Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-06 / 31. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. február 6., hétfő Állásajánlat munkanélkülieknek A megyei munkaügyi központ számos állásajánlatai váija a hozzá forduló munkanélkülieket. így a barcsi kirendeltségen szakképzett varrónőket és üzletkötőket, a kaposvárinál általános iskolai tanárt, rádió- és tv szerelő jelentkezését várják. Jó eséllyel pályázhatnak az ácsok, az üzletvezetői pultos és a számítógépes szövegszerkesztői ismeretekkel rendelkező adminisztrátor a siófoki irodánál. Csatornát építenek Balatonfenyvesen szennyvíz- csatornát építenek a Veres Péter, a Fenyvesi, a Pajtás és az Úttörő utcák egy szakaszán. A 700 méter hosszúságnyi csatorna kiépítésével várhatóan május közepéig végeznek. A beruházás értéke 12 millió forint. A rendház jövője Egyetlen csoport működik jelenleg a memyei óvodában, amelyet a valamikori piarista rendház ódon épületében helyeztek el az illetékesek. Az önkormányzat régóta szeretné, ha a teljes épület ki lenne használva. A rendház állaga évről évre romlik, ám hasznosításra nemigen akadt jelentkező. A piarista rendház javára tíz évre van elidegenítési tilalom bejegyezve. Miután a rend visszakapta az épületet, nemigen történt semmi. A közelmúltban viszont egy nagykanizsai piarista iskola érdeklődött az épület után. Gálosfai költségvetés A gálosfai önkormányzat az idei évben a tervek szerint 9-10 millió forintból gazdálkodik majd. A község intézményeinek fenntartása ennek több mint felét felemésztik. A bőszénfai, cserénfai és hajmási önkormányzat is támogatja a fenntartást csaknem 2 millió forinttal. Segélyezésre 100 ezer forintot szán a gálosfai önkormányzat. A szűkös anyagi lehetőségek miatt beruházásokra várhatóan nem jut majd. Szakmai nap Fonyódon A fonyódi Mátyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola február 10-én szakmai napot tart az szakközépiskolásai számára. Az egész napos rendezvényen a tanulók vetélkedők keretében adhatnak számot tudásukról. Sor kerül a hagyományos fogadalomtételre is, ahol az elsős diákok esküt tesznek arra, hogy pontosan betartják a hivatali szabályokat a gyakorlatok és munkájuk során. Gondot okoz a vízelvezetés Már régóta komoly problémát jelent Zselicszentpálon a belvízelvezetés. A megoldásra irányuló erőfeszítéseket már tavaly elkezdték a községben, ahol a vízelvezető árkok megtisztításától remélik a helyzet javulását. A munkákat ez évben is folytatják majd, mintegy 600 ezer forintot áldozva hét híd újjáépítésére, és az árkok további tisztítására. Hetvenkét kilós harcsát is fogtak a Desedából 24 ezer kiló ponty Több mint kétezren adták le fogási naplójukat a kaposvári Deseda Horgászegyesületnél, s az összesítést most fejezték be. Az eredmény kiemelkedő: a tagság tavalyi összes fogása 44 ezer 489 kiló hal. A megye legnagyobb horgászegyesületének tagjai csak pontyból majdnem huszonnégyezer kilót emeltek ki a Deseda vizéből. S mint Hamarics Imre elmondta, ragadozó halból is számottevő a zsákmányuk: süllőt több mint 4000 kilónyit fogtak; harcsából 3800, csukából 1500 kilót. Most is többen távoztak súlyos szákkal a horgászhelyekről. Takács József a napló tanúsága szerint pontyból 210 kilónyit fogott, és 177 kiló harcsát is. A hosszúbajszú ragadozóból Bagladi István összesen 376 kilónyit akasztott meg, Loncsár Mátyás pedig 305 kilót. Ebből egy a maga 72 kilójával rekordnak számít. Összes zsákmánya pedig 479 kiló hal. Hagyományosan pontyos víz a Deseda. Kétszáz kilón felüli átlagot hárman értek el: Kozári Imre (286 kiló), Polgár László (225) és Kaczián József (243). Évi száz kilón felüli pontyfogásról több mint húsz desedai horgász naplója számolt be. . A Deseda halbőségét mutatja ez a néhány adat. Korántsem a teljes, hiszen négy egyesület tagsága jár ide horgászni rendszeresen, nem említve a napijegyes vagy más megyéből jött pecásokat. S a fogási eredményüket másutt, saját egyesületüknél összesítik. (Kurucz) Nagyatádi dühös dübörgés / Vámudvar kontra Acs utca Első ízben 1993 szeptember végén érkezett lakossági tiltakozás a nagyatádi polgármesteri hivatalba az Ács utca l.szám alatti K és M Külkereskedelmi Vállalkozásfejlesztési Tanácsadói Kft működésével együttjáró teherautó és kamionforgalom ellen. Itt, a mai napig vámudvar is működik. Még 1993 novemberében az Ács utcai lakók aláírásával eljuttattak egy levelet a város polgármesteréhez is a nagy zajjal, rezgésveszéllyel és más környezetszennyező hatásokkal szemben féltve a lakóutca-funkciókra méretezett utat és közműveiket is. A hivatal intézkedett: az Ács utca bejáratához egy 5,5 tonna súlykorlátozással kiegészített "Tehergépkocsival behajtani tilos" táblát helyeztetett ki. Újabb aláírásgyűjtések, tiltakozások és intézkedések sora következett, de végleges megoldásra a mai napig nem került sor. A tábla kintmaradt, a vámolással a veszélyhelyzet azonban nem szűnt meg. Az új képviselőtestület egyik tagja a testület legutóbbi ülésen interpellációt nyújtott be a helyzet megoldására. A ülésen részt vevők több érvet és ellenérvet felsorakoztatva végül is úgy döntöttek, hogy a veszélyes közlekedési helyzet megoldása érdekében értesíteni kell a közúti igazgatóságot, a közlekedésfelügyeletet, a rendőrséget, a vámhivatalt és a vállalkozót, hogy saját hatáskörükben tegyenek intézkedéseket a veszélyhelyzet megszűntetésére. Az önkormányzat a Stra- bag telephelyén egy ideiglenes, vámolásra alkalmas területet ajánlott fel. Azóta a helyi vámhivatal vezetője úgy nyilatkozott, hogy a vámolást a végleges döntésig a gazdálkodó szervezetek telephelyein végzi el, a vámudvar környékén csak rendkívüli esetekben fordulhat elő vámolás. Németh István Erdőjáró, puskával és tollal A Vadásztarisznya tovább telik A hetvenegy éves Páll Endre joggal tekinthető a magyar vadászok egyik doyenjének. A több évtizedes erdőjárás kisebb nyavalyáitól eltekintve, egészséges természetét, jó kedélyét, ma is tevékeny buzgalmát a rengetegnek köszönheti. Mondhatni bölcsőhelye is volt, a nemcsak szép környezetű, hanem szép nevű zalai erdőben, Szentpéterfölde. Apja ott volt erdőmémök, abban a környezetben, amelynek „ősbükkösei, égbetörő fenyőszálfásai templomi áhítatot keltettek. ” — Páll Endre szavai szerint. Az nem új, hogy az erdészek szeretettel szólnak az erdőről, szívesen mesélnek vadásztörténeteket is, ám Páll Endre azok közé tartozik, aki ezt úgy tolmácsolja, hogy irodalomként tarható számon. Szavait hallgatva, sorait olvasva kiderül, hogy az apától örökölt hivatásszeretet nem annyira lírába oltott sorsegyengetés volt, hanem szigorú és fegyelmezett nevelés. Igaz, a légpuskát már hat éves korában kézbevette, de mint írja: „Hosszas böjtölés után, tizennyolc éves koromban — érettségim jutalmául — lőhettem meg első szarvasbikámat. S bár később is kaptam bikára engedélyt, mindig csak akkor, ha méltónak bizonyultam rá. Erősen meg kellett dolgoznom ezért a kitüntető jutalomért. Nem szólva arról, hogy csak kimondottan selejt bikákat lőhettem. Nekem, magamnak kellett minősíteni, kiválasztani és persze elejteni őket. A vadászatot mindig szigorú bírálat követte, s ettől függött a további engedélyek sorsa. ” Nem véletlenül idézem az ifjúkori éveket, mert Páll Endrével diskurálva arra szeretnék rájönni, hogy honnan eredeztethető az a belső egyensúly, vagy harmónia, amely a természet- szeretet líráját, a következetes szakszerűséget, a vadászhiúsággal szembeni puritánságot ilyen összeforrottá, természetesen egyszerűvé teszi. Szinte magától értetődővé. Két szakkönyv is kikerült a keze alól, melyek ma is használatosak, a soproni egyetemi Páll Endre, aki szerint a jó vadásztörténet nem erdei krimi. Fotó: Török Anett évek megalapozták azt a tudást, amely számára a SEFAG-nál, vagy a vadászkörökben nemcsak beosztást, hanem köztiszteletet is jelentett. Mert nem kis dolog fővadásznak lenni. S közben csendben ott munkáltak Fekete István könyvének üzenetei, hogy a puska mellett tollat is ragadjon szépírói szándékkal... őszinte kitárulkozással, belső derűvel, olykor mulatságos helyzetekkel is. 1968— ban aztán a Mezőgazdasági Kiadó megjelentette a Vadásztarisznya című kötetet. Gyorsan elfogyott, s most a Zalai Erdészet- és Faipari Részvénytársaság újra kiadta, ötezer példányban! A kaposvári Léva-közi lakásból gyakran indul a marcali vadásztársak közé főleg a gyótai területre. Vadászhat és kedvére járja az erdőt... Noha, mint mondja, a puska inkább megszokásból lóg sokszor a vállán...Igaz, tavaly fekete medvére vadászhatott még Kanadában, aztán újabb élményeket nyújtottak a somogyi erdők, s a legutóbbi históriákat végig kell gondolni. Vagyis újabb könyv van születőben, újabb vadásztörténetekkel. Páll Endre ars poeticája szerint a jó vadásztörténet nem afféle erdei krimi, amely a sikeres lövéssel végződik. Az legfeljebb a pont az i-n. S teljességében ér valamit a betű, amely szálegyenes mint a fák, amelyek között ma is történetet érlel, könnyű derűt ébreszt a múló idő... Tröszt Tibor Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai 1995. február 3. nettó vételi nettó eladási felh. kamat eladási árf.-hoz kötv. árf. % árfolyam % % ’ 1995.02.03. tartozó hozam % 1995/A 88,39 89,16 4,60 32,16 1995/B 87,34 88,18 3,18 32,07 1995/F 92,86 93,42 10,06 32,00 1995/G 92,32 93,00 9,46 32,30 1995/H 91,59 92,34 7,80 32,22 1996/A 77,12 78,67 1,67 33,21 1996/B 88,13 89,11 0,58 32,07 1996/F 84,33 85,55 12,56 32,45 1996/H 91,72 92,97 20,14 32,35 1996/K 93,20 94,83 5,33 33,09 1997/C 75,00 76,63 15,79 32,76 1997/D 98,50 100,00 2,14 1997/E 99,00 100,50 12,04 1997/H 87,96 90,03 17,26 31,18 1997/J 99,00 100,50 3,47 1997/K 98,50 100,00 0,00 — 1998/A 98,50 100,00 23,03 1998/D 98,50 100,00 6,11 Az MNB az árfolyamok napközbeni változtatásának jogát fenntartja. Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk. Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. A megjelölt árfolyamok maximum 1 Mó Ft névértékű kötvény vételére, illetve 3 Mó Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. Az államkötvényeket az MNB Somogy Megyei Igazgatóság forgalmazza, ahol részletes információt nyújtunk az érdeklődőknek. (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., tel.: 419-411, fax: 412-959). Suttogó Suttogva mondom, csitt: koraszülött lettem egy kicsit. Születtem ’94 novemberében, bár csak karácsonytájt lett volna itt helyem. De a doki suttogva sürgetett: siess, siess, jövőre drágább lesz a gyerek. Szerencsés vagyok, megúsztam, hogy koraszülött vagyok. Inkubátorból gyorsan csecsszopó lettem, s közben a szülésznő mást se mondott, csak hogy — siessen, siessen, jövőre drágább lesz minden, többek között az anyatej. Mit tehettem? Siettem. Már ’95-öt írtak, mikor bölcsődébe hívtak: „gyorsan, gyorsan, kis emberke, drágább lesz minden jövő hétre”. Hát persze, hogy igyekeztem, óvodás lettem hirtelen. Azt mondja az óvónéni, siessetek, gyorsan, mind, ti... Keddtől drágább lesz a játék, szülinapra nincs ajándék. Kapkodtam hát gyorsan talpam, és a a suliba jutottam. Mit hallok, mit mond a diri? Egy-kettő, de mint a villám, vagy azt akarjátok, hogy megsúgjam: holnaptól drágább a magyar, meg a matek. Siessetek, siessetek! Mit tehettem, igyekeztem, itt sumákolok a gimiben. Kapok is az oszifőtől, siess, te tökkelütő- dőm, tízezer lesz az érettségi, százezer a főiskolás felvételi. De nem tőlem tudod, pupák, csak megsúgom, most ilyen a világ... Mi történik? — alig vagyok pár hónapos, s máris egyetemista vagyok. Ülök csendben a helyemen, tudománytól tök a fejem. És hát, mit hallok hirtelen, kis prof suttog a nagy fülemben, siessen, kollega, siessen: tegnaptól száz márka a diploma, gyerünk, gyorsan, kis doktorka...! Kapkodom kezem-lábam, főorvos vagyok a kórházban. Azt mondja a legfőbb rektor, siess, siess, kollega, úr: holnaptól mi fizetünk a betegnek, nyugdíjasnak, nincstelennek. Képezd át magad — ha súgni szabad — történésznek. Ott még minden lehetséges. Elmentem hát, s ott is súgtak: vigyázz, vigyázz, holnaptól drágább lesz a múltad... Alig három hónapos lettem, ím, ily gyorsan öregedtem. Kisnyugdíjas, görnyedt gyerek, postást várok, jön is, itt van, s a fülembe súgja: írja alá, vegyen bármit eme kis sűrűfilléren, mit sem ér már a jövő héten. Mit tehetek, elbicegek, egy palack finom gázt hirtelen meg is veszek. Hazaviszem, kinyitom a zárócsapot, s lám, rossz fülemmel mit hallok: siess, siess! — sziszeg a gáz, holnaptól méregdrága az orvosság. Dobd fel a rossz bakkancsodat. De még ma, és ne ám holnap, ezért a kis nyugdíjadért — ne is várd, hogy el is hántolnák. (kgt) Kilenc községet lát el a Nagykanizsai Bányászati Üzem csombárdi gázelőkészítő állomása. A kitermelt gázt itt, helyben teszik alkalmassá a felhasználásra. A jó minőségű fűtőanyagból évente több millió forint értékűt forgalmaz az üzem. Képünkön: a felszínre érkező gáz nyomását ellenőrzik. fotó: kovács tibor
