Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-24 / 70. szám
1995. március 24., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Forintok a fiatalokért A falun élő fiatalok lehetőségei gyakran korlátozottabbak, mint a városiaké. Ezért a somogyudvarhelyi iskolában alapítványt hoznak létre a hátrányos helyzetű gyermekek támogatására. Somogyudvarhelyen jelenleg 120 gyerek jár az általános iskolába. Közülük jó néhány kitűnik tehetségével, szorgalmával. Az iskola növendékei már eddig is bizonyították fel- készültségüket különféle tanulmányi versenyeken. Ám közülük többen nehéz anyagi körülmények között nőnek fel, s így félő, hogy tehetségük elsikkadna. Ennek kivédésére, a fiatal tehetségek ápolására hívják életre az alapítványt. — Az alapítvány célja a hátrányos helyzetű, tehetséges tanulók támogatása, az esélyegyenlőség biztosítása — mondta Szakály Béláné, a somogyudvarhelyi általános iskola igazgatója. — Ha az alapítvány létrehozásához szükséges 100 ezer forint összegyűlik, a pénzt a lehető leghasznosabban igyekszünk felhasználni. A tervek között szerepel, hogy időszakonként anyagilag is megjutalmazzák az arra érdemes tanulókat. Segíteni kívánják a hatékonyan működő iskolai szakköröket. A somogyudvarhelyi tanárok szeretnék továbbfejleszteni a számítógépparkot. A diákok tanulmányi versenyekre való utaztatására is áldoznának bizonyos összeget. A számlára eddig 85 ezer forintöt fizettek be. Az adakozók között vannak cégek és magánszemélyek is. Nem voltak szűkmarkúak a helyi vállalkozók sem. Az alapítvány pontos nevéről, kuratóriumának összetételéről később, a hivatalos bejegyzés után döntenek. (Harsányi) Program a magyar-horvát határmenti együttműködésre Megújuló kapcsolatok A jóslások ellenére alig csökkent a horvátok érdeklődése hazánk iránt, a bevásárlóturizmus kiszámítható, biztos bolti forgalmat ígér. Van olyan nap, hogy Csurgó központjában legalább annyi külföldi rendszámú autó várakozik, mint magyar. Tartósnak ígérkezik az egymásrautaltság. Vannak jól ismert, visszatérő vendégek, s nincs egyetlen olyan helyi eladó sem, aki ne tudna a vendég anyanyelvén válaszolni. A volt Jugoszlávia közigazgatási átrendezése is történelmi múlthoz igazodott. A Koprov- nica-Krizevac (Kapronca-Kő- rös) megye az ezeréves Horvátország egyik ősi igazgatási egysége. Kapronca sokkal közelebb van Délnyugat-Somogyhoz, mint a Mária Terézia által alapított korábbi megyeszékhely, Bjelovár. A vidék lakói között alig van ember, aki nem járt volna a „Vegeta” városában, azt azonban eddig páran tudták, csak hogy a magyar királyok egyike IV. (Kun) László Kapronca várában született. Hosszas előkészítés után február 8-án aláírták Somogy és a szomszédos horvátországi megye közös gazdaságfejlesztési munkaprogramját. Voltak már eddig is merész tervek. Egy daruvári vállalkozó svájci pékséget akart létesíteni, egy másik a helyi temetők üzemeltetésén gondolkodott. Mayer Tibor, a megyei vállalkozói központ csurgói irodavezetője a két megye által felállított kereskedelmi bizottság tagja. A határ mindkét oldalán megindult civil és hivatalos kezdeményezésekre tudnak építeni. Gyékényes, Zákány, Őrtilos, Belezna, Murakeresztúr térségében egy közúti határátkelő- helyet terveznek. Horvát részről még határozottabb az igény. A félig horvát, félig magyar lakosságú Légrád járási székhely közvetlenül a Dráva partjára épült. Szőlőhegye az 1940-es évek végéig — a kettős birtokosság fennállásáig — Szentmi- hályhegy volt. A mai Őrtilos vasútállomás homlokzatán még a II. világháború után is évekig a „Légrád” felirat volt olvasható. Tavaly a híres pünkösdi szent- mihályhegyi búcsúra már mindkét oldalon kiépítették a motorcsónak-kikötőt, de a Csáktornyái vízi erőmű miatt már olyan nagy a vízszintingadozás, hogy a régi kompjáratot nem lehetne visszaállítani. Marad a híd terve, amelyet a Gyékényessel szembeni vasúti híd mellett a horvátok hajlandók lennének megszélesíteni. A gyékényesiek már átvitték meghívóikat Gólába. Lehet, hogy a fél falu átjön április 1-jén, mert a helybeliek szívből szeretnék megköszönni, hogy 50 évvel ezelőtt a háború nehéz napjaiban három napra befogadták őket. Horváth József Bathi dzsesszegyüttes koncertje Csurgón A csurgói tavaszi fesztivál ünnepi programjának befejező eseményeként a Csokonai művelődési központ előterében az angliai Bath város Swamp Donkey együttese tartott nagyon sikeres koncertet. Este operett- és slágeresttel zárult ez a rendezvénysorozat. Barcsi pályázat a játékalaphoz A barcsi képviselő-testület egyetértett azzal, hogy a Dráva-parti város otthonházainak építésére a szociális központ az Országos Játékalaphoz nyújtson be pályázatot. Ennek kedvező elbírálás esetén ugyanis ötmillió forintot kapnak támogatásként a tervezett otthonház-építéshez. Bécsi üdvözlő levél csurgói diáknak A dél-dunántúli nyolcosztályos gimnáziumok pályázatán Koczor Norbert, a csurgói Önkormányzati Gimnázium tanulója második helyezést ért el a Festetics család történetének megírásával (felkészítő tanára: Hoppár Sán- dorné). Egy példányt küldött belőle V. Festetics Györgynek, a csurgói középiskolát hajdan pártoló Festetics György Bécsben élő leszármazottjának is. A munkájához gratuláló levelet és köszönetét most kapta meg Bécsből; a mecénás utódja levelezést ajánlott a tizennégy éves csurgói gimnazistának. Csokonyavisontán járdafelújítás Rendbe teszik a járdákat Csokonyavisontán. Most a Xan- tus utcában dolgoznak - mintegy 800 méternyi szakaszon. A jmunka költségeit a Matávtól a járda felszedéséért kapott kártérítési díjából fedezi a polgármesteri hivatal. A járdahelyreállítási munkálatokat a helyi gamesz szervezte meg. Ha a Xantus utcában végeznek ezzel, akkor a Széchenyi utca következik. Negyedikes lány csillagászatról Szép sikert ért el A Természet Világa tudományos pályázatán Kovács Katalin, a csurgói önkormányzati gimnázium IV/A tanulója. A fizika-csillagászat témájú pályamunkáját díjazták, s ezzel egyéves előfizetést is nyert a tudományos folyóiratra. A felkészítő tanára: Zloch Istvánné. Nagymarton bővíti a kultúrházat A 205 lelkes Nagymarton kinőtte művelődési házát, ezért lakossági összefogással nekiláttak a bővítésnek. Beépítették az épület tetőterét, és ezt teljesen a fiatalok rendelkezésére bocsátották, kialakítanak itt könyvtárt és klubszobát is. Rinyaújlak húszmilliója — Ha az önkormányzat az elmúlt négy év során nem élt volna a lehetőségeivel, akkor napjainkban nehéz helyzetben lenne — mondta Peti Sándor rinyaújlaki polgármester. Ä majdnem ötszáz lelkes településen megragadtak minden alkalmat, hogy komfortosabbá tegyék környezetüket. így az elmúlt négy évben több mint húszmillió forintos beruházást végeztek el. — Felújításokat nem tervezünk, egyetlen fejlesztés szerepel a képviselő-testület tervei között — mondta a polgármester. — A Petőfi utcában saját erőből, mintegy 400 méter hosszan szeretnénk járdát építeni. Erre félretettünk hatszázezer forintot. Rinyaújlak idei költségvetése 15 millió 683 ezer forint, s tavalyról van 600 ezer forint áthozott pénzmaradványuk. Csaknem egymillió-nyolcszázezer forintot fordítanak szociálpolitikai feladatokra az idén. Két személynek biztosítja az önkormányzat a jövedelem- pótló támogatást, közhasznú munkás pedig nyolc dolgozik jelenleg a községben. A csokonyavisontai öregek napközi otthona és általános iskola fenntartásáért Rinyaújlak ösz- szesen több mint hárommillió forintot fizet. A helyi óvoda működtetése kétmillió forintba kerül; ide 25 kicsi jár. Jó hír az újlakiaknak, hogy ismét két körzeti orvos szolgálja a betegeket Csokonyavisontán. Minden hétköznap van rendelés a kisközségben. Ez elsősorban az idős embereknek jelent nagy előnyt, mert nem kell beutazniuk Csokonavison- tára. Gamos Adrienn Segélyekre hetvenmillió forintot szánnak Barcson A barcsi képviselő-testület módosította a szociális igazgatásról, ellátásról szóló rendeletét. Ennek a lényege, hogy eddig a támogatás alapja a mindenkori minimálbér volt, ezentúl azonban a saját jogon járó nyugdíj- minimum az alap. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint az átmeneti segélyre jogosultak és a segélyt rendszeresen igénybe vevők többsége ezt a lehetőséget fél év alatt kimerítette, így a beiskolázáskor, tüzelővásárlásnál vagy karácsony táján nagy gondot okozott a pénz hiánya. A már említett módosítással tehát szigorították a rendeletet. Barcs költségvetésében az idén hetvenmillió forintot a szántak segélyezésre, s ennyit fognak — a terv szerint — szétosztani. A rendszeres nevelési segély megállapításának és az étkezési támogatásnak a feltételek is szigorította a képviselő-testület. Rendszeres nevelési segélyt kapó család ezentúl egyéb segélyezésben nem részesülhet. Magas azonban a térítési díj is, ezért indokoltnak tartották a segély összegének emelését. Ugyanakkor enyhítették a temetési segély kiutalásának feltételeit. Ä segély összegét is emelte a tervezet, mert sok családnak a temetési költségek aránytalanul nagy terhet jelentenek. (Gamos) Emelték a helypénzt Egyre több bazáros jelenik meg a barcsi piacon, sok nap nap után ott ver tanyát. Akik a heti bevásárlásnál a piaci csarnokban szerzik be a friss zöldséget, gyümölcsöt, látják az áldatlan állapotot. Ezért is módosította a városi képviselő-testület a piacokról, vásárokról szóló rendeletét. Az új szabályozás elsősorban az őstermelőknek kedvez, s biztosítja a helyet a zöldség- és gyümölcskereskedőknek; harminckét árusítóasztalt tart fenn nekik az önkormányzat. Ha azonban lesz igény még egyéb árusítóhelyekre, akkor licitálásra is sor kerül. Emelték a piaci helypénzt is. Az eddigi 25 forint helyett - a képviselő-testület döntése szerint - az őstermelők ezentúl naponta ötven forintot fizetnek az árusítóhely négyzetméteréért, a kereskedők pedig száz forintot az asztalfoglalásért. G. A. 19 tv-adót nézhetnek Barcson, Somogytamócán és Drávaszentesen mintegy háromezer lakásban nézhető a városi kábeltelevíziós hálózat jelenleg 19 csatornája. Ebből négy magyar nyelvű, kettő horvát, nyolc német és öt angol — tudtuk meg Hartmann Jánostól, a barcsi polgármesteri hivatal műszaki ügyintézőjétől. A legutoljára kísérleti jelleggel üzembe állított mozicsatoma is angol nyelvű. A teletexes televíziókon azonban a csatorna 399. oldalát bekapcsolva magyar feliratos az adás. A városi tv-stúdió önálló csatornáján 24 óra hosszat folyamatosan ad képújságot, és a hét minden napján sugároz műsort is. Hetente egyszer, hétfőn saját szerkesztésűt. Most vált lehetővé a rendszer bővítése, így a stúdión kívül még négy helyről sugározhat élőben: közvetíthet a polgármesteri hivatalból, a művelődési házból, a sportcsarnokból és a katolikus templomból. G. A. Csodára váró állomás Lehangoló a barcsi vasútállomás látványa. Rontja a városképet. Bár erről nem tehetnek az itt dolgozók. Hiába tervezik már évek óta az épület teljes átépítését, meghiúsítja a pénzhiány. — Négy éve elkezdték az épület felújítását, de pénz híján abbahagyták — mondta Berkes István állomásfőnök. — Igen lerobbant állapotban van itt minden; az Utasellátó sem működik évek óta, arra is ráférne a tatarozás. A központi fűtésről már nem is beszélek... S remény sincs arra, hogy a munkákat idén elvégezzük. Már csak a csodában bízhatunk. Berkes István elmondta: tavaly tovább csökkent a személy- forgalom. Alig több mint 115 ezer fizető utas szállt vonatra Barcson. S ez mintegy tízmillió forint bevételt jelentett a MÁV-nak. A legforgalmasabb hónap a március volt, és a december. Ezenkívül — mint megtudtuk — csaknem 54 ezer tonna áru fuvarozását bonyolí tották le; 3326 kocsit rögzítettek. Nagyobb mennyiségben a MÓL Rt, kisebb tételben az erdészet igényel fuvart. Az év első két hónapjának vasúti forgalma — mint az állomásfőnök elmondta — olyan volt, mint a tavalyi átlag, tehát eddig nem tapasztaltak visszaesést. A munkahelyek megszűnése és az utazási költségek növekedése az, ami a legnagyobb gondot okozza — azt, hogy az utóbbi évek során fokozatosan csökkent a forgalom. Az egykor szebb napokat látott barcsi vasútállomás most olyan, amilyen; a jövő dönti el, hogy látjuk-e még szépnek. Gamos Adrienn Rideg, barátságtalan a váróterem is fotó: pölöskei tiborné Nő a halál árnyékában Bár csak az irigyeknek lenne igazuk... — Nem félek én a halottaktól; igaz, a munkám során olykor a „halál árnyékában vagyok” — mondta kissé nevetve a bolhói Bárdosné Horváth Ibolya, a temetkezési kirendeltség vezetője. A fiatalasszony egy barcsi cég helyi képviselőjeként dolgozik. Ha Bolhón vagy környékén meghal valaki, a temetkezéssel járó gondok megoldásában segít. Értesíti a cégét, elszállítják a halottat. Gondoskodnak az ilyenkor szükséges engedélyek beszerzéséről, elvégzik a papírmunkát. A munkát a jobb megélhetésért vállalta. Egyébként túl sok válogatnivaló nem volt a faluban, ezért próbálkozott itt. — A kisgyerekemmel vagyok otthon. Az élet egyre drágább, s bizony, minden forint kiadást megnézünk. A környéken nagy divat a vállalkozás; gondoltam, én is megpróbálok valamit... Nekem ez jött össze. A temetkezési vállalkozó választott szakmáján kívül még virágot is termel. Vevői jórészt falubeliek, de olykor egy-két átutazó is megáll a házuknál. Forgalma így sem irigylésre méltó: csak a nagyobb ünnepek táján vásárolnak többet portékájából. — Egyszer hopp, máskor kopp — így a fiatalasszony. — Sokan mégis irigykedve nézik, amit csinálok. Van, aki azt hiszi, óriási pénzeket keresünk ezzel az üzlettel. Bár csak nekik lenne igazuk!... (Harsányi)
