Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-25 / 71. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1995. március 25., szombat Öt szakszervezet akciója A Felsőoktatási, a szakképzési és közoktatási szakszervezetek pénteki tanácskozásukon a kormány szigorító intézkedéscsomagjával kapcsolatos álláspontjaikat, s tervezett lépéseiket és tiltakozó akcióikat kívánják összehangolni az egységes fellépés érdekében. Ezt az „ötök” - az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezte (FDSZ), a Magyar Szakképzési Szakszervezet, az Orvosegyetemi Szakszervezeti Szövetség, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) - képviselői jelentették be a tárgyalást megelőzően tartott sajtótájékoztatón. Kis Papp László, az FDSZ elnöke közölte: a tervezett intézkedéseket enyhítő, illetve kompenzáló alternatívát ajánlanak a kabinetnek. „Segítőkészség van bennünk és reméljük, hogy erre vevő lesz a kormányzat”— hangsúlyozta. Az FDSZ elnöke kitért Bokros Lajosnak, a büdapesti diáktüntetésen mondott beszédére is, visszautasítva annak hangnemét és az oktatókra vonatkozó kijelentéseit. Reményük szerint a pénzügyminiszter megköveti az érintetteket azért, mert „fölöslegeseknek és kontraszelek- táltaknak" minősítette őket. Ellenpéldaként felhozta: talán nem véletlen, hogy kétezer magyar vendégtanár, illetve kutató dolgozik külföldi felsőoktatási intézményekben. A tandíj bevezetéséről Az Országos Felsőoktatási és Érdekvédelmi Szövetség vezetősége, valamint az Országy- gyűlés MSZP-frakciójának ifjúsági és modernizációs munkacsoportja hétfőn a Képviselői Irodaházban a tandíj bevezetéséről tárgyal. A beszélgetést Botka László szegedi MSZP-s parlamenti képviselő kezdeményezte. Döntés előtt Nem született döntés tegnap sem a Legfelsőbb Bíróságon folytatott tárgyaláson: a MAV-nak vissza kell-e állítania a korábban felfüggesztett vasutas szakszervezeti vezetők munkaviszonyát. A következő tárgyalásra egy hónap múlva, április 25-én kerül sor. Gazdasági prognózis A GI>1 Gazdaságkutató Rt alapvetően körvonalaiban helyes, radikális, de megkésett kiigazításnak tekinti a kormány március 12-iki csomagtervét. A késés miatt a GKI szerint a stabilizációs lépések szükségszerűen drasztikusab- bak és kiélezettebbek lettek. Az infláció nagymértékű fel- gyorsulása végett a második félévben antiinflációs intézkedésekre lehet szükség. A létminimumról A Központi Statisztikai Hivatal ez év január 1-jétől nem publikálja havonta a létminimum-adatokat. Ennek oka: az Európai Unió statisztikai rendszeréhez sem módszertanilag, sem a publikálás gyakoriságát tekintve nem illeszkedett a létminimum-számítás eddigi hazai gyakorlata. Döntenek arról, hogy a szociálpolitikai értékelésre használható minimum, vagy szegénységi szint számítások miképpen végezhetők el és illeszthetők a hazai konjukturális mutatók közé. Szövetkezeti Tanács ülése A szövetkezeti mozgalom az elmúlt négy-öt évben biztosította fennmaradását. Ez a legnagyobb eredménye az Országos Szövetkezeti Tanács tevékenységének, amely a szövetkezeti mozgalomban érdekegyeztető és koordináló szerepet tölt be. Kétéves megbízatása lejártával leköszönt Vadász György, a Szövetkezetek és Vállalkozók Szövetségének elnöke és a tanács tagjai megválasztották két évre soros elnöknek Nagy Tamást, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének elnökét. Hírek a határon túlra Az MTI híreit is felhasználja olvasói tájékoztatására öt határon túli magyar lap szerkesztősége. A megállapodást pénteken írta alá Budapesten Lá- body László címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Alexa Károly, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója. Az MTI és az Új Szó (Pozsony), Kárpáti Igaz Szó (Ungvár), Népújság (Marosvásárhely), Romániai Magyar Szó (Bukarest), Szabadság (Kolozsvár) közötti együttműködés egy éves múltra tekint vissza. Májusban választás Másodszor választanak május 19 és 26 között üzemi és közalkalmazotti tanácsokat az országban. A Munka Törvény- könyve szerint a választást megelőző nyolc héten belül kell megalakítani a választási bizottságokat. Az MSZOSZ megyei képviselete 150 munkahelyi szervezetének nyújtott ebben is segítséget. A tanácskozást követően Svajda József, az MSZOSZ megyei elnöke válaszolt kérdéseinkre. — Az elmúlt két év tapasztalatai végyes képet mutatnak. Van ahol szerepzavarba kerültek az üzemi tanácsok, van ahol rivalizáltak a helyi szakszervezetekkel és az is előfordult, hogy a munkáltató sem tudott mit kezdeni az újdonsült partnerekkel — mondta Svajda József. — Arra törekszünk, hogy minden hozzánk tartozó munkahelyen megalakuljanak az üzemi tanácsok. Ahol 15 munkavállalónál többen dolgoznak, a törvény szerint újjá kell választani a testületeket, mert a régiek megbízatása lejár. Ha nem lesz választás, a munkavállalói érdekek csorbát szenvedhetnek. A munkáltatók nem gátolhatják a testületek létrehozását, mert az törvénysértő. — Miért érdemes üzemi tanácsot választani? — Az üzemi és közalkalmazotti tanácsok továbbra sem helyettesíthetik a szakszervezeteket, nem köthetnek kollektív szerződéseket, nincs sztrájkjoguk és nem vehetnek részt a bértárgyalásokon. De ott lehetnek a gazdasági és szociális döntések meghozatalakor. A KT szerepe eltér az üzemi tanácsétól: ha nincs szakszerve/et, megalkothatja a közalkalmazotti szabályzatot. 'Ez helyettesítheti a kollektív szerződést. — Más tétje is van a választásnak... — Valóban. A szakszervezetek szerepe felértékelődik: ugyanis a törvény kimondja, hogy a májusi választások eredménye alapján kerül sor az ágazati szakszervezeti vagyon végleges felosztására. Az üzemi tanács választásokkal egy időben megválasztják a munkavédelmi képviselőket, az ő feladataikat az új munkavédelmi törvény írja elő. Svajda József hozzátette: A rendezvényen bejelentették, hogy csatlakoznak az MSZOSZ női választmányának aláírás- gyűjtési akciójához, amely a nyugdíjkorhatár emelésének újratárgyalását követelik a parlamenttől. Hivatalos találkozót kezdeményeznek a somogyi országgyűlési képviselőkkel, hogy kifejezhessék aggályaikat a tervezett megszorító intézkedések ellen. L. J. Leépítés a közalkalmazottaknál Néhány nap múlva megjelenik az a 25 oldal terjedelmű kormányhatározat, amely a kormány takarékossági intézkedéseivel kapcsolatban feladatokat ad a minisztereknek, a kormányhivatalok vezetőinek. A közszolgálati dolgozók létszámát 15 százalékkal csökkenteni kívánják. Kiket, hogyan érint ez az intézkedés? —■ kérdeztük dr. Kiss Elemér miniszterelnökségi államtitkárt. — Három kört érintenek a létszámleépítési elképzelések. Az elsőbe a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a felügyeletük alá tartozó intézmények tartoznak, ahol az 1995 évi költségvetésben engedélyezett létszámot kell átlagosan 15 százalékkal csökkenteni. A leépülés a feladatoktól függően eltérő mértékű lehet. A második csoportba azokat a szervezeteket soroltuk, amelyeknél a kormánynak nincs közvetlen döntési jogosítványa. Ilyenek például az Alkotmánybíróság, az Országgyűlési Hivatal, az ügyészség. Ezeket a szervezeteket a kormány felkéri, hogy mérsékeljék a létszámukat. A harmadikba az önkormányzatok tartoznak, amelyeket a belügyminiszter kér fel a 15 százalékos létszámcsökkentésre. Az intézkedés a közszolgálati dolgozókra vonatkozik. — Hány embert érint a készülő határozat? — Elméletileg 15 ezer embert, de a hivatalokban van egy sereg be nem töltött státusz, és a nyugdíjazásokkal is automatikusan csökken a foglalkoztatottak létszáma. Persze fel kell mérni a feladatokat, meg kell nézni, hol lehet összevonni munkaköröket. — Az érintettek megkapják a törvényes végkielégítésüket? — Természetesen! De a takarékossági csomagban az is szerepel, hogy a jövőben megváltoznak a végkielégítési szabályok. — Változik-e a megmaradók bére? — Fel kívánjuk oldani a bérrendszer kötöttségeit. (Koós) Ujjééé! Új Jééé! Megnyílt az új Március 22-én Kaposváron, a 48-as ifjúság útja 31. alatt megnyílt a Jééé Diszkont áruházlánc legújabb tagja! Kedvező árak, széles áruválaszték! <®> Mennyi! És csak ennyi! jééé Diszkont. Kaposvár, 48-as ifjúság útja 31. Mérleg és kormánydöntés Dr. Lamperth Mónika: mára kiderült, hogy nem lehet megúszni fájdalmak nélkül — Tüntetnek a diákok a tandíj miatt és fekete pontot adnak a kormánynak. Kék zászló leng több kórházon, a bankokat pedig a valutáikért ostromolják sokan. A társadalom idegességének is jelei ezek. Hogyan érzékelik ezt a szocialista képviselők és milyen a közérzetük? — kérdezte tegnap a Somogyi Hírlap munkatársa dr. Lamperth Mónikát, a frakció-helyettes vezetőjét, somogyi képviselőt. — A szocialista képviselő- csoport, a március 12-i vasárnapi kormányülést követő hétfői ülésén rendkívül feszült volt a hangulat: a képviselők sem tudtak a készülő döntésekről. Ezen az ülésen a miniszterelnök tájékoztatása után elég éles vita alakult ki több kérdésben. Úgy érzem, hogy azóta ez a feszültség oldódott és a képviselőcsoport készül a törvénytervezetek vitájára. Ezeken kell majd eldönteni azt, hogy milyen a mozgástér egy konkrét intézkedés meghozatalában. Úgy tapasztalom, hogy a frakciókban a képviselők nagy többségének nincs kétsége afelől, hogy ezeket az intézkedéseket meg kellett hozni, hiszen nagyon nehéz a gazdaság helyzete. Ha valamiért felelőssé tehető ez a kormányzat, akkor az az, hogy miért nem korábban és kicsit előkészítettebben hozták meg ezeket a döntéseket. — A külső szemlélő mégis csak lát kommunikációs zavart a kormány és a képviselőcsoport között. — Nem zsebből rántották elő a kormánynak ezt a döntését: hónapok óta folynak olyan munkák különböző minisztériumokban, amelyek ezt előkészítették. Hirtelen bejelenteni ezt a csomagot azonban valóban sokkoló volt. Valószínűleg lehetett volna másképpen is előkészíteni és a társadalom tudomására hozni. Nehéz szívvel éljük meg valamennyien ezt az időszakot. — Honnan veszi az információit a társadalmi fogadtatásról? — A fogadóórákról, a fórumokról, a barátaim és a volt munkatársaim köréből. — Mi volt az első, amit a nyakába borítottak a kormánycsomag kapcsán? — Akik kritizálták a lehetetlen helyzetet azt kérdezték,, hogy mennyire mérlegelte a kormány a döntések hatásait. Ez volt a kritika tartalma. Azok viszont, akik vállalkozók vagy a gazdasági szférában dolgoznak, azt mondták, hogy végre Dr. Lamperth Mónika egy határozott lépés, amely a gazdasági mozgástér növekedését jelenti. — Ezek a döntések majdnem egy esztendővel a választások után születtek, holott a választásokon már szó volt arról, hogy a gazdaságot rendbe kell tenni. Időben, korán és előkészítetlenül vagy későn születtek a döntések. — Szerintem késtünk. Korábban kellett volna meghozni ezeket. A késedelemnek okát is sikerül megfejteni: a szocialista-liberális kormány — és itt konkrétan a kormányfőre is gondolok — kereste a lehetőséget, hogy meg lehet-e úszni nagyobb fájdalmak nélkül ezt a döntést. Mára kiderült: nem lehet megúszni fájdalmak nélkül. — Gondolja, hogy a fájdalom hatása elmúlik a három év múlva esedékes választásokig? — Ezt nem tudom megítélni. Végig kell azonban gondolni a másik forgatókönyvet is: mi történik akkor, ha ez a kormány nem hozza meg ezeket a döntéseket és az ország fizetésképtelenné válik? A tét, a kockázat ez. Gondolom, hogy akkor még súlyosabbak lennének a következmények. Ezt a kockázatot a kormány nem vállalhatja föl, mert az az út nem visz sehova. Ez a kormány azt vállalta, hogy kivezeti az országot ebből a gazdasági gödörből. Ezt azon az áron is meg kellett tenni, ha az emberek 1998-ban a szemünkre vetik a fájdalmakat, és ez a politikai bizalmunkba kerül. Én azonban azt tapasztalom, hogy az emberek pontosan ismerik a helyzetet és ha 1998-ban látszik már, hogy a gazdaság elindul, hogy ki tudunk ebből a helyzetből kerülni, akkor nem fordulnak el tőlünk. Köszönöm a véleményét. (Kercza)
