Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-10 / 134. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1995. jún. 10., szombat Valent Éva kiállítása Fonyódon a Mátyás Király gimnáziumban Megérinteni az embert Valent Éva grafikus fotó: lang Róbert Könyveket ajánlunk KRÚDY GYULA Öreg szó az ifjakhoz A két könyvben található 120 Krúdy-írás szépirodalmi ihletettségű szövegei vilá­gító erővel mutatják a kort, és önmagát, az élő Krúdy Gyulát. (Aqua - 795 Ft) SZABICS IMRE Trubadúrköltészet A szerző a középkori európai kultúra kialakításában ki­emelkedő szerepet játszott trubadúrlíra és e költészet tárgyának, a szerelemnek át­fogó elemzésére is vállalko­zik. (Balassi - 480 Ft) GERÉB JÓZSEF A római kultúra A sorozat célja a bölcselet legkiválóbb gondolkodóinak felvonultatása. Az I. kötet dr. Geréb József, a pesti zsidó­gimnázium klasszika-filogus tanárának emléke előtt tiszte­leg. (Anakreón, 797 Ft) KENIZE MOURAD Szultána Az utolsó török hercegnő, Zelma hiteles története, me­lyet a lánya írt meg. Török­ország, Libanon, India vará- zsos világába vezet. A leg- romantikusabb való igaz tör­ténet. (Geo Média, 690 Ft) B. TRAVEN Akasztottak lázadása Az embertelen körülmények között dolgozó mexikói faki­termelőket nem tudják meg­törni; fellázadnak, s puszta kézzel támadnak vad hajcsá- raikra... (Kossuth, 402 Ft) Valent Éva grafikusművészt egy esztendeje fedezte fel Fo­nyód. Harminc év után nyílt első önálló kiállítása otthont adó városában, a gimnázium klubjában berendezett galé­riában. A grafikusművész itt tanít a Mátyás Király gimná­ziumban, és ötletadója volt a képzőművészeti bemutató so­rozatoknak, amelyek ma már rangot jelentenek a Balaton- parti városban. Olyannak ismertem meg, mint az elmúlt évtizedekben a fonyódiak. Halk szavú, minden rezdülésével a diákjait szolgáló tanárnak. A pedagógus szemé­lyiség általa jóbarát és segítő társ — ahogy ellophattam né­hány tanítványokkal töltött pil­lanatot. Ezek a pillanatok hite­lessé váltak és hitelessé tették mindazt, amit megtudhattam tőle a képzőművész-pedagógus sorsról. — Arra nagyon büszke va­gyok, hogy a pécsi tanárképző főiskolán végeztem, mert olyan tanáraim voltak, akik megsze­rettették velem a képzőművé­szet különböző ágait. Kelle Sándor nevét említeném, aki ma is hatással van rám, mert el­sősorban grafikusnak tartom magam. Plathy György volt a festőtanárom, és Horváth Oli­vér is tanított inkább az akva- rell és az ábrázoló geometria te­rületén. Maga a város törté­nelmi hangulata is olyan mara­dandó volt számomra, hogy ké­sőbb is szívesen menten alkotni Kőszegre, Gyulára, amíg ezek a pedagógus művésztelepek mű­ködtek, majd Esztergomba, vagy Szentendrére. Itt ismer­kedtem meg Misch Adám fes­tőművésszel — sajnos, elhunyt —, aki négy évig vezette a bar­csi nemzetközi művésztelepet, és én is csatlakoztam hozzá. Ez a tábor nagyon sokat jelentett nekem, mert a tanév során az ember eléggé magányos. A művésztelepek sok jóbarátot és a fejlődést jelenették nekem. Egyébként mindig munkakiállí­tásokkal zárultak, tehát valóban sokkal több helyen, még kül­földön is megfordultam már, mint Somogybán. Ez egy érde­kes dolog. Mégis a fonyódi kiállítás volt a legfontosabb. Bemutatkozni a szülőknek, tanítványoknak, a kollégáknak, a kedves város­nak. — Régóta dolgozom, és nem tudtak semmit erről, pedig szeretek alkotni és szépet létre­hozni. Szerencsés dolog, hogy a költőtalálkozó alkalmával volt lehetőségem bemutat­kozni. Nekik, a költőtársaknak és a tanítványoknak ajánlottam a kiállításomat és úgy érzem ez a lehetőség kötelez. Fodor And­rás nyitotta meg, ennél többet, szebbet nem tudnék mondani magamról, illetve a képekről. Ő úgy átérezte az emberek iránti szeretetemet, egyáltalán, hogy örömöt szerezzek másoknak. Tadeusz Rózewicz Szomjúság című verse, amit ő fordított, va­lóban az én ars poétikám is le­hetne: „Nem szólni tenni/ sze­retnék szavammal/hogy sza­vaim kézzel érintsék az em­bert” Ez a szeretet tartja a pá­lyán is, gazdag harminc esz­tendő óta Fonyódon, hiszen Pé­csett született, majd Szombat­helyen nevelkedett. Aztán a professzorok ajánlására jött a Balaton partjára tanítani, mert bíztak a tudásában. A tanítvá­nyok között ma már többen dolgoznak rajztanárként, deko­ratőrként vagy a képzőművész pályán boldogulnak. Mérhetet­lenül tud örülni apró sikereik­nek is, hogy két diákot meghív­tak a nagyatádi képzőművész táborba, hogy minden évben néhányan rajzból is érettségiz­nek Fonyódon, hogy a kapos­vári tehetséggondozó foglalko­zásokra is járnak többen, de az iskolában a szakkörrel és a fa­kultációval meghosszabbít­hatja, kiteljesítheti a rajzokta­tást. A hivatalos három helyett négy tanévre. Az érettségin egyébként a budapesti Iparmű­vészeti Főiskola tanácsadója­ként a holland modellt alkal­mazza, most próbálják ki or­szágszerte. Az iskolában minden szabad felületre kirakta a tanítványok munkáit, aztán az épületátalakí­tás során mondta Bálint Lehel akkori igazgató, meglesz ám a rajz- és a zeneterem. S azóta működik a klub is, amely a képzőművészek rangos kiállító helye. Kevesen tudják, hogy ő tervezte az iskola címerét is még kezdő tanárként. Annyira szerette a Balatont, azt akarta, hogy benne legyen. Ma már az egykori diákok gyermekei jön­nek vissza a rajz szeretetével. Talán a legfontosabbat kapják tőle: sok-sok sikerélményt. Bár nem volt ilyen felmérés, de a kollégák visszaigazolták szám­talanszor, hogy a szakkörbe vagy a fakultációba kapcsolódó gyerekek rövidesen jobban boldogultak más tantárgyakkal is. Az irodalmi és a történelmi ismereteket pedig rendre kiegé­szítik a művészetekkel. A nyá­ron ötödször készül a barcsi művésztelepre, a fonyódi alko­tóművészekkel pedig közös tár­latra. Szeretnének egy-egy al­kotást a városnak ajándékozni, hogy állandó kiállítása lehessen annak a sok értéknek, amit itt alkottak. Gáldonyi Magdolna Szűrt víz a Balatonba a Zala mocsarain át A Balaton vízminőségének javulását hosszú évek óta a Kis-Balaton tározó II. üte­mének megépítésétől vár­ják. A kormány legújabb határozata szerint a rend­szert 1999 végéig teljesen meg kell építeni - a munká­latok finanszírozását az ál­lam vállalta. A Nyugat-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjétől, Bognár Árpád­tól kapott információk se­gítségével megírtuk az új- ramocsarasítás történetét. A Balaton vízminőségének változásában bekövetkezett okok kiderítésére a múlt szá­zad elejéig kell visszamenni. Addig a tó vízszintjét a min­denkori időjárás határozta meg; 3-5 métert is változott a vízmagasság. A legnagyobb vízállás 3^1 méterrel a mai fölött volt. Abban az időben a Balaton körül - a változó víz­állás szerint - nagy kiterje­désű mocsarak terpeszkedtek. A Zala vize is a természetes mocsárvilágon át, kellően megszűrve jutott a Balatonba. A 19. század elejétől több lépcsőben csökkentették a Ba­laton vízszintjét. 1822-ben a foki, 1847-ben a kiüti, 1863- ban az ozorai malom elbontá­sára került sor. Ekkor épült a Sió-zsilip, amellyel a tó víz­szintjét egy méterrel a mai alá süllyesztették az épülő buda- pest-fiumei vasútvonal vé­delmére. A tó a felére zsugo­rodott, körös-körül a mocsa­rak kiszáradtak. A vízfolyá­sok, így a Zala vize is közvet­lenül, tisztítatlanul került a Balatonba... A vízminőség romlását már a századfordu­lón regisztrálták a szakembe­rek, jelentősebb változás azonban az 1960-as évektől tapasztalható a vízgyűjtő terü­leten folyó intenzív mezőgaz­dasági kemikációnak, a foko­zódó urbanizációnak és a tu­risták idetalálásának követ­keztében. Az okok földeríté­sére a világon egyedülálló mérési program indult a Zala torkolatánál, s kimutatta, hogy ezen az úton évi 15 ezer tonna hordalék, 1400 tonna nitrogén és mintegy 100 tonna foszfor kerül a keszthe­lyi öbölbe, amely a Balaton víztömegének alig több mint 4 százalékát teszi ki. A táp­anyagterhelés döntő része a keletkezés helyén hagyomá­nyos módszerekkel nem tart­ható vissza, így adódott az a megoldás, hogy helyreállítják a Zala befolyásánál a korábbi mocsarat, ami újra szűrhetné a szennyeződéseket. 1976-ban készült el a védő- rendszer tanulmányterve — építését pénzügyi okokból két, műszakilag elkülöníthető részre bontották. Az I. ütem munkái 1985-re 501 millió forintért elkészültek. Több mint 21 millió köbméter — 30 naponként cserélődő — vizet tartott magában a tározó. A közel tízéves üzemelés alatt végzett folyamatos vízminő­ségi mérések alapján a szak­emberek megállapították, hogy a Hídvégi-tónak elneve­zett tározó az összes hordalék 67 százalékát, az összes fosz­for 47, a nitrogén több mint 17 százalékát vissza tartja. 700 négyzetkilométer víz­gyűjtő terület terhelése azon­ban változatlanul közvetlenül a keszthelyi öbölbe jutott. E probléma kezelésére hivatott a második ütem (a Fenéki-tó), amely teljes kiépítettsége ese­tén 64 milüó köbméter vizet tároz majd. A második ütem építési munkái 1984-ben kez­dődtek. Négy év alatt kellett volna elkészíteni hárommillió forintért. De — bár a beruhá­zási programot a kormány hagyta jóvá — a pénzügyi ke­retet nem biztosították, így a befejezési határidő jócskán el­tolódott. 1992 végén a leendő 51 négyzetkilométerből ti­zenhatot fokozatosan elkezd­hettek vízzel feltölteni. A ha­tásvizsgálat kimutatta a rend­szer eredményességét, de a munkálatokat nehezíti, hogy a területen lévő „Kis-Balaton tájvédelmi körzet” gazdag élővilágának védelme a víz­minőségi feladatok után a leg­fontosabb teendő. A múlt év végéig 2 milliárd 210 millió forint tette lehe­tővé a tározó 45 százalékának elkészítését. A még hátralévő munkákra idei árakon csak­nem 3 és fél milliárd forintot kell költeni. Ha nem sikerül nagyon rövid idő alatt mester­ségesen létrehozni a kis-bala- toni mocsárvilágot, félő, hogy az egész tó mocsárrá változik. Czene Attila Mohamed próféta unokáit gyászolják hagyomá­nyos ünnepükön ezek a síita muzulmánok, akik a vallás elő­írásának megfelelően borotvával vagy késsel megsebzik fe­jüket a gyász jeleként fotó: feb-reuters Magyar harsonás ifjú sikere Fejér András második helye­zést ért el a 20. touloni nemzet­közi zenei versenyen. Az Ál­lami Hangversenyzenekar fiatal harsonaművészét 21 ország 58 hangszeresének versengésében minősítette a legjobbak között a zsűri a franciaországi rendez­vényen. Fejér András két éve elnyerte a Prágai Tavasz mu­zsikusversenyének a II. díját. Hándel-díj egy brit zenetudósnak Halle ez évi Handel-díját Wins­ton Dean brit zenetudósnak ítél­ték oda - jelentette a dpa. A vá­ros elöljáróságának közlemé­nye szerint a 20 ezer márka ju­talommal járó díjat a 79 éves tudós Georg Friedrich Händel (1685-1759) életművét feldol­gozó kiemelkedő tudományos és publicisztikai munkásságáért kapta. A rangos elismerést teg­nap este adták át Halié ünnepi Handel-játékai megnyitásakor. Mégis 2000 éves a torinói lepel Újabb vizsgálatok alapján a to­rinói lepel idősebb, mint ahogy az 1988-as radiokarbon-vizsgá­lat eredményéből eddig feltéte­lezték. Leoncio A. Garza-Val- des és Steve Mattingly, a texasi egyetem két tudósa a lepel tex­tilanyagának vizsgálata közben baktériumokból és gombákból álló lepedéket fedezett föl, és szerintük ez befolyásolta a ko­rábbi, a 13. századot megjelölő kormeghatározást. További vizsgálatok során a ők négy olyan mikrobafajtát találtak a textilanyagon, amely az első században Palesztina területén halottbalzsamozásához hasz­nált kénetekben életképes. Eb­ből nyilvánvaló: a torinói lepel mégis Krisztus utáni I. századi. * Átadták a Ferencsik ÁHZ-emlékgyűrűt A Ferencsik Magyar Állami Hangversenyzenekar emlék­gyűrűjét az idén Kömyei Má­tyás hegedűművésznek ítélték. Áz elismerést a májusban el­hunyt művész felesége vette át tegnap a Nemzeti Filharmónia igazgatójától. Kömyei Mátyás 1973-tól az állami hangver­senyzenekar első hegedűse volt. A jutalmazottat a zenekar választja - titkos szavazással. Csíksomlyói búcsú kaposváriakkal Pünkösdkor élő adásban szá­molt be a csíksomlyói búcsúról a Duna tv, s ezt a műsort vasár­nap reggel 7.05-től megismétli. Csíksomlyó már több mint 500 éve híres zarándokhely, s van még egy titok is: a búcsúsok egy része pünkösd hajnalán ma is a Kis-Somlyó hegyén várja a napfölkeltét. Gyanítható, hogy IV. Jenő pápa 1444-es levele egy korábbi ősmagyar szokást említ, amely tovább élt a ke­reszténységben. A mostani bú­csún részt vett a kaposvári Munkácsy Gimnázium tanári karának népes küldöttsége is. A falu lakosságának fele tanácstag Canteleux falu lakóinak száma mindössze 18, de a lakosság fele községi tanácstag. A tör­vény szerint ugyanis Franciaor­szágban a legkisebb falu taná­csának is legalább kilenc tagból kell állnia. Canteleux-ben a hi­vatalokat: a polgármesterit, a helyettesét és a hét tanácstagét három család tagjai töltik be, s 12 lakosnak van szavazati joga.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents