Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-10 / 59. szám
1995. március 10., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Bélavár békessége Bélavár takaros falu. Minden megtalálható itt — ABC, vegyesbolt, vendéglő —, ami az élethez nélkülözhetetlen. Napközben mégis kihaltak a község utcái. — Ilyenkor mindenki dolgozik — mondja Vitelics János né, akit falu főutcáján szólítunk meg. — Jólelkű, szorgalmas emberek laknak errefelé. Kis közösség a miénk, de jól megférünk egymással. Higgye el: a békesség nagy áldás ebben a felbolydult világban. Vitelics Jánosné — férjével együtt — nyugdíjas már. Két fia — mint mondta — rég elhagyta a szülői házat. Öt unokája van már. így mint nagymama soha nem unatkozik. Hol a család, hol a ház körüli teendők adnak munkát. — Mindig van valami tennivaló. Nyomorult a lábam, már régóta — mondja. — Azért igyekszem elfoglalni magam... Nem élünk rosszul, de azért így is elbajlódunk mindennap valamivel. Most éppen a szőlőből jövök — mutat rá a demi- zsonra. Vitelicséknek 850 négyszögölnyi szőlőjük van. Hatvan év felett megművelni ezt, bizony nem kis feladat. — Az uram sem unatkozik. Most épp a Dráván halászik; keszeget meg patuszot szokott fogni — fűzi hozzá. — Szokott segíteni a munkában is, így szép lassacskán végzünk mindennel... Nem messze a bolttól fiatal nő gyerekkocsit tol. Gazdik Agnes a hűga kisfiát hozta ki a friss levegőre. — Ha úgy vesszük, a helyi fiataloknak kevés a szórakozási lehetőségük Bélaváron — mondja. — Jobbára a kocsmában gyűlnek össze, ott beszélgetnek el — teszi hozzá. Jól ismeri őket, ugyanis az italboltban dolgozik. — Lehet persze Berzencére vagy Atádra is menni bulizni — teszi hozzá. — Városban több a szórakozóhely, de szerintem itt is eltölt- heti értelmesen az időt mindenki, akár öreg, akár fiatal... Délután megélénkül a forgalom a főutcán Ki a munkából jön, ki meg a városból, ahol ügyesbajos dolgait intézte. — Barcsra, iskolaérettségi vizsgálatra vittük a hatéves fiúnkat — mondja Sípos József. — Együtt utazott a család, és kicsit körülnéztünk még a városban. A fiatalember és felesége — mint megtudjuk — két gyereket nevel. Keményen dolgoznak a megélhetésért. A környéken nehéz munkát találni. Sípos József váltókezelő, a feleség meg gyesen volt, s most épp állás után nézett. Erősen bizakodik, hogy sikerül munkát találni. — Manapság egy főnyereménnyel felér, ha jó állása van — mondja a fiatalasszony. — A környéken szinte csak alkalmi munkát talál az ember. Hosszas utánjárást kíván, míg elhelyezkedhet. Ennek ellenére bízom benne, hogy fölvesznek krumpliválogatónak a közeli cégnél. Harsányi Miklós A csurgói Metallux szövetkezetben galvanizáló üzemek részére gyártanak galván kádakat és kádszerelvényeket, manipulátorkocsikat, valamint szennyvízkezelő- és légelszívó rendszereket. Képünkön egy zsírtalanító kád szivattyú-szerelése látható. Hagyományőrzésre nevelik négy falu kisiskolásait Horvát szakkör Lakócsán Kilencvenkilenc nebuló jár a lakócsai iskolába. A négy Dráva menti falu: Potony, Tótújfalu, Szentborbás és székhely község, Lakócsa kisdiákjai tanulnak itt horvátul. — Az alsótagozatosok heti három, a felsősök pedig már heti hat órában gyakorolják a horvát nyelvet. A tizenhárom tagú nevelőtestületből négyen oktatják őket anyanyelvűk helyes használatára — mondta Eszéné Romo- licz Margit iskolaigazgató. — Százezer forintot nyertünk tavaly pályázat útján, ezeket szemléltetőeszközök beszerzésére fordítjuk. Horvát diákújság indíAusztriába 350 köbméter kőrisrönköt szállítottak tavaly. Köbmétere többnyire tízezer forintért kelt el, de előfordult, hogy 40 ezret is kaptak érte. Papírfát Olaszországba is szállítottak, és csaknem 860 köbméter rostfát adtak el a szombathelyi Falco cégnek. Vincze Lajos, a barcsi Dráva-Coop Mezőgazdasági Szövetkezet erdészetének főága- zat-vezetője mondta el ezt. Hozzátette: tavaly az erdészet volt a szövetkezet legsikeresebb ágazata. Húszmillió forintos hotásához is kaptunk 25 ezer forintot, tízezret pedig szakkönyvek vásárlására a Magyarországi Etnikai és Nemzetiségi Kisebbségért Alapítványtól. A szülők többször javasolták már, hogy negyedik osztálytól vezessék be az idegennyelv oktatását is. Ennek beindításával változna a helyzet. A horvát nyelvet és kultúrát megőrizni kívánó diákoknak pedig lehetőségük lesz arra, hogy anyanyelvi szakkörre járjanak, s ott gyarapítsák tudásukat. — Költségvetésünk az idén 22,3 millió forint — mondta az iskolaigazgató. — Ez az összeg magába foglalja az óvoda, a mázammal számoltak, és 19 millió 800 ezret teljesítettek. Az erdészet a tervezett harmincmillió forint bevétel helyett 35 milliót produkált. Elsősorban a fakitermelésnek köszönhetik ezt. Tízezer köbméter fát termeltek ki, s a költségeket is — mint Vincze Lajos mondta — sikerült lefaragni. A fát vállalkozókkal termeltették ki. Az erdőművelésben azonban csaknem négymillió forint volt a veszteségük. Több mint ezer köbméter fűrészrönköt szállítottak külföldre, tölgyből pedig mintegy ötszáz köbméternyit belföldön értékesívelődési ház és a könyvtár fenntartására szánt összeget is. Ezért megragadunk minden alkalmat, hogy pályázat útján valami pénzhez jussunk, hiszen csak így tudjuk megoldani a legfontosabb feladatokat. Az intézmény mögötti salakos kézilabdapálya felújításra vár, a művelődési ház belső tatarozását is szeretnénk elvégezni. Nagy szükség volna az iskola fűtőberendezésének a korszerűsítésére is. Lakócsán most, a hét végén rendezik meg a szülői munkaközösség bálját. Mint megtudtuk: a befolyt összeget az iskola előtti kert parkosítására fordítják. (Gamos) tettek. A lakosság 2300 köbméter tűzifát vásárolt, köbméterenként 2500 forintért. Az ágazatvezető elmondta: az egy köbméterre jutó fakitermelés költsége majdnem kétezer forint. A szövetkezetnek 2600 hektárnyi erdeje van. Mintegy 140 hektáron végeztek tisztítást. Tavaly negyvenegy mázsa makkot is elvetettek, s termeltek tizenhét mázsa áfonyát is. Vincze Lajos elmondta, hogy újabb erőpróba előtt áll az ágazat. Az idén negyvenmillió forintos bevételt terveztek. G. A. Istvándi nehéz éve — Ha a tavalyi szintet tudjuk tartani, összetehetjük a két kezünket — vallja Pavelka Jenő, Istvándi polgármestere. — Nem éppen rózsás a helyzet a településen. Kevés a pénz, az igény meg igen nagy a lakosság túlnyomó részéről. Istvándi költségvetése 27 millió 440 ezer forint bevételt és kiadást ír elő. A szociálpolitikai feladatokra hétmillió forintot költenek. Ezen belül rendszeres szociális segélyre 600 ezer forintot, nevelési segélyre ugyancsak ennyit fordítanak. Az óvoda és az iskola fenntartása ötmillió forintot vesz ki a kasszából, a darányi körjegyzőség fenntartásához majdnem 2 millió 500 ezer forinttal járulnak hozzá. Az óvodások, iskolások étkeztetését az istvándi önkormányzat teljesen magára vállalta. -Ez évente másfél millió forintot jelent. A kiadások között van a temető fenntartásáért fizetendő összeg, 320 ezer forint is. A társadalombiztosítási járulék nyolcszázezer forint. A bevételek rovatot — mint Pavelka Jenó' mondta — mintegy 160 ezer forint kamatbevétel gyarapítja. Az önkormányzat pénztárcáját gazdagítja az előző évi pénzmaradvány is — ez 330 ezer forint. — Legfontosabb feladatunknak az intézmények biztonságos működtetését tartjuk — mondta az istvándi polgármester. — Úgy látom, hogy a saját jegyzőség felállítása és a felsőtagozatos iskola visszahozása továbbra is csak terv vagy inkább álom marad... A Zrínyi utca egyik oldalán van csak járda; terveink között szerepel, hogy a másikon is legyen. Attól tartok, hogy úgy járunk, mint az elmúlt években. Mintegy háromezer méter hosszan készült járda az egyik utcában. Aztán mégsem járnak rajta, inkább az út közepén mennek... Istvándiban a 6-os út mentén buszkitérő ugyan van, de többen is a buszvárót tartják szükségesnek. Gamos Adrienn Drávagárdony 7,5 millió forintja Olyan kevés pénzünk van idén, mint még soha — mondta András Emó' drávagárdonyi polgármester. — Hét és fél millió forint áll rendelkezésünkre. Kis településünkön nincs se óvoda, se iskola; költségvetésünk felét az intézmények fenntartására fordítjuk. Az óvoda, az iskola és a körjegyzőség működtetése több mint hárommillió forintjába kerül Drávagárdonynak. Az utóbbira — a lakosság arányának megfelelően — majdnem hatszázezer forintot fizetnek. A drávagárdonyi önkormányzat nem vetett ki helyi adót. Várható, hogy az idén is jelentős összeget fizet ki szociálpolitikai támogatásra. A kevés pénz ellenére azért vannak terveik. Mint a polgármestertől megtudtuk, a főutcából leágazó sarki utcában a járdát kívánják rendbe tenni mintegy négyszáz méternyi szakaszon. Emellett tervezik a falu szépítését — pontosabban fásítását. Ezeknek a megvalósítására azonban nem elég a saját pénzük. Terveiket csak sikeres pályázat révén érhetik el. G. A. Kastélyosdombó reménye Kastélyosdombón félmillió forintos hitellel számolnak — tudtuk meg Kercza Lajos körjegyzőtől. A településen mintegy tizenegymillió forint jut az idén gazdálkodásra. Az előző évről maradt 230 ezer forint pénzmaradvány sem teszi lehetővé azt, hogy fejlesztésbe kezdjenek — saját erőből. A szociálpolitikai feladatok ellátására csaknem kétmillió forintot tettek félre. Ennek a felét a jövedelempótló támogatásban részesülőknek juttatják. A darányi körjegyzőség fenntartására is elmegy egymillió-kétszázezer forintjuk. A helyi képviselő-testület az ifjú házasok támogatására — erre az évre — majdnem egymillió forintot tervezett: minden letelepedő párnak 130 ezer forintos támogatást nyújtanak. Ezt három részletben kapják meg. A kastélyosdombói ön- kormányzat tervezi, hogy a Fő utcán — az állomás felőli részen — felújíttatja a járdát. Reménykednek pályázati pénz elnyerésében. S ha ezt nézzük, már ez is valami... G. A. Nyereséges az erdészet a barcsi szövetkezetben Fából szerzett milliók Készülnek a csurgói a fiatalok Csurgón már tevékenykedik a frissen megválasztott gyermek- és ifjúsági önkormányzat: a március 15-i ünnepi műsor megszervezésében is közreműködnek a fiatalok. Vass Andrea, az ifjú polgármester is köszönti a közönséget, az ünnepség szónoka pedig Fekete György országgyűlési képviselő, egykori csurgói diák lesz. Szülök 32 milliós költségvetése Szülök idei költségvetése 32 millió 164 ezer forint. Az előző évi pénzmaradvány majdnem 950 ezer forint. Az idén 700 ezer forintot szánnak beruházásra, felújításra pedig több mint 300 ezer forintot. Az önkormányzat tervei közt szerepel a szuloki fürdő fejlesztése is. Hét végén nyit a Korona Újra megnyílik Csurgó patinás vendéglátóegysége, a Korona szálló. A bérlő Derby kft egyelőre a borozót, a presszót és a szállodát állította helyre. Ma este a városi képviselő-testület tagjainak mutatják be a megújult létesítményt, holnap pedig már fogadja a vendégeket is. Meghívók Gólára Gyékényesről Ötven évvel ezelőtt a front elől a horvátországi Góla községbe menekült Gyékényes lakosságának több mint a fele. A három napi testvéri befogadásért fél évszázad múltán mondhatnak köszönetét. Találkozót tartanak: most küldik a meghívókat, és április 1-jén Gyékényesen látják vendégül a gólaia- kat. Hosszú farsangban kevés esküvő Hiába volt hosszú az idei farsang, nem nőtt a fiatalok házasodási kedve a Dráva-parti városban; a múlt évhez hasonlóan ritkán hangzott el a boldogító igen. Barcson januárban nem volt egy házasságkötés sem, és februárban is csak két pár fogadott egymásnak örök hűséget. 160 millió forint a Dráva-Coopnál A barcsi Dráva-Coop Mező- gazdasági Szövetkezet hét főágazata tavaly 160 millió forintos eredményt ért el. Ez a tervezettől ugyan elmaradt négymillió forinttal, de az 1993-as évhez képest 65 millió forinttal többet teljesített a szövetkezet. A főágazatok eredményét terhelő gazdasági költségek összege több mint 44 millió forint volt. Homokszentgyörgyi nadrág külföldre Rövid- és hosszúnadrágokat varrnak a homokszentgyörgyi magánkézben levő varrodában. Szanyi Sándorné vállalkozó egy tucat varrónőt foglalkoztat itt. A csurgói Napsugár Szövetkezetnek dolgoznak: a Szentgyörgyön varrt nadrágokat nyugati exportra, Ausztriába viszik. Ezért szigorúak a minőségi követelmények; nyolc nap alatt 250 darabot készítenek. Tótújfalu központjában cukrászdát építenek Remélhetőleg hamarosan megkapja az engedélyt Janko- vics György tótújfalusi nyugdíjas a presszó kialakítására. Úgy tervezi, hogy év végére elkészülnek a munkával. A falu központjában levő községházát szeretnék átalakítani. A „valamit valamiért” elv alapján állapodott meg Janko- vics György az önkormányzattal, s úgy hírlik, mindkettőnek előnyös ez. Az önkormányzat a községházáért cserében azzal bízta meg Jankovics Györgyöt, hogy az orvosi rendelő udvarán építsen föl egy tűzoltószertárat. A munkához az önkormányzat adja a tizenöt köbméter kavicsot, valamint az ötven mázsa cementet. Egy hétszer-négy méteres épületet kell elkészítenie. — A presszó Zömbik Imre barcsi építész tervei alapján készül — tájékoztatott Jankovics György —; kivitelezésén a rokonság dolgozik majd. Az épületben helyet kap a presszó, cukrászda, de a padlástérben két szobát is kialakítunk, zuhanyozókkal együtt. A lányom meg a vöm viszi majd az üzletet... Jankovics Györgyék várják már az engedélyt, több helyről is. Mint mondta, hitelt nem vesz föl. Az épületet nem bontják le teljesen, csak az előteret, mert az a hosszú évek során életveszélyessé vált. A többi munka a belső felújításra összpontosul. Gamos Adrienn
