Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-29 / 124. szám
1995. május 29., hétfő SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Valaki eltolta a zákányi mezsgyét A vitás sportpálya - a kicsiknek is játszóhelye Mélyen, szakszerűen leásott, nyílegyenes sorba illeszkedő betonoszlopok. Egyetlen gond van csak velük: a zákányi focipályát szelik ketté középen, hosszanti irányban. A környékbeli gyerkőcök ezentúl aligha hódolhatnak kedvenc labdajátékuknak, ha csak nem közöttük szlalomozva szeretnék kergetni a bőrt. De az esély már erre sem sok: az évtizedekig közterületnek hitt kisperjési focipálya fele ugyanis - az előtte lévő telek toldalékaként - egyik napról a másikra magánkézbe került... I Az ügy sokakat mellbe . vágott a 2097 lelkes Zákányban. Még a helybeli vevő, Varga Jenó' és az elidegenítő gyékényesi szövetkezet elnöke, Szilágyi István is meglepődött, mekkora is az eladósorba került birtok, amin - illetve egy mindenki által jóval kisebbnek vélt, romos épülettel „megáldott” területen - a téesz évek óta igyekezett túladni, mindhiába. A hír hallatán (ekkor már a telekkönyvet is átnevezték) megdöbbentek a környékbeliek is. Kivágás fenyegeti ugyanis a magánterületre tévedt, mára 8-10 méteresre nőtt díszfákat, madárberkenyét, aranytűjét, a sok cédrust, amit odaültettek. S azért is zúgolódnak, mert gyerekeik kedvelt pályájára, úgy tetszik, keresztet vethetnek. Csodálkozott mindenki a dolgon; a legnagyobb meglepetés azonban kétségkívül a föld „kisemmizett gazdáját”, az önkormányzatot érte.- Hosszú évekig mi, előttünk a tanácsiak gondoztatták, kaszáltatták ezt a terepet, most pedig kiderül: jórésze már nem is a miénk - méltatlankodik Kovács Géza polgármester. - Itt valaki nagyon „elnézett” valamit. Föl is bolydult a falu, mindenki szid mindekit... 2 Vajon miféle homály . fedi az ominózus téesz- telek határvonalának eltolódását? Miként csúszhatott el a mezsgye úgy, hogy végül bekebelezte a községi focipálya felét? A válaszok a régmúltban keresendők. Benkő Miklós egykori tanácselnök, aki gyerekkorában maga is itt rúgta a pöttyöst, ma így emlékszik.- Zákányban minden ma- gamkorú ember tudja, hogy a kisperjési játszótér és park helyén mindig a községi tulajdonban levő futballpálya volt, s ez nem tévesztendő össze az előtte lévő tsz-területtel - mondta. Azzal a telekkel, amit - a polgármester tudomása szerint - az 1967/4-es törvény adott szövetkezeti tulajdonba. Történt aztán, hogy a téesz és a tanács volt elnöke akkoriban elszálló szavakkal „kötöttek ingatlancserés üzleteket”. A sporttelep ekkor a falu végére került, később - szintúgy megbeszéléses alapon - gazdasági épületeket telepített rá a szövetkezet, a mostani vitás területet pedig 1974-ben ismét a község kapta meg. Vursli, vásár s ki tudja még, hogy mi nem volt ott - hosszú évekig. A telekkönyvezés viszont ismét elmaradt...- Végülis miért lett volna, ha meg sem fordult a fejünkben, hogy nem a miénk a föld?- érvel a volt tanácselnök. Mindebből azonban • még mindig nem tudni, hol lóg ki a lóláb, másképp: miként hízott meg ekkorára a téeszterület? Benkő Miklós és Rákos Jenó' szerint (ő 17 éven át, 1990-ig volt tanácstag) a telekhatár a 70-es évek elején, a légifelvételes ingatlannyilván- tartás-szerkesztés következtében „csúszott odébb.”- Igenám, de ez a föld akkor sem tartozott soha az egykori legeltetési bizottság és a későbbi téesz területéhez és mérlegházához, a mostani romos épülethez. Most meg egyszerre kinőnek ezek az oszlopok a földből a pálya kellős közepén... Hát micsoda munka ez!- berzenkedik Rákos Jenő. Közben érdeklődőn gyülekeznek a környező házak lakói, és egyemberként kiszállnak a vevő hozzáállása ellen.- Én ismerem Jencit, jó gyerek az, de hát mégiscsak elveszi a gyerekeinktől a területet... Hát hová menjenek játszani? - sopánkodik egy névtelenségbe burkolózó lakó. Egy kissrác, Attika ez idő alatt a lasztit szelídíti, jobb híján a flaszteron. El is törik a mécses - persze, nem a községi haddelhad, hanem az utált fényképezőgép miatt... A Jenéiként említett . Varga Jenő ottjáriamkor házon kívül volt. Másnap rádiótelefonon sikerült elérnem.- Ez egy tiszta ügy. Én teljesen hivatalos, törvényes módon vásároltam meg a területet, s arról nem tehetek, hogy egyesek nem tudták, mekkora ez a föld. Itt egy 3575 négyzetméteres telekről van szó, ami nem terülhet el kisebb területen, csak éppen ekkorán.- Megéri ez a hercehurca, ha azt nézzük, hogy kihívja maga ellen az önkormányzat és az ottlakók ellenszenvét?- Ez csak két embernek nem tetszik. Az egyik Rákos úr, aki valamikor szintén meg akarta venni a telket, a másik az ellenlábasom, Véghelyi Ferenc, kettejük személyeskedése háborította föl a falut. Amúgy a focipálya kialakítható ugyanitt, a telkem mellett. A hogyan tovább?-ra a tulajdonos, aki gazdálkodni akar a területen, azt válaszolta: fölszólítja azokat, akik a fákat ültették, hogy 15 napon belül tüntessék el őket. Néhány talán még átültethető, reménykedik. 5 Véghelyi Ferenc ön- . kormányzati képviselő:- Visszautasítom Jenő részéről a vádakat, engem egyszerűen csak az bánt, hogy elzavarták a pályáról a gyerekeket. És most várjunk megint húsz évet, mire a társadalmi munkában ültetett fák ismét megnőnek? - kérdezte a képviselő, akinek a pénze is „benne van a díszfasorban”. Benkő Miklós volt tanácselnök szerint volt kollégája, Rákos Jenő sosem akarta megvenni a területet.- Az igaz, hogy mindig is úgy védte, mintha az övé lett volna. Egyszer még a tanácsülésen is interpellált, mert egy szomszéd kazla egy méterre rálógott a közterületre... Szilágyi István, a gyékényesi Csokonai mezőgazda- sági szövetkezet elnöke a vevőhöz hasonlóan érvel: a bolt, amit kötöttek kikezdhetetlen.- Amikor kikértük a nagyatádi földhivataltól a térkép és a tulajdoni lap másolatát, azon semmilyen bejegyzés nem szerepelt, ami megakadályozta volna az elidegenítést. Ezt a területet a tulajdonosától elvitatni már nem lehet - tárta szét a kezét az elnök. S elmondta: ha az önkormányzat korábban megkeresi őket (Somogybük- kösdön így sikerült elejét venni a zákányihoz hasonló galibának), jutányos áron túladtak volna rajta. Ez azonban már „ebgondolat”, az ingatlan ugyanis 370 ezer forintért gazdára talált. 6 Zákány önkormányzata . a napokban kezdeményezte a játszótér „visszavásárlását”, és egy csereingatlanos megoldást is felajánlott. László Piroska jegyző közbenjárása azonban, mint mondta, eredménytelen maradt. Csakúgy a kedd esti rendkívüli testületi ülésen kifejtett igyekezet, ami szintúgy arra irányult: ez a közterületnek hitt terület legyen ismét a közé.- Bevallom, a személyeskedések miatt most már csak- azért sem tágítunk. Ez már a mi földünk - mondta miheztartás végett Varga Jenő. Fodor Arpádné, a nagyatádi földhivatal munkatársa kérdésünkre elmondta: a jog jóhiszemű harmadikként említi a telek új tulajdonosát. Ennél fogva bárminemű jogsérelmet csakis bírósági úton lehet érvényesíteni. Ézért a hét közepén a rendkívüli testületi ülésen arról született döntés, az önkormányzat polgári peres úton próbál érvényt szerezni igazának. Értesítették a vevőt, a végkifejletig ne nyúljon a területhez, egyúttal fölvették a kapcsolatot a földhivatallal. Végülis minden azon áll vagy bukik, sikerül-e az, amivel a zákányiak alpolgármestere egy délelőttön át hiába próbálkozott: a nagyatádi földhivatal mélyéről előhalászni az eredeti telekkönyvi térképeket. Ezeken a múlt századi állapotokat is rögzítő dokumentumokon a mezsgye vonala meghúzná a határt igazság és igaztalanság között. 7 Folytatása - a perleke- . dés lezárultával, a bíróság malmainak komótos őrlése után - következik. Balassa Tamás Gyermek- és ifjúságvédelem a jog asztalánál Törvény a kisebbekről A gyermekvédelem rendszere egyre nehezebben állja a gyakorlat próbáját. Az utóbbi időben tetemesen nőtt a segítségre szorulók száma, a gyermekvédelem korszerű követelményeinek az állami, hatósági eszközökre épülő gondozás már nem tud megfelelni. A jelenlegi rendszert mielőbb szolgáltató jellegű ellátással kellene fölváltani. Számos civilszervezet képviselőinek javaslatait figyelembe véve, elkészült a hazai gyermek- és ifjúságvédelmi koncepció, és hamarosan a parlament elé kerülhet a gyermekjogokról szóló törvényjavaslat. — A gyermekeket először a saját családjukban kell védelmezni, mégpedig jóléti és tanácsadói támogatások rendszerével — mondja dr. Csiha Judit, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára. — Az államnak csak akkor kell majd közbelépnie, ha ennek eszközei elégtelennek bizonyulnak. Helyben, a településeken kell és lehet a gyerekek szükségleteivel pontosan számot vetni és a segítő akciók tartalmát, formáját meghatározni. Ezért az új törvénytervezet szerint a rendszeres nevelési segélyt felváltja a gyermekjóléti támogatás. — Változtatásokat tervezünk az állami gondozott gyermekeket segítő rendszerekben is. A gyakorlati tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy elsősorban munkalehetőséggel, lakásotthonok építésével, képzéssel kell ezeket a fiatalokat elvezetni a sikeres életkezdéshez. Az új jogszabállyal a törvényi kereteket kívánjuk megteremteni. — Fontos, hogy a jogi szabályozás lehetséges eszközeivel biztosítsuk a nevelőszülőknél levő gyerekek megfelelő életkörülményeit, s azt, hogy a nevelőszülők a kellő anyagi elismeréshez is jussanak. — Az örökbefogadás szabályainak korszerűsítését is tervezzük. Hazánkban évente több, mint ezer gyermeket fogadnak örökbe, ám az eljárás rendkívül bonyolult. Ezen mindenképp változtatni kell, például az örökbefogadókról kialakítandó központi adatbázis megteremtésével is. — A jogszabályok korszerűsítésével egyértelműen megnő az önkormányzatok szerepe és visszaszorul az állami beavatkozás mértéke. Ugyanakkor a nehéz feltételek között felnövő fiatal generációnak intézményesen több, hatékonyabb támogatást biztosít — szűkebb és tá- gabb környezetében egyaránt. Ferenczy Europress A jogász válaszol Tévesen kifizetett havi jövedelem? Olvasónkat munkáltatója arról értesítette, hogy 20 ezer forintos személyi jövedelemadó-tartozása van. Az összeget munkáltatója az adóhatóságnak megfizette és most kártérítési határozattal kötelezte olvasónkat a tartozás ki- egyenlítésére. Erre azonban a dolgozó nem volt hajlandó, az egyeztetés sem sikerült, ezért a munkáltató keresetet nyújtott be a Munkaügyi Bíróságra. Olvasónk szerint tartozása tévesen kifizetett munkabérnek minősül, azt pedig a munkáltató 60 napon belül követelhette volna vissza. Ez az úgynevezett jogvesztő határidő viszont a kártérítési határozat meghozatalakor már lejárt. Mindkettőjük álláspontja helytelen, mert az alapjogviszonyt hagyták figyelmen kívül. Azt, hogy a munkáltató csak akkor hozhat kártérítési határozatot, ha a munkavállaló a munkaviszonyból eredő kötelezettségét szegi meg. Ezzel szemben olvasónkat az Apeh- hel szemben fennálló szja-tar- tozás terhelte. A másik probléma, hogy a szóbanforgó vita nem a munkaügyi bíróságra tartozik. Jogviszony olvasónk és az Apeh között van, hiszen az adófizetés kötelezettje olvasónk és nem a munkáltató. Az utóbbi akkor járt volna el helyesen, ha nem fizeti ki az adót olvasónk helyett, mert az Apeh-nek kell érvényesíteni igényét az adókötelezettel szemben. A munkáltató nem így járt el. Valóban kár érte, de annak megtérítését aligha követelheti a munkaügyi bíróság közreműködésével. Ilyen hatáskörrel kizárólag a polgári helyi bíróság rendelkezik. Olvasónknak tehát azt tanácsolhatjuk, hogy a munkaügyi bíróságon megindult perben kérje a munkáltató keresetének elutasítását és a per megszüntetését. Dr. Lajer Erika Marad a szokatlan 25 perc Sokszor bebizonyosodott: a TV Híradó főszerkesztői széke bizonytalan ülőalkalmatosság; a híradó pedig olyan műfaj, amelyhez mindenki jobban ért. Nemrég Betleu János búcsúzott a hírműsor vezetői posztjától, Hídvégi József került a helyére. Az újságírói pályán csaknem két évtizede Pécsett indult új főszerkesztővel készített gyorsinterjút a Ferenczy Europress munkatársa. — Milyen reményekkel vág neki az új feladatnak? — Megbízatásom első percétől tisztában voltam azzal, hogy 25 percben képtelenség olyan híradót csinálni, amely köz- szolgálati, minden nézői és politikai várakozásnak megfelel, mindenről beszámol, ami az országban történik. Csak akkor van esély a szinte lehetetlen követelmény teljesítésére, ha legalább két-három országos híradó működik, tehát már eleve adott a sokszínűbb, sokoldalúbb televíziós tájékoztatás lehetősége. — Tervez-e változásokat? — A média-törvény megszületéséig vállaltam a főszerkesztőséget, elsősorban azért, hogy addig zavartalanul folytathassuk a munkát, és ne essen szét az a tehetséges, lelkes csapát, amelyet Betlen János gyűjtött maga köré. Szeretnék minden értéket megőrizni az ő angolszász mintát követő, itthon még szokatlan híradós stílusából. A korábbi hibákból nyílván tanulnunk kell, a munkamódszerekben is elképzelhető változás. N. Zs. Népszavazás Lőrinciben „Egyetért-e ön azzal, hogy az Erőmű-telep önálló községgé váljon" - erre a kérdésre kell igenei, vagy nemmel felelniük azoknak a polgároknak, akik a 6350 lakosú Heves megyei Lőrinci erőmű-telepi városrészében élnek. A vasárnap reggel kezdődött népszavazáson a telep 520 választópolgára adhatja le voksát. A népszavazást az Erőmű-telep lakóit tömörítő Bonus Lakóegylet azt követően kezdeményezte, hogy a kisváros képviselőtestülete, január 19-i ülésén arról döntött: 1995 szeptember 1-től az önkormányzat megszünteti a telepi általános iskolát és az ott tanuló 112 gyereknek be kell járnia Lőrincibe. A kérdést egyszerű többséggel lehet eldönteni. Modernizáció az egészségügyben Az egészségügy szinte valamennyi területét átfogja, bár jelentős része az intézmény- rendszer átalakítását részletezi annak a dokumentumnak, amelyet Az egészségügyi ellátás modernizációja címmel készítettek el a Népjóléti Minisztériumban. Az egészségügy jövőképének kialakításában a tárca csaknem mindegyik főosztálya részt vett, s a dokumentumot véleményezésre megküldték többek között az érdekképviseleteknek. Alkotmánybírák teljes ülése Az Alkotmánybíróság kedden teljes ülést tart. A bírák a tervek szerint vizsgálják majd, hogy miért a művelődési miniszter hatásköre az egyetemi felvételi eljárás megállapítása. Várhatóan arról is tárgyal a testület: ellentétes-e a művelődéshez való joggal az, hogy a törvény a felsőfokú tanulmányok folytatásából kizárja azt a személyt, akit eltiltottak a közügyek gyakorlásától. Katona Tamás államfő-jelölt? Ellenzéki körökből származó információ szerint államfő-jelöltségre alkalmasnak találnák Katona Tamás MDF-es politikus I. kerületi polgármestert. A hírrel kapcsolatban Katona Tamás elmondta: ha felkérnék, nagyon lelkiismeretesen elgondolkodna a lehetőségen. Katona Tamás az osztrák elnököt hozta példának, aki előtti szintén külügyi államtitkárként tevékenykedett. Konferencia a demokráciáról Az „Egyesü let a polgári ismeretek és készségek oktatásáért” elnevezésű szervezet célul tűzte maga elé a polgári ismeretek egyetemi oktatásának és az ehhez kapcsolódó tanárképzésnek a megteremtését Magyarországon. Erről tanácskoztak a hétvégén az egyesület tagjai, akik konkrét lépések megtételét sürgették. Polgárőrnap Budapesten Nagyobb társadalmi támogatottságot igényelnek mindennapos bűnmegelőző tevékenységükhöz a polgárőrök. Zsombor György, a Polgárőr Szövetség elnöke jelentette ki ezt a Budapesten megrendezett polgárőmapon.
