Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-13 / 111. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1995. máj. 13., szombat Könyveket ajánlunk BURKE, PETER Az olasz reneszánsz Peter Burke a rá jellemző érthető, egyszersmind lenyűgöző stílusban mutatja be az olasz reneszánsz világát. (Osiris 480 Ft) BAKOS ISTVÁN Közszolgálatban Egy „túlélő” köztisztviselő művelődésügyi, közéleti, felsőoktatáspolitikai írásai, beszédei s feljegyzései, aki a sors kihívásaira mindig próbált méltó válaszokat találnifPüíkí - 352 Ft) HAJÓS MÉDI „Az Ó nevéért...” Egy magyarországi zsidó asz- szony önéletrajza, aki Messiásában bízva itthon élte végig a borzalmakat, később Németországban szolgált a megbocsátás jegyében. (Parakletos, 250 Ft) BÁSTYÁI FRIGYES A fejfájás gyógyítása A könyv tartalmazza egy ön- szuggesztiós lazítás leírását, amelyet bárki könnyen elsajátíthat, s ezzel a jó testi, lelki kondíciót. Gyógyszerek nélkül is képes megszabadítani a beteget fejfájásától. (Jupiter 198 Ft) DAVID A. YALLOP Isten nevében? I. János Pál, aki 1978 augusztusának végétől 33 napig állott a katolikus egyház élén, szilárdan eltökélte a Vatikán politikájának radikális megváltoztatását. Hirtelen bekövetkezett halálának gyanús körülményei nem hagyták nyugodni a szerzőt. Fáradságos kutatómunkával arra a következtetésre jutott, hogy I. János Pál pápát meggyilkolták. (Magyar Könyvklub - 550 Ft) Tizenegy országban püspök Csendes áhitat - Metodista templom épül Hetesen Heinrich Bolleter svájci püspök fotó: kovács tibor A világon 40 millió metodista él. Magyarországon kétezer, Somogybán alig másfél száz. Heinrich Bolleter svájci püspök a metodisták Kaposszek- csőn tartott éves értekezletéről érkezett a somogyi gyülekezethez. Hetesen csendes áhítatot tartott az épülő templom falai között, Kaposváron a metodista imaházban pedig istentiszteletet. — Hány ország tartozik a Közép- és Dél-európai Cent- rál Konferenciához? — Lengyelország, Magyar- ország, Csehország, Szlovákia, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, Macedónia, Bulgária, Ausztria, Svájc, Franciaország, Algéria. — Hogy lesz valaki metodista püspök, s mennyi ideig tart megbízása? — A püspök az adott régió bármelyik országból kikerülhet. A Central Konferencia választja, amelyben minden ország a maga küldötteivel részt vesz az egyház nagyságától függően. A svájci egyház a legerősebb ezen a területen. Engem először négy évre választottak meg püspöknek, de az idő elteltével egész élettartamra megerősített a konferencia. Ez egyfajta bizalom. — Miben látja a metodisták küldetését? — A metodista egyház nem akar mást tenni, mint az Ó- és Újszövetségben megtalálható evangéliumot hirdetni. Ez az evangélium az embereken tud segíteni és felszabadítja őket. Az evangélium nemcsak igehirdetésből áll, hanem át kell ültetni a mindennapi életbe. Ezt mi megszentelődésnek nevezzük. — Ezt egy katolikus püspök is mondhatná. — Azt hiszem, hogy egy római katolikus püspök talán erősebben hangsúlyozná az egyháznak mint intézménynek a szerepét. Mi erősebben hangsúlyozzuk az embereknek Jézus Krisztushoz fűződő személyes kapcsolatát. Az intézményünknek nincs üdvjelentősége, az csak egy eszköz. — Hetesen metodista templom épül. A félig kész, ablaktalan épületbe milyen érzéssel lépett be? — Szeretném, ha az egyházi épületeinknek nem lennének ajtajai, ablakai. így még nyitottabbak volnánk kifelé, mert nem magunknak, hanem a külvilágnak vagyunk itt. Gyülekezetünk azért jön ösz- sze, hogy megerősítsük küldetésünket. — Mikor szenteli a templomot? — Erről még nem esett szó, de az a kis csapat, amely hozzáfogott az építkezéshez, nagyszerűen halad a munkákkal.* Talán jövő tavaszra a templomteret be tudják fejezni, de a kiszolgálóhelyiségek csak később fognak elkészülni. Lőrincz Sándor Szóbeli közönség előtt Itt a végzős diákok legnagyobb próbatétele: május 15-én, hétfő reggel kezdődik az írásbeli érettségi. Az első vizsgatárgy az irodalom, majd kedden matematikából, szerdán fizikából és németből, utána a többi nyelvből írásbeliznek a közép- iskolások. Az angol május 24- én, a francia és egyéb idegen nyelv május 25-én lesz együtt a közös érettségi-felvételivel. Több újdonsága is lesz az idén ezeknek a vizsgáknak. Ilyen például az, hogy a javítás után az érettségizők megnézhetik dolgozataikat. Arra is adott a lehetőség, hogy - ha indokoltnak tartják - írásos észrevételt tegyenek a szaktanárok javításaival kapcsolatban. Újításnak számít az is, hogy az írásbelik eredményeit az iskolák nyilvánosságra hozzák. Ennek kapcsán azonban tudni kell: a dolgozatokra adott szaktanári osztályzatok mindaddig csak érdemjegy-javaslatok, amíg azokat - az elnök egyetértésével - a szóbeli érettségit megelőző konferencia jóvá nem hagyja. Ez a fórum hivatott a tanulók írásban benyújtott észrevételeinek az elbírálására is. A végeredményre tehát mindenkinek várnia kell - a szóbeli érettségi napjáig. A vizsgarend egyik legérdekesebb változása, hogy az idén először nyilvánosak lesznek a szóbelik. A rendelkezés szerint ugyan elnöki engedély kell a részvételhez, de gyakorlatilag minden érdeklődő beülhet, hogy meghallgassa a vizsgázókat. Újdonságról lévén szó, most még nyitott kérdés, hogy a diákokra hogyan hat a nyilvánosság: gátolja vagy éppen jobb teljesítményre sarkallja-e őket. Dr. Kecsmár Ilona Solti lett a fesztivál zenei tanácsadója Sir Georg Solti (Solti György), a magyar származású világhírű karmester a schleswig-holsteini zenei fesztivál tanácsadója lesz az 1996-1998-as években. Ezt - a dpa szerint - Peer Steinbruck, a tartomány gazdasági minisztere, a fesztivál felügyelő bizottságának elnöke jelentette be Kiéiben. A megállapodás értelmében Solti már azonnali hatállyal tanácsokkal látja el Franz Willnauert, a fesztivál kijelölt igazgatóját a koncertek koncepcióját illetően, és a zenekari akadémia átszervezésében is. Solti György azt is vállalta, hogy karmester- és zene- pedagógusként is közreműködik. Karajan halála óta a már 82 évét betöltött Soltit tartják az egyik legnagyobb karmesternek. Kelemen József: Az újságírók valamilyen titkot sejtenek a színészekről... FOTÓ: TÖRÖK ANETT lamilyen titkos dologról kellene meditálnom. Pedig szó sincs ilyenről. Én is arról gondolkodom, hogy miként fizetem ki a számláimat, mit kell ma csinálnom, mi lesz este a dolgom, mi van a csajokkal. — Mi van a csajokkal? — Jól vannak; szépek, mert tavasz van. — Mennyire bulizás fajta Kelemen József? — Meglehetősen. Szeretek bulikra járni. Kaposváron azonban nem sok lehetőség van erre. Barátaim csak a színészek között vannak, a városban nincsenek. — Hogy telik a nyár? — Remélhetőleg utazással. A barátaimmal szeretnénk útra kelni, de lehet, hogy el sem tudunk menni. Minden a pénztől függ— Színházi felkérések, forgatás? — Nincsenek a nyárra. Már nem is lesznek. A felkérések idáig már meg szoktak érkezni. (Lőrincz) Bíró Eugénia: Száműzetésben KÖNYVESPOLC A Littoria Kiadó közelmúltban megjelent kötetének első látásra sem a szerzője, sem a címe nem mond sokat. Ám ha belekezdünk, fokozott figyelemmel olvassuk végig, hiszen Bíró Eugénia — helyesebben Zsenya — Rákosi Mátyás sógornője... Könyve minden szubjektivizmusa ellenére rendkívül érdekes dokumentum. Rákosi utolsó tizenöt esztendejéről szól, amit „gyógykezeltként” töltött a Szovjetunióban, 1956 júliusától 1971. február 5-ig, haláláig. Az orosz származású Zsenya az 1920-as évek végén ment feleségül Moszkvában Rákosi Mátyás becséhez, Bíró Ferenchez. 1945-ben ők is Magyarországra jöttek. Könyvéből nem derül ki, hogy visszaemlékezés seit mikor vetette papírra, ám minden során átsugárzik a sógora iránti határtalan tisztelet és szeretet. „Bizton bízom benne — írja egyebek között —, lesz még olyan kor Magyarországon, amelynek történészei nem a rágalmak alapján, de tényszerűen, a történelmi igazsághoz hűen rajzolják fel Rákosi Mátyás portréját...” Tisztelet, szeretet, megbecsülés — furcsa fogalmak ezek ma Rákosi Mátyás nevének említésekor. Sztálin „legjobb magyar tanítványa” vaskézzel fogta a kormányrudat, híven híres mondásához: „Hadd érezzék, a szentségit, hogy proletárdiktatúra van!” Tény, hogy történetírásunk régóta adós Rákosi Mátyás életútjának és életművének teljes feldolgozásával. Ám valami mégis elkezdődött. 1992-ben jelent meg Pünkösti Árpád nagysikerű könyve a Magyarország felfedezése sorozatban: Rákosi a hatalomért 1945-1948. Készül a könyv folytatása is. Pünkösti nyilatkozataiból tudjuk, hogy Rákosival személyesen is találkozott a Szovjetunióban... Vajon ismeri-e Bíró Eugénia Pünkösti Árpád könyvét és tervezett folytatását? Visszaemlékezéseiben nem utal sem erre, sem más életrajzra. Az ő tollát a rokoni szálak irányítják, s meggyőződése, hogy Rákosi Mátyás deportáltként, méltatlan körülmények között élte le élete utolsó éveit. Méltatlan körülmények? Az MSZMP KB illetékesei mindig azt nyilatkozták, hogy Rákosi a Szovjetunió „vendége” és „gyógykezeléséből” rokonai kérésére és sürgetésére 1967 végén visszatérhet Magyarországra... Sokan hiszik nálunk ma is, hogy Rákosit halála előtt egy évvel, 1970-ben hónapokig kezelték a balatonfüredi szívkórházban. Bíró Eugénia visszaemlékezése ezt a legendát végleg eloszlatja. Rákosi Mátyás már csak urnában tér vissza magyar földre. A Száműzetésben két részre tagolódik. Az első a „deportálás” — Biró Eugénia előszeretettel használja ezt a szót — állomáshelyeinek (Kraszno- dar, Tokmak, Arzamasz, Gorkij) krónikája. Különösen primitív körülmények között élt a Rákosi házaspár Tokmakban, ebben a kirgiz kisvárosban. S a rendőrség hetente több alkalommal, sokszor a késő éjszakai órákban ellenőrizte őket. Vajon miért? A válasz egyszerű. Sztálin elszánt híve élete végéig nem tudott megbékélni sem Hruscsov, sem Brezsnyev liberálisabb politikájával. És ezt a Szovjetunióban (sem) bocsátották meg neki. S miért nem térhetett haza már egyre több betegséggel küszködve? Mert — ahogy Bíró Eugénia írja — „Mátyás sokat tud. Túlontúl sokat. Ismeri a Rajk-per körülményeit.” Épp ezért félnek tőle... S ez a hazatérőt szinte házi őrizetben lévő passzivitásra kényszerítette volna.. A kötet második felét dokumentumok alkotják. Elsősorban Bíró Ferenc levelei az SZKP és az MSZMP illetékeseihez, bátyja hazatérése ügyében. Rendkívül érdekesek azok a naplórészletek, amelyek a két testvér utolsó személyes találkozását rögzítik a gorkiji kórházban. (1970. december 17. — 1971. január 16.) Bíró Eugénia könyvével új színnel gazdagodott a Rákosi-portré. Színe? Visszája? Korkép vagy kórkép? Fogadjuk el annak, ami: szubjektív hang arról az emberről, akit hosszú évekig csak „népünk bölcs tanítójának” volt szabad emlegetni.. Dr. Sipos Csaba Kelemen-egyperces Hegedűs a háztetőn, Paraszt Hamlet, Yerma, Tóték, Nagy Romulus, Csárdáskirálynő. Néhány előadás, amely Kelemen Józsefnek is kedves. A kaposvári Csiky Gergely Színház fiatal színésze hat éve szegődött a társulathoz. Korábban, még a főiskola előtt egy úgynevezett alternatív színházban kapott szerepeket és a Nemzeti stúdiósa is volt. A szőke, borostás arcú színész nagyokat ásít narancslévé mellett. A délelőtti beszélgetés nincs igazán ínyére. Szeret sokáig aludni. Ebben az évadban új darabban már nem próbál. A műsoron levő két előadásban, A kávéházban és az Istenítéletben játszik. — Engem elég rendesen használtak az elmúlt években — jegyzi meg. — Lehet, hogy többet is elbírtam volna, de úgy vélem, ami jutott, az is elég volt. Nincs hiányérzetem. Egy-két darab kivételével mindegyiket szerettem. Hogy melyikeket nem, azt nem árulom el. Jó itt lenni. Ezért vagyok még Kaposváron. — Amikor nincs a színpadon, mit csinál? — Uszodába járok és kávéházba. Ugyanazt csinálom, mint a többi ember. Nincs hobbim.-— Ha a kávéházban cigarettafüstbe burkolózva, egyedül ül az asztalnál, min meditál? — Tegnap is beszélgetett velem egy lány, aki egy diákújságnak készített riportot. Ő szintén ilyenekről kérdezgetett. Én meg nem tudok rá válaszolni. — Nem beszéltünk össze! — Tudom, de én ilyenkor azt gondolom, hogy az újságírók valamilyen titkot sejtenek a színészről. Mintha nekem va-
