Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-25 / 71. szám

1995. március 25., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Eördögh aranyékessége a királynő nyakáról Leányának adja át a titkát.. Szárszón sokan ismerik az öt­vös Eördögh famíliát. Arany­műves volt már a nagyapja is, és 1966-ban - amikor pedig ez nem volt divatos - Eördögh Károly is ezt a szép mestersé­get választotta. Ma 18 éves Ka­talin lányát tanítgatja a szakma fortélyaira. — 1986-ban a Balaton déli partján én voltam az első ma­szek ötvös — mondja Eördögh Károly. — Jó szem és „ördön- gös” ujjak kellenek ahhoz, hogy a jelentéktelen fémdarab­ból eladható „csecsebecsét” al­kossunk. Aki csak a csillogó üzletet látja — emeli föl az uj­ját, amelyen egyetlen gyűrű van, pedig a akár mind a tíz uj- jára is húzhatna —, az nemigen tudja elképzelni a műhely se­gédeinek rabszolgamunkáját. Az arany csiszolásától, políro- zásától megfeketednek a kezek, a körmök... — Mire a legbüszkébb? — Budapesti és szárszói üz­leteimen kívül a legnagyobb munkám az volt, hogy egy régi Mária Terézia festmény nya­FOTÓ: LANG RÓBERT kékét kellett megcsinálnom a hozaá tartozó fülbevalóval, gyűrűvel, melltűvel együtt. So­káig dolgoztam rajta, és sike­rült. Nagy örömre. Sajnos, rit­kán akad ilyen igényes — és persze gazdag — megrendelő. — Vásárolnak manapság aranyat az emberek? — Sokan inkább eladják. Ér­tékmegőrzés miatt ugyanis aranyat már nemigen vásárol senki, inkább csak ajándéknak. Egyre szegényedik a társa­dalmi középréteg, pedig mi, ötvösök valaha belőlük éltünk. Ez úgy indult, hogy többnyire a nagymamák a régimódi kari­kagyűrűjükből csináltattak az unokájuknak egy modem fa­zonú gyűrűt. Most már ott tar­tunk, hogy sokan az átalakítás díját sem tudják megfizetni, pedig ez igencsak kis ráfordí­tás... Nagyapám elbeszélései szerint a háború előtt egy vár­megyében több aranyműves megélt, mint ma az egész or­szágban. Kár ezért a szép szakmáért... Lakos T. Katalin Tervmódosítás készül Balkonturizmus, balkáni jelenség hátráltat Kelet-Európa a Balatonon Sokadszor került a siófoki kép­viselő-testület elé Poós István temetkezési vállalkozó építési ügye. Lassan elkészül közel ti­zenötmilliót érő ingatlana, melynek kapcsán régóta vitá­ban áll az egyik telekszom­széddal. Csak akkor maradhat fenn a lakóháznak és irodának szánt épület, ha módosítják a város általános rendezési tervét. Egyelőre úgy döntött a testület, hogy megteszik az előkészüle­teket a tervmódosításhoz. Ha elfogadják, Poós István hozzá­juthat a ma még hiányzó építési engedélyhez, és a telke mellett lévő területek is beépítésre ke­rülhetnek, javítva ezzel a vá­rosképet. F.I. A tavalyinál jobb szezont re­mélnek a balatoni utazász- szervezők. A legjelentősebb Somogy megyei cég, a Siótour vezetőit erre feljogosítják a már megkötött szerződéseik. A hollandiai utrechti, illetve berlini idegenforgalmi vásá­rokon a volt szocialista orszá­gok képviselői ugyancsak ke­resték a magyar partnereket. A lengyelek például — garan­ciával — lefoglaltak egész nyárra húsz apartmant. Bejelent­keztek már ukrán diákcsoportok is, és sikerült megállapodást kötni tadzsikokkal, oroszokkal és beloruszokkal. A hamburgi vásár 3. napjára a Siótoumak sikerült kiadnia az összes tóparti villáját. A kempinghelyek és szállodai szobák lassabban fogynak; a villa garantálja a minőséget, az intimitást, nincsenek kötelező programok, a vendég tehát ott­honi életvitelét folytathatja. Főképp a volt keletnémet ál­lampolgárok találnak vissza — az előrejelzések szerint — na­gyobb számban a Balatonra. Nem fizeti már be a gazdag nyu­gati rokon Hawaiiba, Tunéziába, dél-franciaországi nyaralásra a szegény rokont. Pihenésre, nya­ralásra egyre kevesebb pénzük marad. Németországban készítet­tek egy valutakosarat; eszerint amit az állampolgár odahaza tíz márkáért tud megvenni, az Ma­gyarországon kevesebb, mint a felébe, mindössze 4,6 márkába kerül. Csak Szlovákia és Len­gyelország olcsóbb hazánknál — de ott nincs Balaton... Balatonfenyvesi üzlettulajdo­nos panaszolják, hogy a 7-es út gazdája, a Közúti Igazgatóság intézkedése sérti az üzleti érde­keiket. Ezek az üzletek a falu központjában a főközlekedési út mellett vannak, ami nem is lenne természetesen baj, csak­hogy az úton a „megállni tilos táblák” miatt a padkán sem le­het parkolni, pedig az oly szé­les, hogy egy teherautó is vígan elfér rajta. A fenyvesi vállalko­zók ugyanakkor úgy látják, hogy diszkriminatív az intéz­kedés, amit nem tapasztaltak például Fonyódon, vagy Lellén. Lendvai Attila rendőrszáza­dos, a Fonyódi Városi Kapi­tányság közlekedési osztályá­nak vezetője elmondta, igazuk van a fenyvesi üzlettulajdono­Spanyolország eddig is turisz­tikai világhatalom volt. Nemrég hét százalékkal leértékelték pén­züket a fontos valutákkal szem­ben. Árengedményt adnak ezzel a vendégeiknek; a leértékelést ugyanis (nem az államháztartás szorultsága miatt, sokkal inkább) a mezőgazdaság és az idegenfor­galom versenyképességének megőrzéséért hajtották végre. Ezzel együtt is: amíg tavaly 100 német turista közül kettő akart Magyarországra utazni, az idén már három. Jelentős lépés ez: Németországban, a világ legna­gyobb utazóállamában hatvan- millióan élnek. A Balatonra érkező vendégek közel 65 százaléka visszatérő. Előny ez. Hátrány is. A spanyol utazási irodák bevételének ugyanis 70 százalékát képezi a programszervezés. A nagy ma­gyar tóra átlagosan negyedszer érkező turista azonban nem veszi igénybe az utazási irodák segít­ségét; ismeri azokat a pénzköl­tési lehetőségeket, amiket kultu­rális, művészeti, a hagyományo­kat bemutató rendezvények kí­nálnak. (Nem nagy dolog ez, olyan kevés van belőlük...) Tavaly egyébként a balkontu­rizmus (o-val, nem á-val!) kiala­kulása miatt sem jöttek a néme­tek a Balatonra. Jelentősen fel­melegedett a bajor tavak vize, és sok család oda ruccant ki egy napra. Este a férj már a saját tera­szán, balkonján iszogathatta hi­deg sörét. (Az iskolai szünet ta­valy ugyanolyan későn kezdő­dött, mint az idén is fog — a ha­zai utazásszervezők nagy báná­soknak, hogy a falu központjá­ban is jól kiépített padka van a 7-es út mellett, amelyen elfér­nek a gépjárművek. Áz útpad­kára is vonatkozó „megállni ti­los” kiegészítő táblát azonban nem a járművek miatt tették ki a Közúti Igazgatósággal tavaly közösen szervezett bejárás után, hanem balesetmegelőzési célból. Az autókból kiszálló gyalogosok ugyanis keresztül kasul szaladnak át a forgalmas főúton, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Eszük ágában sincs diszkrimi­natív intézkedéseket kezdemé­nyezni a balatonfenyvesiek el­len. Az általuk említett váro­sokban azért nincs szükség ki­egészítő tiltó táblákra, mert ott nincs kiépített útpadka, a főút tára.) Igaz: az „o” betűt sok eset­ben „á”-nak is érthetnénk, mert bizony, balkáni jelenségek is megfigyelhetőek a balatoni ven­déglátásban. Kilométer hosszú partszakaszokon nincs vécé, a közbiztonság minden, javulást mutató statisztika ellenére rossz, és általában jellemző, hogy a kí­nált étel-ital, szolgáltatás minő­sége nem éri el a csillagászati ár­színvonalat. A forint leértékelése a kiutaz(tat)ásra tragikusan hat, kedvez(het) viszont azoknak, akik külföldi vendégek fogadá­sára rendezkedtek be. Hogy a közgazdaságilag indokolt lépés meghozza-e hasznát, attól is függ: eltehetik-e a megkeresett márkát, dollárt az idegenforga­lomban legálisan dolgozó cégek, hogy adóbevételeikből az ország rendezhesse adósságait. Vagy tovább burjánzik a feketekeres­kedelem, ami már így is marká­ban szorongatja az országban megtermelt minden harmadik fo­rintot? Nagy a tétje annak, hogy jól sikerül-e az idei szezon. Ha a cé­gek nem tudják megtermelni a fejlődésükhöz szükséges pénzt, végleg elmehet a hajó. A Balaton vonzáskörzetében mintegy egy­millió polgár reméli a turisták pénztárcájától, hogy nem süllyed szegénysorba. Ha esős idő járja, elmaradhat a vendég, ha hét ágra süt majd a nap, virágozhat az alga. Jó azon­ban előre megállapítani: a ven­dégvárók sikeréért vagy sikerte­lenségéért nem az időjárás fel­elős elsősorban... Czene Attila táblák melletti megállást ott is megtilt­ják. Lombár Gábor balatonfeny­vesi polgármester viszont kez­deményezni kívánja a bejárást a közúti és rendőrhatósággal az intézkedés feloldására, mert úgy véli, hogy az iparcikk bolt környékén például nem indo­kolt a kiegészítő tiltó tábla. Azt viszont maga sem tartja szeren­csésnek, hogy italboltok, ven­déglátók előtt parkoljanak, mert itt fokozottabban ki vannak téve a balesetveszélynek az esetleg ingatag gyalogosok. Hozzátette, hogy a faluközpont néhány üzletének környékén, ha szerényebb mértékben is, de van parkolási lehetőség, mint az ABC-nél, vagy a Fenyves utca folytatásában. G. M. Divat lesz az esküvő A balatonboglári Ági szalon kínálatában országos verseny­ben előkelő helyezést szerzett ruhaköltemények is megtalál­hatók, miközben neves olasz menyasszonyiruha-készítő cég képviselője Magyarországon. A mhaszalon alkalmas szín­helye egy kis szociológiai is­meretszerzésnek. Az elmúlt há­rom évben felére csökkentek a házasságkötései?, ám az idén újabb fellendülés várható, mert mostanában alapítanak családot a hetvenes évek „gyeses” gyermekei. Ismét divat a nagy esküvő több száz résztvevővel - persze annak, aki megteheti -, koszo­rús lányokkal az ifjú pár körül. Nem sebtében köttetnek a fri­gyek, az őszre tervezett lag- zikra már most foglalják a ter­met, meg a zenekart, no és az ara álmodozik a menyasszonyi ruháról. Tegyük ezt mi is, a lá­tottak alapján. A klasszikus szabású fodros, hosszú szoknyával, gyöngyök­kel, csipkékkel gazdagon díszí­tett mellett egyre többen kérik az egyenes vonalúakat, ame­lyeknél az anyag minősége a különleges. Többnyire szatén­ból vagy organzából készül, felső része sem túldíszített. A fátyol is többméretű, egészen a mennyasszony után cipelt hosszúságútól az éppen arcot takaróig, de divat az egyszerű fejdísz is. S a színekben is mozdult a divat: a fehér ruhára gyakran raknak színes virág­fodrokat, vagy kedvelik a hal­vány árnyalatokat, mint a ba­rack, a bézs, vagy az ekrü. A menyecsketánchoz szívesen húznak az ifjú asszonyok ma­gyaros vagy a szülőhelyük sze­rinti népviseletet, illetve koktél­ruhát. Ez utóbbiból gyönyörű darabokat láttunk amerikai kol­lekcióból, amelyeknél a legér­dekesebb díszítés a hát felvil­lantása különleges kivágások­ban, de volt abroncsos ha­bos-fodros ruhaköltemény is. Kinek-kinek alkata, személyi­sége, pénztárcája szerint. ' G.M. A fenyvesi tiltó sértik az üzletek érdekeit Számítógép ajándék Szentegyházának A balatonboglári Városvédő Egyesület számítógépet aján­dékozott erdélyi partnervá­rosa, a szentegyházai Gyer­mekfilharmónia könyvtár cso­portjának. Az ajándékozást a bogiári Lions Club és több más adakozó magánszemély­nek támogatása tette lehetővé. Máltai osztály is tanul Siófokon Máltai osztály is tanul szep­tember óta a siófoki egészség- ügyi szakközépiskolában. Teo atya istápolja a fiatalokat. A német származású jezsuita pap azért dolgozik, hogy az itt végző fiataloknak egész Euró­pában elismert gondozói dip­lomájuk legyen. A diákok né­met nyelvet is tanulnak; aki ezt jól beszéli, már a tavaszi szü­netben tíz napra Drezdába utazhat, s kipróbálhatja gya­korlati tudását kórházban is. Az egészségügyisek németor­szági gyakorlat után kapják meg betegápolói oklevelüket. Névadó Kőröshegyen szülői kérésre Kőröshegyen a rendszerváltás óta a település polgármesteri hivatala harmadik alkalommal rendezett névadót - a szülők kérésére. Az ünnepség lebo­nyolítását az idén minden alka­lomra a kőröshegyi faluháznak a vezetősége vállalta magára. Bál a mentősökért adományokkal Mintegy háromszázan vettek részt azon a báli mulatságon, melyét Balatonendréden a művelődési házban rendeztek a siófoki Mentős Alapítvány tagjai. A 147 ezer 555 forint tiszta nyereséget az alapítvány számlájára utalták át. Mivel szükség van a mentők jobb felszerelésére, új műszerek be­szerzésére és fejlesztésekre kí­vánják felhasználni a pénzt. Gyermek rajzolók versenye Siófokon A Magyar-Amerikai Baráti Társaság siófoki szervezete szervezésében több száz kis­diák tart kapcsolatot Walnut Creek-i gyermekekkel. Ehhez kapcsolódóan gyermekrajz­versenyt hirdetett: a rajz iránt érdeklődők még ebben a hó­napban beadhatják munkáju­kat. Az eredményhirdetést a szervezet gyermeknapra ter­vezi. Terveik között szerepel egy, a gyermekek részére meg­rendezendő Ki tud többet Amerikáról című vetélkedő is. Jutalom az ötletes diákjelmezekért A siófoki Kele utcai Általános Iskola mintegy 50 diákja öltött jelmezt a diáktársak és a szü­lők örömére. A legötletesebb jelmezeket viselő tanulók juta­lomban részesültek: a fotóal­bumtól a tortáig. A zsűri tagjai is a diákok közül kerültek ki. Urnafal felállítása Balatonendréden A helyi képviselő-testület dön­tése alapján ez évben a falu köztemetőjében urnafal felállí­tására kerül sor. Ezzel egyide­jűleg a ravatalozó felújítását is elvégezteti az önkormányzat. A munkálatokra már 160 ezer forintot különített el a hivatal. Eddig 273 eb talált gazdára Kóbor kutyák Siófokon Kutyák csavarognak Siófok ut­cáin. Csoportosan... A városi gyepmester feladatkörét tavaly az állatvédő alapítvány vette át, ezért a nyugtalanító jelenséggel kapcsolatban Rácz Bélánét, az alapítvány kuratóriumának elnö­két kérdeztük. — Szerencsére ezek a kutyák nem gazdátlanok — mondta —, csak gazdáik azt az egyszerű megoldást választják, hogy a pár­zás időszakában kiengedik őket az utcára. Az alapítvány munkatársai — mint elmondta — az önkormány­zat és néhány támogató anyagi segítségével mindent elkövetnek az állatok humánusabb tartásáért. Tavaly 874 bejelentést tettek a város polgárai a gazdátlan álla­tokról. — Többnyire megunt ebek ke­rülnek a telepünkre. Ritka az az eset, hogy elhal az állat gazdája — mondta Rácz Béláné. — Az is előfordul, hogy nyaralók „felejtik itt” kedvencüket. — Munkánk eredményes foly­tatásához több pénz kellene — mondta az elnök. Most próbálunk szponzorokat keresni. Mindenki­nek azt tanácsoljuk: csak olyan ember vegyen magához állatot, aki tudja, mit vállal. A siófoki állatvédők szeretné­nek egy állatotthont is kialakí­tani, ahol minden bajba került eb ideiglenesen menedéket talál. A befogott kutyák oltás után így jó­érzésű gazdákhoz kerülnének. Működésük egy éve alatt már 273 kutyát sikerült családnál elhe­lyezni. (Ondrejovics)

Next

/
Thumbnails
Contents