Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-20 / 142. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. június 20., kedd VÁLASSZON IGÉNYEINEK MEGFELELŐEN! Értékpapírok Kamatmértéke Aquincum Értékjegy I/A (lekötési idő 2 év) Garantált kamat Kamatprémium évi 10 % évi 20 % Összesen évi 30 % Aquincum Értékjegy 11/A (lekötési idő 366 nap) Garantált kamat Kamatprémium évi 10 % évi 18 % Összesen évi 28 % Takarékjegy A/l Lekötési idő 3 hónap évi 26 % Takarékjegy B/l Lekötési idő 6 hónap évi 27 % Lakossági betétek Kamatmértéke Látra szóló bankszámla évi 13% Lekötési idő évi kamat 1 hó 22-25 % 2 hó 23-25,5 % 3 hó 24-26,5 % 6 hó 25-27 % 9 hó 25-27 % 12 hó 25,5-28 % 18 hó 25,5-28 % A fenti kamatmértékek az 1995. április 20. után lekötött betétekre érvényesek. A kamat mértéke a lekötött összeg nagyságától függ. Budapest Bank Rt. A Cenzor Bróker jelenti az értékpapírpiacról Értékpapír-utánpótlás A budapesti Értéktőzsde múlt heti történelmében a legnagyobb hír az volt, hogy a tőzsdeindex az elenyésző (napi 100 millió forint alatti) forgalom ellenére sem csökkent, sőt 1440 pontról 1460 pontra emelkedett. Többnyire stagnáló árfolyamon vesztegették a részvényeket. Az Egis 2600 Ft, a Richter 2000 Ft, az Intereurópa Bank 10 700 Ft, a Graboplast, a Globus és a Globál TH egyaránt 1400 Ft körül forgott. A Danubius csütörtökig 1220 Ft volt, pénteken minden bizonnyal a levágott osztalékszelvények miatt 1190 Ft-ra csökkent. A Pick mérsékelt forgalom mellett 200 Ft-ot csökkenve, a hét végére 6400 Ft-ért cserélt gazdát. Ennél jelentősebb mértékben — bár csak 100 Ft-tal — csökkent a Pannonplast 1220 Ft-ra. A Prímagáz visszatornázta magát 2900 Ft-ra. 240-ről fokozatosan 260 Ft fölé emelkedett a kárpótlási jegy. A hét legalacsonyabb 20 százalékos árfolyamemelkedését a zártkörű tőkeemelés előtt álló Skála-részvények érték el: a T sorozat 2400, az S sorozat 1800 Ft lett. A tőzsdén kívüli piacon többféle részvény, kötvény és befektetési jegy közeli kibocsátásáról szóló hírek uralják a médiákat. A már említett Skálán kívül a Graboplast is zártkörű részvényeseinek szóló mintegy 900 milliós tőkeemeléssel rukkol elő a héten. Minden meglevő 5 darab részvény mellé egy darab jegyezhető. A Zalaegerszegi Ruhagyár 100 millió forintos AVÜ-cso- mag eladása után hamarosan a tőzsdére kerülhet. Csakúgy mint a nyár végéig tartó, több- milliárdos Postabank-részvénykibocsátás és az OTP-rész- leteiben majd a napokban kiderülő privatizációja. Említést érdemel még a Hajdútej 175 százalékos, a Humán 115 százalékos értéken történő kibocsátása, valamint az Eravis Szálloda Rt küszöbönálló privatizációja. A közeljövőben a kárpótlási jegy további árfolyam-emelkedését eredményezheti egyfelől több Gabona cég állami részének 80 százalékában kárpótlási jegyért történő értékesítése, másfelől újabb kárpótlásijegyhasznosítók alakítása. A City KJH-n kívül ismét ringbe lép, a tavaly sikeresen debütált Westminster, ezúttal II. elnevezéssel. A Westminster II portfoliójában az első pillanattól valós vagyon is lesz, a Westminster I-gyel lebonyolítandó részvénycserék eredményeképpen. A Lombard-Holding 1, valamint 2 éves futamidejű kötvényei, valamint az Első Hazai Faktorház „Álomkötvény” elnevezésű, szintén 1 éves papírja színesíti a palettát az Államkötvények újabb 2 és 5 éves futamidejű kibocsátása mellett. Bemutatkozott a hazai privatizáció új vezérkara Az utolsó lehetőség a gazdaság helyreállítására Az új privatizációs törvény meghatározza az állami vagyon magánkézbe adásának szabályait. A végrehajtásra a most létrejött szervezet, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (APV Rt.) kapott megbízást. Az új vagyonkezelő szervezet az ÁVÜ és az ÁV Rt egyetemes jogutódja - mondta bemutatkozó beszédében Suchman Tamás privatizációért felelős, tárca nélküli miniszter. - Az APV Rt tevékenysége kínálja az utolsó lehetőséget a magyar gazdaság helyreállításának utolsó lehetőségeként is értelmezhető. A privatizáció sok ellenérzést váltott már ki, de Suchman szerint lehet ezt jól, tiszta kézzel, korrektül is csinálni. A jelenleg állami tulajdonban lévő vagyon csaknem fele vár még magánosításra. Mindez azonban nem mehet a nemzet- gazdaság, a nemzeti érdekek rovására. Itt van a legjelentősebb vagyon, a Magyar Villamos Művek, melynek privatizálásánál parázs vita várható. Az ÁPV Rt. hosszú távú feladata az állam kezében maradó tulajdonrész kezelése, ellenőrzése. A testület szervezeti és működési szabályzata még hiányzik, és az igazgatóság sem teljes. A két új tag személyéről a csütörtöki kormányülés dönt, és akkor fogadják el a teljes jogú felügyelőbizottságot is. Lascsik Attila megbízott vezérigazgató elmondta: a szervezeti átalakításnak létszámvonzata van. Mintegy száz tisztségviselőtől válnak meg, végkielégítésük körülbelül 50 millió forint. Az ÁPV Rt. elnöke Szokai Imre, a felügyelőbizottság elnöke pedig dr. Puskás Sándor. Bozsó Bea Visszaszorítani lehet, felszámolni aligha Fedezék: a legális tevékenység Tudjuk-e, mi az a „fekete- gazdaság”? Csak legyintünk vagy szitkozódunk is, ha szenvedő alanyaivá válunk? Dr. Bencze József kormányfőtanácsost, a Miniszterelnöki Hivatal feketegazdaság elleni fellépést irányító gazdaságvédelmi koordinációs titkárságának vezetőjét kérdeztük terveikről és a lehetőségekről. Az illegális gazdaságon a fekete termelést-elosztást, kereskedelmi szolgáltatást, a feketemunkát és a fekete bankrendszert értjük. A legális vállalkozás is működhet feketén, például ha kevesebb közterhet fizet a kelleténél. Végül a fekete- gazdaság a legalkalmasabb a törvénytelen úton szerzett pénz tisztára mosására, tehát szorosan összefonódhat a szervezett bűnözéssel. A Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság egy szűkebb operatív csoport - a rendőrség, az adó- és a vámhivatal, a polgári biztonsági szolgálat - munkáját hangolja össze. 16 országos szervezet küldi ide képviselőit. Ki kell alakulniuk a munkamódszereknek, az együttműködés különböző formáinak, bevonva a nemsokára létrejövő nemzeti bűn- megelőzési tanácsot is. Alkalmazható eszközből van elég. Mivel ma csak a jéghegy csúcsa látszik a feketegazdaságból, legelőször a piac ön- szabályozó mechanizmusait kell erősíteni, magyarán, vonzó és stabil piaci feltételekkel a feketepiac szereplőit is a legális gazdaság felé terelni. Ugyanakkor szigorúbb ellenőrzéssel megteremthető egyfajta fenyegetettség is. Utoljára következnek a büntetőjog eszközei. Gyors és hatékony fellépés mielőbb indokolt lenne, hiszen hazánkban ma a nemzeti jövedelem harminc százalékkal lehetne több, ha a feketegazdaságot legális csatornákba tudnánk terelni. Ez az arány a fejlett nyugati gazdaságokban csupán 10 százalék. Ahhoz, hogy sikert érhessünk el, állandó, folyamatos munkára van szükség, és arra hogy a társadalom az intézke- dők és az intézkedések mögé álljon. Hegedűs Eszter Tenyészállatból nincs hiány Bármennyire is válságos az állattenyésztés helyzete, biológiai alapokból nincs hiány. A tenyészállomány kevésbé csökken, mint az állatszám. Sőt, a sertés- és a baromfitenyészetekben inkább a növekedés volt jellemző - tudtuk meg dr. Neszmélyi Károlytól. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet főigazgatója elmondta, hogy az értékes tenyészanyagot képező tehénállomány az elmúlt négy évben 280 ezerről 260 ezer darabra csökkent. A sertésállomány 1990 óta 40 százalékkal zsugorodott, a törzskönyvezett kocák száma viszont 22 500-ról tavaly év végéig 26 ezerre nőtt. Megvan tehát a jó minőségű, európai normáknak megfelelő sertéshús termeléséhez szükséges te- nyészanyag. Hasonló a helyzet a baromfi esetében is. 1993 óta a húshibrid szülőpárok száma 1,7 millió ról 2,4 millióra emelkedett tavaly az év végéig. Neszmélyi Károly szerint az agrárágazatnak juttatott - várhatóan július elsejétől igénybevehető - négymilliárd forintos többlettámogatás lehetővé teszi a tenyészállatok számának további növelését. U. G.
