Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-16 / 139. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1995. június 16., péntek Nem mindenkinek jut jól fizetett állás A végkielégítésről Végkielégítésről, kisebb és nagyobb pénzek felvételéről, sorsáról - politikai felhanggal, vagy csak az állampolgári kíváncsiság kapcsán - sok szó esik manapság. A Munka törvény- könyve módosítása a szűk réteget érintő, rendkívül magas összegek megszerzésének lehetőségét mostanában szabályozta. A jelenlegi szabályozás kimondja: „A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása, vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.” Ha valaki a munkahelyén legalább három évig egyhuzamban dolgozott, egyhavi fizetést vihet haza végkielégítésként. Ötévi munka esetén ez kéthavi, tíz évnél három hónapi, tizenöt évnél négyhavi, húsz- évi munkaviszony után öt-, legalább huszonöt évi munka esetén pedig hathavi átlagkeresetnek megfelelő összeget jelenti. Ha valakinek öt évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt felmondanak, további három hónapnyi átlagkeresetet kaphat. (Viszont semmiféle vég- kielégítés nem jár, ha idő előtt, vagy betegség okán vonul valaki nyugalomba.) Ez a kifizetési mód tulajdonképpen nem más, mint a munka nélkül maradónak nyújtott törvényes és minimális segítség. Ahol az állam is tulajdonos, ott a munka törvénykönyvében szabályozott végkielégítés rendszerint megfelelően történik. Más a helyzet a magánkézben levő cégeknél, ahol alkudni is lehet. Megegyezhet például munkáltató és munka- vállaló abban, hogy három évre szóló szerződést kötnek s ha a munkaviszonyt előbb megszakítja a munkáltató, úgy akár tízhavi végkielégítés is ütheti dolgozója markát. Nem minden búcsúpénz végkielégítés. Ha például meghatározott tartamra szóló szerződést idő előtt felbont a munkáltató, akkor köteles a hátralevő időre - de legfeljebb egy évre - járó átlagkeresetet kifizetni. Ez azonban nem végkielégítés! A végkielégítés összegébe a felmondási időre járó fizetés nem tartozik bele. Folytatódó fogyókúra Egy karcsúsító beavatkozáson, azaz létszámleépítésen már nagyjából-egészében túlestek a közhivatalok: a kabinet áprilisi határozata - első ütemként - 10 százalékos csökkentésre kötelezte a tárcákat. Tegnap a kormány a folytatásról döntött. Ezúttal a köztisztviselői álláshelyek számát további 1820- szal kell mérsékelni. A kormányhatározat szerint a leépítéseket differenciáltan hajtják végre, egyebek közt az igazgatási struktúra eddigi és folyamatban levő egyszerűsítésének tapasztalatait is figyelembe véve. Ennek jegyében most például az Igazságügyi Minisztérium és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat mentesül a csökkentés kötelezettsége alól. A külügyi tárcára vonatkozó döntés szerint az új külképviseleti szervezet létrehozása során kell - a korábbi összlétszámhoz képest - legalább 5 százalékos megtakarítást elérni. A kabinet a földművelésügyi tárcát arra hívta fel, hogy az 1991-ben született törvény alapján létrehozott földművelésügyi hivatalok és más szervek feladatait vizsgálja meg. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium az ágazat területén 981 állást szüntet meg, vagyis 15 százaléknál nagyobb arányú leépítést hajt végre. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén pedig a 15 százalékos csökkentést a közlekedési és hírközlési felügyeletek átszervezésének eredményeit figyelembe véve kell végrehajtani. A kormány elhatározta, hogy törvényjavaslatban - a parlamenttől sürgősségi tárgyalást kérve - kezdeményezi a tankerületi oktatási központok megszüntetését is, mert további működésük szükségtelen. Nem szolgáltatás jellegű feladataik az önkormányzatokhoz, a szolgáltató jellegűek pedig a megfelelő pedagógiai intézményekhez telepíthető. A módosítás nyomán a kormány a Nemzeti Alaptantervet és ennek alaprendeleteit rendeletben adja ki. A tervezet szigorúan meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett növelhető a 8 osztályos általános iskolák, illetve a 4 osztályos gimnáziumok évfolyamainak száma. Nagygyűlésen ismertette programját a köztársaságielnök-jelölt Mádl: Nyílt lehet a verseny „Parasztlegényből kinőtt arisztokrata", így jellemezték egyetemi évfolyamtársai a hatgyerekes bándi földművescsaládban, 1931-ben született Mádl Ferencet. A veszprémi piarista gimnázium után a pécsi egyetem jogi karán, majd Strasbourg- ban, a Nemzetközi Összehasonlító Jogi Karon tanult. 1971-ig dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia apparátusában. Az ELTE jogi karán tanszékvezető egyetemi tanár. Négy évig volt megszakítás nélkül az Antall-, illetve a Bo- ross-kabinet tagja. Tevékenykedett szakértőként a hazai gazdasági válság levezetésére programot kidolgozó Kék Szalag, illetve a Híd csoport munkatársaként, volt A VU igazgatótanácsi tag, kormányzati „főprivatizá- tor”, 1993 februárjától 1994 júniusáig pedig kultuszminiszter. 1994 novemberében tartotta meg akadémiai székfoglalóját. Nős, egy gyermek édesapja. Mádl Ferenc, a három ellenzéki párt közös köztár- sasági-elnök-jelöltje csütörtökön Budapesten, az Erkel Színházban lapunk zártakor kezdődött nagygyűlésen összegezte, hogy megválasztása esetén milyen törekvések, célok szellemében töltené be magas közjogi méltóságát. A jelölése utáni napokban programjáról több sajtónyilatkozatban szólt - az alábbiakban ezekből az interjúkból ismertetünk részleteket.-Ki kell állnunk a határon túli magyarság érdekeiért, hogy a magyarok hazánkon kívül is jól érezhessék magukat... Bizalomerősítő lépéseket kell tennünk a szomszédos országok pártjai, kormányai és parlamentjei felé, hogy kiteljesedjék a kisebbségek egyéni, kulturális és területi autonómiája. Az államfői, illetve a kormányzati munka kapcsán Mádl Ferenc így fogalmazott: - Osztom azt a véleményt, hogy a magyar hagyományok védelme és politikai kultúránk aktív kormányzati szerepet igényel, óvakodnék viszont, a jogi képzettség ebben segít is, hogy szakszerűtlen, vagy rossz tanácsok alapján felesleges konfliktusokkal, felesleges félreértésekkel terheljem a közvéleményt... Alkotmányossági kontrollt kérnék a kormány stabilizációs programjáról és köztársasági elnöki jogkörömet a lehetséges mértékig bevetném a családok és a jövő nemzedék védelmében... Nem foglalnék állást egyik párt nézetével szemben, vagy mellett.-A törvényalkotásban pótolni kell a hiányokat, egyértelmű jogszabályok megalkotásával, amelyeket értenek az emberek és a gazdaság szereplői. Jelöléséről szólva ezeket mondta: - A jelöltséget szimbolikusnak tartom, mely kifejezi a polgári ellenzéki pártok egységét. Amiért elvállaltam, abban az is motivált, segítsem az antalli örökség tovább vitelét. A társadalom jobb lehetőségeket keres, ez is oka annak, hogy létrejött a három ellenzéki párt konszenzusa, és alternatíva felmutatása... A verseny nyílt lehet, magam alázattal és tisztelettel fogadtam el a felkérést. Drága tavasz Meghaladta a 30 százalékot az infláció. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint májusban 2,4 százalékkal emelkedtek áprilishoz képest a fogyasztói árak. Tavaly májushoz viszonyítva 30,8 százalékos volt a drágulás. A nyíltság híve Növelni kell a privatizáció nyilvánosságát - hangsúlyozta meghallgatásakor Puskás Sándor, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. felügyelőbizottságának elnökjelöltje, akinek kinevezését csütörtöki ülésén támogatásáról biztosította az Országgyűlés költségvetési bizottsága. Kontrollt kérnek Forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérje a Bokros-csomag alkotmánysértő rendelkezéseinek megsemmisítését. Erre hívta fel a Magyar Demokrata Fórum elnöksége a párt parlamenti képviselőcsoportját. Eltérő megítélés Különböző módon foglaltak állást a pénzügy- miniszter végkielégítésének sorsáról az MDF és a Kisgazdapárt képviselői. Herényi Károly, a Demokrata Fórum szóvivője szerint: örültek volna, ha Bokros Lajos saját jó szándékától vezéreltetve ajánlja fel a 16 millió forintot karitatív célokra, nem pedig a társadalom és a miniszterelnök nyomására. Torgyán József viszont kijelentette: ez a pénz az államé, nem pedig a pénzügyminiszteré. Ezért azt vissza kell adni a költségvetésnek. Tíz év szükséges Nem lehet rövid időn belül jelentősen csökkenteni a Balaton szennyezettségét - mondott ellent a tó új kormánybiztosának Illés Zoltán, a Fidesz alelnöke. Szerinte ugyanis ehhez 10 éven keresztül legalább évi 10 milliárd forint szükséges, de ez az összeg nem áll rendelkezésre. Nőtt a bizalom Csaknem hárommilliárd dollárnak megfelelő valutát őriznek a lakossági devizaszámlákon - derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Az elmúlt öt hónapban több mint 400 millió dollárt váltottak ki a fejenként évi 800 dolláros keret terhére, de amíg a márciusban elterjedt álhírek következtében jelentős összegeket vontak ki, május második felétől már ismét több volt a befizetés, mint a kivét a devizaszámlákról. Az ügy Az egész ország arról beszélt, mit kellett volna tennie a pénzügyminiszternek a végkielégítésével. A többséget az bántotta, hogy valaki megint több pénzt kapott, mint amennyit valaha megkereshetünk. Engem a jelenség bántott. Kotorásztunk valaki zsebében. Hogy miért? Mert ő meg - míg a dolgát teszi - a mi zsebünkben kotorászik. S. P. Új tv-csatoma Előreláthatóan 24 kelet-kö- zép-európai ország képviselői vesznek részt azon a nemzetközi konferencián, amely új műholdas csatorna, az Alfa TV létrehozatalát készíti elő. A térség mintegy 400 millió lakójának szánt, főként gazdasági és kulturális műsorokat a tervek szerint 7 nyelven - köztük magyarul is - közvetítik majd, a többiek, a kisebb népcsoportok számára anyanyelvükön, teletexttel feliratozzák az adásokat. Az Alfa TV működési költségeit nemzetközi alapítványból kívánják fedezni. A kuratórium tiszteletbeli elnöke Josef von Ferenczy, a neves magyar származású német médiamenedzser, elnöke pedig Vizi E. Szilveszter akadémikus. Ha az előkészítő konferencia sikeres lesz, a jövő év végén az Alfa TV megkezdi kísérleti adásait. Szabadsághalasztás Ha az ellenzék a kormány stabilizációs programjával összefüggő törvény kapcsán az Alkotmánybírósághoz fordul, a közjogi testület elhalasztja nyári szabadságát. Ezt Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke jelentette be csütörtökön Kecskeméten, a Nemzetközi Alkotmányozási Konferencián tartott sajtótájékoztatón. A döntés kapcsán kifejtette: a törvény megvitatásának soronkívülisége nem lesz rendkívüli. Az Alkotmánybíróság a nagy tömegeket érintő ügyekben, például 1990-ben a kamatadó kérdésében, korábban is igyekezett sürgősen állást foglalni. A köztársasági elnök aláírásával megerősített törvény- csomagnak pedig számos olyan rendelkezése van, amely a lakosság, a családok, a munka- vállalók széles körét érinti. Illem és jó modor a fő - a tisztelt Házban is Törvénykezés - újságból Megesik, hogy az a bizonyos csizma csakugyan fölkerül az asztalra. Vagy legalábbis arra a le-fölhajtható asztalkára, amely a képviselői padsorokban ülőknek jegyzetelésre szolgál. A lábát e szokatlan helyen pihentető honatyát az elnök udvarias, de határozott intelemben részesítette a tisztelt Házhoz nem illő pozitúráért. Az eset kapcsán megkérdeztük az Országgyűlés illetékeseit, hogy van-e belsőszabályzat vagy előírás a törvényhozók viselkedésére, magatartására. A honanyáknak is tucatnyi újságot kell átolvasniuk... Front van? Sokan kérdezik ezt mostanában, különböző panaszokkal küszködve. Ám a meteorológus, Aigner Szilárd arról tájékoztat bennünket: nincs rendkívüli a mostani időjárásban. Igaz, a nagyon megemelkedett páratartalom és az időnkénti magas hőmérséklet - amely meleg-fronti hatással jár - a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket erősen megviseli. Célszerű, ha ebben az időszakban sok folyadékot fogyasztunk, és a verítékkel távozó ásványi sókat is pótoljuk. Rostos gyümölcsle- veket, vagy friss gyümölcsöt fogyasszunk. Javítják a közérzetet, fokozzák a tűrőképességet az ásványi anyagokkal dúsított vizek is. Ő. K.- Kizárólag a minden állampolgárra érvényes általános szabályok érvényesek a képviselőkre is - hangzott a válasz. Olyan előírás van, hogy az ülésteremben például tilos a dohányzás. Aki rá akar gyújtani, a folyosón megteheti. Ott - régi hagyatékként - olyan csillogó réz hamutartók vannak, amelyeknek mélyedései számozottak: ha be kell „ugrani” a terembe, mondjuk szavazni, utána ki-ki megtalálja a maga cigarettáját.- Az öltözködésben szintén csak a szokásjog ad eligazítást. Korábban egyeduralkodó volt a sötét ruha. A rendszerváltás után polgárjogot kapott a nyakkendő nélküli, lazább viselet, a fiatalabb képviselők körében a farmer is. Utóbb ők is visszatértek a „polgári”, nyakkendős öltözékhez.- Olykor szó éri a Ház elejét, hogy tanácskozás közben a képviselők az újságokat bújják. Mentségükre szóljon, hogy míg másoknak általában elegendő egy-egy lap elolvasása, a honatyáknak tucatnyit kell átolvasniuk, ha sokoldalúan akarnak tájékozódni.- Illemtani szótár sincs, amely felsorolná, milyen jelzők, kitételek nem illenek a parlamenti vitákhoz. Csak az etikai érzék a mérvadó, amely szerint főként a személyeskedő, a politikai ellenfelet emberi méltóságában sértő megnyilatkozást kell kerülni. Szerencsére ritka eset, hogy a nyelvi „illemszabály” megsértése miatt az elnöknek kell figyelmeztetnie valamelyik képviselőt. Koós Tamás
