Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-04 / 30. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1995. febr. 4. szombat SZÍNES HÉTVÉGE Könyveket ajánlunk KISS BENEDEK Szűkülő szemmel A kötet versei - kétkedő hangu- latiságukkal, metafizikai nyug­talanságukkal - nemcsak a lírai hős elégiáját, hanem a modern ember létérzékeléseit is sűrítik. (Felsó'magyarország -190 Ft) SAUL BELLOW A smaragdgyűrű A Nobel-díjas író két, magyarul eddig ismeretlen kisregényét tartalmazza. Az elsőben egy ékszer eltűnése körül forog minden. A Bellarosa kapcsolat egy Európából menekült zsidó férfi története.(Fabula, 380 Ft) DAVID J. EICHER Az Univerzum Ez a könyv egy teljességre tö­rekvő bevezetés, térképes útika­lauz az égbolt csodáinak meg­ismeréséhez. Egy távcső és e könyv segítségével tanúi lehe­tünk a világegyetem lenyűgöző szépségének. (Gabo - 1950 Ft) CLAUDE LÉVI-STRAUSS Szomorú trópusok Régi hiányt pótol a kiváló fran­cia író-etnológus alapművének új kiadása. A gazdagon illuszt­rált mű a primitív népek életé­ben nyomozza a család, a böl­cselet és világkép legősibb ösz- szefüggéseit. (Európa, 680 Ft) P. SOMERSET FRY A világ története Nemzetközi nézőpontból köze­líti meg a világ történelmét a több mint 1500 színes fotóval, művészi rajzzal, térképpel il­lusztrált könyv. A történészek nemzetközi csoportjának bevo­násával megírt mű a főbb törté­nelmi eseményeket földrészen­ként magyarázza — évről évre. (Holló és Társa, Ciceró, 3980 Ft) Az egész világ: a tét A13. kromoszóma zavara okozta Cserhalmi Zsanett betegségét Zsanett nem tud semmit az egészről. Csak gőgicsél, csak mosolyog, ahogy kéthónapos babához illik. Zsanett nem tudja, hogy ennyi idővel világra jötte után már látnia kellene szüleit. Zsanett nem tudja, hogy mindkét szemén van valami, aminek nem szabadna ott len­nie. És ami nagy bajt csinálhat, ha ott marad. Cserhalmi Zsanett szemrák­ban szenved. Szeme világának megmentéséért folytatnak most megfeszített küzdelmet a szülők és az orvosok. A műtéti beavatkozást, ha lehetséges, két héten belül el kell végezni, azt követően ugyanis már túl nagy lenne az áttétek megjele­nésének veszélye. És a daganatok elburjánzá­sával járó fájdalom. A kislány a kaposvári kór­házban, két héttel a várt idő­pont előtt császármetszéssel jött világra, a Cserhalmi család második gyermekeként. Szüle­ivel együtt egy Csalogány ut­cai családi házban lakik. Két hónapos eddigi élete során alig töltött kevesebb időt kórház­ban, mint amennyit az otthon melegében. — Születése után két hétig a koraszülött osztályon volt — mondta az édesapja, Cserhalmi János. — Valami rendellenes­séget már akkor láttak, ezért egy hónap után visszarendel­ték szemészeti kontrollra. Ket­ten vizsgálták meg, és azt mondták, a lehető legrövidebb időn belül vigyük le a kislá­nyunkat Pécsre, az orvosegye­tem szemészeti klinikájára. A pécsi vizsgálatokat újabb kaposváriak követték. Eztán, január 24-én és 25-én ismét a Pécsi Orvostudományi Egye­tem szemészeti klinikája kö­vetkezett, ahol dr. Kovács Bá­lint egyetemi tanár, a klinika igazgatója altatásos szemfe- nék-vizsgálatot végzett el. A gyanú beigazolódott: Zsanett retinoblastomás. — Zsanett jobb szemén 10,9, bal szemén 5,2 millimé­teres daganatot találtunk — mondta a professzor. — Mivel a szem a fejlődésnek ebben a szakaszában mintegy 20 mil­liméter nagyságú, a daganatok gyors növekedése miatt mie­lőbb be kell avatkozni. A vizs­gálatok során, computer to- mográf segítségével azt is megnézték, nem alakult-e ki Zsanett és édesanyja FOTÓ: LANG RÓBERT agyi áttétele a daganatoknak. Különösképpen az úgyneve­zett harmadik szem vonatko­zásában lehetett volna erre esély. Szerencse a szerencsét­lenségben: semmiféle áttét nincs. Kovács professzor fon­tosnak tartotta, hogy más spe­cialista is lássa Zsanettot, ezért a Pécsett készült videoanyag- gal és a zárójelentéssel együtt a Cserhalmi család kedden összecsomagolt, és egy öreg, fehér Wartburggal nekivágott az útnak. Dr. Hajda Márta, az Ameri­kai úti Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet szemésze megerősítette az addigi diag­nózist. — A gyermek korára való tekintettel mi már nem végez­tünk altatásos vizsgálatot, az ultrahangos vizsgálat alapján azonban egyezik a vélemé­nyem a pécsivel: mindkét szemen daganat található, s ezek rosszindulatúak — mondta Hajda Márta. A ko­rábbi orvosi véleménnyel el­lentétben — miszerint a kis­lány mindkét szemét el kell tá­volítani a szemüregből —, felmerült, hogy a bal szem ta­lán még megmenthető, bár a teljes fokú látás elérésére cse­kély a remény. — Ha minden optimálisan alakul, és a kislány alkalmas lesz a kezelésre, amibe a szü­lőknek bele kell egyezni, akkor megkísérelhető külső, kontakt besugárzással a daganat eltá­volítása — véli Hajda Márta. — Mivel azonban a szemideg- hártya-daganat egy része az éleslátás mezejében helyezke­dik el, olvasóképes látás már nemigen várható az eredmé­nyes kezelés után sem. Statisztikák szerint, az évi 130 ezer születésből mintegy 5-7 alkalommal fordul elő a szemrákos megbetegedés. Ál­talában csak az egyik szemen alakul ki daganat. A kétoldali esetek 25 százalékban örök­lődő jellegűek, ha nem, akkor ismeretlen okból a betegség mutációja alakul ki. Az azon­ban bizonyos, hogy ha valaki kétoldali retinoblastomás lesz, azt a későbbiek során nagy va­lószínűséggel örökítheti a be­tegséget. T.C. Hsu írja egy szak­könyvben: a mikroszkópikus objektumok, különösen a kro­moszómák, önmagukban a szépség tárgyai, szépségük analóg egy Rembrandt-művel. A szemrákot a 13. kromo­szóma zavara okozza. Ez a sejtfejlődési, differen­ciálódási rendellenesség nem mást jelent, minthogy a sejt nem kap pontos információt, így nem tudja elvégezni fel­adatát. De nem is tűnik el... Zsanett szülei mindent meg­tesznek a kislányért, amit szülő megtehet, ha a teljes gyógyu­lásra kevés is a remény. Ke­ményen, álhatatosan küzde­nek, ha olykor realistán, végte­lenül szomorúan azt is kell mondaniuk: tán még a felnőtt­kort is megérheti... Keresik a legmegfelelőbb megoldást, vég nélkül telefonálnak, újabb és újabb számokat hívnak vissza, a vonal végén segíteni akaró orvosok, együtt érző embertársak válaszolnak. — Hogy is tudnánk Zsanett elé kerülni később, ha most nem teszünk meg érte minden tőlünk telhetőt — mondta erről az édesapa. Tegnap kapott értesülésünk megerősítette az a hírt, misze­rint a beavatkozást feltehetően Essenben, leghamarabb a jövő hét közepén végzik el egy kli­nikán, ahol 21 éve foglalkoz­nak szembetegségek orvoslá­sával. Balassa Tamás Thália kulisszái A „kis gonosz” díszlettervei - A Hegedűs háromezer izzója A vastaps nemcsak a színész­nek, rendezőnek szól, hanem a kulissza „napszámosainak” is: a színpadmesternek, a dí­szítőnek, az, öltöztetőnek, á műszaki stábnak... Minden­kinek, akinek valamilyen köze van a színpadra állított darabhoz. — Nekünk is öröm, ha tet­szik a közönségnek a produkció — mondta Mosoni László mű­szaki vezető, aki 1968-ban sze­gődött a kaposvári Csiky Ger­gely Színházba. Volt díszletké­szítő a műhelyben, kisegítő fej­gépes, oldalvezető, díszítőként és színpadmesterként is dolgo­zott. A szakma minden csínját ismeri. Ezért akarták többször is elcsábítani Kaposvárról, de ő hű maradt színházához. — Amikor a tervező leteszi elém az elképzeléseket, nekem rögtön azon főhet a fejem, hogy hol szerezzem be legolcsóbban a szükséges anyagokat. Most is az apróhirdetéseket, prospektu­sokat böngészem, hogy a Ba- barczy László rendezte Végjá­tékhoz összeszedjük a díszlet­nek valót. Közben meg azon töprengünk, hogyan lehetne könnyebben mozgatható. A kezdéstől a díszlet elkészítéséig én felelek a háttériparért. Szálai József színpadmester szerint fontos, hogy a díszlet praktikus, működtethető le­gyen, hiszen egy úgynevezett gyorsváltozást 2 perc alatt meg kell csinálni a színpadon. — Közösen találjuk ki a vég­leges műszaki megoldásokat — mondja. — Természetesen a munka- és a tűzvédelmi szabá­lyok betartásával. A díszletező- ket, a kellékes-bútorosokat, a világosítókat, öltöztetőket, fod­rászokat, hangosítókat irányí­tom. Fél hétig „testközelben” vagyok velük, majd az ügyelő az úr a kulisszák mögött. Ha kell, én is pakolom a díszlete­ket; egy a fontos: minden be- olajozottan menjen. Szalai József csaknem húsz éve dolgozik a színházban; 1981 óta színpadmester. Szereti a szép, igényes díszleteket. Khell Zsolt Jászai-díjas díszlet- tervező csak ilyeneket csinál. Néha túl bonyolultak az ötletek. Kollégái ilyenkor mosolyogva megjegyzik: Nézd csak, a „kis gonosz” újra akcióba lépett. Úgy hírlik: gyakran tud megle­petéseket okozni, ám a stáb mindig megpróbálja megvalósí­tani azt, amit a rendező, a dísz­lettervező megálmodott. — A mi munkánk igazából a főpróba hetében kezdődik — tudom meg Dénes Attila fővilá­gosítótól. — Ha csak nincs va­lamilyen különleges szerelés a darabban. Amikor a Hegedűs a háztetőn című musicalt próbál­tuk, a bemutató előtti hetek a futófényekkel teltek. Hárome­zer izzót kellett beszerelni, hogy Tevje, a tejesember így menjen a mennybe. Figyeljük a próbákat is, hogy milyen nap­szakban zajlik a történet. Aztán Bányai Tamás, a világításter­vező a rendezővel együtt „tá­mad”: hová milyen fények kel­lenek. S hogy van-e beleszólása a fények használatába? Igen, hiszen többnyire együtt valósít­ják meg az elképzeléseket. Ne­vetve mesélte el, hogyan vette meg ötletét Ascher Tamás Kos- suth-díjas rendező. — Amikor az Allatfarmot rendezte, nehezen tudta eldön­teni, miként fejezze be az elő- dást. Én — kínálatként — bead­tam a fényeket különböző vari­ációkban; egyik sem tetszett neki. Végül zöld fénnyel árasz­tottam el a színpadot. Ekkor Ascher rögtön kiszólt: „Nagy­szerű, ez a jól Ezért kapsz egy sört! ” Megtudom: régebben — a hetvenes évek végén, s a nyolc­vanas évek elején — egy forin­tot ért egy ötlet. Pénzről többet nem esett szó. Legföljebb csak annyi: ezt a munkát sohasem lehet jól meg­fizetni. Általában reggel 8-tól este 10-ig-11-ig ad nekik mun­kát Thália. Hét végén és ün­nepnapon is. A család — mind­hárman nősek, gyerekeik van­nak — nehezen tolerálta ezt a munkakört, ám kénytelenek voltak beletörődni. Több időt töltenek a szín­házban, mint odahaza, így a színészekkel — egyáltalán: az emberekkel — való kapcsola­tuk is mélyebb, mintha más munkahelyen dolgoznának. Itt akarnak maradni, és még szín­padi munkák százainál bábás­kodni. Tudják: ők ugyan apró, de fontos részei a nagy gépe­zetnek. Amikor Ascher Kapos­vár után Bécsben is megren­dezte az Yvonne, burgundi her­cegnéí-t, a kaposváriak megkér­dezték tőle: elégedett volt-e a műszakkal, mert amikor ide­haza állította színpadra a dara­bot, a 40-45 másodperces gyorsváltozásokat hosszúnak találta. Odakint egy ilyen vál­tást 5 perc (!) alatt oldottak meg az osztrák kollégák. Ascher ezt fájlalta leginkább. Lőrincz Sándor Magyar filmszemle Bacsó Péter Megint tanú című filmjével nyitják meg ma a 26. magyar filmszemlét. A ver­senyben tizennégy játékfilm és harminckilenc dokumentum­film vesz részt. A játékfilme­ket az Uránia moziban, a do­kumentumfilmeket a Művész­ben vetítik. Ez utóbbi lesz a já­tékfilmek utánjátszó helye is. A közönség a játékfilmeket a Szindbád moziban is megte­kintheti majd. Díszdoktori cím Négyévi, sokrétű együttműkö­dés elismeréseként értékelte a Képzőművészeti Főiskola rek­tora a londoni Kingston Egye­tem díszdoktori címét. A brit intézmény kitüntető okmányát Sváby Lajos a héten vette át. A budapesti és a londoni iskola - sok egyéb közös program mel­lett - élénk diák- és tanárcse­rékkel is ápolja kapcsolatait. A Kingston Égyetem jelentős ér­deklődést mutat a magyar fő­iskola tevékenysége iránt. Ufo-razzia Minden idők legnagyobb ufo-razziáját tartja egy nem­zetközi kutatócsoport. A 40 tudós a Phoenix fedőnevű ak­cióban vesz részt, amelynek keretében a kelet-ausztráliai Parkesban felállították a jelen­kor legérzékenyebb parabola- antennáját. Ezzel naprendsze­rek ezreit „tapogatják le”, s a számítógépek a kapott adatok millióit elemzik szemvillantás alatt. Az amerikai Juli Tarter, az akció főnöknője úgy véli: még soha ekkora esély nem volt arra, hogy földönkívüli civilizációk nyomaira bukkan­junk. Ahogy a kutatók mond­ják: „az emberiség utolsó nagy kalandja előtt áll.” Bolond kutatók Egyre több kincskereső árasztja el Mauritiust. A XX. század kalandorai csaknem há­romszáz éves kincsek után ku­tatnak a szigetállam engedé­lyével, amely ötven százalékos részesedést kötött ki minden esetleges lelet után. A XVIII. század elején 35 évig kalózok búvóhelye volt az Indiai-óceán e szigete. A legendák szerint mesés kincseket rejtettek el itt. A megszállott kutatókx között számtalan gazdag, sőt millio­mos kincsvadász van, aki minden vagyonát a kétes vál­lalkozásra tékozolta az évtize­dek során. A kalózok állítóla­gos zsákmányából mindeddig egyetlen darab sem került elő, ám ez nem akadályozza meg az újabb kalandorokat. A he­lyiek ennél sokkal bölcsebbek: nemes egyszerűséggel csak a bolondok kutatóknak nevezik a kincskeresőket. Keiko megmenekül A Keiko névre hallgató kard­szárnyú delfin, a Free Willy című film főhőse megmene­kül. No nem úgy, ahogy a mo­ziban, ahol visszanyeri sza­badságát, hiszen ez a fogság­hoz szokott gyilkos bálnának valószínűleg az életébe ke­rülne. Mint ahogy abba került volna a szakértők szerint az is, ha továbbra is a mexikóvárosi szabadidőpark, túl kicsi me­dencében kellene úszkálnia. A rossz körülmények miatt az ál­latot súlyos bőrbetegség gyö­törte, s rengeteget veszített sú­lyából. Most azonban New- portban egy új, 7,5 millió liter űrtartalmú medencét kap, amely elég tágas lesz számára. Keiko tehát azon kevesek egyike lesz, aki az amerikai hatóságok engedélyével legá­lisan távozhat Mexikóból az Államokba. Öngyilkos kisdiákok A japán oktatási minisztérium pályázatot hirdetett egy olyan program kidolgozására, amely képes megállítani a szigetor­szág iskoláiban mind jobban elburjánzó erőszakot. A sürgős intézkedést az a tavaly év végi eset váltotta ki, amely mélyen felkavarta a japán közvéle­ményt: egy 13 éves kisfiú tár­sai zaklatása, erőszakoskodás amiatt öngyilkos lett. A történ­tek kapcsán több tucat hasonló eset került napvilágra. Kide­rült, hogy néhány hét leforgása alatt valóságos öngyilkossági hullám zajlott le a diákok kö­zött: hat kisiskolás vetett véget életének, mert nem bírta elvi­selni a durva „diákcsínyeket”. A felmérések szerint 1993-ban huszonegyezer-ötszáz esetben fordult elő brutalitás a japán iskolákban. A minisztérium gyorsan intézkedett. A szocio­lógusok azonban arra intenek, hogy a terjedő erőszaknak mé­lyebb okai vannak, s ezekért a felnőtt társadalom a felelős.

Next

/
Thumbnails
Contents