Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-29 / 124. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. május 29., hétfő Határidők cégvezetőknek Május 30. — Az új hajózási képesítő okmányok alkalmazásának kezdete. Május 31. — Adóbefizetés a cégautó megállapodások alapján. — A kőolaj hozzájárulás befizetése. — Az állami garanciavállaláshoz szükséges hitelszerződés megkötése. — A fajtahasználati díj megfizetése. — A külföldi szervezeteknek kifizetést teljesítő belföldi személyek adóbevallása külön nyomtatványon (ha nem társasági adó-alanyok). — A társasági adó bevallása. — Az idegenforgalmi hozzájárulás bevallása. — Az egyszerűsített mérleg letétbe helyezése. — Az éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló letétbe helyezése. — A helyi iparűzési adó, valamint a vállalkozók kommunális adójának bevallása. — Az útalappal kapcsolatos bevallás teljesítése. Privatizációs törvény Az 1995. évi XXXIX. törvény az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről rendelkezett. A korábbi privatizációs jogszabályokat felváltó, illetve az íratlan privatizációs gyakorlat hasznosítható tapasztalatait törvénybe foglaló jogszabály egyebek mellett külön fejezetben foglalkozik az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV Rt, az ÁVÜ és az ÁV Rt jogutódja) szervezetével és működésével, a társasághoz tartozó vagyon értékesítésével, a kedvezményes privatizációs technikákkal, (részletfizetés melletti vagyonértékesítés, privatizációs lízing, vezetői és munkavállalói kivásárlás, Egzisztencia-hitel és Munkavállalói Résztulajdonosi Program, amely konstrukciók csak akkor kerülhetnek szóba, ha az adott cég privatizációjára legalább a limitárat elérő érvényes készpénzes ajánlat nem érkezik) és a vagyonkezelési szerződésekkel. (Ilyen megállapodást az ÁPV Rt csak felszámolási eljárás alatt nem álló, adó-, vámvagy tb-tartozás tekintetében „tiszta” cégekkel köthet megbízási, vállalkozási vagy portfolio vagyonkezelési konstrukcióban. A vagyonkezelési szerződés fontosságát jelzi, hogy az érintettek megegyezése értelmében — legalább két év elteltével — a kezelt vagyon megvásárlásának is alapja lehet.) Ä privatizációban érdekelt gazdálkodókat időben először valószínűleg az egyszerűsített (ez esetben a cég privatizációjáról előzetesen az igazgatóság, illetve az ügyvezető dönt, az ÁPV Rt csak „felügyeli” a tranzakciót) privatizációval kapcsolatos szabályok érintik. Eszerint az ÁPV Rt két ütemben, 1995. szeptember 30-ig, illetve december 31-ig teszi közzé azoknak a társaságoknak a jegyzékét, amelyeknek a saját tőkéje 1994-ben a 600 millió forintot, teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak létszáma pedig éves átlagban az 500 főt nem haladta meg. Az egyes hazai, illetve külföldi befektetők a meghirdetett társasági részesedésekre vonatkozó készpénzes — és legalább a jegyzékben szereplő limitárat elérő — ajánlataikat a minimum két országos napilapban és az ÁPV Rt nyilvános tájékoztatójában megjelenő jegyzék (felhívás) közzétételétől számított 90 napon belül nyújthatják be. Az 1995. június 16-án hatályba lépő jogszabállyal a Cégvezetés júliusi száma foglalkozik. Bezárt az Industria Idén 26 ország 861 kiállítója vonultatta fel újdonságait a tavaszi BNV-t felváltó, immár harmadik alkalommal megrendezett beruházási javak nemzetközi szakvásárán, az Industrián — hangzott el a vásár szombati zárónapján megtartott sajtótájékoztatón. A szervezők az újságírók előtt a seregszemlét sikeresnek értékelve beszámoltak arról is, hogy 35 ezer látogatót fogadott az Industria '95, és az ide érkezettek csaknem valameny- nyien szakmai érdeklődők voltak. Elhangzott: a kőbányai vásárváros valódi üzleti fórummá vált az Industria 95 kiállítás ideje alatt. A dobozok mellett irodai berendezéseket is gyártanak majd Bútorok Kálmáncsáról Ukrajnába Speciális géppel sajtolják a dobozokat fotó: kovács tibor Folytatódik az élelmiszeripar privatizációja Az életképtelen cégeket felszámolják A német Dinzl cég vásárolta fel az egykori homokszent- gvörgyi téesz kálmáncsai fémipari üzemét. Az egykor jól működő melléküzemég a szövetkezettel együtt sorvadt el. 1991-ben aztán a fémipari részleg önálló gazdasági társasággá alakult. Az így létrejött MVK Kft-nek sikerült biztos piacot szereznie: a szerszámgyártásáról híres Würth-cég beszállítójának a Dinzl-nek kezdtek fémtömegcikkeket gyártani. — 1988 óta állunk kapcsolatban a német Würth-kon- szemnel. A Dinzl céggel egyre szorosabbá vált a kapcsolatunk, olyannyira, hogy a német partner végül száz százalékos tulajdonjogot szervett a kálmáncsai kft-ben — mondta Kiss Lajos Béla üzemvezető. A kft vezetői büszkék arra, hogy tizenöt munkásnak a gazdasági nehézségek ellenére is biztos munkát tudnak adni. Az üzemcsarnokokban szerszámok szállítására alkalmas dobozokat, polcrendszereket és zárakat gyártanak. Mint mondják: hiába nagy a távolság a környező településektől, jó pénzért jó szakembert szakembert mégis könnyen találni, így történhet, hogy ami Kálmáncsán készül, azt egész Nyugat-Európában minőségnek nevezik. És hogy ennek köszönhetően az igény is egyre nagyobb, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy kis cég tavaly 40 millió forintnyi árbevételét az előzetes számítások szerint már a nyáron túllépi, a megrendelések alapján pedig a termelés további felfutását remélik a szakemberek. — A telepen két üzemcsarnokot eddig csak raktárként használtunk. Most azonban felújítjuk őket és a tervek szerint oda is gépsorokat telepítünk — tette hozzá az üzemvezető. A vállalkozás szeretne több lábon állni. Mivel a Dinzl Németországban irodabútorok gyártásával is foglalkozik, a cég számára Kálmáncsa a keleti piac egyik bázisa lehet majd. A tárgyalások már folynak, így a kis somogyi településről Ukrajnába és a volt Szovjetunió más tagállamaiba szállítanak majd üzleti berendezéseket és irodabútorokat. B. Zs. Az élelmiszer-gazdaság privatizációja során a 133,5 milliárd értékű élelmiszeripari vagyonnak 38,2 százaléka került külföldi tulajdonosok kezébe. Hazai magántulajdonosok 40.4 milliárd forint értékű vagyont vettek meg, 42.2 milliárdnyi rész felett pedig az állam rendelkezik. Az ágazat magánosításának kezdetén a hatékonyan működő vállalatok gyorsan elkeltek, s amelyek megmaradtak — mint például a húsfeldolgozó üzemek —, azokra, úgy tűnik, nem igen akad komoly érdeklődő. Mi lesz a sorsuk ezeknek a vállalatoknak? — kérdeztük Karakas János szocialista országgyűlési képviselőt, a mezőgazdasági bizottság tagját. — Az Állami Vagyonügynökség igazgató tanácsa újabb tíz élelmiszeripari vállalat privatizációjáról döntött. Ezekre várhatóan akad vevő, hiszen a határozat alapján a szövetkezetek 170 százalékos árfolyamon válthatják majd be a náluk felhalmozódott kárpótlási jegyeket. Tulajdonhányadhoz juthatnak a mezőgazdasági kistermelők kárpótlási jegyeik ellenében. Vannak olyan cégek, amelyekről az állam eleve nem szándékozik lemondani. Ilyen például a Tokaj Kereskedőház RT,amely a tervek szerint állami tulajdonban marad. A nem kelendő, életképtelen cégeknél viszont a piac törvényei fognak érvényesülni, ami azt jelenti, hogy előbb-utóbb felszámolás alá kerülnek. A húsfeldolgozó kapacitások annak idején 11 millió sertés feldolgozására létesültek. Az ilyen nagyértékű berendezések valamilyen formában esetleg átkerülhetnek más üzemekbe, de ennek kicsi a valószínűsége, mivel egyhamar aligha várható, hogy jelentős mértékben növekszik a vágásra szánt állatok száma. (U. G.) turizmus kétes remenyei A falusi Sokan látnak ma nagy lehetőséget a falusi turizmusban, talán mert a nyugati országokban szerzett tapasztalatok igen biztatóak. „Az elmaradott infrastruktúra ellenére”, olvasom egy újságcikkben „a világ valamennyi jelentős államában — például Angliában, Franciaországban, Görög- és Törökországban — jelentős idegenforgalom alakult ki az apró településeken”. Hogy milyen az infrastruktúra Görög- és Törökországban, őszintén szólva nem tudom, de hogy Angliában és Franciaországban nem elmaradott, abban biztos vagyok; s ha valahol mégis kívánni valót hagy maga után (mondjuk Görög- vagy Törökországban), akkor viszont valami olyan különös vonzóerővel kell bírnia az országnak, helységnek, mint például a mi Balaton-partunk. Tény: a tó menti települések összehasonlíthatatlanul fejlettebbek a „hátuk mögötti” községeknél, aprófalvaknál, bár az infrastruktúra, a nyaralók fogadásának, ellátásának színvonala ezeken a helyeken sem mondható tökéletesnek. A vendég mégis nyaranta visszatér, mert vonzza őt a tó, a Balaton vize. (Megjegyzendő: a balatoni idegenforgalom eredete sem volt más, mint a „falusi turizmus”, hiszen az első nyaraltatok nem szállodások, panziósok, hivatásos vendéglátók, hanem siófoki, szárszói, csopaki falusiak, földművesek, voltak akik nyaranta a „tisztaszobát” átadták a városi polgárnak.) No, de vonzó lehet-e egy félig-med- dig már elsorvadt falu önmagában, lehangoló magára maradottságában, elöregedett lakóival, nitrátos ivóvízével, elhanyagolt útjaival? Kételkedem abban, hogy manapság — miként azt sokan állítják — ele- | gendő a porta elfogadható rendje, a minimális higiénia ahhoz, hogy a jó pénzű turisták kézről-kézre adják a falusi házak kilincsét, s „komoly gazdasági erőforráshoz” juttassák ezáltal a falut. Kételkedem, már csak azért is, mert a falusi turizmus fejlesztését nem egy balatoni utazási iroda megkísérelte, s az eredmény egyelőre csekély. Egy kis kitérő... Kiss János költő és püspök Kazinczy barátja, Berzsenyi Dániel egyik felfedezője 1770-ben született a rábaközi Szentandrás községben, ötgyermekes jobbágycsaládban. Versei ma már nehezen olvasható irodalomtörténeti dokumentumokat, önéletírása azonban friss, élő, élvezetes. A „nevendekségét, professzorsá- gát, prédikátorságát tárgyazó” emlékezéseiben például leírta, hogy milyen volt a falusi élet Magyarországon a XVIII. század végén. A különböző étkezési szokások és a ma már sajnos, ismeretlen étkek felsorolása helyett hadd idézzem az akkori magyar falu színvonaláról a legtöbbet sejtető sorait: „Mint hogy a szoba mulatságra kevés alkalmat ada, azon néhány, többnyire szép kötésű könyvek, melyek egy kis alacsony polcot ékesítenek” (e polcon a Biblián és más különböző vallásos tárgyú könyveken kívül) „Rimái, Balassa verseit s néhány búcsúztatókat előszedvén nézegetém”. Könyvespolc, Balassi-kötet egy jobbágyházban az 1700-as évek végén! Nem egészen száz év múltán Podmaniczky Frigyes, (Krúdynál a „Budapest vőlegénye”) büntetésből közlegénynek besorozott 48-as tiszt a következőket tapasztalja az ausztriai falvak otthonaiban, ahol a bekvártélyozott katonával együtt rendszerint ha- tan-heten laknak egyetlen szobát; „háromszor napjában ettünk: reggel, délben, este, mindannyiszor tejben főtt kukoricadara szolgáltatott fel egy nagy közös tálban, mindegyikünknek nyújtván az öregasz- szony által egy darab savanyú ízű kenyér... a tiroli paraszt csak háromszor évente eszik marhahúst, húsvét, pünkösd és karácsony ünnepén... Kérdezhetnék: miért idéztem ezeket az emlékiratokat. Mert ma nekünk kell Ausztriába mennünk, hogy példát vegyünk az ottani falvak rendezettségéről, gazdasági és szellemi nívójáról. Ez van! Szerintem a magukra hagyott magyar falvak sorvadását nem a turizmus állíthatja meg, hanem fordítva: a sorvadás okainak feltárása, megszüntetése a kistelepülések gazdasági és kulturális felújítása után képzelhető el a turizmus meggyökerezése, később virágzása. Következésképpen: több évtizedig tartó falurombolás után azok az újmódi falukutatók járnak helyes úton, akik, miként a török kiűzése után Bél Mátyás, Keresztury Dezső hexametere szerint: „kutatott, hogy föltárhassa, mi él e hazában ”, fölmérik a megmenthetőt, hogy megbízható fundamentumot építhessenek (építhessünk) a jövőnek. Szapudi András Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai 1995. május 26. nettó vételi nettó eladási felh. kamat eladási árf.-hoz kötv. árf.% árfolyam % % tartozó * 1995.05.26. hozam % 1995/A 91,86 92,84 8,90 33,07 1995/B 89,94 91,12 7,48 33,54 1995/F 98,77 99,10 15,28 30,61 1995/G 95,93 96,58 15,44 32,08 1995/H 94,39 95,25 13,78 32,73 1996/A 78,66 81,44 6,74 32,74 1996/B 88,66 90,19 5,95 33,65 1996/C 88,14 89,74 5,03 33,66 1996/F 87,16 89,09 0,43 33,66 1996/H 91,41 9335 2,81 33,69 1996/K 93,09 95,88 0,22 32,89 1997/C 76,16 79,09 3,77 32,47 1997/D 98,00 100,00 12,11 1997/L 98,50 10030 9,94 — 1997/E 1997/H 99,00 101,00 6,34 1997/J 99,00 101,00 12,96 1997/K 99,00 101,00 9,76 1998/A 97,00 99,00 6,41 1998/D 98,00 100,00 0,29 Az MNB az árfolyamok napközbeni változtatásának jogát fenntartja. Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk. Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. A megjelölt árfolyamok maximum f Mó Ft névértékű kötvény vételére, illetve 3 Mó Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. Az államkötvényeket az MNB Somogy Megyei Igazgatóság forgalmazza, ahol részletes információt nyújtunk az érdeklődőknek. (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., tel.: 419-411, fax: 412-959).
