi Judit, Gö­rög László, Kerekes Éva, Lu- káts Andor, Jordán Tamás, He- lyey László, Mácsai Pál és Molnár Piroska játssza. A Magic Media és a Hunnia Stúdió koprodukciójában ké­szülő alkotás 65 millió forintba kerül: a munkát a Magyar Mozgókép Alapítvány huszon­ötmillió forinttal támogatja.

Next

/
Thumbnails
Contents