Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-16 / 139. szám

1995. június 16., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 A családi örökségen, hat holdon gazdálkodnak Komiósdi szántóvetők Szépen fejlődik a kukorica Kovács Elemér földjén — Családi örökség ez a terü­let, amin most is gazdálko­dunk. Nálunk mindenki földműveléssel foglalkozott világéletében. Ha újból kez­deném az életemet, akkor is ezt a munkát választanám — mondta Komlósdon Kovács Elemér. A komiósdi határban ezt a hat hold földet még a nagyapja vásárolta. Legalább nyolcvan éve megterem rajta minden fon­tos növény. Generációk gaz­dálkodtak itt. Mostani gazdája már nyugdíjas, ám jó ideig még dolgozni kíván. — A szántó-vető világban nőttem fel; a föld számomra az egyik legfontosabb dolog — mondta Kovács Elemér. — Csodálatos érzés látni, amint az elvetett magból kifejlődik a nö­vény. Nagyon sok munkába, verejtékbe kerül, amíg végzünk a munkával, de megéri. Azt hi­szem, ehhez hasonló hivatás nemigen létezik... Kukoricát, árpát, búzát, bur­gonyát termel. A munkában fe­lesége és két ismerőse is segít. Emellett állatokat tartanak; az istállóban most is nevelnek két bikát. — Ennek jó ára van most — mondta Kovács Elemér —, ér­demes velük foglalkozni. Van még néhány tehenünk és egy lovunk. Nagy segítség ez... — S míg beszélgettünk, ki­derül, hogy néhány hízót is tar­tanak. — Lehet, hogy egy-két disz­nót eladunk — mondta. — Ki­csit megemelkedett az ára, mos­tanában jobban keresik az álla­tokat. Nincs rajta nagy hasz­nunk, de azért ebből is csurran- cseppen valami. A maradékot megtartjuk magunknak, meg a gyerekeknek is adunk. Kovács Elemér tele van ter­vekkel. — Már mondta az egyik fiam, hogy hagyjam abba a munkát; a korom miatt végülis megtehetném. De nem tudom magam elképzelni, hogy csak üldögélek egész nap. Én ezt az életet szoktam meg. Remélem, még jó ideig dolgozhatok itt, a földeken... Harsányi Miklós Rinyaújnép telefont szeretne Rinyaűjnépen a munkanélküli­ség nem okoz nagy gondot. Alig hatvanan élnek itt, és a lakosság nyolcvan százaléka nyugdíjas. Mindössze két óvodása és öt is­kolása van a kis községnek. — A legnagyobb gondunk a telefon — mondta Kiss Józsefné polgármester. — Nyilvános fül­két szeretnénk a falu központjá­ban. Az egyetlen segélykérő te­lefon már többször elromlott, olyankor megszakad a kapcsola­tunk a külvilággal... A felújítások között említette a polgármester-asszony a te­mető bekerítését. Erre 200 ezer forintot különítettek el. G. A. Mezsgyevita Tótújfaluban- Most már csak egyetlen bejárata van az ikerházunk­nak. Eddig két utcára is ki­járhattunk az udvarról. Amióta azonban privatizál­ták a Dózsa György utcai járdát, az egyiket nem hasz­nálhatjuk — mondta a tótúj - falusi Bunyevácz Pál. A család — elmondásuk szerint — 25 évig gondozta a házuk melletti partoldalt. Most azonban gondot okoz, hogy eladták ezt a területet.- A házunk mellett koráb­ban községháza és tűzoltószer­tár volt. Ezt az épületet meg­kapta az egyik falubeli, és presszót akar építeni. Nemrég értesítést kaptunk arról, hogy emiatt változik a telkünk ha­tára - mondta Bunyevácz Pál.- így nemcsak nem mehetünk ki az utcára mindkét oldalon, hanem az eddiginél beljebb kerül a telekhatár is. Bunyeváczékat bosszantja az áldatlan állapot. Megszok­ták, hogy sarokházuknak két bejárata van. S ez most egyik napról a másikra megszűnt.- Nem nyugszunk bele a döntésbe. Ha kell, bíróságon is megtámadjuk a döntést. Min­denképpen, harcolunk az iga­zunkért. Bunyeváczék szomszédsá­gában épp munka közben ta­láltuk Jankovics Györgyöt. Maltert kevert az épülő presz- szóhoz.- Nem igaz, hogy privati­záltuk a járdát. Az utcának ezen az oldalán nem is volt járda — mondta Jankovics György. — Bunyeváczék ezt a kijáratot használták hosszú évekig, de most már nem tehe­tik. A terület az enyém, nem járkálhatnak át rajta. Jankovicsék - mint megtud­tuk - a régi községháza épüle­tét és a hozzá tartozó területet úgy kapták az önkormányzat­tól, hogy ennek fejében egy tűzoltószertárt kell fölépíte­niük. A leendő presszó hivata­los tulajdonosa Jankovicsék lánya, Szilvia. — Nem értem, miért áská­lódnak ellenünk ennyire. Szé­pen rendbe tesszük a környé­ket, ápoljuk a zöldterületet is. Ahhoz viszont ragaszkodunk - tette hozzá Jankovics György —, hogy a birtokun­kon senki ne járjon át. Úgy ér­zem, sok nehézséget hoz még ez a vállalkozás... A lányunk­nak építjük a kis presszót, szinte mindent saját magunk csinálunk. Ismerve a két szomszéd felet, várhatóan nem nyugsza­nak bele a kialakult állapotba. Vélt, vagy valós igazuk bizo­nyításáért még bíróságra is mennek - az indulatokat látva erről kétségünk sincs. (Harsányi) Vállalkozók panziónak, gazdaboltnak akarják Árva határőrlaktanyák Somogy déli határán néhány éve elárvultak a laktanyák. Ahogy áttérek a hivatásos határőrizetre, egyre keve­sebb épület kellett. Az állami tulajdonban levő „objektu­mokat” évekig őrizték; idő múltán azonban elfeledkez­tek róluk. — A laktanyák a Belügymi­nisztérium kezelésében marad­tak — mondta Novák István ezredes a nagykanizsai határ­őrigazgatóságon. — Az értéke­sítést a kincstári vagyonkezelő kaposvári szervezte végzi. Nemrég sikerült eladni egy épületet, ám a többi megma­radt. A lankóci erdőben álló épü­letet májusban vásárolta meg egy vállalkozó. Gazdálkodni kíván, s ezért választotta ezt a helyet. Üresen áll a berezencei laktanya is. Ez iránt már jóval nagyobb az érdeklődés. A le­hetséges vevők között jegyzik a helyi önkormányzatot és több vállalkozót. Úgy hírlik, szociá­lis célokra hasznosítanák az épületet vagy bolttá alakítják át. Novák István elmondta azt is, hogy egyes vállalkozók panziót álmodtak a berzencei épületbe. Ezt az elképzelést arra alapozzák, hogy a környé­ken jelentős a horvát turizmus. — Többen érdeklődtek a somogyudvarhelyi, illetve a vízvári épületről. Ezeket ko­Romlik a vízvári határőrlaktanya rábban jól kiépítették, így több­féle célra is hasznosíthatók. Az udvarhelyi laktanyát egy atádi kft akarja megvenni gépmű­helynek, esetleg gazdaboltnak. A környéken ugyanis nincs ilyen üzlet. Az egykori vízvári laktanya leromlott, mióta üres. Pedig — mint Bállá Róbert jegyző mondta —jól lehetne haszno­sítani. Az elmúlt hónapok so­rán többen kértek felvilágosí­tást, ám komoly szándékú vevő még nem jelentkezett. Bár olyan értesülése is van, hogy átalakítják gyermektá­borrá. (Harsányi) Csurgóról szervezi a párizsi szalont Első számú feladat a vállalko­zók piacra juttatása, megismer­tetése a nemzetközi feltételek­kel. A somogyiak az idén elju­tottak a gráci tavaszi vásárra: Csurgóról bemutatkozott itt a Napsugár szövetkezet, az Ae- ropack, a Szilvási és Társa Kft. Augusztusban Klagenfurt kö­vetkezik, majd novemberben a grenoble-i vásár, s még ebben a hónapban a Midest Nemzet­közi Ipari Szalon teszi fel a so­rozatra a koronát. A Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány részéről az idei rendezvényt Mayer Tibor nemzetközi referens, a csurgói tanácsadó iroda vezetője szer­vezi. Amikor részvételi igé­nyével Lea Hungary néven be­lépett a Somogy Megyei Vál­lalkozói Központ a Midest számítógépes rendszerébe, a gép jelzett, tud egy ITD Hun­gary névről is. így találkoztak a Magyar Befektetési és Keres­kedelemfejlesztési Részvény- társasággal, amely állami cég. A harmadik előkészítő a fran­cia Grenoble Isere Developp- ment szervezet. A három fél hétfőn találko­zik Kaposváron. A szalon több mint kiállítás vagy vásár: a leg­igényesebb eladók és vásárlók találkozási színtere. Négy na­pig tart, de 10 hónapig készül­nek rá. Az idei is innovációs szalon lesz, olyan találmányo­kat tudnak patronálni, amelyek a dinamikus közegben kellő partnereket találnak. Kapcso­latban állnak a Felkínálom című tv-műsorral is. Száz négyzetméteres standot állítanak föl a 20-25 magyar kiállító számára. Üzleti alapon választják ki a leghasznosabb­nak, gazdaságpolitikai számí­tások alapján sikeresnek látszó vállalkozásokat. Mielőtt bárki kikerülne az észak-párizsi ren­dezvényre, felkészítik. A kiállí­tóhelyeket ingyen kapják, de ha itt születik üzletkötés, előre rögzítik, ki milyen módon ré­szesül a haszonból. (Horváth) Németországba utazik a fúvószenekar Nagy sikere volt a sárvári fesz­tiválon a barcsi fúvószenekar­nak. Horvát, szlovén és magyar együttesekkel közösen a Nádas- dy-vár udvarán mutatta be mű­sorát - ezt a közönség vastaps­sal jutalmazta. Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző, a zsűri elnöke dicsérte a barcsi fúvósok igényes műsorát, széles dina­mikai skáláját. A barcsi fúvós­együttes ma a németországi Bi- schofswerdába utazik: ott schi- boki napok rendezvénysoroza­tán képviseli Magyarországot. Két nap alatt ötször szerepelnek. Máltaiak taggyűlése az üdülésről A Máltai Szeretetszolgálat bar­csi csoportja a héten tartotta taggyűlését a szociális köz­pontban. Szervezeti kérdések­ről is szó esett, meg a továb­bi munkáról - egyebek között a tagok üdülési lehetőségeiről. Csurgói öregdiákok a baráti körben A Csurgón végzett diákok a Ba­ráti Kör szervezésében minden hónap második csütörtökjén ta­lálkoznak. Legutóbb az 1942- ben érettségizett Pozsonyi Ru­dolf tartott vetítettképes elő­adást hazájáról, Venezueláról. Erősíteni is akaiják kapcsolatai­kat: kérik, hogy jelentkezzenek az 1970 után Csurgón érettségi­zettek a Rúzsa Miklósnál, a kör elnökénél: 1184 Budapest, La­katos u. 28. (Tel: 295-13-22). Tamócai falunap kötélhúzással Falunapra készültek e héten a somogytarnócaiak. A nagysza­bású rendezvényen - holnap ­több vidám versenyt rendeznek, egyebek között kötélhúzást is. A falunapra lehozzák a pécsi Nemzeti Színház operettműso­rát, s este pedig utcabált tarta­nak az Adios együttes zenéjére. Negyven év után újra Csokonyavisontán Tizenheten gyűltek össze Cso­konyavisontán: az ötvenes évek közepén végzett kisdiákok tar­tották 40 éves találkozójukat egykori iskolájukban. A rend­hagyó osztályfőnöki órát Beck János tanár tartotta. Ez az osz­tály volt az, amely a járásban megalapozta az iskolai sportot. 36 barcsi nyaral majd Balatonfenyvesen Barcsról 19-en jelentkeztek a megyei Vöröskereszt-szervezet és az önkormányzat egészség- ügyi és szociális bizottsága ál­tal szervezett „nagyszülei-uno­ka” táborba, a , jó egészség” tá­borba pedig 17-en. Valameny- nyiük jelentkezését elfogadták. Az előbbi tábort július 2-8. kö­zött rendezik Balatonfenyvesen az ifjúsági táborban, az utóbbit július 9-15. között. A barcsi önkormányzat 57 ezer forinttal járult hozzá táboroztatásukhoz. Regionális találkozót tartanak Barcson Regionális találkozót tartanak holnap Barcson a nyugdíjasklu­bok: Csurgó, Magyaratád, Nagyatád, Nagykanizsa, Báza- kerettye, Fácánkert klubjának küldöttei. A helybeli szervezők 400 vendégre számítanak. A múzeumban részt vesznek a barcsi nyugdíjas alkotók kiállí­tásán, majd Feigli Ferenc pol­gármester köszönti őket a Május 1. parkerődben. Utána a nyugdí­jasklubok mutatnak be műsort. Tamási kis postája Annának mindenkihez van egy jó szava Pénzt vesz át, újságot árusít, és közben mindenkihez van néhány kedves szava. A drá- vatamási kis postahivatal ve­zetője mindenkit ismer a falu­jában. — Mindenkivel jól kijövök — mondta Csamári Anna, a posta vezetője. — Ismerem az összes falubelit, sokan közü­lük naponta felkeresnek. Hi­vatalunkban több mindent el lehet intézni, így nem kell be­utazni a szomszédos települé­sekre. A kis helyiségben táviratot lehet feladni, pénzt utalnak át, s foglalkoznak totó-lottó és újságárusítással is. A dráva- tamásiak leginkább a rejtvé­nyújságokat veszik: hetente szép summát fizetnek értük. — Nem ritka, hogy 30-40- en is jönnek. A szociális ott­hon adja a legnagyobb for­galmat, sok magánember is levelez távoli rokonaival, is­merőseivel. Folyamatosan van munkánk. A kis posta vezetője öt éve dolgozik itt. Elvégezte a tiszti iskolát is. Mint mondta örül, hogy emberekkel foglalkoz­hat. Ottjáriunkkor is több helybelinek segített. — Bárcsak ilyen dolgozók lennének minden hivatalban — mondta Gencsi Józsefné. — Gyorsan teljesíti az embe­rek kérését, s nagyon kedves mindenkivel. H, M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents