Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-20 / 66. szám
1995. március 20., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI KAPCSOLATOK 7 A biokultúra bogiári őre Két hektárnyi kincs A Biokultúra Egyesület balaton- boglári csoportja két alkalommal is kapott támogatást a Somogy Megyei Vállalkozói Központtól a balatonföldvári irodán keresztül: nyolcvanezer forintot a biogazdász-tanfolyamra, illetve huszonötezret a közelmúltban rendezett regionális konferencia támogatására. Tehát a központ a biogazdálkodás eszméjének terjesztését honorálja, és ez jelentős dolog, mert a magyar közgondolkodásban, sajnos, ez a tevékenység még mindig néhány hóbortos ember ügye. Csakhogy ennél jóval többről van szó. — A következő évezred kincse a víz és termőföld lesz - állítja Tóth László, az egyesület bogiári csoportjának vezetője -, és kétezer év is kevés lesz ahhoz, hogy a száz évvel ezelőtti állapotokat visszahozzuk a természetben. A gazdálkodók elfelejtették a vetésforgót, a zöldtrágyát, a talaj szervesanyag-után- pótlását vagy a természet energiájának felhasználását. A kémiai üzemek doppingszerei csak pillanatnyilag oldják meg a problémákat, miközben hosszú távon károkat okoznak. Vesszük a svájci vegyszereket, amelyeket ott nem használnak, mert törvény tiltja az alkalmazásukat. Nálunk különösen a házi kertekkel van gond, mert szakértelem nélkül alkalmazzák a vegyszereket töméntelen mennyiségben. Arad a szó. A biogazdász keserű tapasztalatai: a Balatonba évente 100 tonna nitrogén és 1000 tonna foszfor kerül a mezőgazdaságból... A primőrökben a gyerekeknek vesszük meg a mérget, a narancs például azért olcsó nálunk, mert senki sem ellenőrzi, honnan jön, milyen technológiával termesztik. Egy politikus jegyezte meg nemrég, hogy Magyarország az élelmiszer szeméttelepe. Az állam persze nem támogatja a környezetkímélő, egészségőrző gazdálkodást, ^melynek középpontjában a talaj, az ivóvíz, a környezet az egészség védelme áll. így aztán a biokertész nem tud versenyezni a vegyszerhasználókkal. Tóth László öthektáros gazdaságából két hektár a biokert Boglár és Látrány határában, amelyben mindennemű zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt és bort termel kizárólag a természet energiáinak, ásványi és szerves anyagainak felhasználásával, vetésforgóval. Tízéves munkája nyomán ezen a két hektáron beállt a biológiai egyensúly. Hiszek a történeteiben: idős, rákos nénit küldtek haza a kórházból. A családja Mexikóból szerezte meg a terápiát, és Tóth László kertjéből szállítja az élelmet. A néni, akinek néhány éve napokat jósoltak, köszöni, jól van. A nyolcéves budapesti kisfiúnak is, aki csontvelőrákban szenved, innen viszik a biotermékeket, ma már boldog iskolás. A titok nyitja, hogy megszűnik a kemoterápia, erősödik a szervezet védekezőrendszere. Diplomamunkák születtek a bogiári biokertészetről, a hazai egyetemek küldik a diákjaikat gyakorlatra. Csak a helyi kertészeti szakközépiskolát nem sikerült megnyerni, pedig lett volna pályázati pénz is hozzá, külön ajánlották a Földművelési Minisztériumból. Tóth László ma már ott van minden jelentős élelmiszeripari kiállításon, bioboraival számos nagydíjat megszerzett. Az igazi elismerés számára az, hogy egy francia vállalkozó rendszeresen tőle viszi az odakint garantáltan ellenőrzött palackokat. A borok királyságába betörni nem kis teljesítmény. A közhiedelemmel ellentétben a biotermékeket jóval szigorúbban ellenőrzik, mint a „vegyszeres” piaci árut. Aki vét a normák ellen, örök időkre kitiltják ebből a körből. A magyar Biokultúra Egyesületet az amerikaiak után másodikként fogadta tagjai sorába az IFOAM (a szerves-gazdálkodók egyesületeinek nemzetközi szövetsége), és a biogazdálkodást szervező és ellenőrző tevékenységét elismerve a kormány idén az egyesületet delegálja Brüsszelbe, az Európai Unió szervezetébe, mert nincs hivatal, amely nálunk erre képes lenne. G. M. Épülő flamand kapcsolat A Somogy Megyei Vállalkozói Központ Alapítvány elnöke, a megyei közgyűlés elnöke és a város polgármestere a flamand kormány tanácsadójával és Brugge Térségfejlesztési Központ igazgatójával tárgyal 1995. március 21-22-én Kaposváron egy közös terv támogatásáról. A Somogy Megyei Vállalkozói Központ inkubátorház megnyitására adott be pályázatot a flamand kormány támogatásával, amelynek keretén belül nemzetközi üzleti kapcsolatok fejlesztésére is sor kerül a Flamand Térségfejlesztési Központ együttműködésével. Szaktanácsadói pályázat a vállalkozók segítésére A Somogy Megyei Vállalkozói Központ az 1995-ös évre a kezdő, illetve két évnél nem régebben alakult vállalkozások segítésére szolgáló szak- tanácsadói hálózatának kialakítására pályázatot hirdetett. A beérkezett pályázatokat a központ tenderbizottsága elbírálta, és a megyében 20 szak- tanácsadót jelölt ki a következő főbb témakörökben: — cégalapítás — jogi ügyek — hitelpályázatok készítése — adótanácsadás — könyvelés — vám- és külker ügyek — értékbecslés — informatika A felsorolt témakörökben a kezdő vállalkozások a szaktanácsadók által elvégzett munka díjából jelentős kedvezményt kapnak, amelyet a Somogy Megyei Vállalkozói Központ finanszíroz. A pontos feltételek a szaktanácsadóknál, illetve a Somogy Megyei Vállalkozói Központ ügyfél- szolgálati irodájában tudhatok meg (Kaposvár, Csokonai u. 3. tel.: 422-146, Vörös Attila). Rugalmas és vállalkozáspárti Kruppainé Rigó Zsuzsanna a Budapest Bank marcali fiókvezetője FOTÓ: KUN G. TIBOR Akkor került a városba, amikor a fiatal, jól képzett szakemberekért még valósággal vetekedtek a munkahelyek, köztük a tanácsi rendszer utolsó éveiben járó marcali közigazgatás is. A keszthelyi születésű, balatonszentgyörgyi kötődésű Kruppainé Rigó Zsuzsanna 1988-ban Pécsről települt át a somogyi kisvárosba. A baranyai megye- székhely és a Dédász ottani üzemigazgatósága után — , ahol mint pályakezdőt elemző közgazdászként alkalmazták — teljesen más környezetbe csöppent. — A férjemet tanulmányi szerződés kötötte ide. A választásban közrejátszott a család közelsége is — emlékszik vissza a kezdetekre a Budapest Bank marcali fiókjának vezetője. — A tanács pénzügyi osztályán eltöltött egy év arra is volt jó, hogy a város és intézményei gazdálkodásába bepillanthassak, ám amikor szerveződni kezdett a bank helyi irodája, az itteni speciális szakmai kihívásoknak nem tudtam ellenállni. A számviteli csoport vezetőjeként alig néhány hónapot dolgoztam, majd a fiók vezető helyettesévé neveztek ki. A megyében 1989 novemberében elsőként Marcaliban nyitott a Budapest Bank fiókot, amely az induláskor bevallottan a vállalatok és vállalkozások pénzintézete kívánt lenni. Az OTP, az OKHB és a takarékszövetkezet mellett, „újoncként” a bank számára az ügyfélkör mielőbbi kialakítása létkérdés volt. — Mára már elmondható, hogy jó pozíciókat sikerült kivívnunk a régióban. Ennek tudható be a — szervezetileg már Marcalihoz tartozó — balatonboglári, csurgói és keszthelyi egységek létrehozása is — mondja a fiókvezető. — A lakossági értékpapír-kínálat, majd a deviza és tavalytól a lakossági folyószámla-vezetés tovább növelte a forgalmat. A bankkártya üzletággal is a szolgáltatások kiszélesítése végett foglalkozunk. Kruppainé Rigó Zsuzsannát tavaly novemberben bízta meg a pénzintézet vezérkara a bank marcali egységének vezetésével. A fiatal „főnökaszszony”, saját bevallása szerint úgy igyekszik csatasorba állítani a mögötte felsorakozó kollégáit, ahogy azt a cég és az ügyfelek érdeke diktálja. — Most, a privatizáció miatt különösen várakozó állásponton vagyunk — teszi hozzá. — A Credit Suiss-szel már komoly tárgyalások folytak, ám a svájci pénzintézet a minap visszalépett a Budapest Bank részvényeinek megvásárlásától. Az ügyfelek kiszolgálásának minőségi javítását azonban, a magánosítástól függetlenül is szeretnénk megvalósítani. Csíky K. Erika Becsukódnak a „kiskapuk” Hároméves program a feketegazdaság ellen Nem kampányról, hanem egy középtávú, hároméves programról van szó abban a tervezetben, amely a feketegazdaság felszámolására készült a Pénzügyminisztériumban. A minisztérium szakemberei más tárcák szakértőinek közreműködésével olyan részletes munkatervet állítottak össze, amelynek elemeit — a dolog természeténél fogva — .nem tárhatják a nyilvánosság elé. Szatmári László, a PM munkatársa erről a következőket mondta: — Javaslatunk értelmében egy tárcaközi bizottság jön létre, amely koordinálja majd a feketegazdaság elleni konkrét teendőket. A program egyik része a jogszabály-harmonizáció, amely egyszerűen „becsukná a kiskapukat” a szabályozás falán. Ezzel együtt szigorúbbak lesznek a büntetések, hogy a jövőben senkinék ne érje meg a bírságokat eleve az „üzletbe” bekalkulálni. A program másik része az ellenőrző apparátusok munkájának összehangolását, az információk egyeztetését célozza. Az üzleti titok és a személyes adatok védelmének biztosítása mellett a jövőben — kizárólag hatósági ellenőrzés céljából — az adótitok és a banktitok megítélése is változhat. Az intézkedések harmadik csoportja alapvetően szervezeti jellegű. A piaci intézményrendszer fejlesztésével háttérbe szorulnak a készpénzfizetések, amelyek nagyobb lehetőségeket kínálnak a csalásra, mint a banki átutalás. — Hogyan folyik ma a küzdelem a „feketézők” ellen? — A feketegazdaság három területen virágzik. Az egyik, — amely a lakosságot a leginkább irritálja — a kemény bűnözés kategóriája: a kábítószer- és fegyverkereskedelem, a „védelmipénz-ipar”. A másik terület az a bizonyos „szürke- gazdaság”, amelynek hátterében létező vállalkozások tisztázatlan forrásból nagy jövedelemhez jutnak. A harmadik fekete „ágazat” a kontárok és az aluljárókban szatyorból árusítók köre, akiknek még vállalkozói igazolványuk sincs. Velük szemben az adóhatóság is tehetetlen. A manapság alkalmazott rendőrségi, piaci „rajtaütések” és a feketézők lefülelése már nem igazán tekinthető hosszú távon eredményes módszernek. Németh Zsuzsa A vállalkozásfejlesztés változása Az új vállalkozásfejlesztési stratégiának két egymástól eltérő fő vonala különböztethető meg. Az egyik régiónkra bízza, hogy eldöntsék, hol és mire van szükség. Ez a decentralizált vállalkozásfejlesztés. Ez azt is eredményezi, hogy a helyi döntések kerülnek előtérbe, s itt biztosítják a pénzügyi feltételeket is. Európa több országában ez a gyakorlat — mondta Jákli Péter Somogy megye főjegyzője, a Magyar Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány társelnöke, aki a regionális vállalkozásfejlesztési politikáért is felelős Az ő feladata a nemzetközi (interregionális) programok szervezése, valamint az új stratégiát előkészítő csoport munkájának irányítása. A vállalkozásfejlesztési stratégia másik ága a központi elképzelések mellett kardoskodik és azt tartja a legfontosabbnak, hogy a pénzeszközöket egy központon keresztül osszák el; ott hozzák meg a döntéseket. Ha ezt a módszert követnénk, az azt eredményezné, hogy a Magyar Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány központi kuratóriuma döntene a legfontosabb kérdésekben. Az új stratégiát március végéig kell előterjeszteni. Tehát az sem dőlt még el, hogy melyik irányzat lesz erősebb kuratóriumon belül. — A tizennyolc tagú központi kuratórium kétharmados döntést hozhat, s nehezíti a helyzetemet, hogy a régiót csak egyedül képviselem — mondta Jákli Péter. — Abban bízom, hogy a vállalkozásfejlesztés decentralizált útját fogadja majd el a döntést hozó testület. Ezt a megoldást támogatja a megyei önkormányzatok országos szövetsége is. A másik álláspontot leginkább a vállalkozói érdekképviseletek képviselik. — Mi a decentralizált fejlesztés előnye? — Egy központból nem lehet biztonsággal eldönteni a különböző támogatásokat, hiszen ehhez nincsenek megfelelő ismeretek. Amikor minden pályázatot Budapesten döntenek el, megnő annak a veszélye, hogy nem kellő ismeretek birtokában születik a döntés. Nem tudják figyelembe venni a megyék, a régiók érdekeit, a helyi sajátosságokat. Enélkül viszont nincs decentralizált fejlesztés. Az alapítványnak nem lehet célja, hogy a régiók között meglevő különbségek méginkább fokozódjanak. — Mit vár az új stratégiától? — Azt, hogy a vállalkozás- fejlesztés sokszereplőssé válik. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy jelen vannak a kamarák, s ők lesznek a gazdasági élet szervezésének a letéteményesei. A vállalkozói érdekképviseletek pedig vélhetően háttérbe szorulnak. Megjelennek a területfejlesztési tanácsok is, azt azonban még nem lehet tudni, hogy milyen jogkörökkel. (Lengyel) Támogatás a vásárokhoz A Somogy Megyei Vállalkozói Központ 1995-ben a következő nemzetközi vásárokon támogatja a Somogy megyei vállalkozások részvételét (elegendő számú jelentkező esetén): Graz (Ausztria): április 29- től május 7-ig, szeptember 30- től október 8-ig. Klagenfurt (Ausztria): augusztus 12-től augusztus 20-ig. Grenoble (Franciaország) november 1-től november 12-ig. Érdeklődni a Somogy Megyei Vállalkozói Központ ügyfélszolgálatánál lehet: 82/422-146, Vörös Attilánál. Nyitás Románia felé A Somogy Megyei Vállalkozói Központ is képviseltette magát azon a konferencián, amelyet a M. V. F. A. és C. R. I. M. M. Romániai Vállalkozásfejlesztési Intézet rendezett Budapesten a Gellért Szállóban egy héttel ezelőtt, március 12-13-án. A kétnapos konferencián a Somogy Megyei Vállalkozói Központ a megye főként idegenforgalmi kereskedelmi és szolgáltatói szektórban működő vállalkozásai részére kezdeményezte tartalmi együttműködési keretek kialakítását.
