Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-10 / 59. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. március 10., péntek Vadgazdálkodók támogatása A Vadgazdálkodási Alap rendeltetése a vadon élő, vadászható állatfajok és élőhelyük védelme, valamint megőrzésének védelme. Az alapból vissza nem térítendő támogatás, illetve visszatérítendő juttatás adható. Ennek alapfeltétele egy pályázat benyújtása a Földművelésügyi Minisztérium vadászati és halászati önálló osztályához, legkésőbb március 31-ig. Pályázni lehet a vadászható állatfajok élőhelyének, természetes állományának megőrzésére, védelmére és fejlesztésére, a vagazdálkodás fejlesztését és a vad védelmét szolgáló kutatási feladatokra, valamint a vadgazdálkodási ismeretterjesztés és vadászati kultúra ápolásának költségfedezeti hozzájárulására. Pályázatot jogi személyek, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók és magánszemélyek is beadhatnak. B. B. Tavaszi Fesztivál programajánló Ma kezdődnek a Tavaszi Fesztivál, Kaposvár - Somogyi Tavasz rendezvényei. Kaposváron 16 órakor a megyei múzeumban kiállítás nyílik Rippl-Rónai József festményeiből. A tárlatot dr. Ber- náth Mária művészettörténész nyitja meg. 19.30-kor fesztiválnyitó hangversenyt rendeznek a Csiky Gergely Színházban. Mahler III. Szimfóniáját előadja a Magyar Állami Hangversenyzenekar, közreműködik Takács Klára-ének, a Magyar Állami Énekkar Nő- ikara, karigazgató: Antal Mátyás, a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa, kari- gazgató:Reményi János. Vezényel: Kobayashi KenIchiro. Nagyatádon a művelődési házban 20 órakor kezdődik a rendezvénysorozat Fesz- tivál-fesztibál címmel, a Maestro együttes és a művelődési ház közösségeinek közreműködésével. Barcson 17 órakor nyílik Kiing József szobrászművész kiállítása a Dráva Múzeumban. A tárlatot Nyári László költő nyitja meg. Pula és a jótékony fekvés Idén összehúzzák a nadrágszíj-település nadrágszíját A dombóváriak lakta Jókai utca fotó: kovács tibor Kapospula, akárcsak egy nadrágszíj, hosszú és keskeny, minélfogva a helybeliek egy része nem is emlegeti másképp a nyurga kis községet, csak így: nadrág- szíj-település. Más értelemben élve a kifejezéssel, Kapospula, akárcsak sok más önkormányzat, ebben az évben kénytelen-kelletlen, de össze kell hogy húzza a „költségvetési derékszíját”. Ismét a rongyosra használt terminus: önhibáján kívül... A Tolna megyei település négy éve szakított a társközség jelzővel, amikoris búcsút intve Attalának önálló önkormányzata lett. Akkoriban még ment minden a maga rendes kerékvágásában, a költségvetésből jutott is, maradt is. — Mondhatom, nagyszerűen telt el az első négy évünk — vonta meg a mérleget kutyafuttában, levéllel a kezében sietve a postára egy középkorú asszony. Az „önkormányzást” méltató szavai nem voltak légből kapottak. Távirati stílusban szólva a beruházásokról: rendelő- és kábeltévé-létesítéssel, parkosítással, ösSze- kötőút-építéssel, közvilágítás-korszerűsítéssel telt az első ciklus. A nehéz idők, úgy tetszik, most kezdődnek. Idén először nincs igazán pénzénél az ön- kormányzat, 2 forint hibádzik a működéshez. — 21 milliós költségvetésünk az évek során mit sem változott, az inflációs hatások és megnövekedett feladatok kellő kompenzáció nélkül maradtak — panaszkodott Szent- páli Arpádné kapospulai jegyző. — A forráshiány technikai hitelként szerepel a költségvetésünkben, ha nem kapunk támogatást, hitelt kell felvennünk. A kötelezően ellátandó feladatok között az intézmények működtetése „vastagon” szerepel. Az egycsoportos, 24 fős óvoda fenntartása mintegy 2,5 millió forint kiadást jelent, a polgármesteri hivatalé 6,5 milliót, és ugyancsak nem kevés pénzt vonnak el a művelődési ház költségei. A 160 városi iskolákba járó diák után pedig évi 4 millió körül fizetnek. Az alsótagozatos általános iskola fenntartását tavaly augusztus vette át a pulai ön- kormányzat a dombóváritól, addig az ottani Zrínyi iskola tagintézményeként működött. Már akkor érződött, a 12 fős iskola, ahol évi háromszázezer forintba kerül egy-egy tanuló, nem fog sokáig működni. — Ez a tanév az utolsó Pu- lában, képtelenek vagyunk tovább fenntartani az iskolát — mondta a jegyző. Az egykori tagiskolában ottj áriunkkor éppen órát tartott a tanító-házaspár, Fata János és felesége. Jó húsz éve tanítják a pulai gyerekeket. — Fájó szívvel, de mi is belátjuk, hogy ilyen körülmények között nem működhet tovább az intézmény, hiszen tizenkét gyerekre is ugyanígy kell fűteni, mint negyvenre, a költségek tehát semmivel sem kisebbek — mondta Fatáné. — Persze, szerettünk volna még legalább a nyugdíjig tanítani, hiszen a férjemnek már- csak egy, nekem pedig még két évem van addig — tette hozzá egykedvűen a tanítónő. A régi oskolákat idéző hangulat tehát hamarosan a múltba vész, pedig a foghíjas padsorok arról árulkodnak, valaha gyerekzsivajtól volt hangos a tanterem. — A megfogyatkozott létszámnak vannak jó oldalai is, hiszen sehol annyit nem tudnak foglalkozni egy-egy gyerekkel, mint amennyit mi tudtunk — említette Fata János. Két tanító, egy óraadó német tanár és egy hivatalsegéd munkája válik tehát feleslegessé az iskolában, ahol tanév végén „végleg kicsengetnek”. Fata Jánosné, mint még jó- néhányan Pulában, somogyi születésű. Nagyatádi évei után batéiak következtek, ahol taní- tai kezdett. Somogyi maradt Kapospulába érkeztekor is, hiszen a hetvenes évekig Pula még nem tolnai község volt. — Erre már csak az idősebbek emlékeznek, az ittlakók jobbára tolnainak vallják magukat — vélte Szentpáliné. Mi tagadás, Kapospulát „kevés 92 éves somogyi ember lakja”. Visnyei János személyében mi megtaláltuk az egyetlent. — Ej, fiaim, ha az én öregapám fölébredne, nagyon csudálkozna ám: gyerekek, hát ti tolnaiak vagytok!? — viccelődött az irigylésre méltó szellemi frissességnek örvendő János bácsi. — Nekem már elég öregesen telnek a napjaim, jobbadán benn a házban vagyok — mondta, de azért az öltözéke arról árulkodott, apró-cseprő munkákkal még elbír a ház körül. Csakúgy az a 73 éves asz- szony, akinél kerti elfoglaltsága közben zavargolódtunk. — Kapospula kötődése igen erős Dombóvárhoz, ami érthető is, hiszen fele olyan messze esik a központhoz, mint az újdombóvári rész — mondta Jäger Ferencné. Családjával öt éve költözött ki a városból egy gazdasági épületekkel és „3000 öl” birtokkal körülbástyázott házba. Pula olyannyira népszerű a dombóváriak körében, hogy lassanként „egy egész utcát vásároltak meg” ott. Nem fe- gyegeti tehát Kapospulát a manapság mind nagyobb erőre kapó település-betegség, az elnéptelenedés. Ha mégoly jótékony fekvésének vannak is árnyoldalai. Mert egy oskolát azért már fölemésztett ez a városközeli- ség. Balassa Tamás Az „512-es” 25 éve Jubiláló iparművészeti szakközépiskola és szakmunkásképző intézet A most jubiláló iskolák sorába zárkózott fel a kaposvári Iparművészeti Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézet, melyet régi, közismert nevén „512-es- ként” emlegetnek még. Ma emléküléssel, kiállítással, baráti találkozóval ünnepük az intézmény 25 éves fennállását, melyről Hausz Árpád igazgatót kérdeztük, aki a hatvanas években itt kezdte a tanári pályát.- Meglehet kissé furcsán hangzik, én itt kezdtem és itt maradtam, miközben több iskola is „kiment alólunk”... Ez egyúttal fordulópontokat is jelentett. Az első ilyen fordulópont a mostani jubileumra alkalmat adó 1970. január 1, amikor kiváltunk a korábbi 503-as szakmunkás- képző intézetből, és a még most is használt, de immár idejétmúlt „512-es” néven önállósodtunk, építőipari, könnyűipari és szolgáltató szakmai képzésre. Ha a hetvenes évekre gondolok, akkor sommásan az mondható: nehéz feltételek között, mégis eredményes, országos versenyeken is „visszaigazolt” munka folyt az Irányi utcában, Weisz András igazgató irányításával... Jött az újabb fordulópont, amikorra megint kinőttük magunkat, s 1986-ban kivált az építőipari. Ez igen nehéz válás volt, mert egy szakmailag-emberileg ösz- szeszokott, összekovácsolódott testület fele búcsúzott a másik felétől...- Akkor már Hausz Árpád igazgatóként állt a testület élén, s szerkezetváltásról, profilváltásról gondolkodott.- Ez így van. Mint szakfelügyelő, majd mint szaktanácsadó ismerve a megyei, városi koncepciókat úgyszólván a levegőben lógott a művészeti képzés igénye, gondolata. ’87 októberére jött a rég várt fordulópont, a volt SÁÉV munkásszállást átalakítva végre megkaptuk önálló iskolának a Szántó utcában. Meg lehetett valósítani az iparművészeti szakközépiskolai képzést...- Ezzel nem vált „szegény rokonná" a korábbi szakmunkás- képzés?- Meggyőződésem , hogy nem, bár a kérdés itt az iskolában is megfogalmazódik néha. Mi az ipari háttérre, a mesterségbeli tudásra, a ma szükséges rugalmas alkalmazkodásra alapoztuk a szakközépiskolai profilt és a művészeti szakközépiskolai profilt is. Emellett továbbra is fontos a „hagyományos” szakmunkásképzés, s meggyőződésem, ha aránya az érettségit adó képzéssel szemHausz Árpád igazgató KOVÁCS TIBOR FELVÉTELE ben, szükségképpen vissza is szorul, a későbbiekben is jelentős marad. Itt van például a fodrászat, ma is úgynevezett sláger- szakma, ugyanakkor tudván tudjuk, hogy nehéz, főleg kezdő tőke hiányában, biztos egzisztenciát, „vevőkört” teremteni. Az igény mégis kopogtat, s mi nyitott ajtókkal állunk elé...- Eszerint az iskolai stratégiának a szakmunkásképzés továbbra is része marad.- Hosszú távon számolunk vele, de egy olyan stratégia jegyében immár, amely a ma nagyon szükséges több lábon állást vallja. A korábbi szakirányokból kialakult a textilrajzoló és keramikus művészeti szakközépiskolai képzés, ez bővült az alkalmazott grafikus szakkal, miközben megjelent tanműhellyel a háttérben a ruhagyártó szakközépiskola, amelyre aztán építeni lehetett a a ruhatervező szakot, párhuzamosan az érettségizettek számára indított kétéves kiegészítő képzéssel...- Ez meglehetó'sen széles skála.- Valóban az, de ez a holnapi megélhetés biztosítéka. 721 tanulóval, 26 osztállyal, 44 szakmai csoporttal kezdtük az idei tanévet. Vannak volt diákjaink, akik művészeti és tanárképző főiskolákra járnak már... 54 főállású pedagógus mellett igen fontosak az óraadók, köztük a 23 jól ismert művésztanár. A hajdani számozás, az „512-es” ma ezt a változatosságot fedi, amelyről azt tartom, hogy immár szerves része Kaposvár regionális középiskolai hálózatának. Diákjaink az ország különböző részéről jönnek, s eZzel együtt öregbítjük a megyeszékhely hímevét is. Tröszt Tibor SZENZÁCIÓS ÁRON A BRAMAC 1/1 ALPESI TETŐCSERÉP! (vörös és barna színben) 80,- Ft/db helyett 70,- Ft/db áfával A készlet erejéig azonnali, ingyenes házhoz szállítással 50 km-es körzetben. Telepünkön vásárolt Bramac cseréphez engedménnyel adjuk a tetőszerkezetébe a fenyő fűrészárut. TÜZÉPKER Rt 41. sz. telepe Veszprém, Mester u. 3. Tel.: 88/422-055, 422-472 (74372) Az olvasás- és írászavar felismerése A Somogy Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében kilencven tanítónőnek és óvónőnek tartott továbbképző előadást tegnap Kaposváron Szebényiné Nagy Éva, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola logopédus tanára. Dia- és videóvetítéses érdekes előadásában sok elméleti és gyakorlati tanácsot adott a diszlexiás gyerekek neveléséhez. Festményvásár Kaposváron Ma is tart még a Városi Művelődési Központban a festményvásár, ahol több neves festő alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A rendezvényen több mint hatvan zsűrizett, keretezett olajfestmény kerül bemutatásra, két veszprémi és egy pécsi galéria anyadából. Aljegyző is lesz Barcson Aljegyzői állás betöltésére írt ki pályázatot a barcsi önkormányzat. A képviselők a munkakör betöltését más teendőkkel összevontan javasolják. A pályázati határidő ezen a héten jár le, a majdani aljegyző szamélyéről eztán döntenek. Orvosváltás Sámsonban A somogysámsoni orvos, dr. Kocsis László nyugdíjba vonulása után dr. Vári Csabát nevezték ki a község orvosának. Az új doktor március tizenötödikétől kezdi meg orvosi praxisát, a rendelés és a betegellátás feladatát addig dr. Simon Sándor, sávolyi orvos látja el. A Árubemutató a Kapos Pro-Coop-nál Tegnap délelőtt A Kapos Pro-coop és szállítópartnerei árubemutatót, majd azt követően fogadást rendeztek Kaposváron a Cser vendéglőben. A bemutatón megrendelések leadására is volt lehetőség, és a résztvevők között értékes ajándékokat sorsoltak ki. Fiatalok a színházban Mintegy ezerkétszáz hetedik, nyolcadik osztályos kaposvári és vidéki diáknak szervezett színházbérleti előadássorozatot a megyei pedagógiai intézet. Tegnap és tegnapelőtt — a megyeszékhely és tizenöt község diákjai — tekintették meg a Csiky Gergely Színházban a Bababarczy László rendezte Csókolj meg, Katám című darabot, amelyet magyarórán elemeztetnek majd a kaposvári és a vidéki szaktanárok. Felgyújtotta anyja lakását Rongálás bűntette miatt rendelt el nyomozást a Siófoki Rendőrkapitányság a 18 éves K. A. kereki lakos ellen, aki egy családi veszekedést követően — egyedül maradt édesanyja lakásában s — gyúlékony anyaggal leöntötte és felgyújtotta a berendezést. A lakásban háromszázezer forint kár keletkezett.
