Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-10 / 108. szám

1995. május 10., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Változatlan gyereklétszám - jövőre is Somogysárdi óvoda Juhász Árpád szerint a disznókban van a jövő A keresztúri gazda Juhász Árpád növénytermesztő gépész sertéstartásból akar megélni Szorobánnal Szennában Szorgalmas rácegresiek Üj házak épülnek - Jó jövedelmet ad az idénymunka — Rácegres nagyon szép kis falu és úgy fejlődik, hogy az csak no — mondta a szom­szédos Zimány egyik lakója, amikor az egyutcás somogyi település felé igyekeztünk. A 75 családnak otthont adó fa­luban a légy zümmögését is meghallani. A dolgos rácegresiek már hajnalban dolguk után néztek, s csak az idősebbek tüstén­kednek a takaros porták előtt. Gelencsér Istvánná 42 éve la­kik a faluban. Délidőben, a kerti munkát odahagyva meg­pihen egy kicsit a ház előtti pádon. Szomszédasszonya, Balázs Kálmánná társaságá­ban megbeszélik a napi gon­dokat. — Szorgalmas népek élnek itt, az a titka a fejlődésnek — mondja Gelencsémé, amikor a szép házakról, gondozott tel­kekről kérdezem. — Régen is szorgalmas emberek éltek itt, most mégis látványosan szépül a falu — érvelek. — Talán azért van ez így, mert a fiatalok is itthon marad­tak; innen járnak be dolgozni Kaposvárra. Többen a magya- ratádi Barátság téeszben vál­lalnak idénymunkát a jól jö­vedelmező „mákosban”. A gázt nemrégiben vezették be a faluba; 70 ezer forintot fizet­tünk portánként az energiáért. A közlekedés is nagyon jó, sű­rűn járnak a buszok. Rendbe tették az orvosi rendelőt; friss pékáru, tej mindig kapható a boltban — sorolja az eredmé­nyeket. Rácegres valamikor puszta volt, disznókkal és szarvas- marhákkal a gazdag legelő­kön. Sajnos, azóta alaposan megfogyatkozott az állatállo­mány, s helyben szinte alig van munka a fiataloknak. A Baksa Sándor vezette magya- ratádi szövetkezetben is csak nyolc rácegresi dolgozik a ser­téstelepen. Mellettük mind­össze két gépész kapott mun­kát. A munkanélküliség itt is nagy gond. Az emberek pa­naszkodnak: a magyaratádi önkormányzat nehezen adja meg a munkanélküli-segélyt, és szigorították az ingyenes gyógyszerhez jutás feltételeit is. Rácegres lakói — úgy tet­szik — több gondoskodást igényelnének. Gelencsér Istvánná és szomszédasszonya a vetemé- nyeket szemléli. — Kicsit megkésett a tavasz — mond­ják. — Idén később kel a krumpli. (Várnai) Átlagon felüli a somogysárdi óvoda ellátottsága. Persze az, hogy sűrűn jut a gyerekek elé gyümölcs és sok szép játékra is futja, elsősorban a szülőknek köszönhető. Szűcs Tibomé ve­zető óvónőtől megtudtuk, nem­csak a jelen, de a jövő sem ad okot a nyugtalanságra. — Több mint nyolcvan óvo­dáskorú gyermeke van So- mogysárdnak és Újvárfalvának — ez a két község üzemelteti közösen az óvodát —, és a gye­rekek létszáma az utóbbi évek­ben szinte egyáltalán nem vál­tozott. Az újszülöttek számát ismerve a két községben, meg­Derítőgödröt ás. A kétszobás, kaposkeresztúri ház nem ma­radhat tovább fürdőszoba nél­kül. Könnyebb lesz így a fürde­tés, s a lakás is többet ér majd... Juhász Árpád négy hónapja költözött feleségével, kisgyere­kével húgához, mivel annak meghalt a férje, s nem tudott egyedül élni. Ä fiatalember nö­vénytermesztő gépész, de jelen­leg munkanélküli; korábban a batéi téeszben kereste kenyerét. — Nemrég döntöttem úgy: disznókkal foglalkozom — mondja. — Édesanyámnál — aki a szomszédban lakik — most építünk egy nagy ólat. Tíz anyakocára és a szaporulataira, mintegy száz állatra terveztem. Jelenleg harminc disznó váija a gondoskodást Juhá- széknál. A kaposkeresztúri gazda szerint érdemes most disznóhízlalással foglalkozni, bár idáig csak választási korban adott túl a malacokon. 7-8 ezer forintot számoltak le egy 18-20 kilósért. — Délelőttönként az öcsémmel meghordom a zöldet, aztán nekik adom — jegyzi meg. — Az almozás is visz el Sántossal ismerkedő politikusok Sántos vendége volt Pető Iván, az SZDSZ elnöke. A politikus a Próbavoks programsorozata idején látogatott a kis telepü­lésre, ahol Somogy SZDSZ-es polgármesterei, Kurdi Péter, a megyei közgyűlés alelnöke és dr. Páris András országgyűlési képviselő találkoztak. Megte­kintették a falu közintézmé­nyeit, s — egyebek között — elismerően szóltak az ország­ban elsőként Sántoson beindult postaügynökségről. Kadarkúti párbeszéd a fiatalokról Bérmálásra készülve, Hencse és Mike után Kadarkúton is ta­lálkozott a szülőkkel Balás Béla kaposvári megyéspüspök. A szülő-gyermek viszony pe­dagógiai problémáiról, a nagy­nyugtató, hogy a következő há­rom évben sem várható válto­zás. Utána azonban valószínű­leg csökkenni fog a számuk — mondta a vezető óvónő. A gyerekek között azonban várható, hogy a cigánygyerekek száma lesz a meghatározó So- mogysárdon jelenleg az óvodá­sok 38 százaléka cigány. Szűcs Tibomé elmondta, hogy sok más óvodával ellen­tétben Sárdon nem okoz gondot a térítési díjak beszedése. Már csak azért sem, mert a térítés felét az önkormányzat átvál­lalta a szülőktől. N. L. időt, de nem panaszkodom: mindenre jut, amire akarom. Aztán ott van még a másfél hektáros terület is. Árpa és búza van benne. Nyolcvan mázsa ta­karmányra számítok, amit ki kell egészíteni, mert ez nem lesz elég az állatoknak. Miközben beszélgetünk, Ju- hászné is kijön az udvarra. Kar­ján öthónapos kisgyerek. Az asszony arcán látszik: keveset aludt éjszaka. — Kétszer-háromszor is fel kell kelni hozzá — mondja. — Nappal meg azért nem pihenhe­tek, mert főzni, mosni, takarí­tani kell. A tizenkilenc éves asszony­nak azonban ez nem gond. A kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában működő háziasszonyképzőbe járt. A csecsemőápolástól kezdve a vendéglátásig mindent megta­nult. Férjével négy éve egy szü­reti bálon ismerkedtek meg. Három éve költöztek össze, s augusztusban ünnepük első há­zassági évfordulójukat. Addigra felépül az ól, és a házban is lesz majd fürdőszoba. (Lőrincz) korúság kezdeteiről, a bűnme­gelőzés és a szabadidő eltölté­séről esett szó a találkozásokon. Gondoskodik fiairól Kaposkeresztúr 1991 őszétől ez év márciusáig a gyerekek útiköltségének és az iskolai, óvodai étkezési díjnak a térítését magára vállalta a ka­poskeresztúri önkormányzat, tavasz óta azonban csak az utaztatást tudja fizetni teljesen. Az étkezési térítési díjaknak most a felét állja a 410 lelkes te­lepülés polgármesteri hivatala. Diák fölfedezők Somogyból Újabb somogyi diákcsoportok csatlakoztak a Pro Patria szö­vetséghez. Taszáron már jó ideje működik a Farkas Berta­lanról elnevezett diákkör, s kezdeményezésükhöz csatla­A szennai általános iskolában 168 diák szerez naponta új is­mereteket. A lelkes, jórészt fia­talokból álló tantestület nyitott minden újdonság iránt, az igaz­gatónő szívesen támogatja a pedagógiai kezdeményezése­ket. Ezt mi sem bizonyítja job­ban, minthogy szabad utat adott Vargáné Skoda Valéria taní­tónő ötletének: bevezetné a szorobán használatát a második osztály matematikaóráin. Ja­pánban a gyerekek 16 évig ta­nulnak ezzel az eszközzel szá­molni, mely tengelyekre felfű­zött golyókból áll, s elvégezhe­tők vele az alapműveletek, használható negatív számoknál és törteknél is. — A televízióban láttam elő­ször — mondta Vargáné Skoda Valéria —, majd az Első Szo­robán Alapítvány makói csalá­dos tanfolyamára jelentkeztem. Míg nekünk napi öt órában az eszköz használatát tanították, a koztak a felsőmocsoládi iskola diákjai, valamint több kapos­vári iskolás. Az iskola befeje­zéséig a felvételi próbát is lete­szik az újdonsült somogyi föl­fedezők. Van még hely a táborban Desedai ingyenes nyári tábo­rába még vár jelentkezőket — elsősorban nagycsaládosok, nehezebb helyzetben élő csalá­dok gyerekeit — a belső-somo­gyi gyerekek üdültetéséért lét­rejött alapítvány, amely Sáros­patakon és a Deseda partján in­gyentábort szervez a nyáron a somogyi szegény családok gye­rekeinek. A táborba eddig ta- szári, kaposhomoki gyerekek jelentkeztek elsősorban, de ér­keznek Dombóvárról, Kapos­várról és a fővárosból is. A tá- boroztatóknak támogatásra is szükségük volna, mert a taszári gyerekek és a férjek kikapcso­lódtak. Az iskola vezetése nemcsak az ötletet látta szíve­sen, hanem megvette az eszkö­zöket is az osztály számára. — Hogyan fogadták a gyere­kek a számolás új módját? — Másodikban kezdtük, mi­kor már biztos alapjuk volt a húszas számkörben. Két hóna­pot szántunk elsajátítására, utána megkezdhettük a máso­dikos tananyagot, amellyel lé­pést is tartunk. A tanítványaim nagyon élvezik, sőt otthon a szülőket is tanítgatják. — Mi a haszna a szorobán használatának? — Nem hagytam el a mate­matikatanításban hagyományos eszközöket és módszereket, ha­nem azokhoz kapcsolódva épí­tettem az anyagba a szorobánt. Nagyon jó készségfejlesztő, van olyan tanulóm, akinél a szokásos módszerek kudarcot vallottak: matematikából sem önkormányzat és a megyei közgyűlés az idén már nem nyújt ehhez támogatást. Falunapra készül Nagybajom Az elmúlt években egyre mé­lyebb lett Nagybajom és a né­metországi testvértelepülés, Schortens, valamint az erdélyi Gyergyószárhegy kapcsolata. A somogyi nagyközségben már többször megfordultak az erdé­lyi és a német vendégek, és a nagybajomiak is képviseltették magukat. Tavaly egy sikeres fa­lunapot tartottak, ahol vendégül látták a testvértelepülés küldöt­teit is. Ebből hagyományt kí­vánnak teremteni. Áz idén nyá­ron június 25-én ismét megren­dezik Nagybajomban a faluna­pot, amelyre már elküldték az invitáló levelet egy gyergyó- szárhegyi és egy schortensi énekkarnak. írásban, sem szóban nem nyí­lott meg. A szorobánt azonban kiválóan használja, jó logikai képességei mutatkoznak. Siker­élménye van, s ez a haladás fel­tétele. A szorobánnal sokkal egyszerűbb a mértékegység vál­tás, matematikai felmérőink át­lagai négyes felettiek. A jó eredményeket a peda­gógus komoly felkészültsége alapozza meg. A nyári tanfo­lyam után — ahol a Dunántúl­ról mindössze ketten vettek részt — rengeteg gyakorlás kö­vetkezett a tankönyv hatezer feladatán. A tanítónőnek ál­landó tréningben kell lennie, a tanmenetet, az óravázlatot is ehhez kell idomítani. Talán ez a többletmunka lehet az oka, hogy oly kevés pedagógus vál­lalkozik a szorobán alkalmazá­sára? A szennai iskola nem ijedt meg az újdonságtól, s az anyagi terhektől sem. Izményi Éva Kaposfő milliói Az 1800 lakosú Kaposfő ön- kormányzatának idei költség- vetése alig 55 millió forint - ötmillióval kevesebb a tava­lyinál. Ez a különbség azon­ban az inflációt tekintve nem­csak ötmillió forint - hangsú­lyozta Taníts Tibor körjegyző. Bár tavaly sem dúskáltak a javakban, a képviselő-testület igyekezett jelentős beruházá­sokkal hozzájárulni a falu életé­nek jobbításához. Elkészült a tornaterem - ez 25 millió fo­rintba került; s 3 millió forint ér­tékben építettek utat, kijavítot­ták az iskola tetőszerkezetét, s egyik falurészük vezetékes ví­zellátását is megoldották. Az idei tervek jóval szeré­nyebbek. 30 millió forintba ke­rül a 250 kaposfői, kiskorpádi és kisasszondi gyermeket befo­gadó iskola fenntartása, s 4 mil­liót költenek szociális kiadá­sokra. A faluban élő mintegy félszáz munkanélküli közül 21 kap jövedelempótló támogatást, s jelentős a szociális, nevelési és átmeneti segélyt kérők száma is. A kaposfőiek zöme Kapos­várra jár dolgozni, ám több munkahelyet teremt a két helyi vállalkozó és a szövetkezet is. Taníts Tibor szerint az a leg­fontosabb, hogy az intézmé­nyek - egyebek között az is­kola, az óvoda - működjenek. A beruházások között említi az óvoda belső átalakítását és a járdaépítést. Az új dögkút épí­tése egymillió forintot visz el. A lakosság legnagyobb gond­ja most a telefonhiány. A Matáv tavaly ígérte: 1995 első felében megoldja ezt a problémát; ám a mai napig csak egyetlen nyilvá­nos telefonfülke áll a lakosok rendelkezésére, s még a tervek sem készültek el. Holott három­száz porta jelezte igényét a tele­fonbekötésre. Türelmetlenek, mivel a település kézi kapcsolá- sos telefonközpontja gyakran meghibásodik; ottjártunkkor éppen két napja voltak a világ­tól elszigetelve a hibás telefon- vonalak miatt. - Ilyenkor itt megáll az élet. Nem tudunk kapcsolatot teremteni senkivel, és minket is hiába keresnek - mondta a köijegyző. (Tamási) Hittant tanulók Kutason — A kutasi mindig praktikus nép volt, a maga érdekét tar­totta szem előtt. Amikor előbbrejutáshoz az kellett, szinte minden kutasi belépett a pártba; szóval túlélő nép az itteni — mondja Bicsár László kutasi plébános. — Az az időszak erősen rajta hagyta a nyomát az embereken; a kö­zépgeneráció szinte teljesen hiányzik a templomból. Nem ismerik a vallásukat, és ezért a gyerekeikkel sem tudják megismertetni. Itt a pap feladata csak az lehet, hogy választási lehető­séget nyújtson a fiataloknak. Megismertesse őket a vallás­sal, mivel arról, hogy szüksé­gük van-e rá vagy nem, csak úgy dönthetnek felelősen, ha ismerik a lehetőségeket. A kutasi plébánián nagyon fontosnak tartják az iskolai hi­toktatást. Billige Edit hitok­tató elmondta, hogy az iskola kétszázötven diákja közül százötven vesz részt hitokta­táson, az első évfolyamról például mindenki ott van a hittanórákon. — A statisztika jó — mondta —, ennek ellenére mégsem könnyű a hitoktató dolga a fiatalokkal. Nem ki­tartóak, nem igazán tudnak dolgozni a sikerért. Növekvő érdeklődésről be­szélni 1990 óta lehet. Ez — mint mondta — lassú, mivel nem áll a gyerekek mögött a szülő. Nem arról van szó, hogy elleneznék — csak nem foglalkoznak vele. (Nagy) FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Jólesik megpihenni délidőben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents