Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-01 / 127. szám

1995. június 1., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Doros Béla sajtótájékoztatója Somogyaszalóban Hiánycikk a postamester Kétszázezer gyümölcsfa terméséből lesz Sió ivóié (Folytatás az 1. oldalról) Molnár Péter igazgató azt mondta: a nagy ültetvények, gazdaságok megszűntek. Leg­alább évi négyezer tonna őszi­barackra lenne szükségük, itt­hon azonban 5-600 tonnánál többhöz nem tudnak hozzá­jutni. Idén januárban megkér­deztek 15 szakvállalkozást: ha az üzem támogatja pénzzel a fatelepítéseket, akkor vállal­koznak-e gyümölcstermesz­tésre? Csak az egyik partner mondott igent, a többi azt vála­szolta, hogy nem tudja, másnap övé lesz-e egyáltalán a birtok... A feldolgozó üzemet idén is több, mint 10 millió forintos beruházással korszerűsítették, de Molnár Péter szerint nagyon gyorsan át kell gondolniuk, hogy milyen irányba fordítsák a cég stratégiáját. A telepíté­sekhez ma nem jár semmiféle állami támogatás, ez esetben nem búzáról van szó, amit a ve­téstől számított egy éven belül le lehet aratni. Az oltványneve­lést követően még négy évig csak költeni kell a gyümölcs­fákra, utána kezd el teremni. A Sió-Eckes jó biztonsággal nem tud szerződést kötni az egyre kisebb számú gyümölcster­mesztővel, így már azon gon­dolkodnak, hogy földet vásá­rolnak és maguk kezdenek el fákat nevelni. 5-600 hektárnyi Az üdítősdobozok még óriástekercsekben fotó: lang Róbert területre, mintegy 200 ezer fa termésére volna szükségük. Ül­tetvénynek valót azonban nem tudnak venni jelen pillanatban készpénzért sem, mert még bi­zonytalan a privatizáció előtt álló állami földek sorsa. A termelés biztonságát ma még nem veszélyeztetik a gyümölcsvásárlás nehézségei. 22 millió liternyi ívólevet tud befogadni most épített raktáruk — mert bár még soha nem for­dult elő ez a probléma, egy hétre karanténba zárják az árut és folyamatosan ellenőrzik mi­nőségét, hogy ha hiba történik, az ne a vevőnél derüljön ki — idén pedig a vártnál is nagyobb kereslet miatt 45 millió liter fi­nom gyümölcslét gyártanak... Czene Attila Kevesebbet építtetnek az önkormányzatok Már jó úton a Somogvaszfalt (Folytatás az F oldalról) Az eltelt több mint két eszten­dőben azonban kiderült: nem is olyan egyszerű ezt véghezvinni. Pedig az alapötlet jó: a posta­ügynökség vezetője vállalkozó­ként intézné a faluban a posta­szolgáltatást, s mivel így lassan a település központjává válna az ügynökség, kiegészíthetné más típusú vállalkozással is. A Posta is jól járna, hisz nem kellene sem építenie sem bérelnie hivatalt. A 17 településből 11-ben sikerült is létrehozni az ügynökséget — többek közt Sántoson — ám a maradék hat helyen nem akadt jelentkező. Mint Doros Béla el­mondta ennek oka összetett, több helyen az önkormányzat is le­mondott a lehetőségről — ilyen Balatonkeresztúr — több helyen pedig egyszerűen nem akadt vál­lalkozó. A vezérigazgató hozzá­tette: a közeljövőben ezeken a helyeken is biztosítják a posta­szolgáltatást, ha másként nem, kihelyezett hivatalt hoznak létre. Mivel ez a rendszer mintegy 30 százalékkal olcsóbb üzemelte­tésű mint az állandó hivatal fenn­tartása, az is szerepel a tervek közt, hogy a 600 lakosúnál ki­sebb, de állandó hivatallal ren­delkező faluban is bevezetik az ügynökségeket, a következő né­hány évben összesen 1000-1500 településen szeretnének létre­hozni ügynökséget. Ez jóval ne­hezebb feladatnak látszik. A helyi tapasztalatokról Kő­halmi István pécsi postaigazgató elmondta: akadnak igen jól be­vált helyek, ezek közé tartozik Kaposújlak és Sántos is, van ahol még nem igazán szokták meg az emberek a lehetőséget. Általában azonban elégedett a Posta az ügynökségekkel. Újságírói kér­désre válaszolva Doros Béla ki­fejtette: a takarékszolgáltatáson kívül minden postai munkát el tudnak végezni az ügynökök, és biztonsági szempontból sem rosszabb, mint egy hivatal, hisz a pénzt naponta elszállítják, a Posta pedig a tanfolyam mellett páncélszekrénnyel is ellátja a postamestereket. A tájékoztató szóba került a Posta két veszteséges szolgálta­tása, a csomag- és távíratkézbesí- tés is. A csomagok esetében az évi 1,3 milliárd forintos veszte­séget díjemeléssel nem lehet kompenzálni, ezért a tervek sze­rint a szolgáltatás minőségét vál­toztatják meg. Azaz, csak külön kérésre — és felár ellenében — kézbesítik a csomagokat a fel­adás másnapján. Mivel a csoma­gok felét a csomagküldő szolgá­latok adják fel, és nekik ez nem jelent hátrányt, úgy tűnk ez lesz a megoldás. A kommunikációs technika fejlődése miatt vissza­esett távítratforgalmat azonban nehéz lesz újból nyereségessé tenni. Mivel összességében a posta így is nyereséges — 2,5 milliárd forint volt a tavalyi eredmény — az ebből adódó 130 millió forint veszteséget egyelőre elviselik. V. O. — Az önkormányzatok el­szegényedésével egyre keve­sebb a településeken vég­zendő munka. Két éve még az út és járdaépítések 30 száza­lékát az önkormányzatok megbízásából építettük — mondta Hoffmann Péter a Somogy Aszfalt Kft főépítés­vezetője. — Ez a szám ma a felére csökkent. Átalakult a megrendelők köre, ugyanak­kor bővült a tevékenységünk skálája is. A Somogy Aszfalt Kft — a Bau Holding Rt tagjaként — kezdetben út-, vasút-, víz- és hídépítéssel foglakozott So­mogybán és a szomszédos Zala megyében. A kisebb önkor­mányzati megbízatások után egyre nőtt a nagyobb értékű és méretű közúti munkák aránya, így a veszteséges első év után a tavalyi évet már 814 miiló fo­rintos forgalommal és 79 mil­liós eredménnyel zárták. A dol­gozók létszáma is háromszoro­sára emelkedett; ma 126 fizikai munkást és 17 alkalmazottat foglakoztatnak. Részt vettek a tavalyi év egyik legjelentősebb beruházá­sában a kaposvári Berzsenyi utca négysávúsításában. Alvál­lalkozóként az alépítményi munkákat végezte a cég 130 millió forint értékben. Jelentős megrendeléseik közé tartozik az országos főúthálózat aszfalt- burkolatának javítása és meg­erősítése a 7-es út több szaka­szán, Balatonboglártól Somogy -Zala határáig. Tavaly kezdték és ebben a hónapban fejezik be Nagykani­zsán a postai telefonkábelek le­fektetését. Beszálltak az üzem­anyagtöltő állomások építésébe is: Zalaegerszegen Jet Petrol kutat adtak át, Balatonboglá- ron, Dombóváron, Hévizén és ugyancsak Zalaegerszegen Mól kutakat építettek. A Somogy Aszfalt munkásainak szakér­telmét dicséri a letenyei hatá­rátkelőhelyen létrehozott, szá­mítógépes mérleggel felszerelt önálló kamionsáv is. A műtár­gyak közül a marcali és a hévízi tornacsarnok építését sorolja a főépítésvezető a legjelentőseb­bek közé. Büszkén említi, hogy marcali keverőtelepükön az eu­rópai normáknak megfelelő környezetvédelmi szabványnál magasabb értéket mértek a pé­csi Környezetvédelmi Felügye­lőség munkatársai. A Somogy Aszfalt Kft szak­emberei végzik a Hévizén a Lo­tus Therme Szálloda csatlakozó útjainak építését, a cölöpalapo­zást és a kommunális vezetékek építését. A szállodát a követ­kező szezonban vehetik bir­tokba az üdülő vendégek. Ugyancsak áthúzódó beruházás a böhönyei szennyvízhálózat kiépítése, amely a jövő év vé­gére készül el. A világbanki hi­tel jóvoltából nőtt a közúti megrendelések aránya. A 7-es úton, a Balaton környékén je­lenleg is több helyen aszfaltoz­nak. (S. Pap) Somogysimonyi iskolabusza Somogysimonyiba is eljött „Amerika”. Ha nem is a gaz­dagság, de egy szép iskolabusz formájában. Nagy Attila falu­gondnok naponta házról házra jár a Toyotával, s összeszedi a Nemesvidra, Marcaliba igyek­vő óvodásokat, iskolásokat. Bakos Gyula polgármester­nek nem kellett a szomszédba mennie egy kis leleményessé­gért, amikor annak idején elke­verték az iskolabusz megpályá­zásához szükséges papírokat.- Megtudtam, hogy egy al­földi település kilépett a vára­kozók közül; azonnal fölmen­tem Budapestre, s megkaptuk a 950 ezer forintot. Ezt egészítet­tük ki egymillió 800 ezerre.- Mire hivatkozott, a soron- kívüli igénylésnél?- Szegény a falu. Annyira el voltunk maradva; a 104 lakos közül 60 a nyugdíjas. Meg kell fogni a költségvetés négymillió forintját, hogy mindenre jus­son. Ez a kis busz nagyon sokat segít. Reggelente a gyerekekkel együtt az öregeket is beviszi orvoshoz, gyógyszerért... Nagy Attila falugondnokon, a Toyota pilótáján fürtökben lógnak a hazaérkező gyerekek.- Nagyon jó érzés, hogy se­gíthetek nekik, meg az öregek­nek is. Kihordom az ebédet, megvárom az orvosnál a bete­geket, s hozom a gyógyszert is. Olykor csak este hat óra után teszem le a kocsit. Aztán inté­zem a gázpalack-cserét. Most meg már kaszálni is kellene... - mutatja az áropart dús füvét. Bakos Gyula büszke a szép, rendezett falura. Itt az idősek is adnak arra, hogy a portájuk csi­nos legyen. Az önkormányzat nemrég megcsináltatta a járdát, s van krosszbar telefon. Minden lakásban vezetékes víz szol­gálja a kényelmet. A polgár- mester most a gáz bevezetését szorgalmazza; az iharosberényi elosztótól kapná a falu.- Elmaradott térségként tar­tanak nyilván bennünket, s az adódó pályázati lehetőségeket nem hagyjuk ki - mondta. - A Somogyi Hírlapban olvastam, hogy azoknak a falvaknak is lehet pályázni, ahol nincs mű­emléki templom. A könnyem kicsordult az örömtől, amikor megnyertük az 50 ezer forintot. Az egyházközségnek volt egy kis pénze, s 320 ezer forintért elvégeztük a tatarozást. A falu is hozzájárult ötvenezerrel. A derekabb emberek önként elvé­gezték a kőművesmunkát. Új­jávarázsoltuk az Isten házát - mutatja a fehér falú templomot. - Csak egy gondom van, ezt a közgyűlésen is elmondtam már; se a templomba, se a falugyű­lésre nemigen járnak el az em­berek. Várnai Ágnes SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete A középszer vége Indul a nyári szezon a Balatonon. Az önkormányzatok, cégek, egyesületek, sportkörök hetek óta folyamatosan rendezik évad­nyitó programjaikat. A tapasztalatok alapján azonban jórészt csak maguknak. Néhány vitorla már fehéredik a tó fölött, a jobb üzletekbe — ahol arányban áll egymással a szolgáltatások minősége a számla összegével — be-belátogatnak a vendégek. Sóstón pedig a mi­nap láttam két fürdőzőt. Hány vendég pihenhet most a Balato­non? (Annál azért többen vannak, hogy egyesével meg lehessen számolni őket.) A tények arról, ami mérhető: a Mahart hajóira 20 százalékkal kevesebb jegyet váltottak ebben a szezonban, mint tavaly. A legnagyobb kempingeztető, a Siótour Rt egyik legjobb vendégváró helyén, a siófoki Aranypart nyaralótelepen tegnap a következőképp alakult a forgalom: kempingben 115 fő (tavaly 119), faházban 27 turista lakik jelenleg (161!), a lakóko­csik most üresek, tavaly ilyenkor négyen bérelték. A számok kicsik, hogy messzemenő következtetéseket lehes­sen levonni belőlük. Érdekes viszont: a vendégek szinte mind­egyike német, mindössze egyetlen magyar család indult nyaralni ide, és csaknem valamennyien egyénileg foglalták le a szállást. (A vendégek jó része csak először érkezik idegenforgalmi cég által szervezett utasként, másodszor már saját tapasztalatai alap­ján feketén, olcsóbban keres magának szállást.) A legnagyobb vendégküldő német szervezet csak június végétől foglalt szállást — talán későn jött a néhány tóparti önkormányzat, cég szezon­hosszabbító törekvése? Általános jelenség, hogy a legolcsóbb és legdrágább szolgáltatásokat veszi ki-ki. A középszernek — úgy tűnik — befellegzett. Vezetőképzés Balatonszemesen Három napos képzés kezdő­dött tegnap Balatonszemesen a szocialista párt országos appa­rátusa számára. A városi és ke­rületi irodavezetőknek a párt belső ügyeiről, szervezeti kér­désekről és a kormányzati el­képzelésekről tartanak tájékoz­tatást az MSZP vezetői. Játszóteret avattak Zselickislakon Zselickislak is csatlakozott a Kihívás napja rendezvényei­hez. Ezen a napon adták át az önkormányzat által építtetett és a helyi Agrofa Kft támoga­tásával készült játszóteret a gyereknek. A kicsiknek ügyes­ségi versenyeket szerveztek a szülők, a felnőttek pedig aszta­litenisz bajnokságon, kerékpá­ros versenyen, kispályás foci­meccsen, rönkhajító versenyen és légpuska lövészeten ver­senghettek egymással. Antverpeni oklevél Jutának Egy Antverpen melletti iskola „Vágyaim, álmaim” címmel hirdetett rajzpályázatot, melyre a jutái iskola tanulói is elküldték alkotásaikat. Fülöp Gábor Űrhajós leszek és Ka- ponya Barbara A természetben című munkájáért díszes okle­velet kapott. Könyvtár létesült Orciban Könyvtárszobát alakított ki a polgármesteri hivatal épüle­tében az őrei önkormányzat. Török Imréné tiszteletdíjas könyvtáros hetente egyszer nyitja ki az olvasóknak. A té­kában, a könyveken kívül na­pilapokat és folyóiratokat is olvashatnak a település lakói. Nemrégiben megállapodást kötöttek a megyei és városi könyvtárral; az intézmény 20 ezer forint értékben biztosítja az őrei könyvtár ellátását. Sikeres nemzetközi nyelvvizsgák A Somogy Megyei Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat által szervezett nemzetközi nyelvvizsgán szép eredmé­nyek születtek. A német Zerti­fikat nyelvvizsgán 14-en vet­tek részt és közülük 11 sikere­sen szerepelt. Az angol ICC nyelvvizsgán 33-an indultak, és 28-an sikerrel vették az akadályt. A megmérettetésen több kaposvári iskolás diák is szép eredménnyel szerepelt. Bővült az Autószalon Befejezték Marcaliban az Opel autószalon bővítését. A mun­kákat házon belül oldották meg, s ennek eredményeként elkészült az új épületszámy az ügyfelek fogadására kialakított portállal. A bővítéssel sikerült az Opel által előírt szabvány­nak megfelelően kialakítani az autószalont. Új hulladéklerakó Marcaliban Szabálysértésnek minősül a jövőben, ha épülettörmelék mellett egyéb hulladékot is el­helyeznek Marcali lakói a Kossuth utcai szemétlerakó­ban. A város szemetjét ezen­túl, a település korszerű hulla­déktárolójában kell majd elhe­lyezni. 40 dolgozótól válik meg a Classtej Rt Sok tej, kevés munka (Folytatás az 1■ oldalról) Az elképzelések szerint az elküldésre ítélt dolgozók közül nem mindenki marad majd ál­lás nélkül. Vállalkozóként töb­ben továbbra is a cégnél dol­gozhatnak. A teherautóvezetők újfajta érdekeltségi alapon ér­tékesíthetik majd a különféle tejtermékeket. A kaposvári tejüzem 1,5 milliárd forintos bevétel mellett veszteséggel zárta az elmúlt évet. Az idén csaknem 2 milliárdos forga­lommal számolnak, ami talán biztosítja a nullszaldós zárást. Az idei első negyedévben csaknem félmilliárdos árbevé­telt értek el, ám májusban jócskán visszaesett a forgalom. A vezérigazgató szerint áprili­sig napi 95 ezer liter tejet dol­goztak fel. Azóta napi 20 ezer liternyi tej eladása okoz gon­dot. Ä nehézségek áthidalására a fővárosba illetve a szomszé­dos megyékbe szállítják ter­mékeiket. Kitörési lehetőségként idő­közben még az export gondo­lata is felmerült. Ezt nehezíti azonban, hogy hiányoznak a megfelelő kormány támogatá­sok — hangsúlyozta Ács Ta­más. A tejüzem vezetői szerint az új sztandi-pack termékcsa­ládnak jó esélye van a külföld értékesítésre. A felmérések alapján elsősorban a horvát és szlovén kereskedők érdeklőd­nek a kaposvári tejüzem árai iránt. Harsányi Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents