Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-04 / 30. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1995. febr. 4. szombat SZÍNES HÉTVÉGE Könyveket ajánlunk KISS BENEDEK Szűkülő szemmel A kötet versei - kétkedő hangu- latiságukkal, metafizikai nyugtalanságukkal - nemcsak a lírai hős elégiáját, hanem a modern ember létérzékeléseit is sűrítik. (Felsó'magyarország -190 Ft) SAUL BELLOW A smaragdgyűrű A Nobel-díjas író két, magyarul eddig ismeretlen kisregényét tartalmazza. Az elsőben egy ékszer eltűnése körül forog minden. A Bellarosa kapcsolat egy Európából menekült zsidó férfi története.(Fabula, 380 Ft) DAVID J. EICHER Az Univerzum Ez a könyv egy teljességre törekvő bevezetés, térképes útikalauz az égbolt csodáinak megismeréséhez. Egy távcső és e könyv segítségével tanúi lehetünk a világegyetem lenyűgöző szépségének. (Gabo - 1950 Ft) CLAUDE LÉVI-STRAUSS Szomorú trópusok Régi hiányt pótol a kiváló francia író-etnológus alapművének új kiadása. A gazdagon illusztrált mű a primitív népek életében nyomozza a család, a bölcselet és világkép legősibb ösz- szefüggéseit. (Európa, 680 Ft) P. SOMERSET FRY A világ története Nemzetközi nézőpontból közelíti meg a világ történelmét a több mint 1500 színes fotóval, művészi rajzzal, térképpel illusztrált könyv. A történészek nemzetközi csoportjának bevonásával megírt mű a főbb történelmi eseményeket földrészenként magyarázza — évről évre. (Holló és Társa, Ciceró, 3980 Ft) Az egész világ: a tét A13. kromoszóma zavara okozta Cserhalmi Zsanett betegségét Zsanett nem tud semmit az egészről. Csak gőgicsél, csak mosolyog, ahogy kéthónapos babához illik. Zsanett nem tudja, hogy ennyi idővel világra jötte után már látnia kellene szüleit. Zsanett nem tudja, hogy mindkét szemén van valami, aminek nem szabadna ott lennie. És ami nagy bajt csinálhat, ha ott marad. Cserhalmi Zsanett szemrákban szenved. Szeme világának megmentéséért folytatnak most megfeszített küzdelmet a szülők és az orvosok. A műtéti beavatkozást, ha lehetséges, két héten belül el kell végezni, azt követően ugyanis már túl nagy lenne az áttétek megjelenésének veszélye. És a daganatok elburjánzásával járó fájdalom. A kislány a kaposvári kórházban, két héttel a várt időpont előtt császármetszéssel jött világra, a Cserhalmi család második gyermekeként. Szüleivel együtt egy Csalogány utcai családi házban lakik. Két hónapos eddigi élete során alig töltött kevesebb időt kórházban, mint amennyit az otthon melegében. — Születése után két hétig a koraszülött osztályon volt — mondta az édesapja, Cserhalmi János. — Valami rendellenességet már akkor láttak, ezért egy hónap után visszarendelték szemészeti kontrollra. Ketten vizsgálták meg, és azt mondták, a lehető legrövidebb időn belül vigyük le a kislányunkat Pécsre, az orvosegyetem szemészeti klinikájára. A pécsi vizsgálatokat újabb kaposváriak követték. Eztán, január 24-én és 25-én ismét a Pécsi Orvostudományi Egyetem szemészeti klinikája következett, ahol dr. Kovács Bálint egyetemi tanár, a klinika igazgatója altatásos szemfe- nék-vizsgálatot végzett el. A gyanú beigazolódott: Zsanett retinoblastomás. — Zsanett jobb szemén 10,9, bal szemén 5,2 milliméteres daganatot találtunk — mondta a professzor. — Mivel a szem a fejlődésnek ebben a szakaszában mintegy 20 milliméter nagyságú, a daganatok gyors növekedése miatt mielőbb be kell avatkozni. A vizsgálatok során, computer to- mográf segítségével azt is megnézték, nem alakult-e ki Zsanett és édesanyja FOTÓ: LANG RÓBERT agyi áttétele a daganatoknak. Különösképpen az úgynevezett harmadik szem vonatkozásában lehetett volna erre esély. Szerencse a szerencsétlenségben: semmiféle áttét nincs. Kovács professzor fontosnak tartotta, hogy más specialista is lássa Zsanettot, ezért a Pécsett készült videoanyag- gal és a zárójelentéssel együtt a Cserhalmi család kedden összecsomagolt, és egy öreg, fehér Wartburggal nekivágott az útnak. Dr. Hajda Márta, az Amerikai úti Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet szemésze megerősítette az addigi diagnózist. — A gyermek korára való tekintettel mi már nem végeztünk altatásos vizsgálatot, az ultrahangos vizsgálat alapján azonban egyezik a véleményem a pécsivel: mindkét szemen daganat található, s ezek rosszindulatúak — mondta Hajda Márta. A korábbi orvosi véleménnyel ellentétben — miszerint a kislány mindkét szemét el kell távolítani a szemüregből —, felmerült, hogy a bal szem talán még megmenthető, bár a teljes fokú látás elérésére csekély a remény. — Ha minden optimálisan alakul, és a kislány alkalmas lesz a kezelésre, amibe a szülőknek bele kell egyezni, akkor megkísérelhető külső, kontakt besugárzással a daganat eltávolítása — véli Hajda Márta. — Mivel azonban a szemideg- hártya-daganat egy része az éleslátás mezejében helyezkedik el, olvasóképes látás már nemigen várható az eredményes kezelés után sem. Statisztikák szerint, az évi 130 ezer születésből mintegy 5-7 alkalommal fordul elő a szemrákos megbetegedés. Általában csak az egyik szemen alakul ki daganat. A kétoldali esetek 25 százalékban öröklődő jellegűek, ha nem, akkor ismeretlen okból a betegség mutációja alakul ki. Az azonban bizonyos, hogy ha valaki kétoldali retinoblastomás lesz, azt a későbbiek során nagy valószínűséggel örökítheti a betegséget. T.C. Hsu írja egy szakkönyvben: a mikroszkópikus objektumok, különösen a kromoszómák, önmagukban a szépség tárgyai, szépségük analóg egy Rembrandt-művel. A szemrákot a 13. kromoszóma zavara okozza. Ez a sejtfejlődési, differenciálódási rendellenesség nem mást jelent, minthogy a sejt nem kap pontos információt, így nem tudja elvégezni feladatát. De nem is tűnik el... Zsanett szülei mindent megtesznek a kislányért, amit szülő megtehet, ha a teljes gyógyulásra kevés is a remény. Keményen, álhatatosan küzdenek, ha olykor realistán, végtelenül szomorúan azt is kell mondaniuk: tán még a felnőttkort is megérheti... Keresik a legmegfelelőbb megoldást, vég nélkül telefonálnak, újabb és újabb számokat hívnak vissza, a vonal végén segíteni akaró orvosok, együtt érző embertársak válaszolnak. — Hogy is tudnánk Zsanett elé kerülni később, ha most nem teszünk meg érte minden tőlünk telhetőt — mondta erről az édesapa. Tegnap kapott értesülésünk megerősítette az a hírt, miszerint a beavatkozást feltehetően Essenben, leghamarabb a jövő hét közepén végzik el egy klinikán, ahol 21 éve foglalkoznak szembetegségek orvoslásával. Balassa Tamás Thália kulisszái A „kis gonosz” díszlettervei - A Hegedűs háromezer izzója A vastaps nemcsak a színésznek, rendezőnek szól, hanem a kulissza „napszámosainak” is: a színpadmesternek, a díszítőnek, az, öltöztetőnek, á műszaki stábnak... Mindenkinek, akinek valamilyen köze van a színpadra állított darabhoz. — Nekünk is öröm, ha tetszik a közönségnek a produkció — mondta Mosoni László műszaki vezető, aki 1968-ban szegődött a kaposvári Csiky Gergely Színházba. Volt díszletkészítő a műhelyben, kisegítő fejgépes, oldalvezető, díszítőként és színpadmesterként is dolgozott. A szakma minden csínját ismeri. Ezért akarták többször is elcsábítani Kaposvárról, de ő hű maradt színházához. — Amikor a tervező leteszi elém az elképzeléseket, nekem rögtön azon főhet a fejem, hogy hol szerezzem be legolcsóbban a szükséges anyagokat. Most is az apróhirdetéseket, prospektusokat böngészem, hogy a Ba- barczy László rendezte Végjátékhoz összeszedjük a díszletnek valót. Közben meg azon töprengünk, hogyan lehetne könnyebben mozgatható. A kezdéstől a díszlet elkészítéséig én felelek a háttériparért. Szálai József színpadmester szerint fontos, hogy a díszlet praktikus, működtethető legyen, hiszen egy úgynevezett gyorsváltozást 2 perc alatt meg kell csinálni a színpadon. — Közösen találjuk ki a végleges műszaki megoldásokat — mondja. — Természetesen a munka- és a tűzvédelmi szabályok betartásával. A díszletező- ket, a kellékes-bútorosokat, a világosítókat, öltöztetőket, fodrászokat, hangosítókat irányítom. Fél hétig „testközelben” vagyok velük, majd az ügyelő az úr a kulisszák mögött. Ha kell, én is pakolom a díszleteket; egy a fontos: minden be- olajozottan menjen. Szalai József csaknem húsz éve dolgozik a színházban; 1981 óta színpadmester. Szereti a szép, igényes díszleteket. Khell Zsolt Jászai-díjas díszlet- tervező csak ilyeneket csinál. Néha túl bonyolultak az ötletek. Kollégái ilyenkor mosolyogva megjegyzik: Nézd csak, a „kis gonosz” újra akcióba lépett. Úgy hírlik: gyakran tud meglepetéseket okozni, ám a stáb mindig megpróbálja megvalósítani azt, amit a rendező, a díszlettervező megálmodott. — A mi munkánk igazából a főpróba hetében kezdődik — tudom meg Dénes Attila fővilágosítótól. — Ha csak nincs valamilyen különleges szerelés a darabban. Amikor a Hegedűs a háztetőn című musicalt próbáltuk, a bemutató előtti hetek a futófényekkel teltek. Háromezer izzót kellett beszerelni, hogy Tevje, a tejesember így menjen a mennybe. Figyeljük a próbákat is, hogy milyen napszakban zajlik a történet. Aztán Bányai Tamás, a világítástervező a rendezővel együtt „támad”: hová milyen fények kellenek. S hogy van-e beleszólása a fények használatába? Igen, hiszen többnyire együtt valósítják meg az elképzeléseket. Nevetve mesélte el, hogyan vette meg ötletét Ascher Tamás Kos- suth-díjas rendező. — Amikor az Allatfarmot rendezte, nehezen tudta eldönteni, miként fejezze be az elő- dást. Én — kínálatként — beadtam a fényeket különböző variációkban; egyik sem tetszett neki. Végül zöld fénnyel árasztottam el a színpadot. Ekkor Ascher rögtön kiszólt: „Nagyszerű, ez a jól Ezért kapsz egy sört! ” Megtudom: régebben — a hetvenes évek végén, s a nyolcvanas évek elején — egy forintot ért egy ötlet. Pénzről többet nem esett szó. Legföljebb csak annyi: ezt a munkát sohasem lehet jól megfizetni. Általában reggel 8-tól este 10-ig-11-ig ad nekik munkát Thália. Hét végén és ünnepnapon is. A család — mindhárman nősek, gyerekeik vannak — nehezen tolerálta ezt a munkakört, ám kénytelenek voltak beletörődni. Több időt töltenek a színházban, mint odahaza, így a színészekkel — egyáltalán: az emberekkel — való kapcsolatuk is mélyebb, mintha más munkahelyen dolgoznának. Itt akarnak maradni, és még színpadi munkák százainál bábáskodni. Tudják: ők ugyan apró, de fontos részei a nagy gépezetnek. Amikor Ascher Kaposvár után Bécsben is megrendezte az Yvonne, burgundi hercegnéí-t, a kaposváriak megkérdezték tőle: elégedett volt-e a műszakkal, mert amikor idehaza állította színpadra a darabot, a 40-45 másodperces gyorsváltozásokat hosszúnak találta. Odakint egy ilyen váltást 5 perc (!) alatt oldottak meg az osztrák kollégák. Ascher ezt fájlalta leginkább. Lőrincz Sándor Magyar filmszemle Bacsó Péter Megint tanú című filmjével nyitják meg ma a 26. magyar filmszemlét. A versenyben tizennégy játékfilm és harminckilenc dokumentumfilm vesz részt. A játékfilmeket az Uránia moziban, a dokumentumfilmeket a Művészben vetítik. Ez utóbbi lesz a játékfilmek utánjátszó helye is. A közönség a játékfilmeket a Szindbád moziban is megtekintheti majd. Díszdoktori cím Négyévi, sokrétű együttműködés elismeréseként értékelte a Képzőművészeti Főiskola rektora a londoni Kingston Egyetem díszdoktori címét. A brit intézmény kitüntető okmányát Sváby Lajos a héten vette át. A budapesti és a londoni iskola - sok egyéb közös program mellett - élénk diák- és tanárcserékkel is ápolja kapcsolatait. A Kingston Égyetem jelentős érdeklődést mutat a magyar főiskola tevékenysége iránt. Ufo-razzia Minden idők legnagyobb ufo-razziáját tartja egy nemzetközi kutatócsoport. A 40 tudós a Phoenix fedőnevű akcióban vesz részt, amelynek keretében a kelet-ausztráliai Parkesban felállították a jelenkor legérzékenyebb parabola- antennáját. Ezzel naprendszerek ezreit „tapogatják le”, s a számítógépek a kapott adatok millióit elemzik szemvillantás alatt. Az amerikai Juli Tarter, az akció főnöknője úgy véli: még soha ekkora esély nem volt arra, hogy földönkívüli civilizációk nyomaira bukkanjunk. Ahogy a kutatók mondják: „az emberiség utolsó nagy kalandja előtt áll.” Bolond kutatók Egyre több kincskereső árasztja el Mauritiust. A XX. század kalandorai csaknem háromszáz éves kincsek után kutatnak a szigetállam engedélyével, amely ötven százalékos részesedést kötött ki minden esetleges lelet után. A XVIII. század elején 35 évig kalózok búvóhelye volt az Indiai-óceán e szigete. A legendák szerint mesés kincseket rejtettek el itt. A megszállott kutatókx között számtalan gazdag, sőt milliomos kincsvadász van, aki minden vagyonát a kétes vállalkozásra tékozolta az évtizedek során. A kalózok állítólagos zsákmányából mindeddig egyetlen darab sem került elő, ám ez nem akadályozza meg az újabb kalandorokat. A helyiek ennél sokkal bölcsebbek: nemes egyszerűséggel csak a bolondok kutatóknak nevezik a kincskeresőket. Keiko megmenekül A Keiko névre hallgató kardszárnyú delfin, a Free Willy című film főhőse megmenekül. No nem úgy, ahogy a moziban, ahol visszanyeri szabadságát, hiszen ez a fogsághoz szokott gyilkos bálnának valószínűleg az életébe kerülne. Mint ahogy abba került volna a szakértők szerint az is, ha továbbra is a mexikóvárosi szabadidőpark, túl kicsi medencében kellene úszkálnia. A rossz körülmények miatt az állatot súlyos bőrbetegség gyötörte, s rengeteget veszített súlyából. Most azonban New- portban egy új, 7,5 millió liter űrtartalmú medencét kap, amely elég tágas lesz számára. Keiko tehát azon kevesek egyike lesz, aki az amerikai hatóságok engedélyével legálisan távozhat Mexikóból az Államokba. Öngyilkos kisdiákok A japán oktatási minisztérium pályázatot hirdetett egy olyan program kidolgozására, amely képes megállítani a szigetország iskoláiban mind jobban elburjánzó erőszakot. A sürgős intézkedést az a tavaly év végi eset váltotta ki, amely mélyen felkavarta a japán közvéleményt: egy 13 éves kisfiú társai zaklatása, erőszakoskodás amiatt öngyilkos lett. A történtek kapcsán több tucat hasonló eset került napvilágra. Kiderült, hogy néhány hét leforgása alatt valóságos öngyilkossági hullám zajlott le a diákok között: hat kisiskolás vetett véget életének, mert nem bírta elviselni a durva „diákcsínyeket”. A felmérések szerint 1993-ban huszonegyezer-ötszáz esetben fordult elő brutalitás a japán iskolákban. A minisztérium gyorsan intézkedett. A szociológusok azonban arra intenek, hogy a terjedő erőszaknak mélyebb okai vannak, s ezekért a felnőtt társadalom a felelős.
